Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám, szombat

A szovjet haditengerészet napján Az orosz állam keletkezése és történelmi fejlődés© szo­ros összefüggésben van a ten­gerekkel és óceánokkal. A szovjet nép büszkeséggel em­lékezik jútilis 27-én, a szov­jet hadi tengerészeti erők nap ján az orosz tengerészek hősi csatáira és győzelmeire, a Gangúta, Cesma, Sinopé vá­rosok melletti csatákra, vagy Szevasztopol megvédésére. Az orosz tengerészek azonban nemcsak a harctereken sze reztek dicső hírnevet. Több mint 600 szigetet, öl>öit, ki kő tőt, folyót neveztek el híres orosz tengerészekről és kuta­tókról, akik merész hajóutak- ra szánták el magukat. A haditengerészet napján nem feledkezhetünk meg a forradalmi és történelmi ha­gyományokról, a Patyomkin és Ocsakov cirkálóról vagy a legendás hírűvé vált Auróra ról és tengerészeiről, akik 1917 novemberében részt vet­tek a Téli Palota Imwé t elé­ben. A forradalmi flotta hajói dicső fejezetet írtak az orosz történelembe az 19.18—19-es években a Balti-tengeren, majd 1920-ban a Kaspi- és Azovi-tengeren. Ezek a dicső hagyományok újabbakkal bővültek a Nagy Honvédő Háború idején a hit­leri megszállók ellen folyta­tott harcokban. Több mint fél­millió l engerész harcol t Moszkva, Leningrád, Szevasz topol és Ogyessza mellett, a Kaukázusban, Karéliában és a Balti-tenger partján. A harcok folyamán a szov­jet csapatok sikeres előretö­résével és a tengerparti terü­letek fokozatos felszabadítá­sával jelentősen megnőtt a tengerészek cselekvési terüle­te is. A második világháború bán a hadihajók több mint 9 millió embert és 94 millió tonna hadi- és a népgazdaság számára nélkül özhetet len anyagot szállítottak a tenge­reiken, tavakon és folyókon. A Nagy Honvídő Háború befejeztével a Szovjetunió rendkívüli figyelmet fordított haditengerészetének újjáépítő sére. A szovjet haditengeré szetet viszonylag rövid időn belül modern, magas műszaki paraméterekkel rendelkező, az atomenergiát felhasználó ha­jóegységekkel szerelték fel. A haditengerészet fő erejét a tengeralattjáró-flotta, vala mint a tengeri rakéta hordozók és repülőgépek leszállására al­kalmas hadihajók alkotják. A szovjet haditengerészet » háború utáni években ,i kü lönböző típusú fegyverek fej­lődése folytán gyorsan meg­erősödött. A szovjet hadi fen gerészeti erők kötelékéhez tartozik a tengerészeti repülő flotta, amely az óceán bár- ■ melv pontján bármilyen tá volságban lévő ellenséges ob jektum megsemmisítésére ké pes. A szovjet haditengerészet jelenfős erővé vált, melyet a ' Szovjetunió és a szocialista országok védelmére szolgál, valamint a világbéke biztosí­tásának egyik fő eszköze. A szovjet haditengerészek jelenleg az SZKP XXIV. kong resszusa határozatainak végre­hajtásán fáradoznak. Kitűnő eredményeket érnek el a lia- dí- és politikai felkészülés ben, és tevékenységük állan­dóan sokoldalúbbá válik. A szovjet kormány is nagyra értékelte a tengerészek kato­nai képzettségét. Az utóbbi időben több ezer katonai len gerész kapott magas állami ki tüntetést, és közülük 17-en megkapták a Szovjetunió Hő se Érdemrendet. A szovjet tengerészek pél dásan teljesítik internaciona lista kötelességüket is. A szovjet hadsereg többi alakú tataival együtt a jövőben • is szilárd védelmezői a szovjet nép alkotó munkája eredmé­nyeinek, valamint a Varsói Szerződés tagállamai népei nek — jmö ­EREDMÉNYES FÉL ÉV A Bratislavai Gépkocsiüze mek dolgozói az idei év első felében mintegy 13 millió ko­ronával túlszárnyalták az áru- termelési tervfeladatokat. Az évi tervnek több mint 52 szá­zalékát már teljesítették, s a tavalyi év ugyanazon idősza­kához viszonyítva 22,7 száza­lékkal túlteljesítették a terme­lést, a tervezett axportfelada- tokat 3 millió koronával, a Szovjetunióba irányuló expor­tot 2 millió koronával növel­ték. A Bratislavai Gépkocsiüze­mek a tavalyi évvel szemben a legnagyobb haladást az úti, az építőipari és a földmunkákat, végző gépek előállításában ér­te el, amely szinte a kétsze^- resére emelkedett. A megmun- kálógépek gyártását 67 és a szállítóeszközök műszaki keze­lését végző berendezések gyár­tását 12 százalékkal növelték. A félévi feladatok jobb telje­sítéséhez főleg a bratislavai alapüzem járult hozzá, amely 3,8 millió koronával túlszár­nyalta az árutermelési terv terjedelmét, s a trnavai üzeni, amely 1,7 millió koronával szárnyalta túl az áruterme­lést. A vállalatban főleg a racio­nalizálási intézkedések révén érlek el pozitív eredményeket, amelyekkel több mint 2,3 mil­lió korona értékben biztosít­hatták az árutermelés növelé­sét. Ezenkívül több mint 45 tonna vasat és 104 tonna más fémet takarítottak meg. A költ­ségeket 2 millió koronával csökkentették, és 12 munka­erő relatív megtakarítását ér lék el. Az ésszerűsítési mozgalom keretében a Bratislavai Gépkö csiüzemek a tavalyi év ugyan­azon időszakához viszonyítva 57 javaslattal többet nyújtot­tak be. Harmincnyolc javas l a let elfogadtak, 25-öt már be is vezettek, s az ésszerűsítési javaslatok egyéves felhasználó sából származó megtakarítás elérte a 424 000 koronát. 1975. VII. žb LEMOV ELC MSZÄG1 TUDÖSÍ1 'ÁS nagy létesítmények Bemérési gyakoriul egy szovjet hadihajón. (Foto: ČSTK — TASZSZ) kutattak és 700 méter mélyen, nehéz geológiai viszonyok kö­zöli kontinensünk leggazdagabb rézlelőhelyére bukkantak. Ez a vidék azóta a lubinj rézmeden­ce néven vált ismertté. Ebben az ötéves tervben több mint lö milliárd zlotyi fordítottak a fejlesztésére. így a rézércter­melés tavaly már elérte a 4,5 millió tonnát. Már három réz­A piocki petrokémiai kombinát együttműködik az NDK. a Szov** jctnniő, Bulgária, Magyarország és hazánk vegyipari üzemeiveL Az idén végződő lengyel ötéves terv beruházásainak össze ge meghaladja az 1,5 millió zlotyt. (Újsághír) Katowice... A szén és acél jelképe. Környékén az utóbbi évtizedek gyors Iparfejlesztése eredményeként egybeépült 21 város és ipartelep, s kialakult a legnagyobb lengyel agglome­rátum, amit a Felső-Sziléziai. Ipari Körzet kezdőbetűi után GOP-nak neveznek. Ezen a mintegy 750 négyzetkilométer nyi lerületen több mint 2 millió ember él és 1200 iparvállalat működik. ... A GOP keleti peremén fekszik Tworzen falu, amely jövőre végképp eltűnik e táj­ról, hogy átadja a helyét Len gyelország legnagyobb és lég korszerűbb kohóművének, a „Katowice" - nek. Lengyelországnak jelenleg két nagy kohóműve üzemel, a varsói és a nowa hutai. Szilé ziában viszont csupa olyan ré­gi, múlt századi kohó működik, amelyek korszerűsítése nem fi­zetőd ne ki — összesen kb. 15 milliárd zlotyba kerülne. Úgy döntöttek tehát, hogy ezeket fokozatosan bezárják (összesen több mint 50 Martin-kemencét lebontanak) és egv .óriást“ épí tenek helyettük. Az épülő „Katowice“ terme keinek önköltsége legalább 25 százalékkal kisebb lesz mint jelenleg legtermékenyebb nowa hutai kombináté. A „Katowice“ a mostani len­gyel ötéves terv legnagyobb beruházása, amelynek építésé­nél több mint 30 vállalat koo per ál. A kohómű felszerelése 25 milliárd zlotyba kerül. Gé­peinek és berendezéseinek több mint a felét: — összesen 90 ezer tonna súlyban — a Szov jetunió szállítja. Hengerdéjét hitelszerződés keretében fran eia vállalatok szerelik fel. Az új létesítmény a jövő nyá­ron kezdi meg a termelést, fcvj Kapacitása az első időszakban 4,5 millió tonna acél és 1,5 millió tonna nyersvas lősz, s ezt fokozatosan megkétszerezik. Azt mondják, Lengyelország Szénrétegen nyugszik. Tartalé­kait napjainkban 150 milliárd tonnára becsülik. A szénbányá­szat nemzeti iparág. Az idén 170 millió tonna kőszenet bá­nyásznak. A GOP-tol délnyugatra lek szik a rybniki medence, ahol az 50 es években Európa lég nagyobb kokszolható szén kész­leteire bukkantak. Az új bá­nyák építése azonban csak egy évtizeddel később kezdődött meg — és azóta is tart. A ryb Viki szénmedence — lengyel nevén ROW — évek óta az oi'szág legnagyobb építkezési területe. 1963 óta minden esz­tendőben átadnak rendeltetésé nek egy-egy új bányát. Eddig hetet avattak fel. Jelenleg to­vábbi három bánya építése fo- Jyi/k. A már üzemelő rybniki bá nyákból az idén közel 50 mii lió tonna kokszolószén kerül felszínre. Alsó Sziléziában, Wroelawlól északra, 1957-ben kőolaj után A lengyel erőmüvek 1970-ben tó milliárd kilowatt áramot ad­tak, az idén viszont már 96 mitliárdot termelnek. Ehhez öl év alatt 6400 MW új erőmű ka­pacitást kellett építeni. Ebben a programban a Visz­tula balpartján, Varsótól délre létesülő „Kozienicen kivételes helyet foglal el. Az ország el­ső olyan erőművé, amely nem valamel yik szénmedencéljen, hanem az egyik fő fogyasztói körzetben működik. l-első-Szi­Az ostroleci korszerű villaiiyerőmíi egyik részlege kohóm fi dolgozik és az idén kb. lf)0 ezer tonna tiszta rezet ol­vasztanak, Lengyelország a legutóbbi években réizimportőr bői exportőr lett. A beruházá­suk folytatódnak: Orskban réz hengerde, Dziedzieceben és Var­sóban pedig rézlerinékgyártő vállalat létesül. Gdanskban, a Westerplatte félsziget tőszóm s z éd sá g ába 11 négy esztendeje folynak a munkák a népi Lengyelország eddigi legjelentősebb tenger- gazdálkodási létesítménye, az „•Északi Kikötő" építésén. Mó­lóinál 150, sőt 200 ezer tonnás tengerjárók is rakodhatnak. Három nagy részlege közül az elsőt, a szénbázist már tavaly nyáron felavatták. E hó végén kiköt majd kőolaj „támaszpont­ján“ az első három lengyel tankhajó óriás, összesen 400 000 tonna kuwaiti olajjal a tartá­lyaiban. Ezzel megkezdődik az arab olaj lengyel importja ... A kikötő kőolajtermék rakodó mólói később készülnek el. Közben az „Északi Kikötő“- ■től párszáz méterre közvetlenül az átadás előtt áll a „Gdansk“ olajfinomító, amely az olasz „ENI" konszern és más nyugati cégek részvételével épült. Ez a kezdeti szakaszban évi 3 millió tonna kőolajai dolgoz fel, s később folyamatosan bő­vítik. léziából vasúton ka|>ja a szenet és arra hivatott, hogy megold­ja Középk el et-Lengyel ország áramgondjait. Eddig nyolc, egyenként 200 megawattos turbinacsoport ké­szült el. Az építkezés azonban csak a következő ötéves terv- ben fejeződik be. Akkor a Szov­jetunió szállít majd további két 500 megawattos turbínacsopor- tot. így 2600 megawattos telje­sítményével a „Kozienice" a legnagyobb lengyel erőmű lesz. A folyók királynője... a len­gyel sorsok folyója. A Visztu­lát, ezt a Kárpátoktól ;j Balti tengerig 1092 km hosszan ka­nyargó óriást emlegetik így. Az is köztudott azonban róla, hogy nemcsak az ország legnagyobb és legfontosabb, hanem a leg- szeszélyesebb és legrakoncát­lanabb folyója is. Emberemlé­kezet óta minden évben kiönt valahol. Árvize 1961—1970 kö­zölt évi átlagban 1,3 milliárd zloty kárt okozott. Ez a kárösz- szeg — mondják — állandóan növekedni fog: 1980-ban 2,8, 1990-ben pedig 4,4 milliárd zlo­ty lesz. A Visztula szabályozási tervét több mint fél évszázada dolgoz­ták ki először. A nagy feladat megoldásához azonban csak eb­ben az ötéves tervben kezdték hozzá. A legsürgetőbb dolog: vízlépcsők és gyűjtök építése n folyó felső szakaszán és a mellékágakon — a Solán, Rá­bán, Skawán és Dunajecen. Az első három vízlépcső már épül. 1985-ig, majd 2000-ig további 4 — 4 vízlépcső, illetve tároló ké­szül el. Pulawynál és Kozieni- celén már „kiegyenesítették“ a Visztulát. Deblinnél a 2 km-es folyómedret 400 m-esre szűkí­tették. A folyam középső szaka­szán keskenyebb lesz, medrét mélyítik. A több mint 400 km- es alsó szakaszon 9 fokozatból álló vízlépcsői hoznak létre, hogy további energia-tartaléko­kat ' teremtsenek. A Visztula szabályozása az árvízvédelmen túl hajóutat lé­tesít Felsö-Szilézia és a Balti tenger között, a mezőgazdaság több vizet kap, megjavul a par­ti városok, közlük Krakkó és Varsó vízellátása. E nagy horderejű terv kidol­gozásába és végrehajtásába anyagi ós szakember segítséggel az ENSZ Műszaki és Fejlesztési Alapja is bekapcsolódott. Kivi­telezése az ezredfordulóra feje­ződik be. MÁRKUS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents