Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám, kedd

Új könyvek - értékes olvasmányok Európai ellenállók búcsúle­veleit olvashatjuk Nagy Magda válogatásában és fordításában a 125 levél című kiadványban. A második világháború irodalmá­nak talán legmegrázóbb kötetét tartja kezében az olvasó — idézzük az előszót. Mivel a könyv minden sora önmagáért beszél, néhány levélrészletet közlünk a gyűjteményből: „Nyugodtan várom a halált, mert semmibe veszem“, — írja Ni kóla Botusev bolgár kommu­nista. akit 1941. november 17-én Szófiában akasztottak fel, s így folytatja „És Ott, Moszkva és Lenlngrúa előtt szilárdan hi­szem az akasztófa alatt is —, a Vörös Hadsereg írtóztató győ­zelmet arat ezen a pestisen, a fasizmuson." „Ma, 1943. március 26 án es­te fél hétkor, két nappal a hu­szonkettedik születésnapom után, kilehelem utolsó lélegze­temet — írja Marié Kuderíková csehszlovák munkáslány búcsú­levelében. „Én mindig bátran éltem, és ezt a bátorságot akkor sem veszítem el, amikor szem­től szembe kerülök azzal, amit emberi nyelven halúlnak ne­veznek. Szeretném magúmra venni minden szomorúsdgtokat és fáidalmatokat." 125 levél, az emberi barba­rizmus megrendítő dokumentu­mai. A legmegrendítőbb talán az a naplólap, amelyet Tánya, egy 11 éves leninrádi kislány naplójából közöl kötetünk, ta­lán nem véletlenül, legutolsó dokumentumként. A naplólap szövege ennyi: „Zsenya, 1941. december 23. ■— Nagymama, 1942. január 23. — Léka, 1942. március 17. — Vaszka bácsi, 1942. április 13. — Lfosa bácsi, 1942. május 10. — Mama, 1942. május 10. — Sza- visev halott — Mindenki meg­halt. Tánya egyedül maradt.“ A Magvető Zsebkönyvtár so- rozatban ezúttal a Mondjátok meg Zsófikának című regény jelent meg új, immár ötödik ki­adásban. A népszerű Szabó Vallomások naplóinkról A bratislavai Majerník Ga­lériában Lubömír Rapos mint-> egy 20 újabb, 1973—75 között keletkezett munkájával jelent­kezik. A Zilinán élő 40 éves művész először a festészetet vá­lasztotta élethivatásának. De ta­nulmányait betegség szakította félbe. Mire felgyógyult, áttért a fényképészetre. Tárlatának anyaga a műfajok mezsgyéjén mozog. Kép is, fo­tográfia is, kollázs is. A három technika együtt él és szépen megfér egymással. Rapos ugyan­is nem éri be a lefényképezett valóságnak a filmen megjelenő másával. A fotográfus technikai felkészültségével párosul ere­deti festői látása. A fekete-fe^ hér képeket lendületes ecsetvo­násokkal aranyós és sötétbar­na, pirosas és ibolyaszín felü­letekkel színezi speciális papí­ron. ötlettel és képzelettel gaz­dagítja, gondolati és érzelmi tartalommal mélyíti el. A né­zőt is belevonja az alkotási fo-r lyamatba. A táj, a természet meg nem szűnő varázsa ösztönzi Zázriva jellegzetes házainak és festői környékének, szerény, kedves vadvirágainak, a sajátos formá­jú fáknak, a hajlongó füveknek rögzítésére. Őszi esték hangula­tát ragadja meg és egyéni fel­fogással idéz egy Leánycsopor­tot. Rapos gyönyörködik a vi­lág sokrétű szépségében, sezt a gyönyörűséget közölni kíván­ja embertársaival. Izgalmas ko­runkban nyitott szemmel jár. Nem csupán a Hold tájai, a tér és az űr napról napra fel fedél­zeti úi csodái keltik fel bámu­latát. Chile térképén városne­vek tűnnek fel, kegyetlen vörös foltok árulkodnak ártatlan ez­rek szenvedéséről, és pusztu­lásáról. Egyik jelképes értelmű alkotása a Század vége. Két- szárnyú, hatalmas, tömör óriási zárral felszerelt kapu, mintha ezzel a majdnem áthatolhatat­lan kapuval akarná kizárni éle­tünkből az értelmetlen ellenség geskedést, a fasizmus meg-meg- tiiuló Őrült tombolását. BÁRKÁM JENŐIVÉ Magda-kötetek között is az egyik legnépszerűbb ez az ötve­nes évek közepén írott törté­net, amely tehát még a kezdő írónő kvalitásait reprezentálja. Szülőföldem Szalonta — éne­kelhetné nagy földijével. Arany Jánossal Bihari Klára, a Nincs tovább című regény szerzője. De az íVónő már a szülőföld s/űkebb közössége helyett a társadalomba vágyik, a társa-> dalom különböző rétegeit áb­rázolja. Ezer és ezer szál kö­ti a nehéz életű, nehezen esz­mélő emberekhez. Közülük is a mai fiatalok felé fordul meg­különböztetett figyelemmel, sze­retettel. , Nagy sikerű „Miért?“ című könyve- után most ismét re­gényt ad az olvasó kezébe. E könyvéből még érettebb, még letisztultabb alkotót ismerhet meg az olvasó. Palotai Borisnak Szerelmes­levél“ címmel vál ,atott elbe­széléseit adták ki. Népszerű ol­vasmány ez is, akár csak az előbbi két regény, ezt bizonyít­ja a második kiadás, ami elbe­szélések esetében elég ritka do­log. A Kodolányi-sorozat legújabb kötete a „Szép Zsuzska“. Négy kisregény az író első. talán legjobb korszakából, az úgyne­vezett „Ormánság“ ciklusból. Kodolányi művei azért olyan drámaiak, mert nem leplezi az egykori falu gyötrő belső küz­delmeit, hanem őszintén, meg­rázva ábrázolja azokat, akik szembe mernek fordulni a kö­zépkori szokásokkal, őszintébb, emberibb életet akarnak, de el­buknak, elmenekülnek, vagy éretlen közöny, csöndes hal­doklás jut osztályrészükül. Ko­mor színekkel festi meg a vidé-- ki értelmiség kiszolgáltatottsá­gát és azt a maradi erkölcsren­det, amely a legszebben induló szerelmet is megkeresíti, elfojt­ja. Hernádi Gyula, a világhírű Jancsó-filraek társszerzője, ki­váló elbeszélések, drámák és kisregények írója pro és kontra nagy vitát kiváltott új regénye, a „Vörös rekviem“ az 1932-es Sallai-Fürst-per egyik halálra­ítéltjének, Sallai Imrének a belső története. A siralomház­ban, a halál előtti órákban tö­redékes emlékek bukaknnak fel a halálraítéltben, néha egész beszélgetések, néha csak homá­lyos, csupán atmoszférikusai! érzékelhető foltok az örvénylő tudatban. Ezekkel a felfokozott élet-pillanatokkal állítja szembe Hernádi a ridejf gépiességgel lefolytatott „törvényes“ politi­kai gyilkosság abszurditását. Federico Garcia Lorca verseit a Versbarátok Köre tagjainak örömére jelentette meg a Ma­dách Kiadó. A Búvárzsebköny- vek a „Halak“ és a „Mohák, zuzmók, harasztok“ barátainak szereznek kellemes órákat. Mándy Iván „Robin Hood“ cí­mű ifjúsági regénye a Delfin­könyvek sorozatában, Dániel Anna „Margot királyné gobelin­jei" a Csíkos sorozatban jelent meg. Újra kapható Joy Adam- son világsikerű ..Oroszlánhű' ség-o is. A második világháborúról szólnak a „Pokolraszállás“ cí­men kiadott kötet elbeszélései. Német, orosz, lengyel, magyar, amerikai, angol, japán, jugo­szláv, cseh, bolgár, görög és ntlasz írók tesznek vallomást a harminc évvel ezelőtti borzal­makról. Háborús történetet dolgoz fel, a szovjet Vaszilij Bikov regénye, a „Hajnalig élni“. Bi­kov a mai szovjet próza egyik legtehetségesebb képviselője. Valamennyi művében, így a ma­gyarul is megjelent „Harmadik rakétá-bán, „A halottaknak nem fáj“-ban, az „Obeliszk“-ben az 1941-es év tragikus epizódjait idézi. Nem a jelentős front- mozgások érdeklik, hanem a ki­élezett helyzet szülte magatar­tásformák, indulatok. Bikov nem szépíti meg a valóságot, az igazságot mutatja meg, ha kell, kíméletlen őszinteséggel. A „Hajnalig élni“ a bikovi életmű legújabb regénye nem­csak izgalmas olvasmány, ha­nem egy nemzedék hiteles val­lomása a történelem nagy pró­bájáról. —ti— Ol FILMEK Gombaszögi előzetes Beszélgetés Varga Jánossal, a CSEMADOK KB titkárával A hét végén szombaton és vasárnap immár huszadszor ren­dezik meg Gombaszögön egyik legnépszerűbb kulturális ren deznényünket, az Országos Dal- és Táncünnepélyt. Ebből az al­kalomból megkérdeztük VARGA JÁNOS elntársat, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkárát, hogy válaszoljon néhány, a jubiláló rendezvényt érintő és olvasóinkat ts bizonyára ér­deklő kérdésre • Titkár elvtárs, mit lát­hatunk az idei gombaszögi találkozón? — Talán azzal kezdeném, hogy — mint minden évben — Gombaszög idén is mintegy kicsúcsosodása lesz kulturális rendezvényeink sorozatának, egész népművészeti mozgal­munknak. A gombaszögi Orszá­gos Dal- és Táncünnepély az in­ternacionalizmus gondolatát ápoló rendezvény. Ez elsősor­ban abban nyilvánul meg, hogy hazai magyar együtteseinken kívül részt vesznek cseh, szlo­vák, ukrán, szovjet,'* magyaror­szági és lengyel népművészeti csoportok. Hagyományainkhoz idén is hűek maradunk, annál is inkább, mert a XX. Országos Dal- és Táncünnepélyt felszaba­dulásunk 30. évfordulójának je­gyében rendezzük meg. — A műsor szombaton dél­után kezdődik* a Dalolva szép az élet című összeállítással, amelyben fellépnek éneklő cso­portjaink, népdalénekeseink, va­lamint a hivatásos és amatőr láncdalénekesek. Ezután, az Örök barátság nevében című műsorban egy szovjet együttes mutatkozik be. Ezt követi a felszabadulásunk 30. évforduló­jára rendezett ünnepi manifesz- táció, amelyen párt és kor­mányküldöttség vesz részt. A manifesztáció után kerül sor a legjobb csehszlovákiai magyar népi táncegyüttesek fellépésé­re. 0 Hány együttes mutatko­zik be és lesz-e valamilyen különlegessége a szemlé­nek? — Tizennégy tánccsoportuiik lép fel. Különlegesség és egyben újdonság is, hogy először kí­sérletezünk összevont tánccso­portok szer epei tét és év el. Előtte összpontosításokon találkoztak és közösen tanultak be egy-egy koreográfiát. Vasárnap a dél előtti koszorúzás! ünnepségre kerül sor Pelsőcön, a szovjet hősök emlékművénél. Utána a Folklór kincsünk című műsor­ban népművészeti csoportjaink mutatkoznak be. Gazdag és vál­tozatos műsort ígér az Éljen nemzeteink és nemzetiségeink örök barátsága című összeállí­tás, amelyben fellép a KISZ Központi Művészegyüttes Úttörő Együttese és Kis-Rajkó zenekara, a Vrhovina ukrán folklóregyüt tes, a Dargov szlovák népművé­szeti együttes, valamint az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes. • Mit vár, titkár elvtárs a huszadik, jubileumi gom baszögi találkozótól? — Meggyőződésem, hogy az idei rendezvénnyel is méltóan ünnepeljük felszabadulásunk 30. évfordulóját, és kifejezi azt a törekvést, amiért szövetségünk dolgozott és dolgozik, és ezzel párhuzamosan lendületet ad népművészeti mozgalmunknak. Ha a gombaszögi dal és tánc ünnepély húsz éven keresztül mércéje volt műked’velő népmű­vészeti mozgalmunk fejlődésé­nek, akkor az idei és az elkö vetkezők még inkább. Remélem mindenki jói érzi majd magát és az időjárás is kedvező lesz. jbrj A DUNAI HAJÓS (magyar) Verne Gyula mindmáig — s nem is érdemtelenül — a leg­olvasottabb ifjúsági író. Talán ezzel magvarázható, hogy idő­ről időre új Verne-filmek ké szülnek, a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig a legkülön­bözőbb n nmetek produkciójá­ban. Legutóbb a magyar filmművé­szek vállalkoztak arra, hogy A dunai hajós című kalandos és szórakoztató Verne-regényt cel­luloid szalagra rögzítik. S nem is eredménytelenül. A dunai ha- jós kellemes élmény, ízléses szórakoztatás, sikerült ifjúsági film. Markos Miklós rendező könnyedén valósít ia meg fela­hogy kis bárkájával végigevez a Dunán úgy, hogy háromezer kilométeres útján mindvégig horgászásból él meg — tulaj­donképpen azt az aranyat és ékszert csempészi haza, amit a külföldön élő bolgárok gyűjtöt­tek össze fegyvervásárlásra, a törökök ellen szabadságharcot vívó népüknek. Ennél többet azonban nem mondunk el a tör­ténetből, melynek lényege, hogy senki sem tudja jó ideig, ki kicsoda és senki sem az, aki­nek a másik hiszi. Számos ka­land, bonyodalom, szökés, nő­rablás, üldözés, ökölharc árán, végül úgy is fény derül min­denkinek a kilétéi Koltai Róbert és Menszátor Magdolna A dunai hajósban datát, a kalandos-látványos, iz­galmas történet megelevenfté- sét. Nem a történelmi hiteles­ségre ügyelt, inkább a romanti­kus szabadságeszményt dombo­rította k! filmjében. Mert Verne Gyulát a regényben a romanti­kán, a kalandon túl a kor sza­badságmozgalmai, a mozgalmak hősei is érdekelték. Szergej Ladko-alias Borús Demeter, szálkái halászmester — a sig- maringen i horgászverseny győztese, azzal az ürüggyel, Markos Miklós jó tempóban, mesterségbeli tudással, színe­sen és fordulatosán rendeizte meg a történetet. A film szép kiállítású, hatásosan mutatja be az egész Duna-szakasz tájszép­ségeit. A színészi alakítások jók. Különösen rokonszenves a cím­szerepet alakító Koncz Gábor. De elismerést érdemelnek a többiek is: Bujtor István, Agár- dy Gábor, Kállai Ferenc, Mada­ras József, Latinovits Zoltán, Menszátor Magdolna. Az angol történelem viharos évszázadai kiapadhatatlan té­maforrások a regényirodalom, a színpad, a filmgyártás számá­ra. Olivér Cromwell a történe­lem egyik nagy fordulatának idején élt, általa alakult Ang­lia történelme a 17. században, politikájával alapozódott mega ja fel, ha az uralkodót félre­állítja az útból. S mivel a ki­rály nem hajlandó követeléseit elfogadni, bírósági ítélettel, mint árulót kivégezteti. A film is nyilvánvalóvá te­szi, hogy Károly súlyos törté­nelmi hibákat követett el, elle­ne szegült a haladásnak. Crom­felenet a Crvmuwll című angol filmből polgári rendszer. Kemény, pu­ritán alakja jelképpé lett. Sze repe az adott korba ágyazva vi­tathatatlanul haladó. Ken Hughes rendező a Crom­well című filmben a harcos re­formátor életének a hatalom birtoklásáig vezető szakaszát dolgozza fel, nem annyira a történelemre, mint inkább az emberre, a politikus formálódá­sára összpontosítva a figyelmet. A történelem változásairól s a változások valódi okairól, a film vajmi keveset mond. Az alko­tás Cromwell és a király küz­delmét ábrázolja, I. Károly bu­kását. Cromwellt az események sodorják a politikai élet közép­pontjába, majd a csatamezőre, ahol hadainak élén a királyi sereggel és magával Károly királlyal ütközik meg. Fokoza­tosan győződik meg arról, hogy Angliát <:s*tk úgy virágoztathat vvell az abszolutizmussal a zsar­noksággal szemben a parlament hatalmát szolgálta, egyfajta, korai demokratizmust képviselt. A film azonban meglehetősen motiválatlanul ábrázolja Crom­well és Károly hullámzó hatul mi harcát. Ken Hughes történelmi látás­módja nem segít a bennünk élő Cromwellről kialakított kép és a kor részleteinek lisztázásá­hoz, mert a drámai hatás ked­véért inkább az ellentmondáso­kat hangsúlyozza. A két fősze­replő alakítása színészi remek­lés. Alec Guinnes Károly kirá­lya csupa gőg, méltóság és nagyvonalúság. Richard Harris Cromwellje viszont maga a cél­ratörő konokság. A film művé­szi értékét elsősorban a színé­szi teljesítmények adják. ÚJ szó 1975. VII. 8. CROMWELL ________________________________________________(ongol)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents