Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám, szombat

PAVEL BAHYL, ÁLTALÁNOS GÉPIPARI MINISZTER NYILATKOZATA (CSTK) — Pavul Bahy], általános gépipari miniszter a tárca félévi tervieljesítésének eredményeiről nyilatkozott a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának. • Miniszter elvtárs, hogyan teljesítette a tárca az idei év első felének a feladatait és mi­lyen kilátásai vannak az egész évi feladatok teljesítésére? — A Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium termelő gazdasági egységei az első fél­évi árutermelési tervet 84,5 mil­lió korona értékben túlteljesí­tették, és az egész évi tervfel­adatok 50,4 százalékát teljesí tették. Az eredményeket jelen­tős mértékben elősegítette azok­nak az aktív intézkedéseknek a megvalósítása, amelyeket a tárca keretében az irányítás minden fokán a CSKP KB no­vemberi ülése határozata alap ján dolgoztunk ki. Annak ellenére, hogy a tár­ca területén 2279 munkaerő hiányzott éspedig elsősorban a munkáskategóriába tartozó erők, a termelési feladatok túl teljesítését a munkatermeié kenység növekedése fedezte, ami 8,3 százalékkal nő. A szó cialista országokba irányuló ki­vitelt 108,1 százalékra, a Szov­jetunióba irányuló exportfel­adatokat 116,2 százalékra telje sítettük. Az első félévi eredmé­nyek alapján reálisan feltéte­lezhető, hogy az idei év végre­hajtási tervében rögzített fel­adatokat nemcsak teljesítjük, hanem túlteljesítjük. A tárcá­hoz tartozó vállalatok részéről megoldandó komoly probléma továbbra is, hogy kedvezőtlenül alakulnak a készletek, amelyek az első félévben a tervezettnél 2,H milliárd koronával nagyob­bak. • Mit tart a tárca legna­gyobb eredményének az utóbbi években, és miben látja a még megoldásra váró fogyatékossá­gokat? — Az elért eredmények kö­zül első helyen kell említeni a termelés magas fokú dinamiká­ját, amit bizonyít hogy az öt­éves tervidőszakban a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban az árutermelés üteme 150,8 szá­zalékkal, a bruttó termelés üte­me pedig 151,9 százalékkal emelkedett. Még nagyobb dinamikát ér­tünk el a haladást hordozó programok termelési dinamiká­jában. Arányuk az árutermelés­ben az 1970. évi 28,4 százlék - ról 1975-ben 38,2 százalékra emelkedik. így pl. a gyengeára­mú félvezetők és a mikroelekt­ronika gyártása 1970 óta kb. nyolcszorosára nőtt, a számí­tástechnikai berendezések gyár­tása hatszorosára, a számírá- nyítású gépek gyártása 14-sze- resére és a kiváló teljesítmé­nyű textilipari gépek gyártása mintegy háromszorosára emel­kedett. A gépipari vállalatok a belkereskedelmi hálózatba szál­lított, a tervezettnél nagyobb mennyiségben előállított gyárt­mányokkal jelentősen bozzájá rulnak az életszínvonal tunelke- déséhez. 1970—1975-ben a l)el- kereskedelmi hálózatba a kö­vetkező gyártmányokat szállít­juk: 1 850 000 televíziókészüléket, 1 578 000 háztartási hűtőszek lényt 1 132 000 gáztűzhelyei, 265 000 elektromos tűzhelyét, 635 000 olajkályhát és 805 000 személyautót. Nem sikerüli maradéktalanul teljesíteni a pótalkatrészek gyártási és szállítási tervét, pl. a traktorok és a mezőgazdasági gépek számára gyártott pótal­katrészek indexe az év első fe­lében 1970-hez viszonyítva 143,5 százalék volt, ami ugyan jelen tős javulást jelent, de teljesen nem oldotta meg a problémát. A motoros jármüvek számára gyártott pótalkatrészek indexe ugyanebben a viszonylatban 152,2 százalék volt. Jelentős ja vulás azonban csak a személy­autóknál következett be, míg a teherautókkal kapcsolatos hely zet továbbra sem kielégítő. E probléma nem oldható meg csu­pán. a termelés növelésével, ha­nem az szükséges, hogy mi­előbb felújítsuk a gépparkot, renováljuk a pótalkatrészeket, és műszaki intézkedésekkel nö­veljük az alkatrészek élettar­tamát is. JÓL MŰKÖDŐ HÁZGYÁR Négy év telt el azóta, hogy a Dunajská Streda-i (dunaszer­dahelyi) Bauring Házgyárban megkezdték a munkát. Ez alatt az idő alatt, amely nyilván fon­tos időszak lett a gyár törté­netéten, sok szép eredményt értek el. Sikeresen lezajlott például a próbaüzemeltetés az első évben, a gyárnak sikerült kiépítenie és megszilárdítania szállítói kapcsolatait, bevezet­ték a háromműszakos munkát, és jelentősen növelték azoknak a szakképzettségét, akik ma eb­ben a félautomata házgyárban több mint 600 lakás épületele­meit gyártják meg évente. Ed­dig feldolgoztak 29 168 tonna Jó minőségű acélt és több mint 92 390 tonna kavicsot. A kavi­csot a közeli Calovóról (Nagy- megyerről) és Bratislava-Petr- áalkából szállítják a házgyár­ba. A házgyár egy nitrai építő­vállalat részét képezi. A válla­lat dolgozói a bauring-rendszer segítségével eddig már 398 la­A MUNKASIKEREK TITKA A kitűnő eredmények első­sorban a házgyár vezetősége által kifejtett felelősségteljes, körültekintő és operatív gaz­dálkodásnak köszönhetők. A gyárban a pártalapszervezet és a szakszervezet is sikeresen működik. A pártgyűlések gaz­dag tartalma, a szakszervezeti tagok tökéletes tájékozottsága és a rendszeres termelési érte­kezletek a múltban és a jelen­ben egyaránt biztosítják, hogy az igényes tervfeladatokat ide­jében és tőképp magas színvo­nalon teljesítik. Külön figyelmet érdemel a házgyár dolgozóinak munkakez­deményezése és a jól megszer­vezett szoqialista munkaver­seny. Az eredményeket ezen a téren negyedévenként kiértéke­lik, és a legjobb dolgozókat ér­tékes dijakkal jutalmazzák. A szocialista munkaversenyben el­sősorban a szocialista munka­brigádok és azok a munkakö­A házgyár egyik munkacsoportja, amelyet Molnár Vince okoéi (ekecsi) lakos, a Nitrai Magasépítő Vállalat és az SZSZK Építő­ipari Minisztériumának legjobb dolgozója vezel. (A szerző felvétele) kást építettek Bratislavában, 189-et Samorínban (Somorján), 138-at Calovóban (Nagymegye- renj, 612-t DunajsKá Stredán (Dunaszerdahelyen). A házgyárban gyorsan fejlő­dött a munka egy főre jutó év­közi termelékenysége. Míg 1971-ben (a próbaüzemeltetés idején) csak 21 000 korona volt, 1972-ben már elérte a 148 300, egy évvel később pedig a 162 500 koronát. 1974-ben ez az érték 163 100 korona volt. Arra számítanak, hogy az idei évben, az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében az egy főre szá­mított munkatermelékenység továbfe növekszik, és rekordér­téket #j zösségek a hangadók, amelyek a címért versenyeznek. A leg­jobb munkacsoportok között említhetjük meg a FrantiSek Mesáros által vezetett 20-tagú szocialista munkabrigádot, vagy a Molnár Vince vezette közös­séget. Értékes szocialista fel­ajánlásaikat nemcsak idejében, hanem jó minőségi szinten is teljesíti. Ha szükség van rá, a szabad szombatokon is dolgoz­nak. Nem hiába mondják, hogy jót tesz, ha munkáját mindenki át­gondolva végzi. Elmondhatjuk, hogy ezt az elvet következete­sen érvényesítik a bauring ház­gyárban is. A dolgozók számos eljárást tökéletesítenek, és az újítómozgalom is sokat fejlő dött. A gyárban az újítók és feltalálók mozgalma olyan szin­tet ért el, amit régebbi, jól be­futott üzemek vagy vállalatok is irigyelhetnek. 1971 októbere óta a házgyár újítói 14 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből tizet elfogadtak és következe tesen megvalósítottak. Az újítá­si javaslatoknak köszönhető évi megtakarítás a 300—400 ezer koronát is eléri, és nagyban se gít az épületelem-gyártás gaz­daságosabbá tétele terén. Kul­csár Miklós és Réty Olivér mér­nök a legjobb újítók közé tar­toznak. A házgyár az elmúlt években kitűnő eredményeket ért el, né­hány tipikus negatív jelenség azonban ott is előfordul, s úgy tűnik, hogy ez minden új üzem­ben szinte elkerülhetetlen. Kéty Olivér mérnöknek, a házgyár vezetőjének nézete szerint a fő hiányosságok és nehézségek a következők: ® „Még mindig magasak az alapvető nyersanyagok odaszál Utasára fordított kiadások. So­kat kell fizetnünk a cement, az acél és a kavics szállításáért. Elég, ha megemlítjük, hogy az acélt a távoli Trinecből, a ce­mentet pedig az ugyancsak vi­szonylag messze levő Banská Bystricából szállítják. A Calo vóból történő kavicsszállítás is sokba kerül, a petrzalkai ka­vicsról nem is beszélve. ® A pótalkatrészek hiánya. Elsősorban itt az ELBA mintájú automata betonkeverőről és más gyorsan amortizálódó be­rendezésekről van szó. Nagyon nehéz importált pótalkatrészek­hez hozzájutni, a belföldi pót- alkatrészek beszerzése jiedig nagyon késedelmes. í§ A dolgozók munkába já­rásának magas költségei. A gyár megindulása óta eltelt négy évben a dolgozók az üzem terhére járnak munkába az egész járásból, és a Csehszlo­vák Autóközlekedési Vállalat nem veszi a gyárat annyira ko­molyan, mint amennyire annak a jelentősége azt megkövetel­né.“ A házgyár dolgozói az idén is sikeresen teljesítik a felada­tokat. Az első fél évben a leg­fontosabb tervmutatókat túl Is szárnyalták. Ezért büszkék le­hetünk rá, hogy a Nitrai Magas­építő Vállalatnak ebben a gyá­rában is olyan munkaközösség alakult ki, amelyre nyugodtan támaszkodhatunk, ha az egyre magasabb és igényesebb felada­tok teljesítéséről van szó. JÚLIUS BUDAY A plzehi Skoda Vállalat acélüzemében a napokban öntötték az idei évi 4. óriási acélöntvényt. Az- ingot súlya 135 tonna. Külön­leges hőszigetelő vasúti kocsiban küldték el a Kunőicei Klement Gottwald Űjkohó Ipari Müvek kovácsmühelyébe, ahol az ingótok­ból a voronyezsi típusú magreaktor nyomásálló tartályainak al­katrészeit készítik. A Plze/íi Skoda Vállalat acélüzemének dolgo­zói az idén még öt Ilyen óriási acélöntvény öntését vették terü­lte. Hz egyike azoknak a feladatoknak, amelyeket a Skoda válla­lat dolgozói a KGST keretében az alomenergetikai ipar terén ma­gukra vállaltak. Felvételünkön a 135 tonna súlyú acélingot ki­emelése a keszonból 24 órával az öntés után. ' (Felvétel: CSTK — J. Vlach) NEM SZÜNETEL A MUNKA A komárnói járás más mező- gazdasági üzemeihez hasonlóan a pribetai |perhetei) szövetke­zetben is befejezték az aratást. Közel 2800 hektár szántóterü­letük 61 százalékán termeszte­nek gabonaneműeket. A terve­zett 441 helyett 476 vagon lett az össztermés, az államnak 187 vagon búzát és 50 vagon árpát adtak el. — Az elmúlt évekhez képest egy héttel korábban kezdtük az aratást, s a korai kezdés ná­lunk egy kissé rossz előjelnek is mondható — tájékoztatott Nagy László agronómus. — A 15 kombájn az árpa betakarítá­sával kezdte a munkát, az át­lagos hozam jóval alacsonyabb a tavalyi 53 mázsánál; 44,5 má­zsa lett. Száz hektárt a Dia­mant, 300 hektárt pedig az Ametiszt foglalt el. Az egyes parcellák terméseredményei között a szemek besülése miatt elég nagyok voltak a különbsé­gek. A sörárpából sem értük el azt mennyiséget és minősé­get, mint tavaly. — A búzafajták között szin­tén eltérő eredmények mutat­koztak A 115 hektár Mironov- szkaja vékony, magas szára miatt teljesen megdőlt, helyen­ként csak 33 mázsát adott. A legtöbbet a Jubilejnából vetet­tünk, 382 hektárt. Ez 49 mázsás termést adott. Például a Szá­vából az egyes farmon 61,85 mázsát, a kettes farmon már csak 53 mázsát arattunk, ösz- szesítve a búza átlagos hozama 49,15 mázsa lett az idén. Amint megtudtam, eléggé el vannak maradva a szalma be­gyűjtésével, mivel az aratáskor még a szénának való lucernát is be kellett takarítani. E mun­kának megközelítőleg a felét végezték el, s a tarlószántás is az egyik legsürgősebb tenni­valók közé tartozik. A gazdaság felét homokos, magas földterületek képezik, talán ez az oka, hogy a kuko­rica náluk elég gyengén terem. Az idén 40 mázsát szeretnének elérni egy hektárról. Naprafor­gót aránylag nagy területen, 80 hektáron, cukorrépát pedig 120 hektáron termesztenek. A konzervgyárakban a 40 hektár­ról 100 vagon paprikát szállí­tanak. Jelentős menyiségben, 751 hektáron, termesztenek ta­karmányféléket. Távlati terveik szerint nagy­mértékben akarnak foglalkozni a szőlő termesztésével. Jelen­leg 63 hektár a termőterület, összesen 131 hektáron van ki­ültetve, ami egy két éven belül szintén teremni fog. A jövőben 150 hektárra növelik a szőlé­szetet. (—nák) Határidő előtt teljesítik a kíviteSí tervet A vörös zászlóért címmel az Állami Szervek, a Pénzügyi és a Külkereskedelmi Vállalatok Dolgozói Szakszervezeti Szövet­ségének Központi Bizottsága és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium szocialista munka­versenyt indított a külkereske­delmi vállalatok számára. A munkaverseny célja, hogy egyenletesen teljesítsék a kivi­teli tervet, javítsák az export­áru minőségét és a szerződé­sekben kitűzött határidőn belül szállítsanak beruházási eszkö­zöket és lassú amortizációjú gépeket a Szovjetunióba. Érté­kes vállalati felajánlásokkal már csaknem húsz külkereske­delmi vállalat és szervezet kapcsolódott be a versenybe. A Strojimport külkereskedel­mi vállalat dolgozói egyebek között kötelezettséget vállaltak, hogy a Szovjetunióba csaknem 18 százalékkal több küldeményt indítanak útnak ez év végéig, mint amennyit eredetileg ter­veztek. A Skloexport külkeres­kedelmi vállalat dolgozói arra tettek felajánlást, hogy a terv­feladatokat 4,6 millió korona értékben túlteljesítik és a Szov­jetunióba irányuló exportfel- adataikat december 20-ig telje­sítik. A Merkuria külkereske­delmi vállalat a Szovjetunióba irányuló ez idei exportfelada­tait december 18-ig teljesíti. A vállalatokon kívül munka- csoportok is tettek felajánláso­kat a Szovjetunióba irányuló kivitel feladatainak határidő előtti teljesítésére. Ilyen cso­portos kötelezettségvállalásokat tettek a Centrotex, a Jablonex, a bratislavai Chemapol, a Ko- vospol, az Omnia és más kül­kereskedelmi vállalatok és szer­vezetek kollektívái. |CSTK) ÚJ szó 1975. Vili. 2. Feludoíiiikot teljesítjük és túlteljesítjük

Next

/
Thumbnails
Contents