Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

záróokmánya

(Folytatás a 11. oldalrólj

1.

gén nyelvek oktatásában alkalmazott új módszerek kutatásának lehetőségeit;

— támogatják a megfelelő intézmények két- vagy sokoldalú együttműködését a korszerű eszközöknek az idegen nyelvtanításban való teljesebb felhasználása érdekében pl. a szakemberek tanulmányainak összehasonlítása útján, és amennyiben ebben megállapodtak, audiovizuális anyagok, tankönyvek írásához fel használt anyagok és a nyelvtani tás- ban alkalmazott újfajta technikai segédeszközök cseréjével, illetve az erről szóló információkkal;

■— támogatják az információcserét az idegen nyelveket tanítók oktatása során szerzett tapasztalatokról és kétoldalú alapon kibővítik a nyelvtanítók és a nyelvtanulók cseréjét, továbbá ösztözik részvételüket az idegfüi nyelvek és civilizációk nyári tanfolyamain, ahol ezeket megszervezték;

— támogatják a lexikográfiai szakér- tők együttműködését a szükséges terminológiai ekvivalensek meghatározása céljából, főként a tudományos és műszaki tantárgyak területén, s megkönnyítik a tudományos intézetek és a szakemberek kölcsönös kapcsolatait,

— elősegítik az idegen nyelvek bővített oktatását a középiskolák különféle típusaiban és a nagyobb választási lehetőségeket az európai nyelvekből, s ezzel kapcsolatban megvizsgálják — ahol ez szükséges — a tanítók nagyobb mértékű toborzásának és előkészítésének, valamint a szükséges diákkörök lé tesítésének a lehetőségeit,

— a főiskolákon a nyelvészetet tanuló diákok számára az idegen nyeli vek bővebb választékát biztosítják, és a többi diák számára nagyobb le hetöséget biztosítanak különböző idegen nyelvek tanulására, vala mint segítséget nyújtanak ott, ahol er. kívánatos, a nyelvek és a civilizációk oktatásának megszervezésére — és ha ez feltétlenül szükséges — külön megállapodások alapján külföldi oktatók, főként olyan európai államok oktatóinak vezetésével, amelyeknek nyelve kevésbé elterjedt, vagy kevésbé tártul mányozott.:

— felnőttoktatás keretében elősegítik további szakosított programok kidolgozását — a sokoldalú érdekek és szükségletek szerint — saját pol gáraik idegen nyelvekre való okta fására és más országok érdekeit felnőtt polgárainak a vendéglátó ország nyelvére való megtanítása ra. Ezzel összefüggésben az érdekelt intézményeket együttműködésre ösztönzik, például rádió- vagy te levíziós oktatási programok, illetve

intenzív oktatási programok összeállításában, valamint ott, ahol ez kívánatos, e programok tanulmányi céljait a nyelvismeretek összehasonlítható színvonalának elérése érdekében határozzák meg;

— támogatják — ahol ez megfelelő

— az idegen nyelv oktatásának egybekapcsolását az illető civilizáció oktatásával, valamint nagyobb erőfeszítés kifejtését az idegen nyelvek tanulmányozása iránti érdeklődés ösztönzésére, beleértve a megfelelő iskolán kívüli tanfolyamokat is.

e) Oktatási módszerek

Két- vagy többoldalú alapon támogatják az oktatás valamennyi szintjén alkalmazott oktatási módszerek tapasztalatainak cseréjét, beleértve azon módszerek tapasztalatait, amelyeket a megszakítás nélküli oktatás folyamán, továbbá a felnőttoktatásban alkalmaznak, s támogatják a tananyagok cseréjét is, mégpedig a következőképpen:

— a pedagógiai tudomány különböző területein az érintkezések és az együttműködés különböző fonná inak további fejlesztése, pl. összehasonlító vagy közös tanulmányok útján, amelyeket az érdekelt intézmények valósítanak meg, vagy pedig a pedagógiai kísérletek eredményeiről szóló információk cseréje útján;

—a különféle oktatási rendszerekben alkalmazott oktatási módszerekről, valamint a kutatási folyamatok eredményeiről szóló tájékoztatások cseréjének kibővítése, ha a tanulók és a diákok elsajátítják az ismereteket, tekintetbe véve a speciális iskolák különféle típusainak megfelelő tapasztalatait;

— a felnőttoktatás szervezése és tevékenysége, beleértve n tanulmányok periodikus folytatása terén szerzett tapasztalatok, az oktatás ezen és más formái s fokai közötti kapcsolatok, valamint a tanulmányoknak — beleértve a szakmai és műszaki tanulmányokat is — országaik gazdasági és társadalmi fejlődése szükségleteihez való módosításának eszközei terén szerzett tapasztalatok cseréjének támogatása;

— az ifjúság és a felnőttek oktatása terén szerzett tapasztalatok cseréjének támogatása a népek kölcsönös megértése szellemében, különös figyelmet szentelve az emberiség fontos problémáinak, amelyek megoldása közös megközelítést es szélesebb nemzetközi együttműködést igényel;

— a tananyagok — beleértve az iskolai tankönyvek cseréjének támogatását, szem előtt tartva azt a lehetőséget, hogy e tankönyvek hozzájárulhatnak minden egyes ország jobb kölcsönös megismeréséhez — valamint az információcsere

támogatásit a nelevésügyi területen levő műszaki újdonságokról.

Nemzetiségi kisebbségek vagy a regionális kultúrák

A résztvevő államok elismerve azt a hozzájárulást, amellyel a nemzetiségi kisebbségek vagy regionális kultúrák hozzájárulhatnak együttműködésükhöz a nevelésügy különböző területein — abban az esetben, ha területükön ilyen kisebbségek vagy kultúrák vannak — támogatni szándékozzák ezt a hozzájárulást, tekintetbe véve a nemzetiségi kisebbségek és regionális kultúrák tagjainak törvényes érdekeit.

További lépések a konferencia után

A résztvevő államok,

elbírálva és értékelve az európai biztonsági és együttműködési konferencián elért haladást,

úgy vélve továbbá, hogy szélesebb világviszonylatban a konferencia az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése folyamatának fontos része, és hogy a konferencia eredményei jelentősen hozzájárulnak e folyamathoz,

megvalósítani akarják a konferencia záróokmányának rendelkezéseit, hogy annak eredményeit teljesen felhasználják és így elmélyüljön Európában a biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének folyamata, abban a meggyőződésben, hogy a kofenrencia kitűzött céljainak elé résére újabb egy-, két- és sokoldalú erőfeszítéseket kell tenniük és folytatniuk az alább feltüntetett megfelelő formákban az értekezlet által megkezdett sokoldalú folyamatot:

1. Kihirdetik elhatározásukat, hogy a konferenciát követő időben megfelelő figyelmet szentelnek a konferencia Záróokmánya rendelkezéseinek és azt megvalósítják:

aj egyoldalúan az összes ennek megfelelő esetben,

b) kétoldalúan más résztvevő államokkal való tárgyalásokkal,

c) sokoldalúan a résztvevő államok szakértőinek találkozóival, valamint az olyan nemzetközi szervezetük keretében is, mint amilyenek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és az UNESCO, amennyiben iskolaügyi, tudományos és kulturális együttműködésről van szó.

2. Kihirdetik ezenkívül elhatározásukat a konferencia által megkezdett sokoldalú folyamat folytatására:

a) azáltal, hogy részletes vélemény- cserét folytatnak mind a Záróokmány rendelkezéseinek megvalósításáról és a konferencia által kitűzött feladatok teljesítéséről, valamint kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről és az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, a feszültség enyhítése folyamatának jövőbeni fejlesztéséről, mégpedig a konferencián megtárgyalt kérdések kontextusában,

b) azáltal, hogy e célból megszervezik képviselőik találkozóit, elsőként a külügyminiszterek által kinevezett képviselők találkozóját. Ez az értekezlet részletesen kidolgozza a megfelelő módozatokat, amelyek hasonló találkozók megrendezésére vonatkoznak és amelyek masukban foglalhatják az újabb hasonló találkozók, valamint egy új értekezlet megrendezésének lehetőségét.

3. Az első ilyen találkozóra 1977 ben kerül sor Belgrádban. Ezt az értekezletet 1977. június 15-én készítik elő egy belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők értekezletének időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről.

4. Az eljárási és munkarendelkezések, valamint a konferencia költségei elosztásának kulcsa a találkozókra niulatis mutandis fog vonatkozni az 1 c., 2. és 3. paragrafus alapján. Az összes fenti találkozókat felváltva tartják meg a résztvevő államokban. A technikai titkárság szolgálatait a vendéglátó ország nyújtja.

A Záróokmány angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven készül, eredeti szövegét átadják a Finn Köztársaság kormányának, amely ezt letétbe helyezi. A résztvevő államok mindegyike megkapja a Finn Köztársaság kormányától e Záróokmány hiteles másolatát.

A Záróokmány szövegét a résztvevő államok mindegyikében közzéteszik, elterjesztik és megismertetik vele a közvélemény legszélesebb körét.

A Finn Köztársaság kormánya kéri, hogy e Záróokmány szövegét adják át az ENSZ főtitkárának, amely szöveg az ENSZ alapokmányának 11)2. cikkelye alapján nem tartozik nyilvántartásba vélel alá, azzal, hogy küldje meg a Szervezet valamennyi tagjának az ENSZ hivatalos dokumentumaként.

A Finn Köztársaság kormánya ugyancsak kéri, hogy e Záróokmány szövegét adják át az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végrehajtó titkárának.

A fentiek hiteléül a résztvevő államok alulírott magas képviselőt tudatában annak, hogy államuk kiemelkedő politikai fontosságot tulajdonít az értekezlet eredményeinek, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a fenti szövegekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően fognak cselekedni, e Záróokmányt aláírásukkal látták el.

Helsinki, 1975. augusztus 1.

Leonyid Brezsnyev találkozója Urho Kekkonen finn elnökkel.

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Helsinkiben szívélyesen köszönti a csehszlovák küldöttség tagjait, Gustáv Husák és Luboinír Strougal elvtársat.

(Telefoto CSTK (ZB) Lehtikuva]