Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 27. szám, Vasarnapi Új Szó

fii 1 > J I r/ i 1 s# *v &pl ^ 'ttjgj '^áf k \ raw . _ ’♦‘Í következetesek. Ugyanakkor a szocialista irányzatú országok­ban a tudományos szocializmus eszméi mindinkább befolyásol­ják a társadalmi tudatot. Szó máliában és a Kongói Népi Köztársaságban például hivat a los ideológiává nyilvánították a tudományos szocializmust. A szocialista orientációt kö­vető országok felfigyeltető si­kereket értek el társadalmi és gazdasági fejlődésükben. A Ma­rién Ngouabi kongói államfő márciusi szovjetunióbeli i láto­gatásával kapcsolatban kiadott szovjet—kongói közös közle­mény különösen kiemeli, hogy „a szovjet fél nagyra értékel­te Kongónak a szocialista orien­táció útján elért sikereit, amelyek — mint a Kongói Mun­kapárt II. kongresszusa ismé­telten megerősítette —, annak az útnak a hatékonyságáról tanúskodnak, amelyek a kongói nép nemzeti szuverenitásának, gazdasági önállóságának és társadalmi haladásának a meg­szilárdítására választott". A szocialista irányzatú országok és a szocialista közösség orszá­gai mind szorosabb és sokolda­lúbb együttműködést folytat­nak. VÁLTOZÁSOK KORA A független afrikai országok a gazdasági önállóságért küzd ve, államosítják a külföldi tár­saságokat, bankokat, biztosító társaságokat, saját ellenőrzé­sük alá vonják természeti kin­cseiket. Fejlesztik a nemzeti ipart, létrehozzák és szilárdít­ják az állami gazdasági szek­tort. Kezükbe veszik a külke­reskedelmet. Agrárreformokat hajtanak végre. Megtörik a gyarmati időkben kialakult gazdasági és politikai szerke­zetet. A Malgas Köztársaság pél­dául 1972-ig folytatott politiká­jával erősen védelmezte a kül­földi monopóliumok, í nagy- birtokosok érdekeit, és a volt anyaország felé orientálódott. Politikai válság tört ki, meg­buktatták Tsiranana elnök im­perialistabarát kormányát, és komoly antimonopolista intéz­kedések végrehajtásához láttak. Oj beruházási rendszert vezet­tek be: a külföldi beruházáso­kat csakis a nemzeti érdekek szempontjából használhatják fel. A külföldi társaságokat megfosztották a korlátlan ha- szoflkivitel jogától. Szigorú ál­lami ellenőrzést vezettek be a külföldi bankok és cégek valu- táris-pénzügyi műveletei fölött. Nemzeti bankot alapítottak. Másik példa: Etiópiában az utóbbi évben komoly politikai és gazdasági változások történ­tek. Nemcsak a monarchiát számolták fel. Az új kormány — az ideiglenes katonai köz- igazgatási bizottság — minden magánbankot, biztosító társasá­got és idegen, valamint hazai tőke tulajdonában álló egyéb pénzügyi szervezetet államosí­tott. Állami kézbe került 72 kü­lönböző iparági vállalat. Ren­deletet adtak ki földreform végrehajtásáról. Komoly társadalmi-gazdasági változások történtek más afri­kai országokban is. A gazdasá­gi és társadalmi felszabadulá­sért, az afrikai szolidaritás erő­sítéséért vívott harcban fontos szerepet játszik az Afrikai Egységszervezet. Az elért eredmények biztosí­tékát adják annak, az afrikai népek megnyerik azt a harcot, amelyet a gyarmati rabságnak az egész földrészen való vég­leges felszámolásáért, nemzeti és társadalmi felszabadulásu­kért vívnak. I. PLISEVSZKIJ, az APN hírmagyarázója így élnek a szegénynegyedben Mogadishu (Szomália) főutcája 1963-ig sok afrikai ország ki­vívta politikai függetlenségét, ám a földrész számos népének ez még csak azt jelentette, hogy elérték azt a határvona­lat, amelyről további fejlődésük útján elindulhatnak. Afrika területének mintegy 20 százaléka továbbra is gyar­mati elnyomás alatt sínylődik. A politikailag felszabadult or­szágok gazdasága az imperia­lista monopóliumok kezében maradt. Számos fiatal államban olyan erők jutottak hatalomra, amelyek politikájukban a volt anyaországok felé orientálód tak. Afrika államai az elmúlt 12 év alatt mégis nagy sikereket arattak. A SALAZARI GYARMATBIRODALOM ROMJAI A volt portugál gyarmatok fegyveres függetlenségi harca nagy szerepet játszott a fasisz ta rendszer összeomlásában, és komoly változásokat eredmú nyezett Afrikában. Guinea Bis sau már független állam. Az új portugál kormány és a nemzeti függetlenségi mozgal mák küldöttségeinek tárgyalá sain megállapodtak abban hogy az idén hivatalosan ki kiáltják az összes volt gyar­matok függetlenségét. Ezeken a területeken jelenleg ideiglenes átmeneti kormányok működ nek. Ez természetesen az afri­kai népek nagy győzelme ab bán a harcban, amelyet azért vívtak, hogy a kontinensen teljesen felszámolják a gyar­mati elnyomást. Ám naivság volna azt hin­ni, hogy könnyen kivívják füg­getlenségüket a volt portugál gyarmatok. A fegyveres puccs, amelyet a jobboldali szélsősé­ges elemek 1974 szeptemberé­ben Mozambik fővárosában. Lourenco Marques-ban robban tottak ki, a novemberi, vala­mint az idén március óta meg­ismétlődő angolai fegyveres összecsapások, a belső és kül ső reakció aknamunkája kiélezi az említett országok amúgy is bonyolult helyzetét. A FEJLŐDÉS FÖ AKADÁLYAI A gyarmati rendszer különös válfaját jelenti a dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző rendszer. E két államban a lakosság több­ségét alkotó afrikai őslakók a legelemibb emberi jogokkal sem rendelkeznek. A fajüldöző rend szerek mögött az imperialista nagyhatalmak és a tőkés mono póliumok állnak, amelyek ve­szélyeztetik az afrikai népek békéjét és biztonságát Erről a veszélyről tanúskodik például az a tény, hogy bár május 30- án lejárt az a határidő, amelyet az ENSZ szabott Namíbia (Dél­rikai munkástelepen sortüzet adott le a tüntetőkre. Az afrikai fajüldöző rend­szerek elleni harc ily módon az afrikai népek nemzeti fel­szabadító mozgalmának legfon­tosabb feladatává • válik. A NEM KAPITALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN Az afrikai földrészen egyide­jűleg a társadalmi felszabadu­lásért vívott harc is terjed. Sok afrikai ország a haladó, nem kapitalista fejlődés útjára lé­pett, egyesek pedig kifejezték A nemzeti felszabadító harc idején tábori szerkesztőségekben előállított röplapokon tájékoztattak a hazai és világesemények­ről. nyugat-Afrika) függetlenségé nek megadására, e területet törvénytelenül megszállva tar­tó dél-afrikai kormány megta­gadta az ENSZ-határozat telje sítését, és a külföldi monopó liumok támogtására számít, amit nemrégen a Biztonsági Tanács - ülésén a dél-afrikai rendszer elmarasztalásával kapcsolatban emelt amerikai, angol és francia vétó is bizo­nyít. Sőt, a fajüldöző Namíbiá­ban még fokozzák is a terrort és erőszakot. A dél-afrikai rendőrség Cataturában, egy af­hogy szocialista orientációt követnek. Ilyen államok közé tartozik Algéria, Guinea, a Kon­gói Népi Köztársaság, Szomá­lia, Tanzánia, az Egyiptomi Arab Köztársaság, Dahomey és mások. Természetesen látnunk kell, hogy a nem kapitalista fejlő­dési utat követő országokban a vezetés nem marxista—leninis­ta, hanem forradalmi demokra­ta pártok kezében van, ame­lyekre jellemző, hogy az anti- kapitalista intézkedések megva­lósításában ingatagok és nem Idill* j 3 *J I ^*1* Í*1 [ IIT *) 1 ’1 Ili.* {“í* * I {i] H’f ÍJ iTJjl I ^i] | í*j i rjj T7M r-T3 TmiT ~ 11 ijM «wgjf1 rajj k. J f* E* j 111«f g V/ [» 11 H || {-"1 | «]» [« [IJ I iTlJ t [i»m QP fiiL íy/ri kiiodsslaí csendélet

Next

/
Thumbnails
Contents