Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 28. szám, Vasarnapi Új Szó

a nyomor Áldozatai Az Argentin Nőszövetség (UMA) egyik gyűlésén, egy pa­rasztasszony — Formosa tarto­mány küldöttje — lépett a szó­noki emelvényre: „Ami sorsunkban a férfiak sorsával azonos — az a szen­vedés. Kora reggeltől késő es­tig gyötrődünk a földeken, gyermekeinket a szántóföld szé­lén hagyjuk, egy ládában, vagy valami takaróba göngyölve, ki­téve annak, hogy a kígyók megmarják, a bogarak véresre csípjék. Orvos nincs, sem a fa­luban, sem a közeli környé­ken.“ Jóllehet Argentína a fejlett latin-amerikai országok közé tartozik, az óvodák és a böl­csődék úgyszólván mind ma­gánkézben vannak és a gyér mekek gondozásáért olyan ára­kat kérnek, amilyeneket csak a tehetősek képesek megfizet­ni. De nem is a gyermekek napközi elhelyezéséről van szó, hanem — a szó legigazibb ér­telmében — az életükről! Latin-Amerikában naponta 2000 fiú és lány hal meg, a gyermekek 50 százaléka nem éri nieg a 15. születésnapját. A legfőbb uk a hiányos táplál­kozás és a többnyire járványos méretű megbetegedések, mivel a közegészségügyi gondoskodás teljesen elhanyagolt terület. Pedig ezen a kontinensen ha­talmas mennyiségű élelmiszert lehetne termelni, ha ezt nem akadályozná minden haladás fékezője: a jelenlegi társadalmi rendszer. Argentínában például a 205 millió hektár megművel­hető földterületnek csak százalékát használják ki. de ennek nagyobb részét is legel­tetésre. A nők egyenjogúsági harca, a gyermekeik életéért folyta­tott küzdelem csak akkor le­het eredményes, h,i lerázzák a belföldi és külföldi reakció bi­lincseit, ha kivívják a nemzeti és a szociális szabadságot. Még kedvezőtlenebb képet kapunk, ha a helyzetet konti­nentális méretekben szemléljük. Latin-Amerikában 15(1 millió asszony és lány él. tizeknek csak 13,1 százaléka végez fize­tett munkát, de több mint két­ötödük gazdag emberek háztar­tási alkalmazottjaként. Kataszt­rofális a helyzet a vidéken, ahol a nők 50 százaléka él és ahol a nagybirtokosok kímélet­lenül kizsákmányolják őket és megakadályozzák szellemi fej­lődésüket. A társadalmi rendszer bűne az is, hogy a gyermekek okta­tása hiányos. Igaz, hogy köte­lező az alapfokú Iskola hét osz­tálya, az is igaz, hogy a latin­amerikai országok közül Argen­tínában a legalacsonyabb az írástudatlanok száma 112 száza­lék), de a tanulók 55 százaléka nem fejezi be a kötelező hét osztályt, tehát igen nagy az ún. félanalfabéták száma. A nők helyzete Chilében a legtragikusabb, hiszen a fér­fiakkal egyformán szenvednek a fasiszta Pinochet klikk börtö­neiben és koncentrációs tábo­raiban. Sőt — az anyákat apró gyermekükkel együtt vetik a börtönbe. A junta-diktatúra egy éve alatt 0,4 százalékkal nőtt a csecsemőhalandóság és még dr. Monckeberg, a chilei köz- élelmezésügy nemzeti koordi­nálóra is kénytelen volt beis­merni, hogy a gyermekek 30— 40 százaléka életveszélyes táp­lál é kh i a n yba n szén ved INFLÁCIÓS MULATSÁG „Magassági láz“ tört ki az Am erikái Egyesült Államokban. Több mint negyven éven át a 102 em eletes, 380 méter magas New York i Empire State Building volt a legmagasabb felhőkarcoló és 1951-ben még egy 68 méter ma gas tévé-tornyot is építettek a te­tejére. Azonban 1970-ben megszű nt a világ legmagasabb épülete lenni, mert Manhattan déli rész én, az úgynevezett World Trade t’entr (világkereskedelmi központ) nevű negyedben, felépült egy 382 méter magas felhőkarcoló. Ezt kö votfe egy 110 emeletes, 411 méter magas épület, de csak rövid ideig élvezhette a csúcstartó dicsősé­gét. Ugyanis Chicagóban épül a Sears, Roebuck and Co. áruház­konszern 443 méter magas irodah aza. Csakhogy Amerika a rekordok országa. (Rekordmagasság az építkezésben és az árakban, reko rdmélység a nyomorban]) A „New York Times“ megbízható források ra hivatkozva közölte, hogy az „öreg óriás“, az Empire State Búi Iding tulajdonosat sem hagyják magukat. Elhatározták, hogy az el ső óriásra 33 emeletet ráépíttet­nek és e.zzel a felhőkarcoló 459 méter magas lesz. Ntem mi kérdezzük, hanem az USA józanul gondolkodó polgárai kérdezik, hogy vajon ml haszna van ebből a rekordőrületből az országnak és a társadalomnak? Csak a New York i felhőkarcolók­ban többször tízezer négyzetmét ernyl Irodahelyiség áll üresen, mert a gazdasági válság követke /lében nemcsak magánosok, de nagoyn jó n«víí cégek sem képes ék megfizetni a lakbéreket. Az amerikai nagyvárosokban duzzad nak, terebélyesednek a nyomorne­gyedek, de állami lakásépítésre n Incs pénz! Találóan nevezte el „magassági láz“-nak az amerikai sajtó az új rekordtörekvést. És a láz mindenkor a szervezet bete gsógét jelzi! Az „öreg hölgy” éj rtiháíí* Kétségtelen, hogy egy „hölgynek“ még akkor is szüksége van időnként új ru­hára, ha már kissé korosabb, mondjuk — 86 éves. Mert ez az életkora Párizs közis­mert és közkedvelt „öreg hölgyének“ — az Eiffel-to- ronynak. A tervek szerint az idén tavasszal kelleti volna elkezdeni, az új ruha készí­tését /nem értesültünk róla, hogy valóban elkezdték-e): 52 tonna festékkel kellett volna evonni az öreg hölgy hatalmas acélrestét, llárom évre tervezték a munkát, de már a terv megszületésének pillanatában sem hittek a megvalósításban. Ugyanis a Société de la Tour Eiffel 1973-ban 416 067,74 frank veszteséggel zárta a7. évet. Igaz, hogy 1889 óta minden év nyereséggel zárult, de a társaság vezetősége az első veszteség miatt annyira megrémült, hogy kijelentet­te: egy fillér osztalékot sem fizet a kereken 9000 részvé­nyesnek Természetesen a részvé­nyesek kiabálni kezdtek és az elnökség és felügyelubi- zotlság tagjai nem szerelik a lármát. Ezért a részvé­nyesek elé tárták az oko­kat: A bérek és költségek je­lentősen emelkedtek, tehát az időszakilag kötelező ko- rozlóvédelem is többe kerül. Nagy tehertétel a 10 mérnök és a 24 munkás fizetése is. Látszólag tetszetős indok­lás, csak éppen nem szabad túlságosan mélyrehatóan ta­nulmányozni. Ugyanis az öreg hölgynek évente 3 mil­lió látogatója van, mert még mindig a francia főváros el­ső számú látványossága és maga mögé utasítja a Orly repülőterei csakúgy mint a „Fehér Szajna-flottát“. Az öreg hölgy évi bevétele te­hát legalább 20 millió frank. Ha ebből leszámítjuk a költ ségeket, még akkor is bő­ven marad annyi, hogy tisz­tes osztalékot fizessenek a kisrészvényeseknek. Azon­ban az Eiffel-csoport nagy- részvényesei tapintatosan el­hallgatták, hogy az öreg hölgy még ilyen korban sem veti meg a kalandos-játékot: tőzsdespekulációkba kezdett —- és veszteséggel spekulált. Egyesek, persze, azt mond­ják, hoqy egy torony nem tud a tőzsdén spekulálni. Nos — ezért nem szabad túlságosan mélyrehatóan ta­nulmányozni a naayrészvé- nyesek tetszetős indoklását! ELMELET ÉS GYAKORLAT ÚJ TÖRVÉNY AZ ŐSERDŐBEN A Perui Köztársaság területe 1 2H5 216 négy­zetkilométer. Azonban e területnek több mint 60 százalékát őserdő borítja. Ezen a területen, az északi és keleti őserdőkben él a lakosság 14— 15 százaléka. Több mint 50 etnikai csoporthoz tartozó 230 000 indián él az Amazonas, az Ucaya- li és a Huallaga, valamint a kisebb folyók part­jain szétszórt településeken. Nagyobb részük még mindig az indiánok ősrégi szervezeti formájában, 'többnyire egymástól is elszigetelten, hiszen a közeledést akadályozza a 30 különféle dialektus. A tragédia 1531—33-ban kezdődött, amikor Francisco de Pizarro meghódította Perut. Akár­csak Cortez Mexikóban Pizarro kalandorai is ravasz, gátlástalan hódítókként léptek fel: az uralkodót csetllel foglyul ejtették, megkeresztel­ték, majd „eretnekség“ miatt kivégezték. Az ős­lakók ellenállását vérbe fojtották, az uralkodó kincstárát elrabolták. Ettől kezdve 'az indiánokat a külföldi gyarma­tosítók szabadon gyilkolhatták, kizsákmányol­hatták. Különösen az 1906—1911. évi kaucsuk- láz idején vadásztak az indiánokra, hogy mint rabszolgákat dolgoztassák őket az őserdőben. A külföldi szerencselovagok fényűző palotákat épí­tettek Iquitosban, Madre de Diós megye köz- igazgatási székhelyén, ahol még ma is mutogat­ják a multimilliomos Anselmo de Aguila kasté­lyát, amit a párizsi torony névadója, Eiffel ter­vezett. Az elkövetkező évtizedekben a különbö­ző és többnyire amerikai misszionáriusoktól tá­mogatott gyarmatosító spekulánsok özönlötték el az országot, az indiánokat egyre jobban kiszorí­tották, földjüket elrabolták. Peru felett csak 1968-ban kezdett fe>l szakadoz­ni az évszázadok sötétsége, amikor a j. Valesco vezette kormány került hatalomra. Az új kor­mány kisajátította az ESSO leányvállalatát, az IPC-t, több jelentős haladó reformot hozott (föld­reform, ipartörvény), jelentős polgári-demokra-- ikus, antiimperialista és antifeudális intézkedé­seket tett, külpolitikájában pedig a szocialista országokkal valló politikai-gazdasági kapcsolatok kibővítésén fáradozott. Újabb demokratikus és sok régi sérelmet gyógyítani hivatott lépésre ke­rült sor a múlt év júniusában, amikor a kor­mány kiadta az indiánközösségekről és az ős­erdői övezetek fejlesztéséről szóló törvényt. Az új lörvény hivatott végüt vetni a sok évszázados elnyomásnak, a földreform részeként szabályoz-» za. a föld kihasználását és megmunkálását és a törvényben rögzített rendszeres fejlesztés embe­ri életet biztosít nemcsak a 230 000 indiánnak, hanem az ún. őserdői zónában dolgozó 900 000 peruinak is. Az övezet gazdasági jelentősége heves ütem­ben nő. Gazdag kőolajmezőket fedeztek fel és Peru nem alaptalanul reméli, hogy néhány év múlva az olajimportáló országok sorából belép­het az olajexportáló országok közé. Rendkívül fejlődésképes az erdőgazdálkodás, jóllehet ezt még fékezi a közlekedési hálózat kezdetlegessé­ge. Viszont az erdei övezet központjában 2,26 millió hektárnyi kiváló termőképességű területet vonhatnak művelés alá és ez lehet az ország legnagyobb „éléskamrája“ Európai ember számára egyenesen elképzelhe­tetlen a folyamok, folyók, tavak halbősége, emel­lett az ország tengeri halászat lehetőségei is na­gyon jelentősek. A szovjet —perui halgazdaság- fejlesztési bizottság határozata alapján 1974-től szovjet szakemberek a helyszínen tanulmányoz­ták a fejlesztés lehetőségeit. Megállapították, hogy ki kell építeni a tartósító ipart, a mélyhű- . tő-kapacitást és akkor az ország számára szinte korlátlan mennyiségben biztosítható az édesvízi ■ halakkal való ellátás. A hatalmas faállomány közül különösen érté­kes a cédrus és a mahagóni. Természetesen ez még a „jövő“, de biztató, hogy immár nem elérhetetlen. A kormány éppen e szép és gazdag jövő érdekében kezdett hozzá nagyon határozottan a gazdasági élet vívőereU nek — az utak és vasutak — építéséhez. Az NDK-ban a munkaegész- ségügyi kérdésekkel foglalkozó orvosok csoportja 188 munkás­nő és munkás bevonásával fel­mérést végzett azt megállapí­tandó. hogy milyen a kérdezet­tek egészségügyi köztudata és ún egészségügyi magatartás­formája. A hat kérdéscsoport vonalkozott a táplálkozásra, a testmozgásra, a dohányzásra, a gyógyszerfogyasztásra, a test­edzésre és a rendszeres egész­ségügyi ellenőrzésre. Az egyes kérdésekre adandó válaszokat négy alcsoportba osztották: a) a helyes életmódra vonat­kozó tudományos megállapítá­sokat a kérdezett nem tartja kötelezőnek, b) bizonyára helyesek, de nem kell feltétlenül betarta­ni, c) lehetőleg be kellene tar­tani ezeket az előírásokat, d) feltétlenül be kell tartani őket. A felmérés adatait még nem dolgozták lel teljesen, de már most látható, hogy az egész­ségügyi magatartás életkor és nemi hovatartozás függvénye. A táplálkozás és a testedzés kérdéseiben a nők és a férfiak véleménye nagyjából azonos. A kérdezett férfiak 55,4 százalé­ka szerint, az embernek csak annyit szabad enni, amennyire a szervezetének feltétlenül szüksége van, de őzt az elmé­letet a választ adóknak nem egészen a fele valósítja meg a gyakorlatban. A férfiak egyharmada azt vallotta, hogy a rendszeres testedzés nélkülözhetetlen, da csak egynegyede él e szabály szerint. A kérdezettek fele be­ismerte, hogy szükség lenne megkísérelni a testedzést, de a valóságban csak minden ne­gyedik próbálta megszokni. A dohányzással kapcsolatban a kérdezett férfiak fele kije­lentette, hogy teljesen le kell szokni a dohányzásról, de csak minden tizedik szokott le róla. A nők kétharmada nyilatkozott a dohányzás ellen és több mint 71 százalékuk valóban nem dohányzik. ■ Eladó családi ház kerttel (árban megegyezünk). Jura) Borgu» la, 935 7.1 Salov 214, okr. Levice. 0-751 ■ A Samorínl (Somui-jai) Fájni; niesilo Vállalat a kvetoslavovi (úsxuri) gazdaságába felvétette keres kél mezőgazdasági gépjaví­tót. Előnyben azok, akik a vil­lanyvezeték javításához is érte nek. A kvetoslavovi új építkezésen augusztus 15 e után Üzemi lakást utaltathatunk ki. jelentkezni írás­ban vagy személyesen Samurínbaii lehet a. vállalatnál. ÜF 114 !Jf Szervezet megvételre l<eres használt S 7(lti-D mintájú hosszí- tott rakfelületű tehergépkocsit, le­írási áron vagy hivatalos becslés szerinti áron. Jelige: Azonnal. ÚF-113 Sfi 40/156 falusi Iparos, szeretne megismerkedni hozzá illő hölgy­gyei házasság céljából. Jelige: Du* naszerdahely. 0-755 Hirdessen Ön is az Oj Szó-ban A BRATISLAVAI JURAJ DIMITROV VEGYI VIÜVEKHEZ TARTOZÓ CLUBHOTEL, OD­BOJÁR U. 3 Feltételek: minden vasárnap szabad szállás a munkásszállóban két­személyes szobákban. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat autóbuszainak megállója a Clubhoteltől öt percnyire van. OF-111 ÁLLÁSBA FELVESZÜNK ja kereseti lehetőségekkel: férfiakat és nőket állandó, vagy idénymunkára a parkok ápolására. A munka nyugdíjasok számára is alkalmas. Az érdeklődők személyesen jelentkezzenek: 7 A R E S, BRATISLAVA, Sadovnícka údrž­ba verejnej zelene, PETRŽALKA-OVSIŠTE, pri Seči, tel.: 523-73 — vagy Sadovníctvo, Trnavská cesta (A Máiton temető mellett), tel.: 247 14. 0F 106 ** APRÓHIRDETÉS FELVESZ: kitanult felszolgálónőket segédszakácsnőket — konyhai segédmunkásnőket

Next

/
Thumbnails
Contents