Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 33. szám, Vasarnapi Új Szó

10 TANÁCS KÜHOR — ...hét... nyolc... kilenc, kiütve! Krokogyil Az emberek mindig gyűlölik azt, akit meg­bántottak. GALSWORTHY — Hurrá! Hurrái IGENT mondott! lei Paris Asszonyok nélkül ta- Ián rossz szagú kanni­bálok volnánk mindmá­ig VOLTAIRE KONCEPCIÓ • — Ha valaha is megnősülök, csuk csúnya nőt neszek felesé­gül1 ' — Miért? — Mert eqy szép nö biztoson megcsalna. ' — Azt megteheti veled egy csúnya nő is. — Megteheti, de az nem bántana annyira. PANASZIRODA — Naponta körülbelül száz panaszos leoél érkezik a fo­gyasztóktól. Mi minden leve­let elolvasunk, és azonnal in­tézkedünk. — Fejlesztik a gyártmányú kát? — Arra nincs lehetőségünk. Csak az ügyesen megfogalma­zott válaszlevelekre van kapa vitásunk. > SZAKVÉLEMÉNY Egy kiskocsi újdonsült tulaj­donosa megkérdi a benzinkút kezelőjét: — Milyen olajat vegyek? A kezelő megnézi a koosit, As így szól: — Csukamájolajat. STÍLUSOSAN MrroKlav Marfák raji» FUSI Beállít reggel a szerelő a házhoz, s megkérdezi a házi­asszonyt: — Mit főz ma, asszonyom? — Mákos tésztát. — És holnap? — Kansasüllet párolt rizs- zsel — Akkor én most megyek anyagot vásárolni, ws holnap jövök megjavítani a vízvezeté­ket! MELLÉFOGÁS Az ellenőr ,bemegy a vendég löbe. és megebédel. — Nem értem, mié*t mond­jak, hogy itt rossz a koszi — mondta az ebéd végén. — A kánt például nagyon jó. FI nézést, uram - feléli a pincér. — Ez nem kávé, hanem tyúkleves metélt tésztával. MÓDOS CSALAD Saját helikopterrel permetezzük a muskátlit... Vasvári Anna raj*a AGGODALOM Képzelje, doktor úr — mondja egy asz- szony a pszí- hláternek —, a térjem három vitorlásíiajót visz a kádba, ha fürödni mégy ... /- De asszo­nyom, ez nem betegségi ■ Ez hobby!. Előbb azon­ban felhívja a kikötőt, és meg­kérdezi: milyen az Időjárás fi lengéi’©n? LASSIJ KISZOLGÁLÁS — Olyan sürgős maguknak, hogy megint hízzanak egy­két kilót? Sajdik Ferenc rajza ORVOSNÁL — Abba kell fagynia at ivástl Felejtse el a bort, s legalább egy évig igyon helyet­te tejet* — Azt már én megpróbáltam, doktor úr, de nem ért semmit. — Mikor próbálta? — Rögtön, amikor megszület­tem. Az ostobáknak nagy» előnyük, hogy minde­nütt találnak magukhoz hasonlókat. MAUROIS SZÖVEG NÉLKÜL Elek Tibor rajza AiiATOL POTEKOU/ÍW: Észrevettem, hogy Bzuska úr az utóbbi időben egyre hidegebben tid vöilöl. Egyszer pedig tübbé már nem is kö­szönt. Amikor jó messziről megpillantott, legott elfordult, és úgy ment el mel­lettem, hogy közben tüntetoen a kü­lönböző kultúrclkkeket mustrálta egu üzlet kirakatában. Ez elvben nem volt döntő jelentősé­gű számomra, de felkeltette kíván csiságomat. Alig jutottam néhány lé­pésre, amikor egyszerre csak sietős lépéseket hallottam a hátam mögött- Bzuska utolért: ábrázata igencsak sa nyarú volt. — Beszéljünk úgy, mint férfi a fér­fival! •— jelentette ki. Ebben, az aján­latban azonban mákszemnyi szívélyes­ség sem volt. — lói van, beszéljünk — egyeztem bele. A közelben voll az F.lektrik nevű biizlró. — Fél litert! — rendelte foghegyről Bzuska. — Meg cukrászsüteményti — Kora reggel? — csodálkoztam. — A sütemény az sütemény — fe lelte Bzuska úr. — Maga (alán nem szereti az édességet? — Mikor hogy .. • . Bzuska rátért u fő témára: — A következőről van szó: Len­gyelországnak harmincmillió tokosa van. — Valamivel több — mondtam én. — Annál Inkább. Lengyelországnak több mint harmincmillió lakosa van, maga pedig éppen »elem akar köte­kedni. —■ Még hogy én? — Igen, maga! Es ne is folytassuk ebben a hangnemben, hiszen maga in­telligens emberI — Igen — egyeztem bele. Bzuska töltött egy-egy decit mind­két pohárba. — Maga tárcát Irt egy alkoholistá­ról — jelentette ki. — írt vagy nem íri? Vagy csak a szemem káprázott? — írtam, — Maga tárcát írt egy olyan ólak ról, aki elintézi a kérvényezők ügy és- bajos dolgait, ha baksist kap érte? — Nem emlékszem — feleltem — En azonban emlékszem — mond­ta búsan Bzuska. — Es írt egy főnök­ről is, aki szerelmet zsarol a titkár nőiétől, ugyebár? — Magának titkárnője van? — cso­dálkoztam. — Ne tetesse magát gyereknek> — gurult dühbe Bzuska úr — Hiszen ki­látszik a lólábi Maga titkárnőről irt, de mindenki világosan láthatja, hogy takarítónőről van szó — Igyunk — javasoltam Ittunk egy kupicával. — Mi a fenének kötött belém?! — kérdezte Bzuska úr — Nincs más té­máid? Meg a tárcája arról a feleség ről, akit a férje kévén töröl? Ugyan kinek kell az ilyesmi? A következő héten egy sült bolond ról írtam humoreszket aki nem szed sápot, nem zaklatja a titkárnőiéi, nem veri a feleségét, nem iszik vodkát. Bzuska úr most már ugyanolyan s?i- vélyesen üdvözöl, mint azelőtt. fKROKOGY 11./ Fordította: GÉLT,ÉRT GYÖRGY Egy kis vidéki állomáson a vasutas tájékoztat ja az utaso kotr — A gyors tíz perc múlva érkezik, a személyvonat há­rom óra múlva. Azt tanácsolom, hogy személyvonattal utazza nak — Miért? — A gyorsvonat nem áll meg a mi állomásunkon. INDOKLÁS — Miért tartasz aranyhalat az Irodában? — Olyan kellemes érzés, hogy tudom, van itt valaki, aki ha kitátja a száját, nem fize­tésemelést kér. PÁLYAVÁLASZTÁS . — Milyen pályára akarsz menni, fiam? — Nekem mindegy, csak ne kelljen dolgoznom.

Next

/
Thumbnails
Contents