Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-14 / 163. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN-•V.TXÍ. .*• „‘f?* ív*. f. Gustáv Husák a főváros dolgozói között a m Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk el­nöke szerdán látogatást tett a prágai Űvárosházán, a fő­város legnagyobb gépgyárá­ban, a CKD vállalatban, miajd az építészekkel beszélgetett, akik Prága további fejlesztése terveinek elkészítésén dol­goznak. A kedves vendéget és a kíséretében levő személyisége­ket a lakosság és a dolgozók mindenütt nagy szeretettel fogadták. Az Űvárosházán Husák elvtársnak Zdenék Zuska főpolgármester át­nyújtotta a Prága díszpolgá­rává választásról szóló okle­velet. HÍisák elvtárs az ezt követő beszélgetés során ér­tékelte a főváros fejlesztésé­nek eredményeit és foglalko­zott további fejlődésének kérdéseivel is. „Fővárosun­kat olyan várossá szeretnénk fejleszteni, amely névjegye lesz a fejlett szocialista tár­sadalomnak Csehszlovákiá­ban“ A CKD vállalat dolgozóiiuik gyűlésén mondott beszédé­ljen a CSKP Központi Bizottsá­gának főiiikiira, köztársasá­gunk elnöke rámutatott, hogy az utóbbi években életünk valamennyi szakaszán jó eredményeket értünk el. Ez idő alatt számos problémát oldottunk meg és több aka­dályt kellett leküzdenünk. Ma azonban megállapíthat­juk, hogy Csehszlovákiának jó neve van a világban, jó a gazdasági alapja és ma­gas népének életszínvonala. „Mindent, amit teszünk, a dolgozókért, elégedettségü­kért, boldogságukért, vagyis azért tesszük, hogy dolgozó ink jól éljenek szocialista ál lamunkban“ — hangoztatta Husák elvtárs, majd elmond­ta, hogy a CSKP Központi Bizottságának júniusi ülése megtárgyalta a társadalom fejlődésének fő irányait a hatodik ötéves tervidőszak bari. Tovább folytatjuk társa dalműnk eddigi pozitív fejlő dését, a termelés progresszív fejlesztését, a tudományos technikai előrehaladást. A nép életszínvonalának továb bi emelésére irányuló célja­ink elérésében az állampol­gárok fokozódó aktivitására támaszkodunk. 1975. VII. 14. Az építők napja alkalmá­ból ünnepi iilést tartottak Ko sicén, amelyen jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP Központi Bi­zottsága első titkára vezette a párt- és a kormányküldött­séget. Az Építőipari és Épí­tőanyagipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottsága által rendezett ünnepi ülésen Ján Bróska szlovák építésügyi mi­niszter értékelte az építőipa­ri dolgozók munkájának ered­ményeit. A felszabadulás 30. évfordulójára kibontakozott munkakezdeményezés nagy­ban elősegítette a kitűzött célok elérését. Az építőipar az első félévi tervet 100,6 százalékra teljesítette, ami­vel az évi feladatok negy­vennyolc százalékát valósí­totta meg. Szocialista építő­iparunk történetében az idén adták át a legtöbb lakást — 12 800 at. Az építők nagy családját ünnepük alkalmából a köz­ponti és a szlovákiai párt­ós állami szervek nevében Jozef Lenárt elvtárs köszön­tötte. Egyebek között rámu­tatott, hogy az építőipar azért képes nagy feladatai teljesítésére, mert maga is óriási változáson ment ke­resztül. Az eltelt évtizedek­ben a szocialista építőipar teljesítménye 12,5-szeresére, a munkatermelékenység 4,3- szorosára, az építőanyagok gyártása pedig a tizennégy- szeresére növekedett. Lenárt elvtárs hangoztatta, hogy építőiparunk forradalmi át­alakulásának döntő tényezője az ember. A dolgozók öntu­datossága, a munka iránti jó viszonya és szaktudása nél­kül építőiparunk nem élhet­te volna el kiváló sikereit. Természetesen az eltelt há­rom évtized alatt az építési munkák jellege is alapvető­en megváltozott, s a fárad­ságos fizikai munkát egyre inkább a gépekkel végzik. A gépi ellátottság tekinteté­ben — melynek egy dolgo­zóra jutó értéke negyven- nyolcezer korona —, a vilá­gon az elsők közé tarto­zunk. Lenárt elvtárs kiemelte azt a tényt, Uogy az építő­iparban ma jelentős számú kommunista — a CSKP 23 000 tagja és tagjelöltje tevékeny­kedik. A XIV. kongresszus óta az építővállalatok párt­szervezeteiben mintegy öt­ezer új párttagot és -tagjelöl­tet vettek fel. Az SZLKP KB első titkára befejezésül hangoztatta: az ötödik ötéves ^tervidőszakban elért kedvező eredmények arra ösztönözzék az építő­ipari dolgozókat, hogy a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatainak szelle­mében az eddiginél még igé­nyesebben végezzék munká­jukat. az SZSZK 1974. évi állami zárszámadását. František Miseje szlovák pénzügymi­niszter előadói beszédében hangoztatta, hogy az SZSZK gazdasági fejlődését 1974-ben a társadalmi termelés vi­szonylag gyors ütemű gya­rapodása és az újraterme­lési folyamat minőségi olda­lainak fokozatos javulása jellemezte. Az elért ered­mények a CSKP XIV. kong­resszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB gazda­sági kérdésekkel foglalkozó plenáris ülései határozatai­nak sikeres megvalósításáról tanúskodnak. A költségvetési bevételek 59 588 millió koronára, a ki­adások pedig 59 556 millió koronára rúgtak, ami 1973- hoz viszonyítva 6,2 százalé­kos növekedést jelent, (gál) GÖMÖRBEN IS JÓL FELKESZOLTEK A közép-szlovákiai kerület legtermékenyebb vidékén, a Ki- mavská Sobotai (rimaszombati) járásban ezekben a napokban összesen 24 862 hektáros terü­leten érlel kalászt a júliusi napsütés. Az egységes földmű- vesszővel kezetek és az állami gazdaságok dolgozóira tehát nem kis munka vár. Az arány­lag nehéznek mutatkozó ara­tásra azonban ezúttal jól felké­szültek a földművesek. Vitárius Lajos mérnök, a járási mező- gazdasági termelési igazgatóság igazgatója erről ígv tájékozta­tott: — Az utóbbi napokban járá­sunk valamennyi érdekelt me­zőgazdasági szakemberével részletesen megvitattuk az ara­tásra való felkészülés kérdé­seit. Az egységes földmíívesszö vet kezel eket és az állami gaz­daságokat hat körzetbe sorol­tuk a szervező munka meg könnyítése, meggyorsítása es eredményesebbé tétele érdeké­ben. Ilyenformán jobb és na­gyobb áttekintésünk van az em­berek és a gépek felkészültsé­géről. Most már örömmel el­mondhatom, hogy a javítások során felmerült nehézségek el­lenére, a gépekkel mindenütt készen állnak az indulásra. A járás gabonatermesztő me­zőgazdasági üzemei közül már hagyományosan a Lenártovcei, a Chanavai, illetve a Rimavská Sec5-i Egységes Földművesszö- vetkezet határában állították elsőként csatarendbe a betaka­rítás gépeit, amelyek száma érezhetően megnövekedett a ta­valyi aratás óla. A járás föld művesei már 239 saját kom bájnnal végezhetik a betakarí­tást. A közép- és a kelet-szlo- váklai kerület északi vidékéről összesen 92 nagy teljesítményű betakarító gépet indítanak el a rimaszombati járásba. Ezenkí­vül a kolíni járás mezőgazda- sági üzemeinek 20 kombájnjá­val is dolgozni fognak. — Ennyi kombájnnal győzzük majd a munkát. Sajnos azon­ban, még mindig visszatérő gondot jelent számunkra az a körülmény, hogy nincs elég járművünk a kicsé[>elt gabona szállítására. Egyaránt kevés a tehergépkocsi és a pótkocsis vontató a járásban. Az is meg nehezíti a helyzetünket, hogy a szállítóeszközök nem kis ré­szét leköti a szalma betakarí­tása. Ezért úgy tervezzük, hogy az éjszakai órákban sem szüne­tel majd a termés raktárakba való szállítása. A járás földművesei úgyszól­ván mindenütt s'zép hozamokra számítanak. Tavaly átlagosan 40,2 mázsát takarítottak be a gabonavetésterület egy-egy hektárjáról. Ezúttal ugyan en­nél valamivel kevesebbet ígér a kaszára váró kalásztenger, elégedetlenkedésre azonban előreláthatólag sehol sem lesz majd ok. — Az őszi búza legutolsó bio­lógiai inventarizálása a követ­kező eredményeket hozta: az összterület mintegy 3—4 száza­lékán volt kevesebb négyszáz­nál az egy négyzetméterre jutó kalászok száma. Négyszázöt­vennél több kalászt a vetéste­rület 70 százalékán számlál­tunk meg. A rossz talajszerke- zelű földeken a gyakori esők aránylag sok kárt tettek a ter­mésben. Ahol már elvégezték a talajjavító munkákat, illetve azokon a parcellákon, ahol jó szerkezetű talajba került a mag, ott úgyszólván semmiféle károsodás nem érte az idei ter­mést. A hét folyamán a járás déli résaén már teljes ütemben fog­nak dolgozni a kombájnok. A szakemberek számítása szerint kedvező időjárás esetén napon­ta 900—1000 vagon gabona ke­rül fedél alá az egységes föld- müvesszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok határából. — Milyenek a raktározási lehetőségek? — Ezt illetően, sajnos, ismét nehézségekre kell számítanunk. Járásunkban egyidejűleg a fel­vásárló üzem három központjá­ba szállítjuk majd a termést. Naponta csak mintegy 340 va­gon gabona átvételét tudjuk be­biztosítani. A termés nagyobb részét mezei szérűkben és ideiglenes raktárakban helyez­zük el. Jól felkészültünk arra is, hogy szükség esetén szárí­tani tudjuk a magot. Jelenleg a mezőgazdasági üzemeknek 32 szovjet ZSTZ—8-as típusú, tíz hazai gyártmányú SU—6-os, il­letve SU—8-as és néhány ki­sebb szovjet Rakéta szárítójuk van. Ezzel kapcsolatban még gondot okoz az, hogy kevés az előtisztító berendezés, így szá­mítani kell a szárítás során fennálló tűzveszélyre. A munka oroszlánrésze tehát a gépekre vár. A járási szervek, a szövetkezetek és az állami gazdaságok azonban ezúttal is nagy gondot fordítottak az em­berek felkészítésére. Az aratás idejére meghirdetett szocialista — Az idei nyáron is szép számban kerülnek majd a kom­bájnok nyergébe olyanok, akik már hosszú évek óta csak ilyenkor vannak közvetlen kap­csolatban a mezőgazdasági munkával. Az egykori trakto­rosok és gépjavítók segítségét mindig nagyra értékeljük. Ilyenformán kora reggeltől késő estig szinte percnyi szü­net nélkül arathatunk majd a gépekkel. Az illetékesek természetesen az aratókról is gondoskodtak. A A lučeneci járásban a buzitkai Győzelmes Február Efsz ben kezd­ték meg elsőként a búza aratását. (Felvétel T. Babiak — ČSTK) munkaversenyből egy ember­ként kiveszik lészüket a kom- bájnosok. A következő napok­ban ismét sokat jelent majd a védnökségi üzemek dolgozói­nak önzetlen segítsége. Az ara­tás ugyanis korántsem csupán a földművesek ügyef Az ipari munkások kőiében már szinte hagyomány, hogy legtöbbjük éppen az aratás napjaiban ve­szi ki szabadságát, és brigád- munkára jelentkezik valame­lyik gabonatermesztő gazda Ságban. járás valamennyi nagyobb egy­séges földművesszövetkezeté­nek van üzemi étkezdéje. Az aratás napjaiban a kisebb gaz­daságokban is üzemeltetik majd a konyhákat. A legtöbb helyen a határba viszik az ételt, má­sutt pedig csoportosan szállít­ják majd lie az embereket a terített asztalokhoz. A gépek azonban olyankor sem pihennek. így kívánja ezt az aratás teljes siketének ér­deke. LAI.O KAROLY Megíkétszereződik az NDK és Jugoszlávia áruforgalma Jugoszlávia és az NDK áru- förgalmának megduplázását irányozzák elő a két ország szakemberei az 1976—80-as tervidőszakra átdolgozott együttműködési programban. A hosszú lejáratú kereskedel­mi egyezmény kidolgozása már az utolsó szakaszában van, és az okmányt a két or­szág illetékes szerveinek még az idén alá kell írniuk. Töb­bek között ebben állapodott meg az NDK és Jugoszlávia gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési közös bi­zottsága a nemrég befejező­dött 12. ülésen. A kiadott záróközlemény kiemeli a tervező szervek eddi­gi konzultációjának eredmé nyességét, és hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézmények­nek a következő években is szoros kapcsolatot kell fenn­tartaniuk. Magyar—bolgár vegyipari integráció A bolgár vegyipari termelés évi átlagos növekedési üteme az utóbbi 10 évben meghalad­ta a 20 százalékot. 1974-ben a vegyipar termelésének rész­aránya az összipari termelés­ben elérte a 11 százalékot. Az idei év végére a termelés az 1970-es évinek 2,2-szerese lesz. Bulgária és Magyarország szorosan együttműködik a vegy- és a gyógyszeriparban, kooperálnak az új termelési kapacitások létrehozásában és kiépítésében, együttműködnek a műszaki technológiák kidol­gozásában, a tervek készítésé­ben és a dokumentációk cse­réjében. A Komplex Program keretében az elmúlt év folya­mán Bulgária a Szovjetunió és Magyarország részvételével egy nagy kapacitású kalcium­szódagyánat helyezett üzembe. Az 1971—1975 közötti időszak­ban számos szakosítási és ko­operációs szerződést írtak alá. Ezek alapján Bulgária anal­gin, káliumsó, mangánsó, hor­ganysó és más gyógyszeripari anyagok, összesen 57 féle alapanyag gyártására szakoso­dott, s vállalta azok Magyaror­szágra való szállítását. Magyar- ország összesen 129 féle vegy­tiszta anyagot, többek között glivenolt, aldehideket állít elő és szállít Bulgáriának. A koo­peráció s a népgazdasági ter­vek szoros koordinációjának eredményeként lehetővé vált a két ország számára az alap­anyagokkal és a vegyipari ter­mékekkel való rendszeres és teljes ellátás. Csöikken a cukor ára Május közepén a londoni tőzsdén 1 tonna cukrot 174 fonttal (400 amerikai dollár) jegyeztek, ami az 1974 őszi 650 font/tonna árfolyamhoz képest három és félszeres ár­esés. Ez a cukorár azonban még mindig' magas, de már közeledik a cukor termelési költségéhez, Illetve az ár fel­szökése előtti (kb. 200 dől-« lár) tonna árfolyamhoz. A jelentések szerint az eu­rópai országok 1975-ben álta­lában 20 százalékkal növelték a cukorrépa vetésterületét, vagyis 1975-ben az előző évi­nél több cukrot gyártanak, így feltételezhető, hogy ősszel nagyobb lesz a kínálat és a1 eukor ára tovább esik-. Ľjij.iitírés a spartakiád szervezőinek Az építők ünneplése Szociálisai testnevelésünk feledheteuen, nagyszabasú seregszemléje, az idei spar­takiád menőképpen hozzájá­rult hazunk felszabadítása 30. évfordulójának ünnepség­sorozatához. A CSKP Közpon­ti Bizottságának Elnöksége, a szövetségi kormány és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága nagyra értékelte a spartakiád lefo­lyását és köszönetét fejezte ki részvevőinek, szervezőinek és előkészítőinek. A múlt héten a prágai várban Gus­táv Husák, a CSKP KB fő­titkára,köztársasagunk elnö­ke Lubomír Strougal szövet segi miniszterelnök és Fran tisek Ondrich, a CSKP KB titkára jelenlétében találko zott a spartakiád szervezői vei és magas állami kitünte­tést nyújtott át nekik kie­melkedő érdemeikért. Husák elvtárs ez alkalommal meg­győződését fejezte ki, hogy a spartakiád szervezése fo­lyamán szerzett tapasztalato­kat felhasználják a testneve­lés és a sport fejlesztése, a szocialista testnevelés kere­tében folyó politikai nevelő­munka színvonalának ernelé se érdekében. Megválasztották az SZNT új elnökét A Szlovák Nemzeti Tanács a múlt héten tartotta 17. ülé­sét. A tanácskozás első nap­ján az SZLKP KB Elnöksége és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága közös ja­vaslatára a képviselők egy­hangúlag Viliam Šalgovič elvtársat választották meg a Szlovák Nemzeti Tanács el­nökévé. Jozef Lenárt elvtárs a javaslat előterjesztésekor egyebek között hangsúlyoz­ta, hogy Šalgovič elvtárs ed­digi állami és párttisztségei­ben kifejtett sokéves tevé­kenysége és gazdag életta­pasztalatai szavatolják, hogy sikeresen látja el az SZNT elnöki tisztét. A Szlovák Nemzeti Tanács ülésének második napján több más fontos törvényja­vaslaton kívül a képviselők megtárgyalták és jóváhagyták

Next

/
Thumbnails
Contents