Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám, kedd
ÉPÜL A TATRA AUTÓGYÄIR CADCAI ÚJ ÜZEME A Von*-viľ'cei 'latra autógyár épiilú új üaűcai üzemében már idtí.i (.köbeiben elkezdik a Tatra gépkocsik pótalkatrészeinek gyártását. E fontos építkezés fő kivitelezője a žilinai Váhostav építőipari vállalat. Az építőipari dolgozók a nehézségek ellené re sikeresen teljesítették az új üzem építése második időszakának ütemtervét. Idén határidő előtt adták át az új műhelycsarnokot. Szeptember végéig további 7 építménnyel készülnek el, amelyeknek építési költségei 45 millió koronát tesznek ki. Felvételünkön Milan Dudák és Milan Podhradský, a žilinai Vnho- stav építőipari vállalat dolgozói az üzemi főnsarnokhan a függő szerelősor szerelésének befejezésén dolgoznak. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN D. I.: Kukkant járadéka 1037 korona. A legfelsőbb párt és kormányszervek által bejelentett és kidolgozás alatt álló új törvényes rendezés (1976. január 1-től) minimálisan annyiban fogja majd öntA is érinteni, hogy elesik különleges nyugdíjadója. Részletesebben majd csak a törvény érvénybe lépése után tudunk tájékoztatást adni. A teljes rokkant járadékos rövid, vagy tartós munkaviszonyát n törvény nem tiltja meg és nem is korlátozza, mint az öregségi nyugdíjasok esetében. Ha a huzamosabb munkavállalásból és az ellenőrző egészségi vizsgálatok alapján a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási ellenőrző bizottsága arra a meggyőződésre jutna, hogy egészségének megkárosítása nélkül képes még dolgozni, átminősítheti részleges rokkanttá. Az ön rokkant járadékát úgy számították ki, mintha til). élet évéig dolgozott volna, így a korhatár elérésekor, ha öregségi nyugdíj megállapítása iránt folyamodnék, nem állapítanának meg kedvezőbb já radékot. Egyébként a teljes rokkant járadékot ezek miatt az okok miatt is nem változtatják át a korhatár elérésekor öregségi járadékká. A két járadék ugyanis egyenértékű és kizárja egymást. A készülő új törvény eddig Ismert alapelvei további ren dél kezeseket is fognak tartalmazni a teljes rokkantjáradé- kosok munkavállalását illetően. Részletesebb tájékoztatást azonban csak az új törvény életbe lépése után tudunk majd adni. Remény jeligére: Férje felettes katonai szervei útján családi és szociális körülményeire való tekintettel kérheti a pótszolgálat engedélyezését. Erre azonban igénye nincs. SZÜLÉSI SEGÉLY P. I.: ön a növénytermesztő si időszakban az efsz-ben dolgozik, ixár annak nem tagja. Ez év júliusára várja második gyermekét, első gyermeke hat éves Fizetett szülési szabadságra akkor keletkezik igénye, ha a szülés előtti két évben legalább 270 napon át és a szülési szabadság megkezdésekor részese volt az efsz-dolgozók szociális biztosításának. Az utóbbi feltételt akkor is teljesíti az efsz-tag vagy dolgozó, ha a szülési szabadság megkezdésekor még tart a szociá lis biztosítás megszűntétől szá mított 6 havi védelmi idő. Az 1964/103 sz. efsz szociális biztosításáról szóló törvény értelmében Ön mint nem efsz- tag azon idő alatt volt részese a szociális biztosításnak, amikor az efsz ben tartós ideig dolgozott. A munkatevékenység megszűntével a szociális bizto sí fásban való részesülése is megszűnik. A szociális bizto sítás nem vonatkozik arra az időre, amikor a dolgozónak az év túlnyomó részében (tehát 6 hónapnál hosszabb idő alatti a munkatevékenységért járó jutalmazása nem haladja meg a havi 120 koronát, illetvo abban az esetben, ha az év nagyobb részében (tehát 6 hónapnál hosszabb időben) havonta nem dolgozott legalább 8 na pót A fizetett szülési szabad ság ideje 26 hét amelyet rendszerint az orvos által megjelölt szülési időpont előtt 4 héttel kell megkezdeni. A szülési segély összege az átlagos napi jutalom (fizetés) 90 százaléka, tekintet nélkül a beszámítható ledolgozott évekre. Ila a fentiek értelmében igé nye lesz a fizetett szülési szabadságra, annak eltelte után az efsz útján igényelheti születendő gyermeke kétéves koráig a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyt, feltéve, hogy gyermekéről egész napos gondoskodással saját maga fog gondoskodni idősebb, 6 éves gyermekén kívül. Abban az esetben, ha a fentiek értelmében nem szerzett jogigényt a *26 hetes fizetett szülési szabadságra, gyermeke születésétől kezdve a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályán az előírt nyomtatványon igényelheti a már említett időre és feltételek mellett a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyt. Ha férje munkaviszonyban dolgozik, akkor a szülészetre való be- és visszaszállításra okvetlenül szükséges időre, va Ínmint a bejelentések elintéző sével kapcsolatos időre van igénye fizetésmegtérítéssel járó szabad időre. A bejelentéssel kapcsolatban már rendszerint nem kell külön eljárni, mert a szülészet közvetlenül megküldi az értesítést az ille tékes hnb anyakönyvi osztályé nak. Ha férje efsz-dolgozó. akkor az említett esetekben csak akkor lenne igénye fizetésmegtérítéssel járó szabad időre, ha az efsz munkarendje erre vonatkozóan ígv rendelkeznék. Egyébként sem. munkaviszonyban, sein efsz-tagság esetében férje más szabad időt, vagy külön sza badságot nem igényelhet a gyermek születésével kapcsolatban. Dr. F. J. GYAKORLATI SUGÁRTECHNOLÓGIA Mintegy két évtizedre nyúlnak vissza azok a kísérletek, amelyek eredményeként sikerült egyes anyagok tulajdonságait sugárkezeléssel módosítani, illetve javítani. Klasszikus példája ennek az eljárásnak a polietilén térhálósítása. Nagyot léjjett előre a sugártechnológia 1963- ban, amikor első ízben valósították meg ipari méretekben anyagok szintetizálását sugárzás igénybevételével. Már az első évben tekintélyes mennyiségű anyagot termeltek az új módszer segítségével, és ez a mennyiség a kővetkező évié megkétszereződött. Itt a sugárhatás a katalizátor szerepét veszi át. HOGYAN HAT A SUGÁRZÁS? Az ipari célra hasznosítható sugárforrások egyes radioaktív izotópok, mint a kobalt 60, a stroncium 90 és a cézium 137. Megfelel a célnak a lineáris gyorsítóban előállított elektronsugár vagy az atomreaktor hulladékának neutronsu- gárzása is. A sugárzás hatásmechanizmusa talán elsőién dűen abban állapítható meg, hogy szabad gyö köket produkál az atomok közti kötések meg bontásával. A nagv energiájú szabad gyökök ütközések útján további szabad gyököket termelnek, s ezek rekombinációi láncreakciók útján vezetnek az új termék keletkezéséhez. Különös jelentőségük van a láncreakcióknak a polime- rizáció létrehozásában. A sugárzás rendkívül tiszta módja a katalizá- ciónak: a reakcióban részt vevő anyagok nem kerülnek érintkezésbe semmiféle más anyaggal, és a sugárveszély miatt is teljesen el vannak szigetelve környezetüktől. Az etilbromid szintetizálására épített sugár reaktorban kiinduló anyagként etilén és liidro- génbromid szolgál, a katalizátor kobalt 60 radio aktív izotóp. A reaktor teste a földbe süllyesz tett vastag falú betontartály. A kiemelhető reak- tormag fala is elegendő sugárvédelmet nyújt, amikor ellenőrzés céljából felhúzzák. A technológiában maga az oldó közeg is etilbromid, ami lényegesen tisztább termék előálli tását teszi lehetővé, mint az iparban általában használatos eljárások. Ila oldószerként nem sugártechnológiával előállított etilbromldot alkalmaznak, hanem hagyományos technológiával gyártott, a kereskedelmi forgalomban általában beszerezhető anyagot, akkor a benne levő szeny- nyező anyagok órákra meggátolják a katalitikus folyamat megindulását. Ugyanakkor sugártechnológiával készült tiszta etilbromiddal a reakció azonnal megindul. Ez a körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy a sugártechnoiógia lényegéljen sokkal olcsóbbnak bizonyul, mint a hagyományos eljárások lén és ehhez hasonló anyagoknál. Eredményesnek ígérkezik viszont egyes fluorpolimerek sugártechnológiai előállításakor, mint a polivinil- flnorii vagy a klórlrifluorettlén és az etilén ko- polimei je. NÉHÁNY BEVÁLT TERMÉK Ha a fát valamilyen monomerrel itatjuk — például metilmetakriláttal —, a telítőanyagot benn a fában polimerizálhatjuk. Az ilyen fa- műanyag kombináció igen kedvező szilárdságú tulajdonságokat mutat, és jól ellenáll szerves oldóanyagok behatolásának. A juharfa és a fenyő szilárdsága négyszeresére nő, vízfelvevő képessége pedig az ötödére száll le. Az akrilnitril sugárzás hatására hajlandó ke resztkötésekkel kapcsolódni a cellulózhoz. Az ilyen módon kezelt pamut jól ellenáll bizonyos mikroorganizmusoknak. A fonalakra tapadó po- liakrilnitril már 3,5 százalék mennyiségben biztosítja ezt a védelmet. Az autókerék-köpenyek gumianyagának hagyományos vulkanizálási eljárása során a kén biztosítja a molekulák keresztkötését. Bizonyos hatóanyagok, például aromás monomaleimidek jelenlétében 2—3 megarad dózisú sugárzás is katalizálni tudja a reakciót. Az így nyert termék főleg a hőöregedés szempontjából jobb minőségűnek bizonyul. Tág terület nyílik a sugártechnológia számára a szén hidrogénezésében, a mesterséges olaj és benzin előállításában. A szokásos eljárás szerint az oldható alkatrészeket először tetralinnal kivonják, a mintegy 80 °/o nyi maradékot magas hőmérsékleten és nagy nyomáson hidrogénezik vegyi katalizátorok jelenlétében. Az eljárás egyik legnagyobb hátránya a fémekkel szennyeződő katalizátorok visszanyerésének a költsége. Most a stroncium 90 sugárzásával kísérlik meg a vegyi katalizátorok hatását helyettesíteni. A tiszta bétasugarú radioizotópot rozsdamentes acéltokkal védik a nehéz környezeti körülmények ellen. Az eddigi kísérletek szerint a sugárzás elősegíti a 250—400 C fok között olajfrakciók termikus reakcióját és az alacsonyabb forrásponté frakciók létrehozásában is mutat némi eredményt, bár ez utóbbit illetően alatta marad a vegyi katalizátorok hatásosságának. Remélik mégis, hogy a további évek kutatómunkája során esélyes versenytárssá lép elő az új technológia. TÉRHÁLÖSÍTÁS A sugárzások legkorábban ismert és tanulmányozott hatása áz volt, hogy a hosszú moíeku- laláncok között keresztkötéseket képes létrehozni, és ezzel megváltoztatja az anyag tulajdonságait. Emelkedik a viszkozitás, az olvadáspont és a mechanikai szilárdság, szerves oldószerekben csökken az oldékonyság. A sugárhatással térhálósított polietilén vékony, erős átlátszó filmet képez, és kitűnő csomagolóanyag. Jó szakító szilárdsága és hőre való zsugorodása lehetővé teszi, hogy hőkezeléssel szorosan rázsugorítsák a tárgyra. Ezzel kitűnő, időjárásálló csomagolást biztosít a tengeri szállításra vagy a trópusokra. A térhálósított polietilén villamos tulajdonságai is rendkívül kedvezően alakulnak, ezért fontos szigetelőanyaga az elektrotechnikának. Nem minden polimer anyag reagál egyformán a sugárhajtásra. A polüzobutilén hosszú molekulaláncai széttöredeznek a sugárzás hatására, a polivinilkloridból pedig hidrogénklorid szabadul fel. Kevéssé mutatkozik hatásosnak a sugárzás a polipropilén vagy a polisztirol térhálósításá- ban Igen jó térhálósító hatóanyagnak bizonyult például az alkimetalkrilát és az alkilkrilát a polietilén és polipropilén számára. Kevesebb sikert értek el ezzel a módszene] a poliizobutlA JÖVŐ A sugártechnológia sokat ígérő alkalmazási területei azok a folyamatok, ahol viszonylag kis sugármennyiséggel kiterjedt láncreakciók indíthatók el. Ismét másutt azért kerül előtérbe a sugárzás, mert a hagyományos módon magas hőmérsékleten, nagy nyomáson és ezért drága lerendezésekben végrehajtható reakciókat szoba- hőmérsékleten és normál nyomáson valósítja meg, illetve segíti elő. Ilyen például a szénmo- noxid és az etilén kopolimerizációja. Bizonyos monomerek el sem viselik bomlás nélkül azt a hőmérsékletet, amelyet hagyományos módszerű katalikus kezelésük megkövetelne. Hasonló előnyt jelent — például a biológiában és az orvostudományban — a sugárzás hevítése nélkül alkalmazható sterilizáló képessége Ugyanez elmondható egyébként az élelmiszeriparra is. A termékek sterilizálása készre csomagolt állapotban is végrehajtható. Nagyon érdekes lehetőségek kínálkoznak a sugárzások számára a félvezető-technikában. Egyes félvezető termékek paraméterei javulnak a sugárzás hatására. Ennél újszerűbb az a módszer, ahogyan a parányi szennyezéseket besugárzás útján magából a félvezető anyagból állítják elő. Így a szilícium neuronbombázás hatására foszforrá alakul át, és ez elegendő ahhoz, hogy a szilícium tranzisztorban megkívánt íosz- formennyiséget létrehozzuk. Talán nem túlzott várakozás, ha idővel a molekuláris áramkörök előállításában remélünk eredményeket a sugártechnológiától. ELEKTRONIKA A VASÚTI TEHERFORGALOMBAN Az egyre növekvő teherforgalom a vasutat és a vasutak műszaki berendezéseit olyan feladatok elé állítja, amelyeket a hagyományos irányító és jelzőberendezésekkel már szinte lehetetlen ellátni. Amerika egyik fő vasútvonalán például naponta 1,5 millió vagon és 29 000 mozdony gyors és balesetmentes közlekedését kell 350 000 km-nyi távolságon biztosítani. Itt is, mint sok más területen, elektronikus berendezések segítségével oldják meg a nehéz műszaki problémákat. Az egyik legjelentősebb újítás ezen a területen a kocsi-előrejelző rendszer. A berendezés az elektronikus számlálóból és jeladóval felszerelt regisztráló-készülékből áll. Az infravörös fénnyel működő készülék sűrű ködben is megállapítja a szerelvények vagonszámát, és a vagonok számjelzését. É célra a vagonokat különle ges ismertető táblákkal látják el, amelyekre a kocsitípust és a kocsiszámot a surgárzást visz szaverő anyagból festik rá. Ez az áthaladásnál távíróimpulzusokat vált ki. Az információkat a berendezés a legközelebbi nagy tolatópálya- udvarnak adja át, ahol az így kapott adatok birtokában a jelzett szerelvények elosztását megtervezhetik a rendelkezésíikre álló gyűjtő és tárolóvágányokon. Az adatok alapján a vasút gyorsabban és biztosabban tud felvilágosítást adni a küldemények tartózkodási helyéről, vagy a szállítmány érkezéséről az átvevőnek vagy a továbbszállítónak. A számláló és regisztráló maximálisan 160 km/óra sebességgel haladó vonatok adatait tudja feldolgozni. A felfogott reflexek, azaz a közölt adatok láthatóvá tételét és elektron'kus tárolását fotocella és lencserendszer biztosítja. A pályák vonalforgalmát is elektronikus adat- feldolgozó berendezésekkel ellenőrzik. A forgalmi szolgálatot folyamatosan tájékoztatják arról, hogy az egyes pályaudvarokon mennyire foglaltak a sínek, s milyen a vonatsürüség az egyes vonalakon. A berendezés által kiadott sürgős utasításokat azután a vasútállomások részére ultrarövid hullámú adón közvetítik. E módszer segítségéve] a vonatsűrűség a kétszeresére növelhető. A Teherforgalom további gyorsítása azonban már nem elsősorban a sebesség növelésétől és a járatok sűrűségétől liigg, hanem döntően befolyásolja az állomásokon való tartózkodási idő lerövidítése. Ezt a célt szolgálja egy elektronikus felismerő- és rendszerezőrendszer. A te^e- víziókamerák által felvett vagon jelzésieket és számokat szalagon rögzítik, majd ezeket az adatokat elektronikus adatfeldolgozó berendezésekig továbbítják. A berendezés összehasonlítja a tv-kamera által megállapított vagonszámokat az indító pályaudvartól előrejelzett adatokkal, és megállapítja azt a tolatási programot, amely szerint az újonnan érkezeit szerelvényeket a gyűjtő- és tárolóvágányokra osztja el. — dj — 1975 VII.
