Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1475. július 3. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 154. szám Ára 50 fillér Eredményes évtizedek Visszatekintve a felszabadulás óta eltelt három évtized ered menyeire a szocialista építömunka terén, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja irányításával hazánk gazdasági ereje megnövekedett, s ez kifejezésre jut a fokozottabb termelésben, a nemzeti jövedelem gyarapodásában és egész népünk életszínvonalának szemmel látható emelkedésében. A rohamos fejlődés nagyságát tanúsítja, hogy a szocialista építés éveiben 1,5 billió koronát fektettünk a bővített újratermelésbe, s a csehszlovák népgazdaság állóalapjainak üsszér téke már a két billió koronához közeledik. Most, amikor mérlegre tesszük a felszabadulásunk óta eltelt harminc év eredményeit, s az építők napja alkalmából az építőipar dolgozóinak munkáját is, időszerű annak ismételt hangsúlyozása, hogy a fent említett fejlődésben jelentős szerepe van a hatalmas be ruházásokat megvalósító, államosított csehszlovákiai építőiparnak is. Építőiparunkban jelenleg 520 000 ember dolgozik, részben, a CSSZK és az SZSZK építésügyi minisztériuma alá tartozó vállalatokban, továbbá az állami szervek, a járási és városi nemzeti bizottságok, s végül a termelő és lakásépítő szövetkezetek nemzeti szövetségei által irányított vállalatokban. Népgazdaságunk fejlődését az elmúlt évtizedekben a nagy arányú iparfejlesztés jellemezte. A megtett utat sok száz új ipari létesítmény dokumentálja szerte az országban. Sorolhat nánk a gépipar, a vegyipar, az üveg-, élelmiszer- és fogyasztás- cikk-ipar részére felépített új üzemeket, közöttük a Záluzí u Moslu-i Vegyi Műveket, a mladá boleslavi autógyárat, a bratislavai Slovnaflot, a stúrovói (párkányi) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárat, a vágsellyei Ousló nitrogéngyárat, a sere di nikkel-kohót, a dunaszerdahelyi juhocukor cukorgyárai stb. Az új üzemek emelték a termelés kapacitását, hozzájárultak az ipari fejlődés szempontjából lemaradt vidékek fellendítéséhez. a lakosság munkalehetőségeinek bővítéséhez. írásunk terjedelme nem teszi lehetővé az építőipar harminc év alatti eredményeinek aprólékos ismertetését. De a mérleg megvonásakor nem hagyhatók említés nélkül az új energetikai létesítmények, mint pl. a Barátság kőolajvezeték, a vízi- és hőerőművek egész sora, az első csehszlovák atomerőmű, a tranzit gázvezeték, s legújabban a hét szocialista ország együttműködésével épülő orenburgi földgázvezeték építésében való részvétel ... Az építőipar szinte forradalmi módon avatkozott a falu, a vidék arculatának megváltoztatásába. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés számára nagy kapacitású istállókat, hizlaldákat. gabonaraktárokat stb. épített fel. A mezőgazdasági épületekkel együtt sor került a falvak többségében a lakóházállomány felújítására, a községek közművesítésére, kulturális és sportlétesítmények építésére; Mindennek következtében ama kevés ország közé tartozunk a világon, ahol a falu és a város közti különbség szinte alig észlelhető. A vasúti közlekedés és a közúti forgalom fejlesztése is sokat köszönhet az építőiparnak. Gondoljunk csak a széles nyomtávú vasút mérhetetlen gazdasági jelentőségére, vagy arra, hogy hazánk úthálózatának 80 százaléka pormentes felületű! Folyamatban van az országot átszelő nűíút építése, korszerű technológiával, rekordidőn belül felépült a prágai metró első szakasza, s hasonló ütemben folyik a további szakaszok építése. Az új hidak közül említsük például a prágai Nusle völgyet átszelő Klement Gottwald hidal és a bratislavai látkép új dominánsát, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídját. A háború utáni időszak legjelentősebb építkezései közé tartoznak az új völgy elzáró gátak. 1945 óta 41 gát épült, s ebből Szlovákiában tizenegy. Mélyépítőink büszkesége az utóbbi években a hazai és külföldi gáz- és kőolajvezetékek építésében való tevékeny részvétel. Rendkívüli az építőipar szerepe a lakásépítésben, hiszen 1970-ben az ország lakásállományának az 55 százalékát már az 1945 után épült vagy felújított lakás tette ki. Alig van város hazánkban új lakótelep nélkül, s büszkék lehetünk arra is, hogy Csehsziovákia villamosítása sikeresen befejeződött. A CSKP XIV. kongresszusa az ötödik ötéves tervben feladatul tűzte ki legalább félmillió lakás felépítését. Már most megvan minden feltétel ahhoz, hogy építőink ezt az előirányzatot körülbelül 90 ezer lakással túllépik. Felsorolhatnánk még az üzlethálózat fejlesztése és az egészségügyi létesítmények építése terén elért eredményeket, az új iskolákat, közművelődési és test- nevelési létesítményeket. Tavaly, hogy építőiparunk dolgozói a felszabadulás óta eltelt harminc év alatt olyan létesítményekkel gazdagították társadalmunkat, amelyek fémjelzik a szocializmus felé megtett itat és hazánk népének egyre növekvő anyagi és kulturális szintjét. Az eddig elért eredmények jó kiindulási alapot jelentenek az elkövetkező évek fontos beruházásai, építkezései sikeres megvalósításához is. Az építőipar előtt álló feladatok nagyságát érzékelteti például az az adat, hogy a hatodik ötéves tervben 42,3 százalékkal bővül az építkezési munkálatok volumene, s ezt a növekedést 85 százalékban a munkatermelékenység fokozásával biztosítja az építőipar. Nem kis feladat ez, teljesítéséhez hozzátartozik az építőanyagipar és általában az építői szakma korszerűsítése, az eddigi haladó munka- módszerek széles körű alkalmazása, a komplex szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése. Az építőipar dolgozóinak eddigi eredményei a biztosítéka annak, hogy gyönyörű szocialista hazánk térképét a jövőben még több, az egész társadalom használ szolgáló építkezés fogja díszíteni. MEGKEZDŐDÖTT a CSKP Központi Bizottságának ülése A központi bizottsági ülés elnöksége. í ČSTK — telefoto) (CSTKJ — A prágai vár Ulászló termében tegnap meg kezdődött Csehszlovákia Kom munista Pártja Központi Bízott ságának ülése. Az ülésen mea vitatták: — a XV. kongresszus egybe hívására vonatkozó javaslatot; — a CSKP KB 1974. évi no vemberi ülése határozatainak lebontását és további biztosi tásái, és — a CSSZSZK 6. ötéves nép gazdaságfejlesztési tervjavaslata és az 1976. évi állami vég rehajtási terv irányelvei kidől gozásának alapvető feladatait. Az ülésen részt vesznek u CSKP KERB tagjai, a CSKP KB osztályvezetői, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok kommunista miniszte rei és a vendégek. Délelőtt a tanácskozási Jn séf Kempný elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, délután pedig Jozef Lenárt elvtárs, n CSKP KB Elnökségének tagja vezette. A központi bizottság bevezetőben megválasztotta a javasoló és a sajtóbizottságot. A tanácskozás első két napirendi pontjához a bevezetőt Gustáv Husák elv társ, a CSKP KB főtitkára mondotta. A CSKP KB Elnökségének nevében javasolta a CSKP XV. kongresszusának összehívását a következő év áprilisára. — A XV. kongresszus egybe- hívásáról és előkészületeinek (Folytatás a 2. oldalon) NEHÉZ ARATÁSNAK NÉZÜNK ELÉBE ÜLÉSEZETT A SZLOVÁKIAI ARATÁSI BIZOTTSÁG Küszöbön az aratás, és az időjárás, sajnos, kedvezőtlen. Érthető tehát, hogy napjaink bau a mezőgazdasági dolgozók körében az időjárás várható alakulása az egyik leggyako ribb beszédtéma. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma mellett működő központi aratási bizottság tegnapi ülésén is elsőként az időjárás további alakulásáról eseti szó. Az előrejelzés sajnos nem a legkecsegtetőbb, hiszen júliusra is a júniushoz hasonló szeszélyes időjárást jósol. A hőmérséklet eléri a 25—30 fokot, de gyakoriak lesznek a futó záporok. Tartósan száraz és meleg időre nem számíthatunk, és ezt az aratási munkák szervezésénél, és főleg a felkészülés során tekintetbe kell vermi. A megdőlt gabonák, a puha talaj és a várható időjárás te hát egyaránt nehéz aratást ígér — hangsúlyozta a bizottság. A fennálló helyzet azonban semmi esetre sem ad borúlátásra okot, csupán arra késztet, hogy a hátralévő napokban a legnehezebb körülmények között történő aratásra is felkészüljenek az egyes mezőgaz dasági üzemek. A bizottság is ennek értelmében fogadott el határozatokat. A rendkívüli határozatokat elsősorban az teszi szükségessé, hogy Szlovákia szerte a gabonáknak megközelítően a fele megdőlt. Legrosszabb a helyzet a nyugat-szlovákiai kerületben. Ezért még az aratásig valamennyi kombájnt fel kell szerelni kalászemelővel. A kalászemelőkul központi utasításra az egyes gép- és traktorállomások már gyártják, az egyes mező- gazdasági üzemek ilyen jellegű megrendeléseiket ide küldjék. Aratásig már akkor sem szikkad meg kellően a talaj, ha az elkövetkező héten tartós napos idő lenne. A süppedő talaj viszont mengehezíti, sőt néhány helyen lehetetlenné teszi a kombájnok munkáját. Ezért még az aratás megkezdéséig legalább a kombájnok felét kettős kerekekkel kell ellátni. A felszerelhető vasrácsos kerekek gyártását az egyes gép- és traktorállomások már meg-* kezdték, de műhelyeikben maguk a szövetkezetek is elkészíthetik. A bizottság egyben figyelmezteti a mezőgazdasági üzemeket, hogy a kultivációs traktorok kerekei szintén fel- használhatók e célra. Mivel a nedves talajban a megdőlt gabonák alatt gyorsabban megindul a gyoirtosodás, az aratást a lehető legkorábbi időben meg kell kezdeni. Szükséges elgondolkozni a kétmenetes aratás alkalmazásáról, mivel ez további 3—4 napos időelőnyt tesz lehetővé. A kétmenetes aratás azért is ajánlatos, mert a megdőlt gabonák nem érnek egyenletesen, és a rendre vágás részben ezt az egyenlőtlenséget Is kiegyenlíti. A kétmenetes betakarítást a bizottság elsősorban a sörárpánál és a vetőmagra termesztett gabonáknál javasolja előnyben részesíteni. Az időben — sőt a lehetőségeken belül idő előtt — megkezdett aratás egyben azl is jelenti, hogy a betakarított gabona nedvessége az átlag felett lesz. Ezért már most szükséges biztosítani a szárítók napi 20 órás üzemeltetését. A szükséges munkaerőt az egyes védnökségi üzemek, a nemzeti bizottságok és az ifjúsági szervezetek segítségével kell biztosítani. A bizottság egyben felhívja az egyes mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy már most kössenek megállapodást az útkarbantartó vállalatokkal arra vonatkozóan, hogy végszükség esetén hol és melyik útszakaszt használhatják fel a betakarított gabona átmeneti tárolására és szárítására. Az esős, nedves idő a kombájnok átcsoportosításának jelentőségét is növeli. Az utólagosan kidolgozott tervek vegyék számításba a járások, sőt az egyes mezőgazdasági üzemek közötti átcsoportosítás lehetőségeit is. Az idei aratásija« a gyorsaság kétszeres jelentőséggel bír, s a kombájnoknak lehetőleg egyetlen órát sem szabad tétlenül állniuk. Ha mindjárt csak fél napot segíthetnek a szomszédos szövetkezetben, akkor ezt a fél napot is hasznosítani szükséges. Reálisan kell megítélni a helyzetet, cselekedni pedig következetesen és határozottan szükséges. Olyan felkészülésre van szükség, amely a legnehezebb körülmények között sem mond csődöt. Ahol a napokban ezt bizonyítják, ott a sikeres aratás sem maradhat el — hangsúlyozta befejezésül a bizottság. B. I*
