Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-17 / 33. szám, Vasarnapi Új Szó
Baranyai jegyzetek M agyarországnak talán egyetlen tája sem szenvedett annyit a másfél- százados török uralom alatt, mint Baranya. A lakosság száma az eredetinek egytizedére olvadt, a lakott településeknek több mint a fele eltűnt. A törökök után a Habsburg-uralom következett, és a XVIII. század elején megindult a német telepesek bevándorlása. A kamarilla által irányított tervszerű telepítés következtében keletkezett a Dunába ömlő Karasica mentén az ösz- szefüggő német nyelvterület, a „Schwäbische Türkei“, ami a XX. században az expanzív nagynémet törekvések egyik támaszpontja volt. Örökség és örökösök __ Tö rök uralom, német uralom, majd a két világháború között a Horthy-fasiz- mus: ez volt Baranya múltja. A jelen harminc évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szovjet és a bolgár csapatok felszabadították a megyét, amikor a pécsi osztályharcok veteránjai, az 1905 július-augusztusi bányászsztrájk részvevői magasra emelhették a proletárok győzelmét hirdető vörös zászlókat. Múltról és jelenről beszélgettünk Takács Gyula elvtárssal, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesével, az elmúlt harminc év gondjairól és eredményeiről, a szépülő jelentől és a biztató jövőről. — A tárgyi örökség nagyon gazdag volt. Kevesen tudják, hogy a pécsi bazilika építését 1038-ban kezdték el, míg a világhírű londoni Towerét csak 1078-ban, a pécsi egyetemet 1367-ben alapították, a heidelbergit csak 1385- ben. Itt, Baranya központjában nyílt meg az első magyar nyilvános könyv tár, itt éltek és alkottak olyan humanista történetírók, mint Oláh Miklós, Brodarics István és Verancsics Antal. itt írta verseit Janus Pannonius, itt tanult Garay János, Vas Gereben és Ba bits Mihály ..., de a történelem számtalan vihara nemcsak az emberkéz munkáját rombolta le, hanem megmételyezte a tudatot is. A megyében nagyon erős volt a náci Volksbund, a tudatot eltorzította a keresztény-nacionalista ideológia, a klérus minden szellemi fejlődést bénító befolyása. De ennek ellenére örököltük a munkásosztály dicső harci hagyományait is, és ezek hez a hagyományokhoz kötődtünk, ami kor megkezdtük az új honfoglalást szocialista országépítő munkánkat. — Területileg ez az ország tizedik megyéje, lakosainak száma 430—440 ezer. Ásványi kincsei közül legfontosabb a feketeszén, az uránérc, a mészkő, a márga és a földpát. A lakosság fele a városokban él, és míg 1949-ben az aktív keresők 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, ma már az arány csak 30 százalék, ezzel szemben az iparban dolgozók számaránya az 1949. évi 9 %-ról 42 %-ra emelkedett. 1960 óta gyors ütemben fejlődik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Az elmúlt évtizedben a nagyfokú üzemi koncentráció lehetővé tette a gyorsütemű műszaki fejlesztést. Az ipari dolgozók átlagkeresetének viszonylatában Baranya a második helyen áll a megyék rangsorában, az egy lakosra számított kiskereskedelmi forgalom több mint 1000 forinttal magasabb az országos átlagnál, és 1000 lakosra számítva itt a legmagasabb a gépkocsik száma. — Mi most a Magyar Szocialista Munkáspárt közművelődési határozatának a megvalósítására törekszünk. E határozat lényege röviden: most már tudjuk, hogy miből élünk, a kérdés tehát az: hogyan éljünk? Miből él Baranya? A riporter választ keresett a kérdésre, de a megye vallomását csak címszavakban vetheti papírra. Komló: a Mecseki Szénbányák üzemei, a Május 1. Ruhagyár helyi üzeme, a Magyar Optikai Művek telepe és a Carbon Könnyűipari Vállalat, amely termékeinek 70 százalékát exportálja. Mohács: Selyemgyár, Bútorgyár és a Farostlemezgyár, amely az új 1/2 milliárd forintos beruházás után Európa legnagyobb farostlemezgyára lesz. Szigetvár: Cipőgyár és Konzervgyár. Pécs: a Pécsi Bőrgyár évi termelési értéke 1 milliárd forint, exportbevétele 4 millió dollár. A Mechanikai Laboratórium új üzeme, a Pécsi Sopiana Gépgyár, a Pécsi Kesztyűgyár, amely Ausztráliába is exportálja gyártmányait. Beremend: a Beremendi Cement és Mészmü Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb cementgyára. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság, a villány-kövesdi, siklósi, kisharsányi és diósviszlói termelő szövetkezet, a 22 ezer hektáron gazdálkodó Bólyi Állami Gazdaság, a megye legnagyobb és legkorszerűbb mezőgazdasági üzeme, a Szentegáti Állami Gazdaság, a Baksai Ezüst Kalász Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet... Ez a jelen. És milyen a jövő? A tervek szerint 1985-ig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a jelenlegi 30 %-ról 20—21 %-ra csökken, és nő a feldolgozó ipar, különösen a gépipar szerepe. Az iparfejlesztés három irányú. 1) a hagyományos ágazatok gyors rekonstruálása, 2) új üzemek létesítése, 3) az urbanizálását elősegítendő 100 —200 fős kisüzemek létesítése, főleg a nagyobb községekben. A történelem kegyetlen, a természet kegyes volt Baranyához. A 4,5 ezer négyzetkilométer kiterjedésű megye változatos, többféle tájból tevődik öszsze. Északi részén a Völgység és a Zselic domborulata, középen a Mecsek hegység, keleten és délen a Duna és a Dráva síkságai és a Villányi hegység ajándékozza meg az embert szénnel és uránérccel, búzával és kukoricával (a megyében állítólag több "a sertés, mint az emberi, szelídgesztenyével és szőlővel (a szájhagyományok szerint a „Baranya“ név a „bor anya“ kifejezésből származik). Magyarok, délszlávok, székelyek és csángók élnek ebben a megyében békés egyetértésben, jelent szépítve, jövőt munkálva. mni A szocializmus anyagi bázisát megteremtették Baranyában, milyen ma, és milyen legyen a szellemi élet? — kérdeztük Takács elvtárstól. — Célunk a szocialista életmód kialakítása. Kiiktatni a tudatból a fogyasztói szemléletet, a szocializmustól idegen ideológiai hatásokat, és úgy lenni kulturális-szellemi övezetté, hogy provincializmus nélkül, az ország részeként fejezzük ki mindazt, amit ez a táj képvisel. — Vannak haladó szellemi hagyományaink is, nemcsak a régmúltból, hanem a második világháborút megelőző időből is. Elsősorban a SORSUNK című folyóiratot kell megemlíteni, ami az antifasiszta, haladó szellemű dunántúli népi írókat tömörítette. Az elmúlt harminc év eredményei közül a legfontosabb, hogy megerősödött a pécsi felsőoktatás. Hat egyetemünkön és főiskolánkon 5000 hallgató készül az életre, és ha figyelembe vesszük, hogy a megyeközpont más tanintézeteiben további 50 ezer diák tanul, akkor joggal nevezhetjük Pécset nemcsak munkás- városnak, hanem diákvárosnak is. A Magyar Tudományos Akadémia, a pécsi tudományos bizottság koordinálja a dél-dunántúli tudományos kutatást, és az MTA Dunántúli Tudományos Intézete hálózatában 800 tudományos dolgozó fejt ki országos jelentőségű tevékenységet. — Kulturális-szellemi életünk fontos fókusza a JELENKOR című folyóirat, amely az íróinkat csoportosítja, és különösen büszkék vagyunk a megye képzőművészeti életére. Az elmúlt 15 év alatt Pécs lett a modern magyar képzőművészet egyik központja. Aki a XX. századi magyar képzőművészetet ismerni akarja, annak Budapest után Pécsre kell utaznia, múzeumunk modern képtárába. — A baranyai gárda vezető egyénisége Martyn Ferenc, a kiváló festő és grafikus, aki ma is töretlen lendülettel alkot a róla elnevezett múzeum épületében. Készül az Uitz és a Vasarely (pécsi születésű) múzeum, továbbá a Gár- dós István és a Csontváry múzeum. — Két, ma már nemzetközi rangú művésztelepet lélesítettünk. Az UNESCO védnöksége alatt álló siklósi telepen a kerámikusok dolgoznak, a Villány—nagyharsányi kőbányában pedig Botz Gyula pécsi szobrászművész kezdeményezésére alakult meg a szobrászok „szabadtéri műterme“. Művészeink, alkotóink köífös vonása és törvénye a szocialista eszmei alapállás. Ezért olyan jó a kapcsolatuk a munkásosztállyal, az intézményekkel, az üzemekkel. Pécs és egész Baranya sajátos vonása, hogy modern, formailag is bátrabban előretartó. — Azonban nem elég a szépet megalkotni — meglátni is tudni kell! Ezért vezették be a Tanárképző Főiskolán a vizuális nevelést. Ahogy Bartók a zenei anyanyelv oktatására törekedett, úgy igyekeznek fejleszteni a vizuális kultúrát, tehát azt a képességet, hogy meglássuk és értékeljük az igazi, értékes, a rólunk és hozzánk szóló szépséget. — A kulturális szakaszon fontos terület a műemlékvédelem. Tizenhat vár és várrom, valamint kastély van a megye területén. Emellett óvjuk és ápoljuk a népi építészet és kisipar hagyományait és emlékeit. A megye területén egyre kevesebb a kis lélekszámú ún. „szellemfalu“. Az elnéptelenedett, de hagyományokban gazdag településeken szabadtéri múzeumokat alakítunk, és a háziiparok támogatását bizonyítja, hogy az ország 16 kékfestőműhelye közül 4 a mi megyénkben dolgozik — Elmondhatjuk tehát, hogy megteremtettük a teljesebb, gazdagabb, szocialista ihletésű szellemi élet alapiait. A nemzeti és a nemzetiségi kultúrák egybefonódása kölcsönösen termékenyítő tényező, ami egyidejűleg fejleszti és erősíti a szocialista hazaszeretetei és a proletár internacionalizmust. Pártunk elvszerűen, nagyvonalúan támo-. gatja a megye szellemi életének a fejlődését, tehát remélhetjük, hogy Baranyában helyes választ adhatunk nemcsak arra a kérdésre, hogy miből, hanem arra is, hogy hogyan élünk. A megyét országszerte úgy emlegetik, hogy „gyönyörű Baranya". Joggall A Mecsek csúcsai — a Tubes, Misina, Jakab-hegy, Dobogó, Somlyó —, a Ten~ kés lankái, a zengővári gesztenyés öreg fái, a kórósi református templom kazettás mennyezete, a siklósi vár gyilok- járőja, Márévár festői szépsége és a mediterrán napfény aranyesője varázsolja festményszerűen széppé ezt a tájat. ízlelgetem a Mecsek erdőiben található rendkívül ritka virágfajták nevét: magyar kikerics, keleti bazsarózsa, illatos hunyor, aranybaraboly, baranyai peremizs... A viszontlátásra — gyönyörű Baranya! PÉTERFI GYULA Beremendi Cement- és Mészinű Szigetvár: Radován téri lakótelep
