Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám, szerda

Belpolitikai kommeritár lllllllllllíll A nitrai Plastika vállalat kutatócsoportja a tőkésországokbAl behozott nyersanyagoknak hazai nyersanyagokkal való pótlásával a termékújítási feladatokkal és a termékek minőségi javításával foglalkozik. E tevékenységük egyik konkrét feladata a Polsit 250 G típusú fij építőanyag kifejlesztése. Eít as új építőanyagot polisztirolhabból és gumilemezekből gyártják és kitűnő hő- és nedvessógszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. Nagy építmények tetejének szigetelésére használják. Felvételünkön: A Polsip 25D—G típusú szigetelő építőanyag gyártása. (Felv.: J. Lofaj — CoTK) Törvényesség és fegyelem A szocialista törvényességnek társadalmi és gazdasági életünk valamennyi szintjén feltétlenül és következetesen érvényesülnie kell. Ezt axiómaszerű megállapítást, ha úgy tetszik „kivételt", viszonylag gyakran halljuk, olvassuk, ám anélkül, hogy mélyebben is elgondolkodnánk tartalma felett, pontosabban: felfednénk azokat a területeket, amelyeket a szóban forgó fogalom fed, meghatároz, körvonalaz. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának dokumentumai egyértelműen leszögezik, hogy a szocialista törvényességnek, a polgári és állami fegyelemnek társadalmi és gazdasági életünkben feltétlenül érvényesülnie kell. Ugyanakkor a szocialista törvényesség védelme nem kizárólag az „illetékes" szervek, hanem a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok valamennyi fokozata és nem utolsó sorban a gyárak, üzemek irányító szerveinek a hatáskörébe is taytozik. Mindebből logikusan következik tehát, hogy a szocialista törvényesség megtartásáért, további megszilárdításáért valamenynyien felelősek vagyunk, állampolgári kötelességünket teljesítjük, ha a fel-felbukkanó fogyatékosságokra nyomatékosan felhívjuk a figyelmet. Tervfegyelem Kiindulópontként vegyük alapul a tervfegyelmet. Köztudomású tény, hogy népgazdaságunk valamennyi ágazatában, kisebb-nagyobb üzemében, sőt üzemegységében a legfelső törvényhozó szervek által jóváhagyott gazdasági terv rendszerint az ötéves terv) szabja meg a termelés menetét, ütemét, hatékonyságát slb. Nyilvánvaló tehát, hogy a tervfegyelem betartása valamennyi dolgozó legalapvetőbb állampolgári kötelessége. Viszont egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, milyen körülmények és feltételek között teljesítjük tervfeladatainkat. Bizony előfordul, hogy a könnyebbik végén ragadjuk meg a dolgot. Bár a tervet globálisan teljesítjük — ennek megfelelően merítünk a díjazási alapból is — viszont a kérdés lényegi részét illetően komoly fogyatékosságok fedhetők fel. Végeredményben ennek az alapvetően helytelen tervmanipulációnak tulajdonítható az a tény, hogy viszonylag sok a megkezdett, vagy éppen be nem fejezett építkezés, annak ellenére, hogy a beruházási alapokból „tervszerűen" merítünk. Tagadhatatlan, hogy a prémiumok utáni kritikátlan és felelőtlen hajsza sok jónak volt már a megrontója. Persze, felvetődik a kérdés, vajon kit, illetve kiket tegyünk felelőssé mindezért. Nos, első-, másodés utolsósorban a vezetéssel, irányítással megbízott szervet, esetleg szerveket. Főként abban az esetben, ha tudatosltjuk: irányítás és ellenőrzés elválaszthatatlan egymástól. Más kérdés természetesen, ki miként értelmezi az irányítás és ellenőrzés fogalmát. Alepvetően helytelen álláspont, ha az ellenőrzést csupán az ezzel megbízott szervek feladatának tekintjük. Egyetlen példát vegyünk ismét alapul. A biztonsági intézkedések és előírások ellenőrzésének a fogyatékosságára utal az a tény, hogy az elmúlt esztendőben hazánkban naponta négy tűzvész ütött ki átlagosan. A keletkezett kár ugyan kifejezhető koronákban, ám nehezen pótolható, pontosabban aligha pótolható, hiszen hanyagság, nemtörődömség az okozója. Vitathatatlan tehát, hogy a munkavédelmi 'előírások betartásáért, azok betartásának következetes és rendszeres ellenőrzéséért a műhelyvezetőtől kezdődően az üzem igazgatójáig mindenki felelős. Köztudomású, hogy szocialista hazánkban rendkívül szigorú törvények védik a szocialista tulajdont. Viszont az is tény, hogy önmagukban a legszigorúbb törvények és előírások is hatástalanok maradnak, ha betartásukat nem ellenőrizzük. Nem titok, hogy gyakorta érvényesülnek még napjainkban is kispolgári mentalitást tükröző elvek, előfordulnak olyan esetek, amikor önös érdekek kerekednek felül a társadalom rovására. Hogy csupán egyetlen példát említsünk. Tudvalevő, hogy szocialista társadalmunk rendkívüli energiát fejt ki a környezet védelmére. Óvjuk, védjük természet adta kincseink szépségét, épségét, szigorú rendeletekkel szabályozz zuk védettnek nyilvánított területeink természetes harmóniáját. Ám ennek ellenére több száz hétvégi ház, nyaraló épült fel az elmúlt esztendőkben engedély, hivatalos beleegyezés nélkül. Ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy az ilyen arányú építkezés ne keltette volna fel az illetékes nemzeti bizottságok figyelmét, az anyag beszerzésének módjairól nem is szólva. Jogi propagandánk kérdőjelei Okokat, a fogyatékosságok gyökerét keresve akarva-akaratlanul is meg kell állapítanunk, hogy jogi propagandánk nem éri el a kellő hatásfokot. Ez annyit jelent, hogy nem élünk az adott lehetőségekkel, a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok és más szervek nem mindig és nem mindenütt tartják szükségesnek, hogy ebben a vonatkozásban is eleget tegyenek kötelességeiknek. Ez annyit jelent, hogy az ellenőrző szervek által feltárt problémákat, fogyatékosságokat nem „bontjuk le", nem érvényesítjük tapasztalataikat társadalmi nevelő tevékenységünkben. Ez pedig súlyos fogyatékosság, olyan probléma, amelyre mind a párt XIV. kongresszusa, mind a novemberi plénum felhívta a figyelmet. Aligha férhet hozzá kétség, hogy a szocialista országépítés harminc esztendeje során állampolgáraink jogi tudatformálása terén szép eredményeket értünk el. Itt, ezen a ponton érvényesült és érvényesül talán legszembetűnőbben a kommunisták példamutatása, elvszerű magatartása. Az is tény, hogy mind az általános iskolai oktatásban, mind az oktatás egyéb formáit tekintve sok-sok időt és energiát szenteltünk ennek a kérdésnek. Viszont szocialista fejlődésünk magasabb szintje t ovábbi követelményeket támaszt ezen a vonalon is. A nevelő munka jobb, tökéletesebb formáit szükséges érvényesíteni például azokkal az egyénekkel szemben, akik megtévedtek, belátták hibájukat és társadalmunk teljes értékű tagjaivá szeretnének ismét válni. S bár a fiatalkori bűnözés tendenciája nem emelkedő, mindent el kell követnünk, hogy az új nemzedéket megóvjuk a múltból örökölt káros behatásoktól. Ezekkel a problémákkal elsősorban az ifjúsági szervezeteknek kell foglalkoznia, ám nagy felelősség terheli a nemzeti bizottságokat is. Tudvalevő ugyanis, hogy a legtöbb fiatalkori bűnözés olyan családból kerül ki, ahol valamilyen okból kifolyólag felbomlott a szülők közötti viszony, vagy maguk a szülők is gyakorta összeütközésbe kerülnek szocialista társadalmunk mindenki számára egyaránt érvényes törvényeivel. Ezeknek a fiatalkorúaknak a neveléséről feltétlenül gondoskodni kell. Igaz, hogy nehéz, áldozatos munkát követelő feladat ez, viszont a közösség érdekében mindenkinek vállania kell a maga részét belőle. A szocialista törvényesség megszilárdításával összefüggő néhány kérdést említettünk. Olyan problémaköröket, amelyek egyértelműen rávilágítanak a kollektív felelősségtudatra. Arra a momentumra, amely a szocialista embertípus feltétlen "sajátja, amely összeegyeztethetetlen a közömbösséggel, hanyagsággal, nemtörödömséggel. fbpi

) NEM FÖLÖSLEGES FÁRADTSÁG A lakosság polgárvédelmi felkészítése fontos feladat. Ezt alátámasztja és a teendőket meghatározza a CSKP Központi Bizottságának 1971 márciusi határozata, amely egyben arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi helyzet enyhülése ellenére a polgárvédelmi felkészítés színvonalát tovább kell emelni és arra kell törekedni, hogy abba a lakosok minél szélesebb rétegeit bekapcsoljuk. Amíg ugyanis létezik a kapitalizmus, fennáll a háború veszélye is. Ez az állítás az elműt években nem egyszer beigazolódott Indokínában és a Közép-Keleten is. A lakosok polgárvédelmi felkészítésének nálunk már hagyományai vannak. Minden évben új témakörökkel foglalkoznak. A legtöbb esetben a polgárvédelem keretében szerzett ismereteket az ember odahaza, a békés építőmunkában is kamatoztatja. A Belügyminisztérium és a polgárvédelem központi törzskara határozata értelmében az idén megosztott lesz a lakosság felkészitése. Külön-külön témakört jelöltek ki az alkalmazottak és a nem munkaviszonyban levők számára. Az utóbbiak iskolagyakorlatokon vesznek részt, amelyeken nagy szerepük lesz a tűzoltóknak, az egészségügyi csapatoknak és a polgárvédelem más öntevékeny egységeinek. A gyakorlatoknak — amelyek célja megmutatni a lakosság tevékenységét, feladatát a kisebb tüzek oltásánál, s az elsősegélynyújtás lehetőségeit az égési sebeknél — az a célja, hogy a lakosság felfrissítse az e téren szerzett ismereteit és a'* a gyakorlatban is kipróbálja. A/, üzemekben ezeket az ismereteket a mankáúa lépés utáni első napokban el kell, illetve el kellene sajátítani, éppen ezért itt a foglalkozás a gázálarc helyes használatára. a vegyi eszközök elleni védelemre összpontosul. Erre a felkészítésre békeidőben is szükség van, mert egyre több az olyan üzem, amely a termelésben mű- és vegyi anyagokat használ. Ezek gyúlékonyak és a figyelmetlenség gázosítást idézhet elő. A polgárvédelmi felkészítés színvonalának növelése nagymértékben attól függ, hogy az előadók és oktatók milyen tudással rendelkeznek, hogyan készítik fel őket a a foglalkozásokra. Nem helyes, ha olyan oktatókat jelölünk ki, akik az adott témakör terén nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Ne essünk azonban egy másik végletbe sem, ne hagyjuk magukra a tapasztalt oktatókat, mert ezzel lehetetlenné tesszük számukra, hogy gazdag ismereteiket átadják munkatársaiknak. Ügyelni kell arra is, hogy az előadó és az oktató megfelelő módon alkalmazkodjon a helyi feltételekhez. Ez azt jelenti, hogy csak olyan ismeretek átadására törekedjék, amelyek az adott helyzetben a legszükségesebbek. A dolgozók és a lakosok túlterhelése számukra idegen fogalmakkal a felkészítés minőségét csupán rontja. Ezt szükséges szem előtt tartani és lehetőleg ehhez alkalmazkodni is kell. A polgárvédelmi felkészítés tehát fontos feladat. Ezt tudatosítaniuk kell az üzemek, a vállalatok gazdasági vezetőinek, a nemzeti bizottságok dolgozóinak és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek. Az ő feladatuk — amit a lakosság egységes honvédelmi felkészítéséről szóló törvény is magába foglal, — hogy megfelelő és alkalmas időben biztosítsák a lakosság részvételét az egyes foglalkozásokon, előadásokon. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a polgárvédelemre való felkészítés nem fölösleges fáradság. NÉMETH JÁNOS C gy-egy gyár, üzem szü™ letésének napja mindig örömteli esemény. A szimbolikus alapkőletétel reményeket, távlatokat villant fel, jövőt körvonalaz. A STROJSTAV szenei üzeme komoly vállalkozás, 210 millió koronát meghaladó beruházás. Az ünnepélyes alapkőletétellel egyidejűleg gyors ütemben indul meg az építkezés, hiszen már most „szorít" a határidő, a szenei gépgyárnak 1978 decemberéig el kell készülnie. Halász Lajos mérnököt, az építkezés körül tevékenykedő szakemberek közül a legilletékesebbet kérdezzük: — A negyvenkét hónapos határidő, tekintettel az építkezés arányaira, bizony kissé meghökkenti az embert. Vajon tudják-e majd tartani az ütemtervet? — Ügy véljük igen. A fettételeket biztosítottuk, és nagyon reméljük, „nem jön semmi közbe". A STROJSTAV új üzemére természetesen a városnak Is és az építőiparnak is na®y szüksége van. Panelgyárak gépi berendezései és egyéb nem kevésbé fontos gépek kerülnek majd ki a szenei üzemből. — Putzmeister licencben gyártunk majd különböző keverőgépeket, vakológépeket, amelyekre szintén nagy szüksége van építőiparunknak — fűzi tovább a szót Halász mérnök. — Azt szeretnénk, ha a város és környékének a lakossága megszeretné a gyárat, magáénak tekintené, tudatosítaná fontosságát. Tegyük hozzá, hogy a STROJSTAV az úgynevezett „tiszta" gyárak közé tartozüc. Tehát nem szennyezi a levegőt, a vizet, különösebb zajártalmat sem okoz. Ez a tény mindenekelőtt a szenei tavak partján egyre erőteljesebben kiépülő üdülőközpont szempontjából rendkívül fontos. Nem elhanyagoldandó momentum, hogy a STROJSTAV szenei üzeme újabb munkalehetőségeket biztosít a főváros árnyékában fejlődő kisvárosnak. Nem kevesebb mint hatszáz új munkaerő, mindenekelőtt géplakatosok, hegesztők, esztergályosok, marósok toborzására kapott engedélyt a vállalat, további százötven dolgozót átcsoSZÜLETÉSNAP Üj üzem épül Szencen portosítással kell biztosítania. Bennünket természetesen érdekelt, milyen lesz az új üzem teljesítménye? — Az évi árutermelésünk eléri majd a 240 millió koronát, s az évi nyereség a 80 millió koronát. A f—13-as vakológép szintén a STROJSTAV szenei üzemében készül majd. Nos, sokatmondó számok. Havel József mérnök és Tuptf fán elvtárs, aki egyébként már „kiköltözött" az építkezés színhelyére, persze további érdekes adatokkal is tudnak szolgálni. Az új üzem 9,2 hektár területen fekszik majd. Legnagyobb szerelőcsarr ^kának a területe 1,6 hektár lesz. A termőföld megvásárlásáért (100 évre) hat millió koronát fizetett ki a STROJSTAV.- A gépgyár „hektárhozama" magától érthetően lényegesen magasabb lesz az eddiginél. Nyilvánvaló, hogy ekkora üzem nem nélkülözheti az orvosi rendelőket, az 500 főt befogadó üzemi konyhát sem. Az sem érdektelen, hogy a beruházás 11,3 esztendő alatt térül meg. — Talán kissé korainak tűnik még a munka termelékenységéről beszélni — jegyzi meg Halász mérnök —, mégis elmondhatom, hogy egy dolgozóra átlagosan 320 ezer korona esik majd a korszerűen felszerelt üzemben. A termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók esetében ez a szám megkétszereződik, eléri a 668 ezer koronát, ugyanakkor az összehasonlítás kedvéért elmondhatom^ hogy szakágazatunkban ez a mutató 200 ezer korona körül mozog. A szenei gyár tehát többek között rendkívül magaá munkatermelékenységével iS kitűnik majd. Va)ós"ínűleg tehát nem véletlen, hogy a STROJSTAV-nak ez az építkezése immár az alapkőletételtőf kezdődően mintaüzemnek indul. Ugyanis erre vállaltak kötelezettséget azok a vállalatok, amelyek az üzemet nem csupán rekordidőben, hanem a minőség szempontjából szintén magas színvonalon óhajtják kivitelezni. Lényegében körvonalazható már az épülő gyár szociális programja is. A STROJSTAV terveiben 120 férőhelyes munkásszálló és 120 üzemi lakás megépítése is szerepel. S ami természetesnek számít: az üzem kapuin belül a lehető legkorszerűbb berendezések szolgálják majd az alkalmazottak egészségét, kényelmét, biztosítják a megfelelő munkakörnyezetet. A fővárostól húsz-huszonöt kilométernyire meghúzódó kisváros, amelyet mind a hazai, mind a külföldi turisták olyan szívesen keresnek fel nevezetes tavai és vendégszerető lakói miatt, új üzemmel gazdagodik. Ma, az alapkő ünnepélyes le- vil. 2, tétele alkalmából mindannyian kívánjunk sok sikert, szerencsét, alkotó lendületet a vállalkozáshoz. BALOGH P, IMRE ^ 1975.