Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 28. szám, Vasarnapi Új Szó
Mekkora öröm, amikor gy^rnlékünk kimondja az etsö szót, amikor teszi az első lépeseket... De nemcsak öröm, gond és felelősség is a gyermeknevelés. Éjszakákat virmsztunk árjyaeskáík felett és sok minden rőt lemondunk kedvükért. Sajnos, vannak szülök, akik nem kérnek részi ezekből az örömökből s a neveléssel fúró gondokat sem vállalják. Kihagyják gyermekeiket. Vannak olyanok is, akiket erkölcstelen életmódjuk, vagy iszákosságuk miatt a nemzeti bizottság közbenjárására, a bíróság megfoszt szülői fogaiktól és gyermekeit gyermekotthonban, vagy más családnál helyezi el. Élő szülők „árvái1' ezek a gyerekek. Nagyon sok fejtörést okoznak az illetékeseknek; el kell dönteniök és új utal kell Iceresniök, hogy a nevelésnek melyik formája volna számukra a legmegfelelőbb. Ezen útkeresés eredményeképpen született meg 1973-ban a nevelői gondoskodásról szóló törvény, s hogy ez hogyan vált be a gya korlatban, annak egy szép /tél(fájával tudunk szolgálni az alábbiakban. — Miért? Hiszen kö/ludott, hogy a gyermekotthonokban mindenük mf.gvan a gyermekeknek. Szülői szereteten kívül sémiin egyébben nem szenvednek hiányt. Vi suont a számukra a szülői szeretet éppoly szükséges, mint a ruha és táplálék. S a gyermekotthonok alkalmazottai, f>ár- mennyire igyekeznék is, a szülői szerethet nem tudják pótolni. Tapasztaltuk, hogy a gyerekek ösztönösen családi környezetbe vágynak. Még azok is, akik egész piciny korukban kerültek a gyermekotthonba. Itt van például Sanyi barátjának az esete, aki tavaly a húsvéti ünnepeket szintén a HruSka családnál töltötte. A mai napig várja, bogy őérte is eljöjjön Sanyi „mamája“. — El is hoznám — szól közbe a ház asszonya, miután leteszi elénk az illatos feketét, de közben magunkhoz vettük Marikát, s már nem fér több ágy a gyerekszobába, ahol a három nevel! gyermek és Juro alszanak. A LKGFf ATALAKtt CSALÁDTAG A kétéves Marika, aki Krisztinkáho/ hasonlóan a komáromi csecsemőotthon bét került hozzájuk, a család legliata- labb tagja. Antikor egy évvel ezelőtt magukhoz vették a kislányt, arcát csúnya ekcéma borította. Fejét kopaszra nyírták, mert a fejbőrét is megtámadta a bőrbetegség. Még az intézet orvosnője is csodálkozó«, y pont Marikához ragaszkodnak, ..Kinél ráadásul pajzsmirigy-rendellenességet is észleltek. Most, egy év után már nyoma sincs KERfiO PAVOF, elvtárs, n Nagy. födémesi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke immár tizenhat esztendeje tölti be felelősségteljes tisztségét. Találkozásunk ötven percébe — amelynek a délutáni tanácsülés szabott keretet — a község fejlődésének legjellemzőbb adatait is csak nehezen lehetett összes »inteni. Az elnök személygépkocsijába invitál. A strandfürdő felé vész- szüle utunkat. — Két esztendeje fejeztük be a fürdő építését, közel kétmillió koronába kerüli. A múlt esztendőben ifjúságunk lelke« közreműködésével röplabdapályát is létesítettünk mellette. A fürdő főépületének vaiameny- nyi zugába bekukkantunk. Takaros vendégszobák, öltöző, terasz, falatozó — mind-mind példás rendben várja a fürdőzőket. „Igyunk meg egy lekBtét!“ — javasolja az elnök. Tovább gomolyítjuk a beszélgetés fonalát. A strandfürdő kapcsán egy további építkezés kerül szóba. Kéthajós tornaterem építését kezdték meg a faluban, a beruházás értéke meghaladja majd a hárommillió koronát. Az iskola udvarán továbi röplabdapálya épült. Befejezéséhez közeledik a tőzoltószertár építése is. Szinte önkéntelenül vetődik fel a kérdés: vajon hogyan győzik mindezt ? A Nové Zámky-i Hruška család gye retkei már abba a korba érkeztek, amikor a nevelésük nem igényel sok munkát. Ferko a legnagyobb, 17 éves, villanyszerelőnek tanul. Peler 13, Jurko pedig 7 éves. Miután Jurko is „nagylegény“ lett, Hruškánénak szinte hiányzott egy gyerek, akit „dédelgetni“ kell. NEM A PÉNZ MIATT A családfő egyszer tévénézés közben kiszólt a konyhába feleségének: „Gyere csak be ...“ A képernyőn pufók apróságok hancúroztak, játszadoztak. A riSanyiból — nevelőihez hasonló — nyilván becsületes ember válik. portfilmet egy gyerekolthouban forgatták. A film kísérőszövegében arról volt szó, hogy életbe lépett a nevelői gondoskodásról szóló törvény, amely értelmében családok, de egyedülálló személyek is gondozásba vehetnek egy vagy több. gyermekotthonban vagy rossz szociális körülmények között nevelkedő gyermeket. A gyermek öltözésének, táplálásának költségeihez az állam 10 éven aluli gyermek esetében havi 500, tíz éven felüli gyermek esetében 600 koronával járul hozzá. A neveléssel járó fáradságért további 200 korona jutalom jár gyermekenként. A nevelők családi pótlékot, adókedvezményt Is kapnak. Aki kétévesnél kisebb gyermek nevelését vállalja, anyasági szabadságra is jogosult. Csak rosszakarattal állíthatnánk Hruskáékról, hogy a nevelésért járó auyagiak miatt döntöttek úgy, hogy ők is magukhoz vegyenek egy gyermeket. (Akkor még nem is gondolták, hogy az egyből végül három lesz). Hiszen, ha még annyi lenne is az a pénz, meg lehel-e fizetni azt a gondot, felelősséget, «mii a gyermekneveléssel jár ...? KRISZTINKA ÉS SANV1 Elhatározásuk után meglátogatták a komáromi csecsemőotthont. Lakói közül az akkor egyéves Krisztinka került a Hruska családhoz. A kislánynak még három testvére van, őket egy másik család nevelj. Krisztinka most két és fél éves, Félénk, visszahúzódó kislánynak látszik. Ám csakhamar feloldódnak kezdeti gát lásai, vidáman futkározik, fecseg másik két „testvérével“. Miután megszaporodott a család, HruSkáué, aki eddig a Reuokov szolgál- látási vállalatnál, mint adminisztratív munkaerő dolgozott, otthon maradt anyasági szabadságon. Sok dolga voit, hiszen hatodmagára főzött, mosott, la karítotl, s a kislánnyal is ki kellett menni a friss levegőre. Mégis úgy érez te, nincs eléggé kihasználva a napja, még egy gyermek nevelésével elbírna. Megkérdezte a férjét, mit szól hozzá? „Ha gondolod, hozzunk még egy gye rekel“ — válaszolta. Sanyii a trnavai járásban levő tájnál gyermekotthonból hozták tavaly július bán. Amíg a fekete hajú, fekete szemű rendkívül élénk, most ötéves kisfiú gyermekotthonban volt, anyja semmi érdeklődést nem tanúsított iránta. Egyetlenegyszer sem látogatta meg. Abba viszont nem akart beleegyezni, hogy a Hruska családhoz kerüljön. Hogy miéri? Talán ő maga sem tudta. Sanyi a nehezen nevelhető gyermekek közé tartozik. Nevelőanyukája rendkívüli türelme, következetessége és szeretető azonban már megmutatkozik a fiú viselkedésén. Amikor hozzájuk ke rillt és lurkóval kiengedték játszani az udvarra, mindenhová becsengetett. Az egyik szomszéd megelégelte a csínyte véseit és „kiporolta a nadrágját“. Sanyi ezt nem is vette annyira zokon, mint Juro, aki szemtanúja volt, amikor a „testvérkéjét“ megverték. GYAKORI VENDKG A Hruska családot Horniakévá Silviá- nak, a jnb gyermekvédelmi ügyosztálya előadójának a kíséretében látogattam meg. Amíg a háziasszony kiment, hogy feketét főzzön, Horniaková elvtársnotől megtudtam, hogy minden olyan csalá dót, ahol idegen gyermekek nevelkednek, rendszeresen látogat, hogy meggyőződjék arról, vajon a gyermekek megfelelő bánásmódban részesülnek-e? Ezéri Hruskáéknál is gyakori vendég. Eddig egyetlen gyermek nevelésé ben sem találtunk kivetnivalót mondotta. — A nevelői gondoskodásról szóló törvény életbe lépése óta hány gyermeket helyeztek el családoknál? •— Negyvennégyet. S azt szeretnénk, ha minél több gyermekotthonban levő gyérnek kerülne családi környezetbe. Marika testileg és szellemileg is arányú san fejlődik. Marika arcán a bőrbetegségnek, a haja is kinőtt. Testileg, szellemileg arányo san fejlődik. — Mit szóltak a nagyfiúk az újdonsült „testvérekhez“? — kérdeztük elmenőben Hruskánét.-• Mint ahogy mi gyermekeinknek tekintjük Krisztinkét, Marikát és Sanyit, ők is testvérükké fogadták őket.- Meddig kívánják nevelni a három fogadott gyermeket? — Amíg felnőnek ós családot alapítanak De azt szeretnénk, ha azután is olyan lenne közöttünk a viszony, mint szülő és gyermek között. Mi pedig azt kívánjuk a Hruska családnak, hogy sok örömük legyen a három kicsi nevelésében, terveik váljanak valóra. A három otthonra talált gyermeknek pedig azt, hogy továbbra is annyi szeretetben részesüljenek, mint eddig. KOVÁCS ELVIRA Helena Hrušková (balról jnhbra) és Silvia Horniaková. (A szerző felvételeiJ 50 PERC AZ ELNÖKKEL — Nos, községünk .lakosai nem húzódnak el a közös munkától. Igaz ugyan, hogy a nemzeti bizottság képviselői szintén aktivizálódtak. Rendszeresen figyelem' mai kísérik körzetükben a kötelezettségvállalások tel jesítéset, persze az elvógzell munka értékelése sem marad el Indulunk tovább. Az elnök biztos kézzel veszi a kanyarokat, né* hány perc múlva az iskola udva rán szállunk ki. Egy lényegében már kész épületre mutat. — Az új óvoda, százhúsz férőhelyes — jegyzi meg. A múlt esztendőben kezdtük meg az építését, úgy véljük, ebben az esztendőben átadhatjuk rendeltetésének. Az elnök jól ismeri az épülőiét. Magabiztosan kalauzol a még üresen álló termeken keresztül. Az egyik helyiségben kőművesekkel találkozunk. Néhány rövid szóváltás, gyors ós pontos helyzetfelmérés. Legközelebbi teendő: meg kell sürgetni a villanyszerelőket! ... Máris robogunk tovább, vészesen közeledik a tanácsülés ke/.- dete. —■ Megmutatom még a parkot — mondja az elnök. Üt közben közeli és távoli tervekről beszél. Egészségügyi köz pontra lenne égetően szüksége a falunak. Annál inkább, mert to vábbi két község is a nagyfödémesi körzethez tartozik. Szóba kerül a szolgáltatások bővítésének a kérdése. Ezt a problémát végérvényesen a „szolgáltatások háza“ oldaná meg. íme, itt a park. — Három és fél hektáron terül el ez a park. Itt, ebben a részében lóversenyeket rendeznek. Tulajdonképpen a régi vályogvető helyén létesítettük. tizennyolc ezer köbméter földet mozgattunk meg. Az erdei park -- így hívják a födémesiek — a község díszére válik. Ám nem csupán a park, hanem a takaros házak előtt létesített zöld sávok, virágoskertek is. Az összehasonlítás maga magát kínálja. Az elnök az elmúlt tizenhat esztendőt veszi alapul. —■ Több mint másfél évtizedet töltöttem el eddig tisztségemben. Lehet ebben a faluban dolgozni. Áldozatkész, szorgalmas emberek lakják. Ez meglátszik elért eredményeinken is. A távlatok? Nos, minden bizonnyal biztatóak. (bp*1
