Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám, csütörtök

Biztonságban, békében élni (CSTK) — Helsinkiben tegnap megkezdődni az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia harmadik szakasza. A történelmi találkozót hazunk dolgozói rendkívüli érdeklő­déssel figyelik. A konferenciával kapcsolat­ban dr. Dalibor Hanes prufesz- xznr, a Nemzetek Kamarájának elnöke kijelentette: „Ebben az osztályszempont­ból megosztott világban minden eseménynek alapvető politikai Jelentősége van, éspedig az esemény támogatói és ellenzői szempontjából is. Amikor a bé­ke, a nemzetek biztonsága és együttműködése győzedelmes­kedik, akkor ez a tény minden­kor magán viseli a Szovjetunió és a szocialista országok törek­véseinek pecsétjét, s bolygónk lakosainak nagy többsége na­gyon elégedett. A helsinki kon­ferencia a nagy békeoi'íenzíva győzelmét jelenti, értéke való­ban stratégiai, és a békeerők offenzíváját mint szemünk fé­nyét őrizni és a Szovjetunióval együtt továbbfejleszteni — ez minden csehszlovák internacio­nalista hazafi számára az ér­telem, a szív és a becsület kér­dése. Fedur Gulla, az SZSZK NF KB vezető titkára az Európai Biztonság Csehszlovák Bizott­sága Elnökségének tagja: „Szilárd meggyőződésünk, hogy a helsinki konferencia igazolja földrészünk békés fej­lődésének fő alapelvét — a je­lenlegi határok érinthetetlensé- gének, az erőszak alkalmazá­sáról és az erőszakkal való fe­nyegetésről való lemondás el­vét, biztosítja, hogy az orszá­gok tiszteletben tartják egymás függetlenségét és nem avatkoz­nak be más országok belügyei- be, s egyre szélesebb mérték­ben bontakoztatják ki a békés, kölcsönösen előnyös együttmű­ködést a különféle területeken. FrantiSek Zupka, a CSKP KB tagja, a Népi Kamara képvise­lője, a CSKP és az FSZM érde­mes tagja: „A szocialista államok, min­denekelőtt azonban a Szovjet­unió kezdeményezésére kezdőd­tek meg a tanácskozások a fe­szültség enyhüléséről. A Szov­jetunió a NOSZF első történel­mi jelentőségű dokumentumá­ban, a békedekrétumban rögzí­tett alapelvekhez híven a világ­Többet szállítanak a belföldi piacra f fCSTK) — A Dőlné Vestenice i SZNF Gumigyár dolgozói a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére növelték vállalati szocialista fel­ajánlásuk értékét. Elhatározták, hogy 2,5 millió korona értékben gyártanak műszaki préseltgumi- teimékeket terven felül, ami 1,2 millió korona értékkel több, mint amennyit a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának a tiszteletére tett eredeti felajánlásban szere­pel. A bruttó termelés tervét 2 millió koronával kívánják túltel­jesíteni. A kiviteli terv feladatait az év végéig mintegy félmillió koroná­val teljesitik túl. A kötelezettség­vállalás célja, hogy jobban ellás­sák a belföldi piacot préscltgunii- termékekkel, s ezzel előmozdítsák a CSKP KB tavalyi novemberi ple­náris ülésén hozott határozatok megvalósítását. béke legfőbb bástyája volt és marad. A helsinki konferencia tanácskozásának sikeres befe­jezése a lenini békepolitika győzelme, a szocialista orszá­gok és a világ többi békeszere­tő erői igyekezetének jelentős sikere. Meggyőződésen), hogy a dokumentum aláírása megte­remti a lehetőséget a további békés fejlődés számára nem­csak Európában, hanem az ősz szes világrészekben is. Dr. josef Lukáš, a Csehszlo­vák Békevédü Bizottság elnöke, a Béke világtanács Elnökségé­nek tagja: „A hitleri fasizmuson aratott győzelem 3U. évfordulójának évében Európa további törté­nelmi esemény előtt áll. Helsin­kiben 33 európai ország, vala­mint az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Kanada képviselői gyülekeznek, hogy aláírják azt a fontos okmányt, amely szava tolja a biztonságot Európában. Remélem, hogy a résztvevők aláírásukkal igazolják azt, ami az európai népek légi vágya. Ezzel Európa, remélem, n béke világrészévé válik és példát mutat más földrészeknek. Viliam Thurzo akadémikus, az SZTA Kísérleti Onkológiai Intézetének igazgatója, a Cseh­szlovák Békevédn Bizottság el­ső alelnöke, a Béke-világtanács tagja: A helsinki tanácskozás ered­ményes befejezése nagymérték­ben lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés javulását a tu­domány, a technika, a kereske­delem szakaszán, és természe­tesen a jószándékú emberek közös kapcsolataiban is. Nagy reményekkel tekintünk a hel­sinki tanácskozás elé, mert ezeknek a napoknak az esemé­nyei új fejezet kezdetét jelent­hetik Európa és az egész világ történelmében. Marié Kabrhelová, a Cseh­szlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke a követ­kezőképpen nyilatkozott: „Asz- szonyaink étrékelik a legin­kább, hogy Európa a Szovjet­unió, a szocialista közösség és a demokratikus békeerők of­fenzív békepolitikája eredmé­nyeképpen immár 30 éve béké­ben él. Ezért teljes mértékben érthető, hogy a csehszlovák nők érdeklődéssel kísérik az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia tanácskozását, hogy reményekkel és bizalom­mal, a szocialista közösség bé­kepolitikájának megvalósítha­tóságával hisznek abban, hogy Európában ezeket az elveket végül is elismerik.“ Tapasztalatcsere (ČSTK) — Miloš Jakeš, a CSKP KEHB elnöke tegnap Prá­gában a CSKP KB székházában fogadta Sztano Kerezovot, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának az alelnökét. A tárgyaló felek eszmecserét foly­tattak a párt ellenőrző és reví­ziós szervei munkájával össze­függő tapasztalatokról. Használjuk ki a jó időt (Folytatás az 1. oldalról) művesei dolgoznak, akik a meg­termett gabona 36 százalékát vágták le. A kelet-szlovákiai kerületben az aratnivalók 41 százalékát takarították be. Az, hogy ebben a két kerületben is minél gyorsabban végezzenek az aratással, elsősorban az ara­tási munkák jó szervezésétől, az intézkedések gyors és ma­radéktalan megvalósításától függ. A mezőgazdasági dolgo­zók napi teljesítménye bizonyít­ja, hogy jól ki tudják használ­ni a kapacitásokat és a jó idő­járást. Például a múlt hét csü­törtökén Szlovákiában több mint 37 000 hektárról takarították be a gabonát, ami csaknem annyi, mint a következő három esős nap összteljesítménye volt. A KOMBÁJNOK IRÁNYÍTÁSÁVAL segítik ki az aratásban hátra­maradt kerületeket, illetve a kerületeken belül lemaradt já­rásokat. A Csehországból érke­zett 1195 kombájn nagy része a hót elejéig már visszatért, s velük qgyütt a nyugat-szlovákl­ai kerületből csaknem 200 kom­bájn ment Csehországba az ara­tási munkák sikeres elvégzésé­ra Az aratási bizottság — ha­sonlóan, mint eddig — értékel­te a kombájnosok munkáját is. Szlovákiában az eddigi teljesít­mények alapján a legjobbak közé tartoznak: Meáter Jozef, a Nové Zámky-i (érsekújvári) já­rás Mikuláši Állami Gazdaságá­nak dolgozója, aki eddig SZK— 6-os kombájnjával 205 hektár­ról vágta le a gabonát, továb­bá Klucho Ignác, a Hurbanovói (Ógyallai) GTÁ dolgozója, az E—512-es kombájnnal elért 255 hektáros teljesítményével, vala­mint az ugyanitt dolgozó By­strický Jozef, aki szintén E— 512-es kombájnnal 211 hektár­ról vágta le a gabonát. A bizottság tagjai behatóan foglalkoztak a többi nyári me­zőgazdasági munka menetével is, pontosabban a burgonya fel­vásárlásával, a szénabegyűjtés­sel, valamint az őszi mezőgaz­dasági munkák folyamán hasz­nált mechanizmusok megfelelő előkészítésével. —pg— Egységes célkitűzés: a béke fennmaradásának biztosítása (Folytatás az 1. oldalról) kuló pozitív fejlődését is. Meg­állapították, hogy a két ország kapcsolatainak további fejlesz­tése józanul és jóakarattal fog történni. A szövetségi kancellár kor­mánya nevében ismételten meg­hívta Husák és Strougal elvtár­sat hivatalos látogatásra az NSZK-ba. A látogatást köszö­nettel elfogadták, időpontját később határozzák meg ponto san. A két küldöttség humanitá­rius kérdésekről is tárgyalt, amelyeket a két ország szerző­dése szellemében jóindulatúan fognak megítélni. Gustáv Husák köztársasági elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár gazdasági és energetikai prob­lémákról tájékoztatta egymást. Kifejezték továbbá, hogy teljes mértékben támogatják az euró­pai értekezlet céljait és az ENSZ tevékenységét. A közel- keleti helyzetet illetően a kér dés tényleges és végjeges meg­oldására irányuló törekvések támogatása mellett foglaltak állást. A küldöttségek találkozója konstruktív, tárgyszerű légkör­ijén folyt le. A csehszlovák küldöttség tag­jai az európai értekezlet meg­kezdése előtt Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárral és Eri eh Rielka külügyminisz­terrel is találkoztak. A küldött­ségek vezetői megállapították, hogy egyes vagyonjogi kérdé­sek megoldásáról kötött szer­ződések aláírása óta a két or­szág kölcsönös kapcsolatai ál­landóan javulnak. Kifejezték, hogy támogatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet céljait, és megállapí­tották, hogy jóakaratúan foly­tatják a kölcsönösen előnyös kapcsolatok minden téren va­ló pozitív fejlesztését. E jószom­szédi kapcsolatok elmélyítése kétoldalú hozzájárulás a közép- európai stabilizálódáshoz és bé­kés egymás mellett éléshez. Husák elvtárs ismételten csehszlovákiai látogatásra hívta meg Bruno Kreisky kancellárt, aki a meghívást elfogadta. Luhomír Strottgal miniszter- elnök és Bohuslav Chfíoupek külügyminiszter tegnap díszebé­den vett részt, amelyet az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet alkalmából An- ker förgensen dán miniszterel­nök adott. A díszebéden folytatott meg­beszélések során a jelenlevő ál­lamférfiak kifejezték, hogy tá­mogatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet céljait. Brezsnyev—Ford megbeszélések Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Geraid Ford, az Egyesült Államok elnöke szer­dán délelőtt, az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia zárószakaszának ünne­pélyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést tartott Helsinki­ben. A megbeszélés után a szovjet és az amerikai küldöttség ve­zetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy miképp folyt le megbeszélése Geraid Forddal, a következőket mon­dotta: kicseréltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, ame lyek érintik az Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csakúgy, mint « gazdasági kérdésekre. Megvitat­tuk a stratégiai fegyverzet to vábbi korlátozásával összefüggő problémákat. Mindent összegez ve számos fontos témát érin­tettünk. Egészében véve el­mondhatom: hogy tárgyalásaink az őszinteség légkörében foly­tak le konstruktív, gyakorlati jellegűek voltak. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy mit mondhat az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet zárószaka­száról, az SZKP Központi Bi­zottságaink főtitkára így vála­szolt: azt akarjuk, hogy Euró­pában béke legyen, hogy az ál­lamok békességben éljenek, ne avatkozzanak egymás bélügyei­be, hogy szigorúan tartsák tisz­teletben minden állam szuverén jogait. Hasonlóan válaszolt a kérdésre az Egyesült Államok elnöke is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Helsinki­ben találkozott foszip Broz Ti- tóval, Jugoszlávia köztársasági elnökével, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöké­vel. Leonyid Brezsnyev és Jo- szip Broz Tito a meleg, baráti légkörben folytatott beszélgeté­sen véleményt cserélt az eu­rópai értekezlet munkájával, to­vábbá a két párt és a két or­szág közötti testvéri együttmű­ködés továbbfejlesztésével kap­csolatos kérdésekről. Leonyid Brezsnyev ugyancsak kedden találkozott Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB első titkárával, aki az NDK delegá­cióját vezeti. Moszkva — A szerdai moszk­vai lapok első oldalon számol­nak be Leonyid Brezsmyev Ur- ho Kekkonennel, Titóval és Ho- neckerrel Helsinkiben tartott megbeszéléseiről. A szovjet sajtó, amely számos különtudó- sítőt küldött az európai bizton­sági konferenciára, e találkozó­ról írva általában is kiemeli az értekezlettel párhuzamosan le­zajló különmegbeszélések jelen­tőségét. A Szovjetszkaja Rósz- szija tudósítója a lap szerdai számában rámutat, hogy az SZKP főtitkára a konferencia napjaiban Gerard Ford amerikai elnökkel és valamennyi fontos nyugat-európai partnerével ta­lálkozik, köztük Giscard D’Es- taing-el, Schmidt nyugatnémet kancellárral, Wilson brit mi­niszterelnökkel és Aldo Moro olasz kormányfővel. E megbe­szélések jelentőségét a moszk­vai lap szerint növeli, hogy gyakorlatilag „mini-csúcstalál­kozókról" van sző, amelyek a konferenciával egyidőben az egyes országok közötti időszerű problémák megvizsgálását is lehetővé teszik. Termékeny megbeszélések A Pravda különtudósítói em­lékeztetnek: amikor néhány év­vel ezelőtt Finnország felaján­lotta, hogy vendégül látja 35 ország képviselőit, a nemzetkö­zi helyzet sokban különbözött a mostanitól. Európa kiélezett megoldatlan problémákkal küz­dött. Ma e problémák túlnyomó része megoldottnak tekinthető. Az értekezlet színhelyén általá­ban úgy vélik, hogy a szerdán megkezdődött konferencia az európai államok közötti kapcso­latok fejlődésének bonyolult korszaka után húzza meg a zá­róvonalat. Az értekezlet a meg­figyelők többsége szerint mér­földkő a háború utáni európai fejlődésben. Mindazonáltal — jegyzik meg a Pravda tudósítói — a politi­kusok és kommentátorok egy része Nyugat-Európában most is támadja a biztonsági konferen­ciát, s igyekszik lekicsinyelni az okmányok jelentőségét. „A békés együttműködés ellenzői­nek táborában a legerősebben a pekingi Üf KÍNA hírügynök­ség hangját hallani, amelynek rágalmazó koholmányai egyes nyugat-európai sajtóorgánumok­ban is helyet kaptak.“ A szovjet tudósítók úgy vé­lik. hogy azok a nyugat-európai lapok, amelyek az Új Kína ko­holmányait ismételgetik, az egész európai közvélemény sze­mében az enyhülés ellenfelei­ként lepleződnek le. Mint a Szovjetszkaja Rosszija tudósító­ja írja, a konferenciának nem­csak közvetlen ellenzéke van. de meglepő véleményeket hal­lani a „szkeptikusok“ részéről is, akik most egyebek között a „hidegháború“ „hidegbéké­vel“ való felváltásáról beszél­nek. Természetes — írja a Szovjetszkaja Rosszija tudósító­ja —, hogy még egy ilyen rep­rezentatív fórum sem képe? egyszerre minden probléma megoldására vagy akárcsak fel­vetésére. Az európai és világ- helyzet rögzítésével azonban fontos szakasszá válik majd a nemzetközi feszültség enyhíté­sében. Ismeretes, hogy a hala­dás újabb problémákat szül. Az, amit a mai napig az álla­mok közötti bizalom növelésé­ben elértünk, természetes vá­gyat kelt és szükségletet te­remt arra, hogy új problémák megoldását tűzzük napirendre, amelyek vagy máris léteznek, vagy számítani lehet keletke­zésükre — hangoztatja a szov­jet újságíró. Helsinki — A helsinki záró­szakasz alkalmával tartott két­oldalú eszmecserék sorozatáig illeszkedik be az n 90 perces megbeszélés is, amelyet Tito marsall jugoszláv államfő ked­den este Helmut Schmidttel, az NSZK szövetségi kancellárjá­val folytatott. A Reuter tudósí­tása szerint Tito és Schmidt a portugáliai helyzet áttekintése során örömmel üdvözölte Costa Gomes portugál államfő szándé­kát, hogy — bár némi késéssel — Helsinkibe utazik, és részt vesz a csúcstalálkozón. A két államférfi egyetértett abban, hogy Cipruson veszélyes a hely­zet, ami pedig a nemzetközi kereskedelem kérdését illeti, Schmidt arról tájékoztatta tár­gyalópartnerét, hogy kormánya konkrét lépéseket szándékozik tenni a nemzetközi gazdasági helyzet javítására. A világ valamennyi részéről csaknem 1500 újságíró érkezett a finn fővárosba, hogy erről a kivételes jelentőségű, legmaga­sabb szintű találkozóról tudó­sítson — közölte foel Pekuri, az értekezlet titkára a Finlan- dia-palotában tartott első sajtó- konferencián. Kedden este területenkívüll nemzetközi övezetté nyilvání­tották a Finlandia-palotát. Török ellenőrzés alatt az amerikai bázisok Ankara — Washington — Tö­rök katonatisztek ellenőrzésük alá vonták egy kivételével va­lamennyi, az országban találha­tó amerikai katonai támasz­pontot és létesítményt, megtor­lásul az amerikai fegyverszál­lítási embargó fenntartása miatt. Orhan Eralp, Törökország­nak a NATO-nál akkreditált nagykövete a szervezet taná­csának rendkívüli ülését kö­vetően hangoztatta, hogy kor­mánya tárgyalásokat akar kezdeni Washingtonnal egy új katonai megállapodás kidolgo­zásáról. A nagykövet kije­lentette, hogy egy olyan új katonai szerződésre van szük­ség, amelyet nem fenyegethet­nek a jelenlegihez hasonló fegyverszállítási embargók. El­lenkező esetben — mondotta — a Törökországban állomásozó katonai személyzetnek távoz­nia kell az országból. Demirel török miniszterel­nök útban van Helsinki felé, ahol részt vesz az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet zárószakaszán. A tö­rök vezető a finn fővárosban előreláthatólag csütörtökön tár­gyalásokat folytat Ford elnök­kel a törökországi amerikai tá­maszpontok kérdéséről. Washingtonban ugyancsak lá­zas tanácskozások folynak a kérdésről. A szenátus és a kép­viselőház vezetői kedden több­órás megbeszélést folytattak, hogy Ford elnök felszólításának eleget téve, a kongresszust az elrendelt embargó legalábbis részleges feloldására bírják. Kongresszusi körök szerint Mike Mansfield, a szenátus de- mokratapárti és Hugh Scott, a szenátus republikánus párti vezetőle egyaránt a részleges feloldás szavazásra bocsátható tervezetén dolgozik. Li 1975. VII. 31

Next

/
Thumbnails
Contents