Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám, kedd

MEGISMERNI A BOLYGOT, AHOL ÉLŐNK... 75 ÉVES AZ SZTA GEOMÄGNESES OBSZERVATÓRIUM A kisvárost szinte kettészeli a Komáromot Érsekújvárral összekötő országút, mely egy­ben a város legforgalmasabb része: ez a központ, üzletek­kel, középületekkel, a modern házak közié szorult romantikus, úgy tűnik, a krónika lapjairól ittfelejtett épületekkel. A főút közepe táján a liget fái mögé rejtőzik a csillagvizsgáló, kupo Iáján megcsillan a napfény. A túloldalon múlt század végi kastélynak is beillő épület: a Szlovák Tudományos Akadémia Geomágneses Obszervatóriumá­nak székháza. Két csésze fekete, könyvek, grafikonok az asztalon, a szo­ba falait zsúfolásig telt köny­vespolcok borítják. Pintér Ist­ván mérnöknek, a matematikai és fizikai tudományok kandi­dátusának az irodájában ülünk. Telefonon előre megbeszéltük a találkozót. „Érdekes ember, járt az Antarktiszon is“ — mondták róla. Az elképzelt szakállas tudós helyett har­minchat éves fiatal férfi foga­dott: — Ne rólam, a munkánkról írjon. Az idén ünnepelünk, a laboratóriumban 75 évvel ez­előtt indult meg a kutatómun­ka, Konkoly-Thege Miklósnak, a magyar csillagászat és me­teorológia úttörőjének jóvoltá­ból. Nézzük meg, mit mond róla a krónika. Ógyallai földbirtokoscsalád­ból származik, 1842-ben szüle­tett. Tizenkét éves korában gőz­gépet szerkesztett fából, bá­dogból és csizmatalpból: aka­ratlanul is felfedezte a hen- gertolattyút, amit a mérnö- kök is csak később kezdtek al­kalmazni. Tizenhét évesen Bu­dapesten Jedlik Ákos asszisz­tense, huszonkét éves korában Berlinben doktorrá avatják. Le­tette a mozdonyvezetői, hajó­építői és hajóskapitányi vizs­gát. 1870-ben felépítette Úgyal- lán az azóta már világszerte ismert „magánészleldéjét“. Egyre behatóbban foglalko­zott a meteorológiával és a csillagászattal. Műszereit maga tervezte és építette: pl. a Márz —Konkoly reflektort, távcsöve­ket, színképelemző műszereket. Ilyen felszereléssel Európában akkoriban csak a potsdami és pulkovói csillagvizsgáló volt ellátva. Könyveket írt a csilla­gászatról, színképelemzésről, fényképezésről, hajózásról stb. 1890-ben az Országos Meteoro­lógiai és Földmágnesességi In­tézet igazgatója lett, működé­sének 21 éve alatt 190-ről 1438- ra növekedett a meteorológiai állomások száma. Saját birto­kán obszervatóriumot épített (ma is itt folyik a munka). Alapító tagja a Magyar Filhar­mónia Társaságnak, népdalokat írt át zongorára, több ismert műdal szerzője. Mint politikus látta kora tár­sadalmának hibáit, 1600 holdat a magyar államnak adományo­zott a földnélküli parasztok letelepítésére. A képviselőház­ban követelte a nyolcórás mun­kaidő bevezetését, kikelt a közművelődést nem támogató vagyonos osztály, a miniszté­riumok zsugorisága ellen. Neves külföldi tudósok jár­tak hozzá tanulmányútra. Kül­földi akadémiák tagja, a phi­ladelphiai egyetem díszdokto ra. Ember volt, tudós, nagymű­veltségű polihisztor, méltó tár­sa kora nagyjainak: Jedlik Ányosnak, Eötvös Lorándnak. Petzval Józsefnek. — Mit jelent ma az obszer­vatórium dolgozóinak Konkoly- Thege Miklós? — Jelkép és egyben nehéz kötelezettség. A tudás, és a szorgalom jelképévé vált szá­munkra. Ez arra kötelez, hogy igyekezzünk a tudományok mai állása mellett úgy alkotni, aho­gyan ő tette a maga korában. És ez nem könnyű ... Sok más intézménytől elté­rően az ógyallai obszervató­riumban a második világháború alatt sem szünetelt a munka. Ez elsősorban annak a szovjet meteorológusnak köszönhető, aki pártfogásába vette őket, F. F. Davitnya akadémikust a me­teorológiai obszervatórium megalakulásának 100. évfordu­lója alkalmából megrendezett ünnepségen vendégül látták. A találkozás a szabadság, a tu­domány, a baladás mindenkori győzelmét is jelképezte. — ön 1967 óta irányítja a la­boratórium tizenegy dolgozójá­nak munkáját. Melyek a leg­főbb munkaterületeik? — A hozzánk hasonló obszer­vatóriumok világhálózatot, ké­peznek. Nálunk több mint nyolcvan éve megszakítás nél­kül mérjük a Föld mágneses terének intenzitását. E megfi­gyelések alapján navigációs térképeket és más dokumen­tumokat készítenek. Szlovákiá­ban mi vagyunk az egyedüli ilyen intézmény. Csehországban szintén egy van, Budkovon. A részleges szlovákiai térkép el­készítéséhez 130 ponton vég­zünk méréseket. Az eredmé­nyeket sok más célra is fel lehet használni. Mindenekelőtt a mágneses háborgásokról aka­runk tiszta képet nyerni. A Föl­det burkoló magnetoszférában különböző fizikai folyamatok játszódnak le, melyeknek mé­rése hozzásegít a fizikai folya­matok eredetének megismeré­séhez, feltárásához. Az ógyallai laboratórium ma is a legkorszerűbbek egyike, a mágneses méréseket a leg­újabb műszerekkel végzik. Nemrégiben kaptak a lenin- grádi geofizikai intézettől egy protonpreciziós magnetométert, mellyel a mágneses tér totális komponensét vizsgálják. Hason­ló műszert vásároltak tavaly Angliától. Számos ország több mint 200 obszervatóriumával tartanak fenn állandó kapcsolatot a rendszeresen kiadott geomág­neses évkönyvek és tudomá­nyos ismeretcsere formájában. Ezenkívül havonta jelentést küldenek a két világcentrum­ba: Moszkvába és Washington­ba: — Önt nagyon elfoglalt em­bernek ismerik. Jelenleg mi­ve! foglalkozik? — A napföldfizika terén az Interkozmosz keretében törté­nő vagy tervezett kutatások­kal. örvendetes, hogy e tudo­mány integrációja a szocialista államokban lehetővé teszi a kis országok számára is a nagy kozmikus kutatásokban való részvételt. Hamarosan megkezdjük a Prognóz típusú szovjet műbolygó méréseinek földolgozását. Amint a beszélgetés során kitűnt, Pintér István jól be­szél oroszul és angolul. Több mint harminc tanulmányából sokat e nyelvekre is lefordí­tottak. Tavaly Olaszországban és Bulgáriában tartott előadá­sokat, a Szovjetunióban meg­tartott geofizikusok konferen­ciájának megbízott előadója­ként e tudomány eddigi ered­ményeinek feldolgozásával kapcsolatos munkáról számolt be. — Már említette, hogy éle­tének egyik legnagyobb élmé­nye az Antarktisz ... — Igen, nemcsak a tudósnak, a magánembernek felejthe­tetlen. A X. szovjet antarktiszi expedíció keretében 1964— 1966-ban tizenkileuc hónapot töltöttem a Déli-sarkon, a Maiul királynő földjén létesí­tett állomáson. Abban az idő­ben sok, ma már feltárt geofi­zikai jelenség még ismeretlen volt, s ez vonzotta az embert. Tökéletesen megismerni azt a bolygót, ahol élünk, a tudo­mány embereinek mindenkori álma. A sarki fény: lenyűgöző látvány. Azelőtt különböző me­séket költöttek róla, ma már ismerjük eredetét. Az ionosz- férában levő gázokat állan­dóan feltöltött részecskék bombázzák, ez világít, fluo­reszkál, színe a felső réteg gázainak tulajdonságaitól függ. Vulgarizálva neonlámpához is lehetne hasonlítani e jelensé­get. Élményeimet Ivanics Ist­ván barátommal közösen írt könyvünkben akarom megörö­kíteni. Talán már a jövő év elején megjelenik a Pedagógiai Kiadó gondozásában, magyarul. — Az asztalon angol nyelvű kiadványt látok „Dinamikus pszichopatológia a kozmikus fizika objektív tükrében, cím­mel, melynek ön tái'sszerzője. Miről szól a tanulmány? * — Hippokratész megállapítá­sa: „A tudományoknak és az időjárásnak kell kiegészítenie az orvostudományt“ — ma is érvényes. A modern kor embe­re nagy hajszában él, fokozott megterhelésének van kitéve ez­által nagyobb a való,/ i.i.->ege annak, hogy allergiás lesz va­lamire. Pédául a természeti jelenségékre, ami növelheti az infarktus veszélyét. Munkatár­saim: Dr. Ing. Silvester Kraj- čovič kandidátus és Vladimir Pohánka is megegyeznek ab­ban, hogy a napkitörések ál­lal gyorsan változó mágneses tér és az infarktus között van­nak összefüggések. A statiszti­ka alátámasztja e feltevéseket. — Említette már, hogy a napkitörések megfigyelésével is foglalkoznak. — A naperupcló számos rendellenességet okoz az io- noszférában és ji mágneses bér­ben. A robbanás elektromágne- s«s hallámzást, valamint kol puszkulárls és lökéshullámokat hoz létre. Az első az ionoszfé rikus, a másik kettő a mágne­ses zavarokat okozza, tehát a napkitörés és a Föld magne- toszférájának változásai között szoros az összefüggés. A kuta­tás során prognózisokat tudunk kiadni mind a napjelenségek, mind a geofizikai jelenségek bekövetkezésére, melyek a koz- monautikában is nagy jelentő­séggel bírnak. A felszabadult részecskék nagyobb radiációs dózist hoznak létre (nagy pro- tonerupció eseténj, ez elől ne­héz lenne megmenteni az űr­hajót. Minél hosszabb útra in­dul az űrhajó, annál nagyobb az erupció valószínűsége. Ez­ért van szükség annak az is­meretére, hogy mikor fog be­következni. Volt már olyan robbanás is, amikor az űrhajós kabinját csak 379 tonnányi ólomburokkal lehetett volna megvédeni. A természeti jelenségek év­századokig tartó megfigyelésé­vel jutott el az ember az első következtetések, a tudományos definíciók felállításáig. Ez ma sincs másképpen, csupán a korszerű eszközök segítségével sikerült lerövidíteni a kutatá­sok idejét. Pintér István sza­vai szerint: „Sokszor száz év szorgossága, a már megszokott rutinmunka végzése szükséges ahhoz, hogy egyszer sikerüljön felfedezni az újat, a még is­meretlent.“ Prométheusz tüze nem aludt el, a szikrát mindig újra és újra fel kell lobbanta- ni. Tudással, nagy kitartással. Az emberi haladás, a huma­nizmus jegyében. MALINAK ISTVÁN KUITURÁUS HÍREK • Az Egyesült Államokban nagy sikerrel vendégszerepel a moszkvai Nagyszínház ope­ra és balettegyüttese. A két társulat augusztusban fejezi be amerikai turnéját, utána, az őszi évadban a színház fennál­lásának 200. évfordulója meg ünneplésére készül. ® Huszonnyolcmillió-négy- százezer látogatója volt tavaly az NDK múzeumainak — majd­nem tizenhárommillióval több, mint 1965-ben. A múzeum láto­gatók harminc százaléka hu­szonöt esztendősnél fiatalabb. • Firdauszi, a tadzsik nép máig is legnagyobb költője a perzsa irodalom klasszikusa. Hatalmas hősi eposza a Sáhná- me, azaz a Királyok könyve. A mű kézirata — melyben a per­zsa történelem költői feldol­gozásával öiökl)ecsű müvet al­kotott — nemrég 250 000 dol­lárért kelt el egy New York i árverésen. • Pakistan Adab címmel iro­dalmi folyóirat jelent meg Pa­kisztánban. A lap indító írá­sában hangsúlyozza, hogy a pakisztáni irodalom haladó irányzatát kívánja képviselni. • A második világháború címmel amerikai festőművé­szek alkotásainak reprodukció­it tartalmazó könyv jelenik meg az Egyesült Államokban, összeállítója Artliur While- haas, aki maga is részt vett a harminc évvel ezelőtti harcok­ban. ÚJ FIL MEK a am m ILLATOS ÜT A SEMMIBE (magyar) Vidám szórakoztatás közben próbál jellemhibákat, torzulá­sokat pellengérre állítani az Illatos út a semmibe. Nemes szándék, csakhogy a megvaló­sulás elmaradt. Miről is szól Magyar József filmje, s mivel maradt adó­sunk? A történetben három épí- tőszövetkezeti vezetőről van szó, akik milliókat loptak, míg egy nap egy ellenőrt kapnak a nyakukba. A három beijedt em­ber félelmében illogikusan kezd gondolkodni és cselekedni. Ám mielőtt lelepleződnének, a jám­bor ellenőrt megölik... A ha- rácsolókat. a sikkasztókat akar­ja leleplezni a film — a vállal­kozás azonban zátonyra futott. A film cselekmenye körülmé­nyes, helyenként zavaros, a há­rom sikkasztó szokványos figu­ra, ismert sablonokból össze­gyúrva; az ábrázolás felszínes, a befejezés erőszakolt, elna­gyolt a szereplők jellemzése is. Emiatt aztán nehéz kihá­mozni a film mondanivalóját, nehéz belőle levonni a tanulsá­got. A fanyar, élcelődő humorú komédia főbb szerepeit Kállai Ferenc, Sinkovits Imre, Bárdy György, Esztergályos Cecília és Bánhidy László játssza. A vígjátékok gyakori hőse a balszerencsés flótás, aki há­nyattatásaival szerez derűs perceket a közönségnek. A dol­gozók filmfesztiválján bemuta­tott francia vígjáték humor­forrása is a főhős ütődöttsége. A Balszerencsés Alfréd a jól ismert népmese! sablonra épül: a szegény, szerencsétlen, két­balkezes építész sok-sok vi­szontagság után elnyeri a vi­lágszép királylányt — aki ez­úttal a televízió legcsinosabb bemondónője — és hozzá a fe­le királyságot: a köztársaság államkincstárát az utolsó fran­kig. És persze ezután boldo­gan élnek, míg meg nem hal­nak. Pierre Richard, aki írója, rendezője és főszereplője is a produkciónak, nem olyan sze­rencsés, mint a balszerencsés Alfréd. Olyan bőkezűen ada­golja az új, illetve a kissé po­ros vígjátéki ötleteket, fordu­latokat, hogy a nézőnek nincs ideje a csacskaságokon mu­latni, és szinte észre sem ve­szi az itt-ott előforduló ismét­léseket, melyek csökkentik a film hatását. A LOPAKODÓ HOLD (amerikai) Szakmailag és mesterségbeli- leg jól megcsinált western A lopakodó hold. Nem újdonság, amit mond, a ponyvaregények, az indián kalandfilmek ezrei mondták el a pionírkorról ugyanezt a hazugságot. Ezek az alkotások több mint fél év­százada mérgezik az emljerek tudatát s elősegítették, hogy kialakuljon az amerikai átlag­polgár manipulált világszemlé­lete. (Aztán csoda, hogy a „fej­lett civilizáció“ korszakában az indiánoknak már csak az utol­só maradványai élnek?. A vé­res tájirtás, amit a fehér em­ber hajtott végre az indiánok ősi földjén néhány évszázad alatt, ma fejeződik be.) Mert miről is szól a törté­net? Egy tömeggyilkos indián­ról, aki évekkel ezelőtt kiir­tott egv fehér családot, egyet­len nő életét hagyta csak meg, mert az cserébe felajánlotta a szerelmét. A nőt és félvér fiát most derék amerikai katonák, deli fehér legények kiszabadít­ják. A nőt egy rettenthetetlen vezető befogadja, de a gyil­kos apacs ott is rátalál. Útköz­ben tucatszám öli meg az ár­tatlan embereket, kiírt minden­kit, míg a derék hős (akit egyébként Gregory Peck alakít — i'emekül) párharcban meg nem öli. Róbert Mulligan filmje nem érdemel különösebb figyelmet. Az viszont inkább, hogy A lo­pakodó holdat — amely a faj­irtás légkörét árasztja s a fe­hér emberek felsőbb rendüsé- gél hirdeti — ugyan miért kel­lett megvásárolnunk? Hazug giccstörténet, amely alábbvaló politikai célzatosságot hordoz. Egyébként köztudott, hogy az indián kalandtörténetek igen kedveltek, a nézőszám ebijén a műfajban sokkal magasabb, mint az értékes filmek eseté­ben. S nem árt, ha tudomásul vesszük azt is, hogy a látoga­tók többsége fiatal. —ym— ól szó jelenet a francia vígjátékból; a képen Pierre Richan< Illatos út a semmibe ■— Káliul Ferenc, fíárdy György és Sinko- t>its Imre BALSZERENCSÉS ALFRÉD _________________________(francia)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents