Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám, szerda

Belpolitikai kommeritár lllllllllllíll A nitrai Plastika vállalat kuta­tócsoportja a tőkésországokbAl behozott nyersanyagoknak ha­zai nyersanyagokkal való pót­lásával a termékújítási felada­tokkal és a termékek minőségi javításával foglalkozik. E tevé­kenységük egyik konkrét fel­adata a Polsit 250 G típusú fij építőanyag kifejlesztése. Eít as új építőanyagot polisztirolhab­ból és gumilemezekből gyárt­ják és kitűnő hő- és nedvessóg­szigetelő tulajdonsággal ren­delkezik. Nagy építmények te­tejének szigetelésére használ­ják. Felvételünkön: A Polsip 25D—G típusú szigetelő építő­anyag gyártása. (Felv.: J. Lofaj — CoTK) Törvényesség és fegyelem A szocialista törvényesség­nek társadalmi és gazdasági életünk valamennyi szintjén fel­tétlenül és következetesen ér­vényesülnie kell. Ezt axió­maszerű megállapítást, ha úgy tetszik „kivételt", viszonylag gyakran halljuk, olvassuk, ám anélkül, hogy mélyebben is el­gondolkodnánk tartalma felett, pontosabban: felfednénk azo­kat a területeket, amelyeket a szóban forgó fogalom fed, meg­határoz, körvonalaz. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának dokumentu­mai egyértelműen leszögezik, hogy a szocialista törvényes­ségnek, a polgári és állami fe­gyelemnek társadalmi és gaz­dasági életünkben feltétlenül érvényesülnie kell. Ugyanakkor a szocialista törvényesség vé­delme nem kizárólag az „ille­tékes" szervek, hanem a társa­dalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok valamennyi fokoza­ta és nem utolsó sorban a gyá­rak, üzemek irányító szervei­nek a hatáskörébe is taytozik. Mindebből logikusan következik tehát, hogy a szocialista törvé­nyesség megtartásáért, további megszilárdításáért valameny­nyien felelősek vagyunk, ál­lampolgári kötelességünket tel­jesítjük, ha a fel-felbukkanó fo­gyatékosságokra nyomatékosan felhívjuk a figyelmet. Tervfegyelem Kiindulópontként vegyük ala­pul a tervfegyelmet. Köztudo­mású tény, hogy népgazdasá­gunk valamennyi ágazatában, kisebb-nagyobb üzemében, sőt üzemegységében a legfelső tör­vényhozó szervek által jóváha­gyott gazdasági terv rendsze­rint az ötéves terv) szabja meg a termelés menetét, ütemét, ha­tékonyságát slb. Nyilvánvaló tehát, hogy a tervfegyelem be­tartása valamennyi dolgozó legalapvetőbb állampolgári kö­telessége. Viszont egy pillanat­ra sem téveszthetjük szem elől, milyen körülmények és feltéte­lek között teljesítjük tervfel­adatainkat. Bizony előfordul, hogy a könnyebbik végén ra­gadjuk meg a dolgot. Bár a tervet globálisan teljesítjük — ennek megfelelően merítünk a díjazási alapból is — viszont a kérdés lényegi részét illetően komoly fogyatékosságok fedhe­tők fel. Végeredményben ennek az alapvetően helytelen terv­manipulációnak tulajdonítható az a tény, hogy viszonylag sok a megkezdett, vagy éppen be nem fejezett építkezés, annak ellenére, hogy a beruházási alapokból „tervszerűen" merí­tünk. Tagadhatatlan, hogy a pré­miumok utáni kritikátlan és fe­lelőtlen hajsza sok jónak volt már a megrontója. Persze, fel­vetődik a kérdés, vajon kit, il­letve kiket tegyünk felelőssé mindezért. Nos, első-, másod­és utolsósorban a vezetéssel, irányítással megbízott szervet, esetleg szerveket. Főként ab­ban az esetben, ha tudatoslt­juk: irányítás és ellenőrzés el­választhatatlan egymástól. Más kérdés természetesen, ki miként értelmezi az irányítás és ellenőrzés fogalmát. Alepve­tően helytelen álláspont, ha az ellenőrzést csupán az ezzel megbízott szervek feladatának tekintjük. Egyetlen példát ve­gyünk ismét alapul. A bizton­sági intézkedések és előírások ellenőrzésének a fogyatékossá­gára utal az a tény, hogy az el­múlt esztendőben hazánkban naponta négy tűzvész ütött ki átlagosan. A keletkezett kár ugyan kifejezhető koronákban, ám nehezen pótolható, ponto­sabban aligha pótolható, hiszen hanyagság, nemtörődömség az okozója. Vitathatatlan tehát, hogy a munkavédelmi 'előírá­sok betartásáért, azok betartá­sának következetes és rendsze­res ellenőrzéséért a műhelyve­zetőtől kezdődően az üzem igazgatójáig mindenki felelős. Köztudomású, hogy szocialis­ta hazánkban rendkívül szigorú törvények védik a szocialista tulajdont. Viszont az is tény, hogy önmagukban a legszigo­rúbb törvények és előírások is hatástalanok maradnak, ha be­tartásukat nem ellenőrizzük. Nem titok, hogy gyakorta érvé­nyesülnek még napjainkban is kispolgári mentalitást tükröző elvek, előfordulnak olyan ese­tek, amikor önös érdekek kere­kednek felül a társadalom ro­vására. Hogy csupán egyetlen példát említsünk. Tudvalevő, hogy szocialista társadalmunk rendkívüli energiát fejt ki a környezet védelmére. Óvjuk, védjük természet adta kin­cseink szépségét, épségét, szi­gorú rendeletekkel szabályozz zuk védettnek nyilvánított te­rületeink természetes harmó­niáját. Ám ennek ellenére több száz hétvégi ház, nyaraló épült fel az elmúlt esztendőkben en­gedély, hivatalos beleegyezés nélkül. Ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy az ilyen arányú építkezés ne keltette volna fel az illetékes nemzeti bizottságok figyelmét, az anyag beszerzésének módjairól nem is szólva. Jogi propagandánk kérdőjelei Okokat, a fogyatékosságok gyökerét keresve akarva-aka­ratlanul is meg kell állapíta­nunk, hogy jogi propagandánk nem éri el a kellő hatásfokot. Ez annyit jelent, hogy nem élünk az adott lehetőségekkel, a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok és más szervek nem mindig és nem mindenütt tartják szükséges­nek, hogy ebben a vonatkozás­ban is eleget tegyenek köteles­ségeiknek. Ez annyit jelent, hogy az ellenőrző szervek ál­tal feltárt problémákat, fogya­tékosságokat nem „bontjuk le", nem érvényesítjük tapasztala­taikat társadalmi nevelő tevé­kenységünkben. Ez pedig sú­lyos fogyatékosság, olyan prob­léma, amelyre mind a párt XIV. kongresszusa, mind a novembe­ri plénum felhívta a figyelmet. Aligha férhet hozzá kétség, hogy a szocialista országépítés harminc esztendeje során ál­lampolgáraink jogi tudatformá­lása terén szép eredményeket értünk el. Itt, ezen a ponton érvényesült és érvényesül ta­lán legszembetűnőbben a kom­munisták példamutatása, elv­szerű magatartása. Az is tény, hogy mind az általános iskolai oktatásban, mind az oktatás egyéb formáit tekintve sok-sok időt és energiát szenteltünk en­nek a kérdésnek. Viszont szo­cialista fejlődésünk magasabb szintje t ovábbi követelménye­ket támaszt ezen a vonalon is. A nevelő munka jobb, töké­letesebb formáit szükséges ér­vényesíteni például azokkal az egyénekkel szemben, akik meg­tévedtek, belátták hibájukat és társadalmunk teljes értékű tag­jaivá szeretnének ismét válni. S bár a fiatalkori bűnözés ten­denciája nem emelkedő, min­dent el kell követnünk, hogy az új nemzedéket megóvjuk a múltból örökölt káros behatá­soktól. Ezekkel a problémákkal elsősorban az ifjúsági szerve­zeteknek kell foglalkoznia, ám nagy felelősség terheli a nem­zeti bizottságokat is. Tudvalevő ugyanis, hogy a legtöbb fiatal­kori bűnözés olyan családból kerül ki, ahol valamilyen okból kifolyólag felbomlott a szülők közötti viszony, vagy maguk a szülők is gyakorta összeütkö­zésbe kerülnek szocialista tár­sadalmunk mindenki számára egyaránt érvényes törvényeivel. Ezeknek a fiatalkorúaknak a neveléséről feltétlenül gondos­kodni kell. Igaz, hogy nehéz, áldozatos munkát követelő fel­adat ez, viszont a közösség ér­dekében mindenkinek vállania kell a maga részét belőle. A szocialista törvényesség megszilárdításával összefüggő néhány kérdést említettünk. Olyan problémaköröket, ame­lyek egyértelműen rávilágíta­nak a kollektív felelősségtu­datra. Arra a momentumra, amely a szocialista embertípus feltétlen "sajátja, amely össze­egyeztethetetlen a közömbös­séggel, hanyagsággal, nemtörö­dömséggel. fbpi ) NEM FÖLÖSLEGES FÁRADTSÁG A lakosság polgárvédelmi felkészítése fontos feladat. Ezt alátámasztja és a teendőket meghatározza a CSKP Központi Bizottságának 1971 márciusi határozata, amely egyben arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi helyzet enyhülése ellenére a polgárvédelmi felkészítés színvonalát tovább kell emelni és arra kell törekedni, hogy abba a lakosok minél szélesebb rétegeit bekapcsoljuk. Amíg ugyanis létezik a kapitalizmus, fennáll a háború veszélye is. Ez az állítás az elműt években nem egyszer beigazo­lódott Indokínában és a Közép-Keleten is. A lakosok polgárvédelmi felkészítésének nálunk már hagyományai vannak. Minden évben új témakörökkel fog­lalkoznak. A legtöbb esetben a polgárvédelem keretében szerzett ismereteket az ember odahaza, a békés építőmun­kában is kamatoztatja. A Belügyminisztérium és a polgár­védelem központi törzskara határozata értelmében az idén megosztott lesz a lakosság felkészitése. Külön-külön té­makört jelöltek ki az alkalmazottak és a nem munkavi­szonyban levők számára. Az utóbbiak iskolagyakorlatokon vesznek részt, amelyeken nagy szerepük lesz a tűzoltók­nak, az egészségügyi csapatoknak és a polgárvédelem más öntevékeny egységeinek. A gyakorlatoknak — ame­lyek célja megmutatni a lakosság tevékenységét, felada­tát a kisebb tüzek oltásánál, s az elsősegélynyújtás lehe­tőségeit az égési sebeknél — az a célja, hogy a lakosság felfrissítse az e téren szerzett ismereteit és a'* a gyakor­latban is kipróbálja. A/, üzemekben ezeket az ismereteket a mankáúa lépés utáni első napokban el kell, illetve el kellene sajátítani, éppen ezért itt a foglalkozás a gázálarc helyes használatá­ra. a vegyi eszközök elleni védelemre összpontosul. Erre a felkészítésre békeidőben is szükség van, mert egyre több az olyan üzem, amely a termelésben mű- és vegyi anya­gokat használ. Ezek gyúlékonyak és a figyelmetlenség gá­zosítást idézhet elő. A polgárvédelmi felkészítés színvonalának növelése nagymértékben attól függ, hogy az előadók és oktatók milyen tudással rendelkeznek, hogyan készítik fel őket a a foglalkozásokra. Nem helyes, ha olyan oktatókat jelö­lünk ki, akik az adott témakör terén nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Ne essünk azonban egy másik végletbe sem, ne hagyjuk magukra a tapasztalt oktatókat, mert ezzel lehetetlenné tesszük számukra, hogy gazdag ismereteiket átadják munkatársaiknak. Ügyelni kell arra is, hogy az előadó és az oktató megfelelő módon alkal­mazkodjon a helyi feltételekhez. Ez azt jelenti, hogy csak olyan ismeretek átadására törekedjék, amelyek az adott helyzetben a legszükségesebbek. A dolgozók és a lakosok túlterhelése számukra idegen fogalmakkal a felkészítés minőségét csupán rontja. Ezt szükséges szem előtt tarta­ni és lehetőleg ehhez alkalmazkodni is kell. A polgárvédelmi felkészítés tehát fontos feladat. Ezt tudatosítaniuk kell az üzemek, a vállalatok gazdasági ve­zetőinek, a nemzeti bizottságok dolgozóinak és a mező­gazdasági üzemek vezetőinek. Az ő feladatuk — amit a lakosság egységes honvédelmi felkészítéséről szóló tör­vény is magába foglal, — hogy megfelelő és alkalmas időben biztosítsák a lakosság részvételét az egyes fog­lalkozásokon, előadásokon. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a polgárvédelemre való felkészítés nem fölös­leges fáradság. NÉMETH JÁNOS C gy-egy gyár, üzem szü­™ letésének napja mindig örömteli esemény. A szimboli­kus alapkőletétel reményeket, távlatokat villant fel, jövőt körvonalaz. A STROJSTAV szenei üzeme komoly vállalko­zás, 210 millió koronát megha­ladó beruházás. Az ünnepélyes alapkőletétellel egyidejűleg gyors ütemben indul meg az építkezés, hiszen már most „szorít" a határidő, a szenei gépgyárnak 1978 decemberéig el kell készülnie. Halász Lajos mérnököt, az építkezés körül tevékenykedő szakemberek kö­zül a legilletékesebbet kérdez­zük: — A negyvenkét hónapos határidő, tekintettel az építke­zés arányaira, bizony kissé meghökkenti az embert. Vajon tudják-e majd tartani az ütem­tervet? — Ügy véljük igen. A fetté­teleket biztosítottuk, és nagyon reméljük, „nem jön semmi köz­be". A STROJSTAV új üzemére természetesen a városnak Is és az építőiparnak is na®y szüksége van. Panelgyárak gé­pi berendezései és egyéb nem kevésbé fontos gépek kerülnek majd ki a szenei üzemből. — Putzmeister licencben gyártunk majd különböző keve­rőgépeket, vakológépeket, amelyekre szintén nagy szük­sége van építőiparunknak — fűzi tovább a szót Halász mér­nök. — Azt szeretnénk, ha a város és környékének a lakos­sága megszeretné a gyárat, ma­gáénak tekintené, tudatosítaná fontosságát. Tegyük hozzá, hogy a STROJ­STAV az úgynevezett „tiszta" gyárak közé tartozüc. Tehát nem szennyezi a levegőt, a vi­zet, különösebb zajártalmat sem okoz. Ez a tény mindenekelőtt a szenei tavak partján egyre erőteljesebben kiépülő üdülő­központ szempontjából rendkí­vül fontos. Nem elhanyagoldandó mo­mentum, hogy a STROJSTAV szenei üzeme újabb munkalehe­tőségeket biztosít a főváros ár­nyékában fejlődő kisvárosnak. Nem kevesebb mint hatszáz új munkaerő, mindenekelőtt gép­lakatosok, hegesztők, esztergá­lyosok, marósok toborzására kapott engedélyt a vállalat, to­vábbi százötven dolgozót átcso­SZÜLETÉSNAP Üj üzem épül Szencen portosítással kell biztosítania. Bennünket természetesen érde­kelt, milyen lesz az új üzem teljesítménye? — Az évi árutermelésünk el­éri majd a 240 millió koronát, s az évi nyereség a 80 millió koronát. A f—13-as vakológép szintén a STROJSTAV szenei üzemében készül majd. Nos, sokatmondó számok. Havel József mérnök és Tuptf fán elvtárs, aki egyébként már „kiköltözött" az építkezés szín­helyére, persze további érde­kes adatokkal is tudnak szol­gálni. Az új üzem 9,2 hektár terüle­ten fekszik majd. Legnagyobb szerelőcsarr ^kának a területe 1,6 hektár lesz. A termőföld megvásárlásáért (100 évre) hat millió koronát fizetett ki a STROJSTAV.- A gépgyár „hek­tárhozama" magától érthetően lényegesen magasabb lesz az eddiginél. Nyilvánvaló, hogy ekkora üzem nem nélkülözheti az orvosi rendelőket, az 500 főt befogadó üzemi konyhát sem. Az sem érdektelen, hogy a be­ruházás 11,3 esztendő alatt té­rül meg. — Talán kissé korainak tű­nik még a munka termelékeny­ségéről beszélni — jegyzi meg Halász mérnök —, mégis el­mondhatom, hogy egy dolgozó­ra átlagosan 320 ezer korona esik majd a korszerűen felsze­relt üzemben. A termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók esetében ez a szám megkétsze­reződik, eléri a 668 ezer koro­nát, ugyanakkor az összehason­lítás kedvéért elmondhatom^ hogy szakágazatunkban ez a mutató 200 ezer korona körül mozog. A szenei gyár tehát töb­bek között rendkívül magaá munkatermelékenységével iS kitűnik majd. Va)ós"ínűleg tehát nem vé­letlen, hogy a STROJSTAV-nak ez az építkezése immár az alapkőletételtőf kezdődően mintaüzemnek indul. Ugyanis erre vállaltak kötelezettséget azok a vállalatok, amelyek az üzemet nem csupán rekord­időben, hanem a minőség szem­pontjából szintén magas szín­vonalon óhajtják kivitelezni. Lényegében körvonalazható már az épülő gyár szociális programja is. A STROJSTAV terveiben 120 férőhelyes mun­kásszálló és 120 üzemi lakás megépítése is szerepel. S ami természetesnek számít: az üzem kapuin belül a lehető legkor­szerűbb berendezések szolgál­ják majd az alkalmazottak egészségét, kényelmét, biztosít­ják a megfelelő munkakörnye­zetet. A fővárostól húsz-huszonöt kilométernyire meghúzódó kis­város, amelyet mind a hazai, mind a külföldi turisták olyan szívesen keresnek fel nevezetes tavai és vendégszerető lakói miatt, új üzemmel gazdagodik. Ma, az alapkő ünnepélyes le- vil. 2, tétele alkalmából mindannyian kívánjunk sok sikert, szeren­csét, alkotó lendületet a vállal­kozáshoz. BALOGH P, IMRE ^ 1975.

Next

/
Thumbnails
Contents