Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám, szerda

NÉHÁNY »3! lygg; SORBAN FÖLD KÖRÜLI PÁLYÁN A SZOJUZ —T 9 ÜLÉSEZETT AZ OSZSZSZK LEGFELSŐBB TANÁCSA (Folytatás az 1. oldalról) azonban már megfelelő volt a rakétamozgás stabilitása. Míg néhány másodpercig szabad szemmel is látható volt a Szo­juz-19 hordozórakétájának: vö­rösessárga tűzgömbje, a start után kél perccel jelezték a ra­kéta harmadik fokozatának le­válását, Leonov pedig közölte, hogy a felgyorsulás okozta túl­terhelést mindketten normáli­san viselik, a figyelőablakon keresztül az űrhajósok is látták, amint a harmadik fokozat ma­radványai elváltak az űrhajótól. Körülbelül négy perccel a start utón levált a rakéta második fokozata és a Szojuz-19 kijutott a Föld légköréből. Nyolc perc­cel a start után a Szojuz-19 másodpercenként 5 kilométeres sebességgel száguldva már ezer kilométer távolságban volt a bajkonuri űrrepülőtértől és tíz perccel a start után érkezett a Jelentés, hogy az űrhajó az elő­re kiszámított Föld körüli pá­lyára tért. A pályára állás után a Szo­juz-19 repülésének irányítását a kalinyingrádl földi irányítóköz- pont vette át. Cape Canaveral, New York — A szovjet—amerikai közös űr- kísérletben részvevő Apolló amerikai űrhajó felbocsátását megelőző visszaszámlálás hét­főn úgy zajlott, „ahogyan az a nagykönyvben meg van írva". A meteorológiai előrejelzések kedvezőek, az előkészületek rendes mederben folynak, s a jelek szerint már semmi sem áll útjában annak, hogy a két űrhajó csütörtökön pontosan a program szerint meghatározott időpontban találkozzék — je­lentették nyugati hírügynöksé­gek. Az amerikai és a szovjet asztronauták „történelmi jelen­tőségű kézfogására“ július 17- éai a La Manche-csatorna fölött 277 kilométer magasságban ke­rül sor. A kézfogás — AFP — minden bizonnyal több jelképes gesztusnál. Chester Lee, a NASA repülésügyi igazgatója és sok munkatársa a Szojuz—Apol­ló programot nem egy többmi 1- liárd dolláros program záróaik- tusának, hanem a két nagyha­talom űrkutatási együttműködé­si korszaka kezdetének tekinti, amelyhez más országok is csat­lakozhatnak. Glynn Lunny amerikai űrha­józási szakember egy újságíró­nak arra a kérdésére, hogy va­jon a közös vállalkozás meny­nyiben lesz hasznos az ameri­kai asztronautika számára, azt válaszolta, hogy az amerikaiak kontaktusaik során sokat tanul­tak szovjet kollégáiktól. Egyébként John Young volt amerikai űrhajós szerint az Apollo háromfőnyi legénysége „kitűnő formában“ van. Moso­lyogva fűzte hozzá, hogy Tho­mas Stafford parancsnok, vala­mint Vance Brand és Üonald Slayton az utóbbi órákban már csák oroszul beszélget egymás­sal, hogy ezzel is felkészüljön a szovjet asztronautákkal való csütörtöki találkozóra. A New York Times kedden vezércikkben foglalkozott a Szo­juz—Apollo misszióval. Emlé­keztet arra, hogy a körülmé­nyek véletlen egybeesése foly­tán a Szojuz és az Apollo fel­bocsátására pontosan egy nap­pal a földünkön végrehajtott első atomrobbantás 30. évfor­dulója előtt kerül sor. Az idő­pont egybeesése aláhúzza az emberiség előtt álló választási lehetőséget: vagy nukleáris pusztulás, vagy pedig olyan ba­ráti együttműködés, mint amely a felenlegi szovjet—amerikai űrmissziót is lehetővé tette. „Nagy jelentőségű ésreményt- keltő jel — folytatja a New York-i napilap —, hogy az em­ber által végzett űrutazás, amely a hidegháború és a vetél­kedés légkörében kezdődött, az e hétre tervezett baráti űr talál­kozó realizálására lett erőfeszí­tésben csúcsosodott ki“. „Ám szerencsére a Szovjet­unióban és az Egyesült Álla­mokban egyaránt százmilliók kívánnak jó utat, sikeres misz- sziót és szerencsés hazatérést az asztronautáknak, akik az egész emberiséget fogják képvi­selni, amikor a két űrhajó tör­ténelmi jelentőségű összekap­csolásakor békében és barát­ságban találkoznak" — hangsú­lyozza a New York Times. Moszkvában kedden új bé­lyegsorozatot bocsátottak ki, amelyet a Szojuz és az Apollo űrhajók közös kísérletének szenteltek. A bélyegek a Szojuz és az Apollo űrhajó első személyze­te tagjainak portréit, a két űrhajó összekapcsolásának elő­készületéit, valamint a közös repülést ábrázolják. A Szojuz—19 pályaadatai A Szojuz—19 szovjet űrhajó, kabinjában Alekszej Leonov és Valerij Kubaszov űrhajósokkal, rátért az előre kiszámított pá­lyára, amelynek adatai a kö­vetkezők: legkisebb távolsága a Földtől 186,35 km, legna­gyobb távalsága 220,35 km, a pályasíknak az Egyenlítővel bezárt hajlásszöge 51,8 fok. Földi utasításra kinyíltak a napelemek és az antennák fe­dőlapjai. A rádiókapcsolat a személyzettel állandó. Az űr­hajósok jelentették, hogy jól érzik magukat és megkezdik a program végrehajtását. A Szaljut—4 szabályszerűen folytatja programját Moszkva — A Szaljut—4 szov­jet orbitális űrállomás két pi­lótája, Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov 52. munkanap­ját, amely közép-európai idő szerint kedden délelőtt 10 óra­kor fejeződött be, orvosi vizs­gálatoknak szentelte. Az ébredés után szívvizsgála­tokat végeztek. Az orbitális ál­lomás személyzetének két tagja ezután arányosan fokozott meg­terhelés mellett funkcionális edzést hajtott végre. Ezenkívül mind a két űrhajósnál teljes elektrokardiograf A vizsgálatot végeztek. A Földön folytatandó laboratóriumi elemzés céljából a kozmonauták vári adtak, s azt konzerválták. Piotr Klimuk és Vitalij Sze­vasztyjanov egészségi állapota és közérzete jó. A Szaljut—4 valamennyi be­rendezése kifogástalanul műkö­dik. A repülési program sikere­sen folytatódik. A Közel-Kelet hírei London — figal Alton izraeli külügyminiszter hétfőn este Londonban megbeszélést folyta­tott Harold Wilson brit minisz­terelnökkel a legújabb közel-ke- leti fejleményekről- Az izraeli diplomácia vezetője országa Nyugat-Euröpában akkreditált nagyköveteinek konferenciájára érkezett a brit fővárosba és Wilson vacsoravendége volt. Sidon — Hétfőn délután iz­raeli katonák automata fegyve­rekből tüzet nyitottak Aitaroun dél-libanoni település külső kör­zeteire, sebesüléseket és anyagi kárt okozva. Tel Aviv — Mintegy tizenöt­ezres tömeg tűntetett hétfőn Tel Aviv belvárosában az ame rikaiak közel-keleti politikája ellen. A felvonulók Kissingert elítélő plakátokat vittek. A megmozdulást a szélsőjobbolda­li pártcsoportosulás szervezte. Washington — Amerikai kép­viselők egy csoportja törvényja­vaslatot terjesztett a kongresz- szus alsóháza elé, megakadályo­zandó a kormViny Jordániának szánt, 350 millió dollár értékű fegyverszállításait. Az üzlet el­lenfelei azzal érvelnek, hogy ilyen méretű szállítások jelen­tős mértékben megváltoztatnák Izrael és Jordánia katonai ere­jének arányait. Moszkva — Kedden Moszkvá­ban megnyílt az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A Legfelsőbb Ta­nács újonnan választott tagjai az első ülésszakon megválasz­tották a Legfelsőbb Tanács el­nökségét, megalakították az ál­landó bizottságokat és az OSZSZSZK kormányát. Az ülésszak munkájában részt vesz Leonyid Brezsnyev, Nyiko­laj Podgornij, Alekszej Koszi­gin és más szovjet vezetők. A június 15-én tartott válasz­tásokon a Legfelsőbb Tanácsba került 904 képviselő több mint fele munkás és paraszt. Magas a nők és a fiatalok aránya is: a képviselők egyharmada nő és minden ötödik közülük 30 éveu aluli. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának keddi ülésén ismét Mihail Szolomén- cevel választották az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnökévé. Mihail Szolomencev 1913-ban született, eredeti foglalkozása mérnök. Hosszú Ideig dolgozott az iparban, 1954-ben párlmun- kát végez. 1966-ban az SZKP KB titkárává választották, 1971- ben az OSZSZSZK Miniszterla- nácsának elnöke lett. Az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja. Genf után Helsinki Remények és várakozások Genf — Miután a legna­gyobb kérdésekben a résztve­vő államok meghozták a poli­tikai döntéseket, és ennek alapján hétfőn létrejött a meg­egyezés a záróértekezlet július 30-i kezdésére, keddre már csak formai feladata maradt a koordinációs bizottságnak. Rö­vid délelőtti tanácskozásán át­tekintette a munkaszervek ed­digi tevékenységét és hivatalo­san is megállapította, nincs akadálya, hogy a részvevő ál­lamok legmagasabb szintű poli­tikai képviselői július 30 án megkezdjék tanácskozásaikat a finn fővárosban. Genf tehát elküldi üzenetét a finn kormánynak, amely messzemenő kooperációs kész­séget tanúsítva, már napokkal előbb bejelentette, hogy meg­kezdte a szervezést. A finn fő­városban javában tartanak az előkészületek a nagyszabású csúcsértekezlet megrendezésé­re. Ugyanakkor Genfben, a má­sodik szakasz munkájában a delegációk tagjai az utómun­kákat végzik. Számítások sze­rint még néhány napot igénybe vesznek a delegátusok arra, hogy a szövegeket végső for­mába öntsék, a meghozott ha­tározatok alapján. Szükség van még bizonyos formai döntések­re, nevezetesen arra, hogy meg­felelő címekkel lássák el a dokumentumot, eldöntésre vár még az, hogy fejezetek, alfeje- zetek vagy részek összeállítá­sát végezzék el a kidolgozott szövegek alapján. Technikai feladatokat is meg kell oldani: abban a munkacsoportban, amely a helsinki záróértekez­let munkáját készíti elő, sor­solni kell abban a kérdésben, melyik állam képviselője szó­laljon fel először a helsinki csúcsértekezleten. Csak egy állam nevét húzzák majd ki, s ennek alapján a francia ABC sorrendjéhez igazodva követ­keznek a felszólalások. Várha­tóan három napig tart majd a záróértekezlet, és a nyilvános üléseken hangzanak el az álla­mok képviselőinek nyilatkoza­tai. Tartanak a résztvevők zárt megbeszéléseket is. A tanács­kozások elnökének személyére vonatkozóan is sorshúzással döntenek. Ami még a helsinki csúcsta­lálkozó programját illeti: a megnyitón egy hivatalos dísz­vendég lesz: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Kekkonen finn államelnök, mint házigazda nyitja meg a találkozót. Elhatározták, hogy a legmagasabb szintű politikai képviselők naponta hat órán át üléseken vesznek részt. Dél­előtt három és délután is há­rom órán át tartanak a nyilvá­nos ülések, amelyeken a sajtó képviselői is részt vehetnek. A dokumentum aláírását ün­nepélyes külsőségek között rendezik. Az államok legmaga­sabb szintű politikai képvise­lői kerekasztalnál foglalnak majd helyet és írják alá a hat nyelven — angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul — készült európai okmányt. Nemcsak az európai, hanem a világközvélemény is meg­elégedéssel fogadta hétfőn a Genfből érkezett hírt, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet második sza­kaszának koordinációs bizott­sága elhatározta: a harmadik szakasz július 30 án megnyílik Helsinkiben. A csúcs kijelöléséhez vezető út nem volt sem rövid, sem könnyű. A Szovjetunió még 1954-ben vetette fel először egy összeurópai biztonsági értekez­let gondolatát. Ezt a gondola­tot fejlesztette tovább és erő­sítette meg 1966-ban a Varsói Szerződés tagállamainak akció- programja. Még ezután is hosszú, állhatatos erőfeszíté­sekre volt szükség a szocialis­ta államok, az összes békesze­rető erők részéről ahhoz, hogy türelmesen és kitartóan tevé­kenykedve, legyőzve a bizal­matlanságot és a kételkedést, feloldódhassék az enyhülés el­lenfeleinek ellenállása. A nemzetközi élet megfigye­lői a biztonsági értekezlet zá­rószakaszának bejelentésével kapcsolatban megállapítjáV azokat az eredményeket, ame­lyeket a békeszerető szocialis­ta külpolitika könyvelhet el. Ez a politika következetes, elvi politika, olyan dinamikus poli­tika — hangsúlyozzák, amely a népek békéjének és bizton­ságának megszilárdítását szol­gálja. Washington — Ford elnök minden bizonnyal részt vesz az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet helsinki zárószakaszán — jelentette ki hétfőn Ron Nessen, a Fehér Ház szóvivője, hogy előbb Genfben be kell fejezni a má­sodik szakaszt és hivatalosan is ki kell tűzni a csúcsszintű zárószakasz időpontját. Miért Málta? Peking aknamunkája Peking — Kínának, noha mindmáig fagyos hallgaiássál kísérte az európai biztonság és együttműködés dokumentu­mainak előkészületeit, hirtelen feltámadt az érdeklődése a har­madik, befejező szakaszához kö­zeledő biztonsági és együttmű­ködési konferencia iránt. Az Oj-Kína hírügynökség jú­lius 13-i és 14-i keltezéssel gyors egymásutánban két kom­mentárt Is közölt Genfből, il­letve Pekingből, s mindkettőben kiállt Málta mellett, amely — régebbi álláspontja szellemében — a Földközi-tenger térségében állomásozó haderő-csökkentésé­től, illetve ennek nyilatkozatba foglalásától próbálta függővé tenni hozzájárulását a bizton­sági és együttműködési konfe­rencia csúcsértekezletének ösz- szehívásához. Az Űj-Kína Málta magányos „harcát“ „a két szuperhatalom nagyhatalmi hegemónizmusa el­leni küzdelemnek“ minősítette, és a várakozásnak megfelelően úgy hegyezte ki a dolgot, mint­ha az „ésszerű“ máltai követe­léssel szemben kizárólag a Szovjetunió lépett volna fel. A kínai taps egy olyan javas­latnak szól, amelyen, ha idelg- órálg is. megbicsaklani látszott a konferencia végső kifejlődé­se. Kína álláspontja szerint — mint a kommentárok is kifeje­zik — „az európai biztonsági konferencia nem egyéb, mint egyik formája a két szuperha­talom egyeduralmi vetélkedésé­nek Európában“. A Pekingből Máltának nyújtott „védelem“ — mutatnak rá a megfigyelők — nyilvánvalóan taktikai jelle­gű, nem a biztonság és az együttműködés rendszerének jobbítását célozza. A SZOVJET kormány rendele- te értelmében 1979 januárjában népszámlálást tartanak a Szov- jetunióban. Ez már a negyedik népszámlálás lesz a szovjet ha­talom megalakulása óta. DIEGO NOVELLI személyében kommunista polgármestert vá­lasztott a Torinóban megala­kult városi tanács. SAN SEBASTIAN rendőrsége közölte, hogy a spanyolországi Guipuzcoa tartományban letar­tóztatták az ETA baszk szepa­ratista szervezet további 14 tag­ját. ARMANDO MIRI DORES, t\ Portugál—Szovjet Baráti Társa­ság alelnöke vezetésével a szer­vezet küldöttsége 7 napos láto­gatást tett a Szovjetunióban. BRUNO KREISKY osztrák sző- vetségi kancellár 4 napos láto­gatást tett Romániában, és átfo­gó eszmecserét folytatott Nico- lae Ceausescuval, a Román Szo­cialista Köztársaság elnökével. CIPRUSON nagygyűlésekkel és felvonulásokkal emlékezitek meg arról, hogy a szigetország­ban egy évvel ezelőtt hajtották végre a Makariosz elnök tör­vényes kormánya elleni pucs- csot, amelyet török katonai invázió követett. Vall az FBI elnöke Washington — Clarence Kel- ley, az Egyesült Államok Szö­vetségi Nyomozó Hivatalának im) igazgatója hétfőn első alkalommal ismerte be, hogy az FBI nyomozói betörésekben vettek részt, és külföldi nagy- követségekre is behatoltak ti­tokban. Nemrég William Sulll- van, az FBI nyugalomba vonu­ló igazgatóhelyettese közölte a hírt újságírókkal. Az FBI igazgatója sajtóérte­kezleten kérdésre válaszolva vallotta be, hogy „nemzetbiz­tonsági“ okokból végzett az FBI betöréseket, de 1966-ban a néhai Edgár Hoover, az FBI akkori igazgatója leállította ezt a gyakorlatot, kivéve a kémel­hárítással kapcsolatos betörése­ket. Kelley a betörések céljáról semmit sem mondott és a szó- banforgó nagykövetségeket sem nevezte meg. « Az MFA legfelsőbb forradalmi tanácsa az angolai helyzetről Lisszabon — Az angolai hely­zetről tanácskozott a portugál fegyveres erők mozgalmának legfelsőbb forradalmi tanácsa hétfőn lezajlott kilencórás ülé­sén — jelentették be kedden hajnalban a portugál főváros­ban. Mint ismeretes, Portugália utolsó afrikai gyarmatán a helyzet az utóbbi időben olyan mértékben megromlott a rivá­lis felszabadító mozgalmak kö­zölt, hogy Meló Antunes kül­ügyminiszter vasárnap kényte­len volt a helyszínre utazni. A luandai rádió kedd hajnali jelentése szerint egyébként az éjszakai órákban elcsendesedett a lövöldözés az angolai fővá­rosban. Luandában azonban még nagy zűrzavar uralkodik; a városban nincs villany- és vízszolgáltatás és a kórházak zsúfolva vannak a harcok sebe­sültjeivel. Merénylet Argentínában Buenos Aires — Argentíná­ban eddig ismeretlen tettesek keddre virradó éjszaka lelőtték Rodolfo Cartier La Plata-i pol­gármestert. Az első rendelke­zésre álló jelentések szerint Buenos Aires egyik elővárosá­ban a városi gerillák két gép­kocsival feltartóztatták és köz­refogták a polgármester autó­ját, kiugrottak a kocsikból és 'előtték Cartiert, társait pedig megsebesítették. Cartiert Isabel Perón elnökasszony híveként ismerték. További sérülésekről, vagy esetleges letartóztatásokról nincs hír.

Next

/
Thumbnails
Contents