Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 27. szám, Vasarnapi Új Szó

EH kapcsolatban a fiatalokkal Június végén plenáris ülést tartott a SZISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága. Ezúttal az ifjúsági szervek és alapszerve­zetek irányító és politikai- szervező munkája, az e terüle­tet érintő jeladatok, valamint a párt novemberi plénuma határozatai teljesítésének érté­kelése szerepelt programon. Ezekkel a kérdésekkel foglal­kozott beszámolójában — melynek egy részét az aláb­biakban közöljük —, dr. Dezi­der Kóňa, a SZISZ SZKB tit­kára is, Plenáris ülésünk fontos munkaterülettel — a politikai­szervező munkával foglalkozik, melynek színvonalát egész szervezetünk, de mindenekelőtt a SZISZ-alapszervezetek és pionírcsapatok tevékenysége tükrözi közvetlenül. Tőlük függ ugyanis az ifjúsági szervezet kongresszusi és plenáris ülé­sei határozatainak helyes gya­korlati megvalósítása. A SZISZ-szervei minden szinten konkrét intézkedéseket tettek a CSKP KB novemberi plénuma által kitűzött feladatok meg­valósítására az ifjúsági szer­vezet keretén be'ül. Ezek az intézkedések jelenleg már a SZISZ-szervek és szerveze­tek mindennapi tevékenységé­ben is helyet kapnak. Fokoza­tosan elmélyül a felsőbb irá­nyító szervek által az alap­szervezeteknek nyújtott mód- szertani segítség. A mód­szertani anyagok, a pozitív eredmények és tapasztalatok általánosítása nagy jelentőségű az alapszervezetek számára. Eddig azonban még nem sike­rült kielégítő képet alkot­nunk arról, hogyan érvényesül e módszertani segítség a SZISZ-alapszervezetek vezetősé­gének konkrét munkájában. Egyes alapszervezeti funkcio­náriusok ugyanis nem értelme­zik helyesen e segítséget. Hiányosságok vannak a SZISZ járási bizottságai és ezek funkcionáriusai módszertani irányító munkájában is. Ismé­telten hangsúlyozzuk, hogy a SZISZ-apparátus dolgozóinak legalább munkaidejük egyhar- madát az alapszervezetek prob­lémáinak megoldására kell fordítaniuk Fontos, hogy a fia­talokkal rendszeres, élő kap-' csolatot tartsunk. Az évzáró taggyűlések, azo­kat megelőzően a tagokkal, nemrégiben pedig a munkás- fiatalokkal folytatott beszél­getések eredményeként egyre több SZISZ-tag kapcsolódik be aktívan szervezete munká­jába, egyre több konkrét fel­adat teszi tartalmasabbá a SZISZ-munkát. Tartsuk szem előtt a fiatalok érdekeit A SZISZ-tevékenység jelen­legi fejlődési szakaszán mun­kánk eredményességét a fiata­lokra gyakorolt nevelő hatása alapján kel] megítélnünk. Fo­kozatosan meg kell szüntet­nünk, hogy eredményeinket csupán a számadatok, a kimu­tatott társadalmi munkaórák és a kötelezettségvállalások sze­rint mérjük fel. Még mindig gyakran találkozunk azonban a problémák felszínes megoldá­sával, eredményeink ugyan­csak felületes értékelésével, az önelégültség, s az elért eredmények túlbecsülésének tüneteivel. A fiatalok, érdekei, szükségletei és problémái nem állnak eléggé szervezetünk fi­gyelmének középpontjában. E szükségleteket, problémákat és érdekeket nem mindig látjuk teljes terjedelmükben s nem mindig oldjuk meg megfele­lően. Éppen ezért a párt novembe­ri plénuma óta szervezetünk tevékenységét igyekszünk úgy alakítani, hogy alapszerveze­teink és tagjaink a SZISZ- munkát ne csak „wuszájfel- adatnak“ tekintsék. Feltételeket teremtünk tagjaink érdeklődé­sének és igényeinek kielégíté­sére, saját elképzeléseik megvalósítására. El kell ér­nünk, hogy minden SZISZ-tag egy célért dolgozzon, de egy­idejűleg azt is, hogy a tömeg­ben ne vesszen el az egyén, saját elképzeléseivel, kedvte­léseivel, melyeket a SZISZ ta­laján akar továbbfejleszteni. Tevékenységünk sikere vagy sikertelensége közvetlenül a SISZ-alapszervezetek és -ve­zetőségek politikai-szervező munkájától függ, hisz rajtuk múlik, hogy a szavak milyen mértékben válnak tettekké, eredményekké. Pozitívan hat a SZISZ-tevé- kenységre a káderekkel vá­ló munka rendszerének töké­letesítése. Kihasználjuk a funkcionáriusi aktív politikai és szakmai ismereteinek rend­szeres gyarapítására adott le­hetőségeket. Növekszik a SZISZ funkcionáriusainak és aktivis­táinak műveltségi színvonala. Tökéletesedik a káderek kivá­lasztásának, nevelésének, érté­kelésének és elhelyezésének rendszere is. Az elméletileg felkészített káderek, rendszeres értékelésére megfelelő figyel­met kell fordítanunk. Gon­doskodnunk kell róla, hogy konkréit feladatokat kapjanak, s azon a munkaterületen dol­gozzanak, melyre elméletileg és gyakorlatilag legjobban fel­készültek tanulmányaik folya­mán. Kádereinket jól fel kell ké­szíteni a szabad idő szervezé­sére is. Növeljük a kultúrte­vékenységet, főleg a közös szó­klubok munkáját, a közös szó­rakozást, művészeti érdektevé­kenységet szervező, szakkép­zett káderek számát is. A ká­derképzésben nem használjuk ki eléggé például a járási nép­művelési központokat, a városi kultúr- és népművelési ott­honokat, a szakszervezeti háza­kat. Mivel ezek sokat segít­hetnek, főleg a járási bizott­ságok funkcionáriusainak kell elgondolkodni az együttmükö­dés formáin. A SZISZ irányító munkájá­ban jelentős és pótolhatatlan szerepet játszanak a járási bi­zottságok. Rendszeres és köz­vetlen összeköttetésben állnak az alapszervezetekkel és pio­nírcsapatokkal, irányítják, be­folyásolják tevékenységüket és megfelelő munkafeltételeket teremtenek számukra. Az alap­szervezeti munka színvonalá­nak további emelésével párhu­zamosan állandóan javítani kell a járási bizottságok mun­kamódszereit, s meg kell erősí­teni a pozíciójukat a belső szervezeti életben s az ifjúsá­gi szervezet járási képviselője­ként egyaránt. Fö követelmény — az eredményes munka A SZfSZ járási bizottságai­nak elő kell segíteniük az alapszervezetek alkotó munká­jának kibontakoztatását. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy az alapszervezetek tevé­kenységére jó hatással van, ha a járási bizottságok rugalma­san foglalkoznak javaslataik­kal s azokra időben és kimerí­tően válaszolnak. A SZISZ járási bizottságai munkájának eredményességét az alapszervezetek munka- eredményei alapján mérhet­jük le. A SZISZ trenCíni. pre- Sovi, martini stb. járási bizott­ságainak eredményes munkája a lektori testületek érdeme, melyeknek magvát az ifjú kommunisták alkotják. Azok a járási bizottságok, melyek csuk az évzáró gyűlésekre vagy azok előkészítésére hozzák lét­re a lektori testületeket, hely­telenül cselekszenek, mert az a lektor, aki nem, ismeri töké­letesen az alapszerveizet prob­lémáit, nem sokat tehet azok kiküszöböléséért sem. Szer­vezetünk jelenlegi fejlődése megköveteli, hogy a járási bizottságok és az alapszer­vezetek közti kapcsolat állan­dó. tartós és kölcsönös le­gyen. A SZISZ-alapszerveaetek el­nökei a járási bizottságok ak­tívájának legfontosabb rétegét alkotják, ezért fontos, hogy kiválasztásukat és fejlődésüket a járási bizottságok elnökei és illetékes titkárai állandóan figyelemmel kísérjék. Fokoza­tosan emelkedik az elnökök átlagéletkora, hosszabb ideig töltik be funkciójukat, s rend­szeresebbé vált az iskoláztatá­suk, képzésük. Hálásak va­gyunk a pártszerveknek és -szer­vezeteknek, hogy a fiatal párttagokat és -tagjelölteket SZISZ-munkával bízzák meg. Évről évre nő az üzemi és fa­lusi SZISZ-alapszervezetek élén álló fiatal kommunisták százalékaránya. Az alapszervezetek tevékeny­ségében nagy jelentőségűek az évzáró taggyűlések. Sok­szor azonban az évzáró tag­gyűlések csak formálisak. Az alapszervezetek vezetőségét úgy kell irányítanunk, hogy az évzárókat alaposan előké­szítsék, Az évzáró gyűlés elen­gedhetetlen pontja a vezető­ség munkájának értékelése. Az évzáró taggyűlésen egységesí­teni kell a tagság nézeteit, javaslatait, itt döntenek a to­vábbi tevékenységről, a köz­ponti határozatok teljesítésé­ről. Ezért kell az évzárón min­den SZISZ-tagnak részt vennie, hogy elmondhassa saját észre­vételeit, javaslatait. Itt kell számot adni a szervezet tevé­kenységéről — a politikai ok­tatástól kezdve egész a tagsá­gi illeték fizetéséig, az új ta­gok felvételéig. Segítsük a Pionírszervezetet Szervezetünk elválaszthatat­lan része a Pionírszervezet, melynek munkáját minden SZISZ-alapszervezetnek segíte­nie kell. Azoknak a SZISZ- szervezeteknek, melyek eddig még nem találták meg a pio­nírokhoz vezetó utat, el kell gondolkodniuk a segítségnyúj­tás konkrét formáin. A Pionír­szervezettől, főleg az utolsó, kilencedik évfolyamok raita nácsaitól, elvárjuk, hogy a pio­nírokat alaposabban készítsék fel a SZISZ-tagságra. Munkánk irányvonalát a CSKP XIV. kongresszusának határozatai szabják meg, me­lyek teljesítéséért nemcsak pártunknak, hanem saját tag­jainknak is felelőséggel tar­tozunk. A magas állami kitüntetés — a Klement Gottwald Érdemrend még aktívabb, tartalmasabb munkára, soraink bővítésére és erősítésére, a kommunizmus jövendő építőinek felelősségtel­jes nevelésére kötelez bennün­ket. Közösen könnyebb a problémákat megoldani — ezt tartják a pie-t soki gépgyár ifjúsági szocialista brigádjának tagjai is. (CSTK felvétele) Kevesen, nagy lelkesedéssel Csicser, a Latorca menti kis község a tőketerebesi járás­ban, nyolc-tíz percnyi autóút-távolságra fekszik Veiké Ka- pusanytól (Nagykapostól}. jelenleg L500 lakosa, postája, iskolája, kultúrháza és jól gazdálkodó szövetkezete van. A SZISZ helyi szervezetének taglétszáma 16. Ha hozzávesz- szűk a más szervezetekben regisztrált fiatalokat — a kü­lönböző középiskolákban tanuló osicseri diákokat — ak­kor sincs egy-egy összejövetelen 20-nál több SZISZ-tag. Ez a létszám a falu fiataljainak számához képest kevés. Ez azonban nem jelenti hogy a szervezet életképtelen, a fia­talok nem találják meg számításukat, nem valósíthatják meg elképzelésüket. A helyi nemzeti bizottság hathatós segítséget nyújt a szervezetnek — általa jutott klubhelyi­séghez is. A fiatalok a segítséget értékelik és viszonozzák. A nemzeti bizottság által szervezett rendezvényeken részt vesznek, bekapcsolódnak a társadalmi munkába, a faluszé- pítési akciókba is A SZISZ-szervezet szorosap együttműködik a párt, a CSEMADOK és a uőszövetség helyi szervezetével. A közel­múltban pl. a nős7övetségKel karöltvp kézimunkakiállítást rendeztek. A szervezetben pezsgő kulturális élet folyik. Esztrádcso- portjuk van, nyolcán tagjai a Könyvbarátok Körének, hár­man pedig a Versbarátok Körének. A sorozatokban megje­lenő könyvek elolvasása után elbeszélgetnek a művekről. A könyvviták új színfoltot hoztuk a szervezet életébe. A SZISZ-tagok védnökséget vállaltak a helyi népkönyvtár fe­lett is. A könyvtár eddig egy kis helyiségben volt elhelyez­ve, ahol mintegy 1300 kötet lakat alatt porosodott, s a könyv­tárosi teendő csupán annyiból állt, hogy az illető átvette a járásról küldött könyveket és bezárta porosodni a többi közé. A könyvtárat most újonnan berendezett helyiségbe költöztetik, áhol a könyvek már könyvespolcokra kerül­nek, s a friss sajtótermékek is megtalálhatók lesznek. A szervezet legaktívabb tagjai: Szakala János, Balogh Valéria, Kocsis Katalin és Dósiczky Gyula. Lovcsák Lászlót és Bodnár Gyulát politikai tájékozottságuk, munkahelyükön elért sikereik, Valamint magatartásuk eredményeként párt- tagjelöltnek javasolta a SZISZ-szervezet. MARTON IVÁN A gyümölcsszedésben sokat segítenek a szorgos kezű fiatalok (CSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents