Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám, csütörtök

m 1975. II. SI. 5 A PÄRT SZÓCSÖVE Újságvásárlás ürügyén • A kommunista sajtó terjesztői # Az olvasók tábora A michalovcei restaurált Klement Gottwald < |! 'ékházban július második jelében megnyílt a munkásmozgalom és a kommunista párt Zemplénben kifejtett tevékenységének történetét bemutató kiállítás. Ebben a Holly utcai épület ben, amely a zempléni múzeum része, műkö­dött 1926 bán a CSKP területi párt iskolája. A párt iskolában maya Klement Gottwald is elő­adott. Előadásaival jelentős mértékben hozzájárult a zempléni kommunistáknak a kapitaliz­mus ellen, a dolgozók szebb életéért vívott ha rca fokozásához. A kiállításon érdekes doku­mentumok láthatók a munkásmozgalom és az antifasiszta harc kezdeteiről Zemplénben. Az első partizáncsoport itt 1943 bán alakult, és rét teríthetett énül hurcolt a német fasiszták el­len. Felvételünkön: látogatók megtekintik az újonnan megnyílt kiállítást. (Felvétel: A. HaS&ík — CSTK) A hamis út A csehszlovák jobboldali revizionisták ideológioi-diverziós törekvései az emigrációban Alig múlik el öt óra és a Nő­vé Zámky-i (érsekújvári) piac­téren megélénkül a reggeli forgalom. Sietős emberek jön- nek-mennek, hogy megvásá­rolják a család napi gyümölcs-, zöldség-, kenyér- és tejszük­ségletét. Rendszerint ilyen ko­rán nyitja standját Adamecz újságárus is, hogy a mun­kába induló dolgozók igényeit kielégítse a szokásos napi saj­tóval és cigarettával. jó ideje figyelem a piacra néző áruda körül észlelhető fo­kozódó mozgást, s úgy veszem észre, hogy az újságárusnő szinte mindenkit egyaránt isme­rősként üdvözöl. — Pista bácsi! — szól nyá­jasan egyik állandó vevőjéhez. — Megérkezett a Ludas Matyi is ... Ja, hogy el ne felejtsem, kedves feleségének vigye haza a Vasárnapi Üf SZÖ-t, mert gyorsan fogy, és a nagy sür- gésben-forgásban ismét köny- nyen elfeledkezhetem róla ... így folytatódik ez órákon keresztül míg csak a közked­velt napilapok elfogynak a szűkre méretezett áruda pultjá- ról. Ezért a később jövő alkal­mi újságvásárlók már csak a folyóiratok és a képes újságok közül válogathatnak. De saj­tótermék nélkül Adameczné ezeket sem engedi távozni. Ad­dig érvel, míg érdeklődési kö­rének megfelelően mindenki kiválasztja a maga folyóiratát. — A napokban — szánta tájé­koztatásnak, — egy munkában elfáradt idős bácsi afelől ér­deklődött, hogy újságárus lévén ♦udom-e: „az új nyugdíjtörvény mennyiben veszi figyelembe a magukra maradt, kiöregedett házáspiárok szociális helyzetét?u A bácsi bizalmasan azt is el­mondotta, hogy havi járadékuk most nein haladja meg a 730 koronát. Miután én is rendsze­resen böngészem az új szociá­lis törvény módosításával kap­csolatos tájékoztató cikkeket, érdemben megválaszolhattam kérdését: „A jövedelem egyet­len formsát képező olyan já­radékokat, amelyek az új nyug- díi rendezése után sem érik el párok esetében az 1100 korona szintjét, jövőre megemelik. A bácsinak tehát január elseje után 1100 korona nyugdíjat kézbesít ki majd a postás — Mire alapozta ezt a maga­biztos választ? — A Pártélet legutóbbi szá­ma közölt erről részletes be­számolót, amit az érdeklődő nyugdíjas meg is vásárolt mondván: „Ilyen újságra van nekünk szükségünk, amely a maaunkfajta öregek sorsának alakulásáról is áttekinthetően tájékoztat*. Hasznos eszmecserénket, a legjobbkor, Búkor józsef, a A Sör- és Malátagyárak Trösztje szocialista felajánlást tett, amelynek értelmében az ötödik ötéves tervidőszak fel­adatait a tröszt vállalatai a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 58. évfordulójáig tel­jesítik. Ezzel már 1974-ben min­den vállalatban részletesen foglalkoztak a gazdasági-mű­szaki értekezleteken, és haté­kony intézkedéseket foganato­sítottak, hogy a tröszt vállala­tai teljesítsék az ötödik Ötéves terv igényes feladatait. 1975. június 20-án a Bratisla­vai Nyugat-szlovákiai Sörgyá­rak nemzeti vállalat teljesítet­te az ötéves terv feladatait. Ipari termelésük értéke 1 mil­liárd 979 millió 200 ezer, áruter­melésük értéke pedig 2 mil­liárd 176 millió 100 ezer koro­na volt. Az idei év végéig a ha­zai és a külföldi piac számára egyaránt további csaknem 250 millió korona értékben kíván­nak termelni. Ez több, mint a vállalat 1967. évi össztermelé­sének az értéke, ami 221 millió 900 ezer korona volt. A vállalat sikerrel teljesítet­te a nyereségtervet is. A ter­vezett 348 millió 200 ezer ko­rona helyett 1975 májusáig 355 millió 300 ezer korona volt a nyereségük. A nyereségkép­zési terv túlteljesítése az egész ötéves tervre vonatkozóan ter­mészetesen attól függ, milye­nek lesznek az árak a külföl­di piacon 1975 második felé­Postai Hírlapszolgálat érkező munkatársa szakította félbe. — Tagadhatatlan — hangsú­lyozta —, én is csak elisme­rőleg szólhatok az újságárus­nő munkájáról, aki nemcsak a sajtótermékek címét, de azok tartalmát, irányzatát is kitűnő­en ismeri. Lelkes közvetítésé­vel tulajdonképpen a párt hangja jut el naponta sok száz dolgozóhoz. Búkor elvtárs maga is a pártsajtó szenvedélyes ter­jesztői közé tartozik, elvhű kommunista módjára teljesíti hivatását. Gyakran megfordul a járás falvaiban, ipari üzemei­ben. Az újságolvasók népes táborát is jól ismeri. így vall munká járói: — Ha nem tévedek, a párt napilapjaiból 20 371 példány­szám fogy el járásunkban. Az újságok zöme — Pravda, Üj SZÓ, Hlas l'udu. Rudé právo — a megrendelők címére jár, s mindössze 25 százalékát vásá­rolják meg a standokon. Ha ezt az említett számot össze­adjuk a hozzánk érkező nép­szerű gazdaságpolitikai hetila­pok, folyóiratok és a Pártélet példányszámaival, akkor kevés híján 24.000-re bővül a párt- sajtó olvasóinak tábora. E rövid szemléltetésből nem nehéz kiszámítani, hogy az er- sekújvári járás minden hatodik lakosa rendszeresen olvassa a pártsajtót, ami a népgazda­ság építőfeladatainak eredmé­nyes teljesítésében, a XIV. pártkongresszus határozatainak valóra váltásában is kedvezően érezteti hatását. De lehet-e általánosítani ezeket az ered­ményeket? A Garamon tú« falvakban, Leléden, Kicsinden, Bajtaván és Garamkövesden a párt hang­jával csak minden 20. lakos ajtaján kopogtat be naponta a kézbesítő. Veiké Lovcén ugyan­akkor még ennél is kevesebben olvasnak újságot. Talán az anyagiak hiánya miatt? Aligha, mert ezekben a községekben is egyaránt felismerhetők az állandóan fokozódó jólét eredményei. Csinos házak egész sorát építették fel a la­kosok, s a személygépkocsivá­sárlás sem a kiváltságosok pri­vilégiuma. Egy azonban bizo­nyos: az anyagiak gyarapodá­sát nem kísérte a szellemi fej­lődés, amelynek előmozdításá­ban csak a pártalapszervezet és a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták javuló munkája segíthet. Ezek a kérdések foglalkoz­tattak, amikor Adamecznévál és Búkor József lapterjesztővel újságvásárlás ürügyén az ér­sekújvári piactéri standon el­beszélgettem. SZOMBATH AMBRUS dik öteves terv feladatait ilyen korán teljesítette, nemcsak a sör- és a malátagyárak dol­gozóinak, hanem a szikvízgyá- rak dolgozóinak is köszönhető, akik a tervet ugyanjuk jú­nius 20-ig teljesítették. 4 mil­lió 160 ezer hektóliter alkohol­mentes italt állítottak elő. Ha az idei év második felében jók lesznek az eladási feltételek, még legalább 600 000 hektóli­ter alkoholmentes italt gyárta­nak terven felül a hazai fo­gyasztók számára. Ez annyit jelent, hogy az idei többlet több lesz, mint az 1969-es meny- nyiség. Annak idején a szik- vízgyárakban csak 538166 hek­tóliter alkoholmentes italt ál­lítottak eiő. Jozef Achymský, a Bratisla­va! Nyugat-szlovákiai Sörgyá­rak nemzeti vállalat igazgatója már átadta az ötödik ötéves terv feladainak teljesítéséről szóló jelentést Štefan Junas mérnöknek, a Sör- és Maláta­gyárak Trösztje vezérigazgató­jának. A vezérigazgató külön levélben mondott köszönetét fl vállalat dolgozóinak eddigi munkájukért és afcért, hogy mindent megtettek a CSKP XIV. kongresszusán, a CSKP KB novemberi, valamint az SZLKP KB januári plenáris ülé­sén hozott határozatok telje­sítése érdekében. Dr. VLADIMÍR DOLEŽAL A Pelikán, Šik, Goldstücker, Hejzlar típusú augusztus utáni emigránsok és a többiek jobb­oldali revizionizmusa 1968 után az emigrációban újabb szakaszához érkezett, amelyre a jobboldal! revizionista elmé­letektől a burzsoá ideologia felé való agresszív mozgás, és többségüknél az antikommu- nista doktrínákkal való végle­ges összeolvadás jellemző. Az „emberarcú szocializ­must“ hirdető emigránsok ösz- szeolvadtak a nemzetközi re­vizionista áramlattal, s a „de­mokratikus szocializmust" és a „politikai pluralizmust“ pro­pagáljak. A „belső erózió“ an- tikommunista platformjából in­dulnak ki, és tudatosan támo­gatnak a marxizmustól való bármiféle ideológiai elhajlást. Kritikai magatartást tanúsí­tanak a jelenkori kapitaliz­mussal szemben, de nem érte­nek egyet a szocializmusnak azzal a formájával sem, amely a gyakorlatban jelenleg a Szovjetunióban és a szocia­lista közösség többi országá­ban van. Azt állítják maguk­ról, hogy egyedül ők az igazi marxisták. Ideológiájuk alapja az „igazi“, „az összes hordalé­koktól megtisztított“ marxiz­mus, amelyet „alkotó mó­don“ fejlesztenek és alkalmaz­nak a világ jelenlegi szükség­leteihez. A szocializmust mint az ér­telmiség vezette abszolút sza­bad társadalmat írják le, ahol minden egyén korlátlan felté­telekkel rendelkezik érdekeinek és igényeinek kielégítéséhez. Ha ezt a tézist „lefordítjuk" köz­nyelvre, azt látjuk, hogy a kispolgár követelményeit a szocialista társadalom érdekei fülé helyezik. Különválasztják a marxizmust a leninizmustól, amelyet sajátos orosz ügynek tartanak. Marx korai műveinek az összefüggésekből önkénye­sen kiszakított és abszolutizált oldalaiból indulnak ki; egye­sek szembeállítják a fiatal Marxot az időssel. A fiatal Marx filozófiáját az egziszten- cionalizmus szellemében ma­gyarázzák. Magva a revizionista kon­cepciónak, amely a hatvanas évektől a Csehszlovákia ellen irányuló diverzió alapja, az ún. demokratikus szocializmus jobboldali szocialista eszméje. Ez a „szocializmus" elveti a szovjet tapasztalatokat és a Szovjetunióval való együttmű­ködést, megengedi a termelő- eszközök magántulajdonát és kizárja a gazdaság közös irá­nyítását, a politikai rendszer tekintetében a pluralizmuson, a különböző politikai pártok sza­bad versenyén alapul, és el­veti a marxista—leninista ideo­lógiát nemcsak mint a társa­dalmi nevelés alapját, sőt vég­eredményben kötelező ideoló­giáját a párton belül is. Az ún. demokratikus szocializmus vég­eredményben nem jelent mást, mint a jobboldali szocialisták­nak a proletariátus érdekei el­leni, régtől ismert árulását, és a kapitalizmusnak a szocializ­mus köntösében való visszaál­lítását“. Az emigrációban élő cseh­szlovák jobboldali revizionisták ideológiai diverzáns tevékeny­ségükben Roger Garaudy reví­zión izmusára támaszkodnak. Ugyanúgy, ahogyan ő, igyekez­nek eltúlozni a szocialista tár­sadalom építésével kapcsolat­ban felmerülő nehézségeket és problémákat. Másrészt tudato­san elhallgatják a szocialista világrendszer sikereit, amely a tőkésországokban egyre na­gyobb támasza és ösztönzője a munkásosztály harcának. NGara- udy engedett az ideológia erős nyomásának, és gyakorlatilag feladta a kapitalizmus elleni harcot. Lemondott az osztály­harcról és a politikai pluraliz­must propagálja. A szocializ­mus nagy fordulata című könyvében különösen azokra a változásokra mutat rá, amelye­ket a tudományos műszaki for­radalom hoz magával. Elemzi konkrétan az Egyesült Álla­mokban végbement változáso­kat, hangsúlyozza az osztály- ellentétek jellegének történel­mi eltolódását és megválto­zását. Ebből azt a következte­tést vonja le, hogy a szocia­lizmusnak és a szocialista moz­galomnak meg kell találnia az új utakat. Bővebben ír a Szov­jetunió megalakulásáról, állí­tólagos degenerálódásáról, s arról, hogy ezt a modellt dog­maként rákényszerítik más szocialista országokra. Meghir­deti a szocializmus különböző modelljeinek ekerülhetetlen szükségességét. A termelőesz­közök kisajátítását és a bur­zsoázia politikai hatalmának megdöntését azonban másod­rendű helyen kezeli, ami gya­korlatilag a munkásosztály de- zorientálását, s a szociálde­mokrácia pozícióira való le­süllyedését jelenti. Šik, Goldstücker, Pelikán és Garaudy modellje teljes mér­tékben megfelel az imperialism ta reakció politikai terveinek, ít reakció a szocialista országok belülről való felbomlasztására törekszik. A szocializmust ille­tő felfogásuknak kellene ját­szania az antikommunizmus trójai lóvának szerepét a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban, megbontani egységét a proletár és a szocia­lista internacionalizmus elvei elleni támadásokkal. A szocia­lista országok viszonyában a jobboldali revizionista, emig­ráns elméletek a kommunista pártok vezető szerepének tény­leges felszámolására törekvő antiszocialista erők tevékeny­ségének legalizálására irá­nyulnak. A csehszlovák kommunisták visszautasítják Garaudy, Šik, Pelikán és Goldstücker revizio­nista receptjeit. Csehszlová­kiában alkotó módon fejlődik a szocialista demokrácia; továb­bi tökéletesítésének fő irány­vonalait a CSKP KB XIV. kongresszusa tűzte ki. A cél azoknak a hagyományoknak to­vábbfejlesztése, amelyek a szo­cialista demokrácia sajátjai. Gondolunk itt ebben a vonat­kozásban mindenekelőtt a dol­gozók egyre kiterjedtebb rész­vételére az államigazgatásban és a közügyek intézésében, a nemzeti bizcxtságok munkájá­nak aktivizálására és tevé­kenységük tökéletesítésére, a társadalmi szervezetek szere­pének növelésére a szocialista társadalom életét érintő leg­fontosabb kérdések megoldásá­ban. A demokratikus alapelvek fejlesztése közvetlenül az ipari és a mezőgazdasági üzemek, is­kolák, hivatalok és tudomá­nyos munkahelyek munkakö­zösségeitől indul ki. Különösen megnövekedett a munkásosz­tálynak az iparban, a mezőgaz­daságban, a kutatásban dolgo­zó műszaki értelmiségnek az aktivitása, s ugyanígy a társa­dalmi életben is a tudományos­műszaki haladás fejlesztésével és a gazdaságirányítás további tökéletesítésével összefüggés­ben. J. Pelikán, E. Goldstüc­ker. A. J. Liehm, A. Kusák, I. Bystrina és a többiek a „szo­cializmus új modelljének" szük­séges voltából kiindulva táma­dásokat folytatnak a kommu­nista párt vezető szerepe el­len, és a demokratikus szocia­lizmust propagálják. „Elméle­ti“ tevékenységüket azonban pgyre gyakrabban éri vere­ség. VRBA HUBERT Teljesítették az ©téves tervet ben. Az, hogy a vállalat az ötö-

Next

/
Thumbnails
Contents