Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 27. szám, Vasarnapi Új Szó

PRAGA több mint egy héten át volt a spartakiád több százezer résztvevőjének és vendé­geinek otthonu. Minden egyes nap országos ünnep volt, ezt a prágaiak is átérezték és minden igyekezetük kel arra törekedtek, hogy azok, akik elhivatottak a csehszlovák szocialista testnevelés fejlettségéről tanúbizony­ságot tenni, valóban otthon érezzék magukat. Minden jel arra vall, hogy ez tökéletesen sikerült. A prágai eseményeiket, sajnos, az időjárás nem fogadta kegyeibe, pe­dig egy szabadtéri rendezvény csak akkor végződhet teljes sikerrel, ha nincs baj az idővel. A spartakiád nyolc napja e tekintetben rendkívül rapszódikus volt. Először kánikula tette még nehezebbé az amúgy is fá­rasztó, egész napos gyakorlatozáso­kat, a keddi vihar pedig nagy káro­kat okozott. A főpróbát rekkenő hő­ség kísérte, az utolsó két nap viszont őszies, hűvös időt hozott. Minde’2 azonban nem vette el a résztvevők jókedvét s nemcsak kitartással, ha­nem egyúttal vidáman fittyet hányva a bolondos időnek teljesítették fel­adatukat. Arról, hogy ez miként si­került, már korábban beszámoltunk és nem akarunk ismétlésekbe bo­csátkozni. Az idén számtalan sportverseny já­rult hozzá azokhoz az ünnepekhez, melyeket abból az alkalomból ren­deztek, hogy a szovjet hadsereg 30 esztendővel ezelőtt felszabadította Csehszlovákját. Június utolsó vasár­napján ez az ünnepség százezrek nész^ vételével olyan méreteket öltött, amelynek nincs párja sehol a vilá­gon. Ezzel is bizonyítva, hogy a cseh­szlovák testnevelés az elmúlt évek szocialista érájában hatalmas fejlő­désen ment keresztül. A sikert több mint egyéves becsületes munka előz­te meg, mely egyúttal arra is választ adott, milyen nagy értékeket teremt­het a béke és a szocializmus. Erről mindenki meggyőződhet," aki ott volt a strahovi stadionban, vagy aki az eseményeket a tévé képernyő­jén szemlélte. A bemutatók iránt nemcsak belföldön, hanem az ország határain túl is rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. Senkit sem lepett meg, hogy a szocialista országok: a Szovjetunió, Magyarország, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Kuba, valamint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika fejlő­dő országainak sportszervezetei kép­viseltették magukat. Azt, hogy eljött Szergej P. Pavlov, s vele együtt a szocialista tábor or­szágainak magas rangú testnevelési és sportfunkcionáriusai, mindenki termé­szetesnek vette. Azonban az már meglepetésnek számít, hogy olyan személyiségek is eljöttek a sparta- kiádra, mint például Joao Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke, Andrian Paulen, az Európai Atlétikai Szövetség elnöke, Ney Car­valho, a brazil sportszövetség egyik vezetője stb. Most, amikor még egy rövid pillan­tást vetünk a spartakiád nyolcnapos eseményeire, nem szabad megfeled­keznünk a baráti estekről sem. Pén­tekéin és szombaton a prágai sport- csarnok zsúfolt lelátói előtt, ott, ahol jó néhány világ- ós Európa-bajnoksá- got rendeztek már, a szovjet, ma­gyar, román, mongol, NDK-beli, len­gyel, bolgár, kubai, a finn TÚL és a francia FSGT munkás- és sportszö­vetségeinek tornászai, valamint a csehszlovákok, ritkán látható akroba­tikus csoportos bemutatókkal szóra­koztatták a közönséget. Nagy sikert arattak az UK Bratislava főiskolásai, remekbe szabott előadásukkal. De tapsolhattunk Magyar Zoltánnak, a lólengés világ- és Európa-bajnokának, a csehszlovák tornász olimpiai re­ménységeknek és a modern gimnasz­tikái bemutatónak. Valamennyi szám a szocialista testnevelés és sport magas színvonalát, erejét tükrözte. A siker azonban nem lett volna tel­jes, a rendezők körültekintő, áldo­zatkész munkája nélkül. Az utolsó négy napon minden alkalommal több mint 300 000 ember nyiizsgött a stra­hovi stadionban, illetve közvetlen kö­zelében. Egyik este végignéztük, mi­ként megy végbe a nézők hazaszál­lítása. A stadiontól alig néhány mé­terre egyszerre nyolc autóbuszra le­hetett felszállni, s amint azok meg­teltek, azonnal Indultak. Mások alig egy kilométernyit gyalogoltak, s az­után villamoson utaztak a belvárosba. Alig telt el másfél óra, s a negyed milliós tömegnek híre-hamva sem ma­radt. A stadion körül csupán néhány szemlélődőt, sétálgatót láthattunk. De így sorolhatnánk sokáig, legyen akár az ellátásról, egyéb szolgáltatásokról az elsősegélynyújtásról, a rendőrök előzékenységéről, vagy a jegyszedők szigoráról szó. Tény, hogy ők voltak a legkönyörtelenebbok. s aki nem mutatott fel érvényes jegyet vagy igazolványt, nem mehetett a stadion ba. Vasárnap éjszaka elindultak az el ső szerelvények s vitték a gyakorla tozókat otthonaikba. Prágába isméi visszatértek a hétköznapok. Azérí hétfőn találkoztunk még melegítőd gyakorlatozókkal. A Vencel-szoboi közelében a metró bejáratánál csinos 18—20 év körüli kislány szólított mep bennünket. „Tessék már elárulni, merre van a legközelebbi cukrász da?“ Kérdésére hárommal válaszol tünk: hová való, melyik gyakorlatijai szerepelt, mi a foglalkozása? Minth; szégyellte volna egy kicsit, olyan csendesen mondta: „Bratislavából jöt­tem, de sajnos nem léptem fel, csak a vőlegényemet akartam látni, ak< a katonák gyakorlatában szerepelt. Nagyon szereti az édességet, azért keresek egy cukrászdát, viszek neki egykét tortaszeletet. Ugye megér demli... hiszen olyan gyönyörű volt. Sietett megajándékozni azt, akit szeret, akit az elmúlt napok során és vele együtt tízezreket mások is szí vükbe zártak. A vasárnapi bemutatók után Him és Chvalny elvtársak rögtönzött saj tótájékoztatót tartottak. íme dióhéj ba foglalva: Antonín Himl, a CSSZTSZ KB elnö­ke: — Köszönöm önöknek azt az áldo­zatkész munkát, amivel a spartakiád nemes ügyét szolgálták. Ugyanakkor köszönöm a szereplőknek, amit a két felejthetetlen napon fellépésük során nyújtottak. Azt már többször hangsú­lyoztam, hogy a 415 járási és körzeti spartakiád volt a nyitány s az esemé­nyek itt a strahovi stadionban érték el csúcspontjukat, melyekről minden­ki az elismerés hangján nyilatkozott. A külföldi vendégek akik először lát­tak életükben ilyen nagyszabású tö­meggyakorlatokat, alig tudták fel­ocsúdni ámulatukból. Hangsúlyozni szeretném, hogy a spartakiád nem cél, hanem eszköz, amely a tömegességet szolgálja. Eb­ből kell a jövőben kiindulni, mert csak így juthatunk el később az él­sporthoz, illetve annak fejlesztéséhez. Ami a tömeggyakorlatokat illeti, tart­juk a világelsőségünket. Köszönöm még egyszer a rendezőknek, a hadse­regnek, a HESZ-nek, az iskoláknak, egyszóval mindazoknak, akik hozzájá­rultak a spartakiád sikeréhez. Ilyet csak konszolidált körülmények közöli élő társadalom tud produkálni. Július Chvalny, a CSSZTSZ KB al elnöke, a spartakiád rendező bízott ságának elnöke: — Nehéz nekünk értékelni, hiszen most mindent rózsaszín szemüvegen keresztül látunk. Kétségtelen tény azonban: győzött a spartakiád és a jövőben is meg fogjuk rendezni 1 A siker részesei kétségtelenül azok vol tak, akiket már Himl elnök elvtárs az előbb említett. Én még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ilyen ese ményt a párt és társadalmi szerve! közreműködése nélkül nem tudtunk volna létrehozni. Mi a hírverést a járásokra összpontosítottuk, mert el­sősorban ott kellett megalapozni a prágai sikert. Az elmúlt esemény ér­tékelésére később kerül sor, amikor már nyugodt fejjel mérhetjük fel a lá­tottakat, mert véleményem szerint az átütő siker ellenére elvétve bár, de akadtak fogyatékosságok is. Az 1975. évi spartakiád gazdag ese­ménysorozata lezárult. Az a munka azonban, amely egy két évvel ezelőtt kezdődött, nem ért véget. Akik kivet­ték részüket a gyakorlatozásból, akár voltak Prágában, akár nem, azokat meg kell nyerni a testnevelési moz­galom részére. El kell érni, hogy a községekben, városokban ismét meg teljenek a tornatermek, sportpályák Ha ez sikerül, akkor mondhatjuk csak el igazán, hogy a spartakiád valóba elérte célját. KOLLÁR JÓZSEF A 16—1U éves fiúk gyakorlata mozgáskultúráról, rátermettségről, fegyelmezettségről tanúskudol A SZÉPSÉG, A HATAISAG. I A lérfiak fellépése arról tanúskodott, btJgy a modern Életformának is van ellenszere — a letodsz

Next

/
Thumbnails
Contents