Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 131. szám, szombat

A „KILENCEK" MARADNAK KILENCEN VAJÜDÓ BELÉPÉS A britek a Közös Piac alaku­lása (1958J óta folytonosan igyekeztek bejutni a közössége be. Kezdetben ezt a törekvésü­ket makacsul ellenezte és egé­szen haláláig sikeresen gátolta De Gaulle francia elnök. Az el­nökségben őt felváltó Pompi- dounak már nem kellett attól tartania, ha Angliát felveszik a Közös Piacba, esetleg arra tö* rekszik majd, hogy vezető sze­rephez jusson a közösségben. Erre megnyugtató biztosítékot a 80-as években az egyre hanyat­ló brit gazdaság helyzete adott. Anglia versenyképtelen lett a Közös Piaccal szemben és arra kényszerült, hogy illedelmesen kopogtasson a közösség ajtaján. De Gaulle halálával megszűnt a tagság útjában álló utolsó aka­dály és 15 éves huzavona után Nagy-Britannia 1973. január el­sejétől véglegesen a Közös Piac tagja lett. miért a népszavazás? Csakhogy a belépéssel Anglia gazdasági gondjai korántsem oldódtak meg. Elmaradt a be­lépéstől várt ipari fellendülés, az életszínvonal emelkedése. A belépést aláíró Heath-kormány kezdetben türelmességre intett, modnván, a belépés eredményei csak később jelentkezhetnek. A várakozást egyre többen nevez­ték „csodavárásnak“, tehát egyáltalán nem hittek benne. Főleg a munkásrétegek kezd­ték hangoztatni, hogy a belépés óta helyzetük nem­hogy javult volna, ha­nem egyenesen rosszabbodott. Ezt az elégedetlenséget karol­ta fel a Munkáspárt a konzer­vatív párt trónjának megingása idején folyt választási kam­pányban. Mind emlékezetes, a választási kampány során Wil- sonék sok szavazópolgárt azzal állítottak maguk mellé, hogy megígérték, ha rájuk szavaz­nak, rövidesen népszavazásra bocsátják: vajon a britek ma­radjanak-e, vagy távozzanak-e a Közös Piacból. Igaz ugyan, a Munkáspárt választási ígéretei­ből nemsokat váltott be. A kampány Idején fennhangon hirdette: államosítani kell a nagy gyárakat, majd fokozatom san az egész Iparágakat. Az ál­lamosítás azóta is csak ígéret maradt, mélyen hallgatnak ró­la, de azt már a Munkáspárt vezére sem engedhette meg ma­gának, hogy ne váltsa valóra legalább egyik választási ígé­retét: a közös piaci tagság ügyében megejtendő népszava­zást. Ezért idén a dublini kö­zös piaci csúcsértekezlet után — annak ellenére, hogy itt ki­harcolta, csökkentsék a brit befizetéseket a közös piaci kasszába — mégis ügy döntött: népszavazás dönti el majd a közös piaci tagság sorsát. Ezt a szavazóknak úgy jelentette be: „lám, betartom vá'asztási ígé­retemet“ IVIAKAUN) — NEM MARADNI PÁRTOK Miután nyilvánvalóvá vált, hogy június 5-én megtartják a népszavazást, érdekes polarizá­lódás játszódott le a brit pár­tokban. A referendumot meg­előző időszakban Nagy-Britan- niában nem is annyira Munkás­pártról és konzervatív pártról beszéltek, mind Inkább a közös piaci tagságot ellenzők és tá­mogatók két pártjáról. Ugyanis mindkét vezető párton — a Munkáspárton és a konzervatív párton — belül ts kialakultak a kilépést illetve maradást támo­gató csoportok. A választást megelőző kamnénvban a hatal­mon levő munkáspárti kormány miniszterei ís különböző nézete­ket vallottak a tagságról: a kor­mány balszárnyának öt minisz­tere a tagság ellen foglalt ál­lást. ÉRVEK — ELLENÉRVEK A tagság mellett kardosko- dók azzal érveltek, hogy „ma, radjunk a Közös Piacban, ha már beléptünk, ami úgy is ne­hezen valósult meg“. „Marad­junk Európában“ — hirdették kampány-plakátjaikon úgy ér­telmezve e felhívást, hogy a ki­lépés egyenlő lenne a szakítás­sal Európával, a britek elszige­telődéséhez vezetne. Másik érv­ként azt hozták fel, hogy a ki­lépést követően bizonytalan helyzet állna elő, mert a bri­teknek új gazdasági partnerek után kellene nézniük, hiszen a közös piaci országok piaca is­mét magas behozatali vámokkal lenne elzárva a brit termékek elől. A kilépést szorgalmazók — a munkások, a szakszervezetek és a kommunisták — nem ma» gyarázkodtak, statisztikai ada­tokkal érveltek. A belépés óta eltelt két és fél év alatt a tag­ság mratt félmillió munkaalka­lom morzsolódott fel Nagy-Brl- tannlában, mivel a kisebb brit üzemek nem bírták a konkur- renciát a nyugat-európai gyá­rakkal szemben, tönkrementek és kénytelenek voltak a mun­kásokat elbocsátani. Az inf­láció Angliában a legmaga­sabb a közös piaci országok kö­zül — 25 százalék, {míg Olasz­országban „csak“ 15 százalék). Az élelmiszerárak Is jelentő­sen emelkedtek, mert a közös piaci társulási szerződés auto­matikusan előírta, hogy az élel­miszer-behozatalt a közösség tagországaiból kell fedezni. így a háromszor olcsóbb új-zé- landi tej, vaj, tojás helyett a britek 1973. januárjától kényte­lenek a Közös Piac tagországai­ból behozott drága élelmiszere* két vásárolni. Ezeket, a valós tényeket sorakoztatta fel Gol- lan, Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának főtitkára a kam­pány során elmondott beszédei­ben. MÉGIS „IGEN" A tegnapi szavazatszámlálás során véglegessé vált, hogy a brit nemzetközösség polgárai a közös piaci tagság mellett dön­töttek. Ez az állásfoglalás vár­ható is volt. Elsősorban azért, mert sokat nyomott a latban a brit középrétegek és a nagybur­zsoáziához tartozó csoportok szavazata, akiknek pedig ér­dekük a közös piaci tagság fenntartása. Másodsorban és nem utolsósorban — kifogás­talanul működött Wilson sok­szor bevált, kipróbált propa­ganda-gépezete. Ahol tudta, ámította a szavazókat, azt mondta a kilépés a gazdasági összeomlás ördögét festené a falra. A szavazók egy része, úgy látszik, elhitte a rémíszt- getést. Ezt, persze, a szavazók tájékozatlanságának a követ­kezménye Is, hiszen egy közvé­leménykutatás során kiderült: a megkérdezett brit polgároknak csupán 17 százaléka tudta, hogy a Közös Piacnak kilenc tagor­szága van és Brüsszelben mű­ködik a közösség központja,. Wilson brit miniszterelnök elégedett lehet a népszavazás eredményével, de korántsem töltheti teljes nyugalomban va­kációját, mert az, hogy Anglia továbbra Is a Közös Piac tagja marad, még nem oldja meg a brit gazdaság problémáit. P. VONYIK ERZSÉBET A SZALJUT—4 PROGRAMJA VÁLTOZATLAN Moszkva — A TASZSZ külön- tudósítója jelenti a repülésirá­nyító központból: A Szaljut-4 szovjet tudomá­nyos orbitális állomás tovább működik a kitűzött program szerint. Pjotr Klimuk és Vitalij Sze- vasztyjanuv űrhajós csütörtöki munkanapja a szokásos munka­napoknál kevésbé feszített volt. A két űrhajós takarított, torná­zott, a műszereket készítette eló a további kutatásokhoz, a nap egy részét pedig pihenés­sel töltötte. A moszkvai idő szerint a péntek reggel 7 órakor kezdő­dött munkanapon az űrhajósok­nak egészségügyi kísérleteket kell végrehajtaniuk. A teljes nyugalomban töltött éjszakai alvás után vérkeringési, szív­ás tüdőműködés vizsgálatokat végeztek megfelelő orvosi mű szerek és biológiai berendezé­sek felhasználásával. Az orvosi ellenőrzés adatai és az űrhajósok jelentése sze­rint Klimuk és Szevasztyjanov egészségi állapota és közérze­te jó. A berendezések és a mű­szerek hibátlanul működnek. A Szaljut-4 repülése folytatódik. GIEREK A LENGYEL-SVÉD KAPCSOLATOKRÓL Varsó — Edioard Gierek, a LEMP KB első titkára négyna­pos hivatalos svédországi láto­gatásáról hazatérve Varsóban nyilatkozott a lengyel sajtónak. — Olof Palme miniszterel­nökkel igen fontos dokumentu­mot írtunk alá, éspedig a len­gyel—svéd jószomszédi, békés együttműködési és kölcsönösen baráti kapcsolatok alapelveit és tartalmát meghatározó nyilat­kozatot — mondotta E. Gierek. — Aláírtuk a 10-éves gazdasági, ipari ós tudományos-műszaki együttműködés további fejlesz­tésének feltételeit és irányát rögzítő kormányközi egyez­ményt is, amely új távlatokat nyit kölcsönösen hasznos gaz­dasági kontaktusaink bővítésé­ben. — Minden területen együtt­működésünk további erősítésére törekszünk. Ezzel hozzá aka­runk járulni az európai és nem­zetközi enyhülést folyamat megszilárdításához, visszafor­díthatatlanná tételéhez. — Kontinensünkön kiemelke­dő szerepe van az összeurópai konferenciának. Örülök, hogy Lengyelország és Svédország egymáshoz nagyon közel álló nézetet vall e konferencia mi­előbbi, legmagasabb szintű, si­keres befejezését illetően. — örülünk annak, hogy a svéd—lengyel viszony valóban jószomszédi. Arra törekszünk, hogy még tovább erősítsük és mélyítsük — fejezte be a LEMP KB első titkára. AZ OS AID BESZÜNTETI LAOSZI TEVÉKENYSÉGÉT Vientiane — Az Egyesült Ál­lamok nemzetközi fejlesztési hivatala fUSAID) mindennemű laoszi tevékenységének beszün­tetése és a hivatal alkalmazot­tainak kivonása Laoszból — a laoszi nép győzelme a függet­lenségért és a szuverenitásért vívott harcban — írta egyik kommentárjában a KPL, a Lao­szi Hazafias Front hírügynök­sége. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a laoszi Ideiglenes nemzeti egységkormány május 21-én határozta el, Vientlane- ban és az ország más területein feloszlatja az USAID kirendelt­ségeit. Ezzel eleget tett az ame­rikai neokolonializmus ellen őr- szágszerte lezajlott tömegfel­kelésekben elhangzott jogos kö­veteléseknek. Az USAID laoszi vágyonát át kell adni az Ideiglenes nem­zeti egységkormánynak. „Az amerikai nemzetközi fej* lesztési hivatal az elmúlt húsz esztendőben az Egyesült Álla­mok laoszi támadó háborúját szolgálta — hangsúlyozta to­vábbá a KPL hírügynökség. — Az USAID révén 2,5 milliárd dollárt folyósítottak a laoszi árulók klikkjének. E klikk 70 000 fős hadseregének, továb­bá az országban állomásozó amerikai katonáknak és kato­nai tanácsadóknak. Az elmúlt két esztendőben e hivatal köz­vetítésével dollárok százmilliói áramlottak az árulók kezébe, hogy aláássák az 1973. évi bé­kemegállapodást“. A laoszi minisztertanács úgy határozott, hogy javasolja Szu- fanuvongnak, a laoszi országos politikai koalíciós tanács elnö­kének, a laoszi Hazafias Front KB elnökének, hogy a király­ság egész területén valósítsa meg a laoszi közigazgatás tel­jes egységesítését — közölte Ouday Souvannavong tájékoz­tatásügyi államtitkár. Jelezte azt is. hogy a minisz­tertanács elfogadta a vientianei félhez tartozó ötödik miniszter­nek, a jelenleg Genfben tartóz­kodó Khamphay Adhay egész­ségügyi miniszternek a lemon* dását. Pinochet ködösít Havanna — „Elképesztő, ci­nikus, nevetséges..." — ezek­kel a jelzőkkel illették a la­tin-amerikai országok lapjai Pi­nochet „Chile jelenéről és jö­vőjéről" szóló nyilatkozatát. A junta feje több órás beszélge­tést folytatott a földrész egyik legreakciósabb lapjának, a san-. tiagól „El Mercurio“-nak a ve­zető munkatársaival. A fasiszta junta vezetője a többi között kijelentette: „kor­mányom az elmúlt ötven év legjelentősebb társadalmi átala­kítását kezdte meg az ország­ban“. A későbbiekben azt fejte­gette, hogy „Chile ma példát mutat a rend, a béke, a szo­lidaritás és a reménység pél­dáját“. Pinochet szerint rend­szere „mintája lesz az igazsá­gosságnak, az emberi jogok­nak“. Pinochet egy szót sem szólt az ország négymilliárd dollár adósságáról, a világrekordot elért inflációról, a 15 százalé­kos munkanélküliségről, a be­börtönzött tízezrekről. A vene­zuelai „Nációnál“ szerint: „A juntának nincs más választása, mint hogy szép szavakkal, kö­dösítéssel, megpróbálja elterel­ni a figyelmet az ország ag­gasztó helyeztéről". Chilével kapcsolatos a ha­vannai rádió jelentése Is, amely — a chilei ellenállók hírforrá­sára hivatkozva — beszámolt arról, hogy június 2-án Luis Corvalánt, a ritoquel táborból átszállították a Santiagő köze­lében lévő „három nyírfa* ne­vű koncentrációs táborba. Rend­kívüli biztonsági intézkedések közepette vele együtt szállítot­ták a népi egység több bebör­tönzött vezetőjét is. A jelentések szerint Corva­lánt a többi foglyoktól elkülö­nítve a parancsnoki épület har­madik emeletére helyezték el. Teljesen elzárva a külvilágtól, őrizetét a „NINA“. a chilei gestapo vette át. Nincs maradás Algír — A hivatalos látogatá­son Algériában tartózkodó Nguyen Thi Binh, a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormányának külügy­minisztere nyilatkozott az APS algériai hírügynökség munka­társának. Egyebek között leszögezte, az Egyesült Államok fegyveres erői kivonásának kell lennie az első lépésnek Dél-Vietnam és Thaiföld, valamint a többi dél- keletázsiai ország közötti kap­csolatok rendezése felé. „Thaiföldön az amerikai tá­maszpontok felszámolását kö­vetelő mozgalom bontakozott ki, s a thaiföldi kormánynak köte­lessége tekintetbe venni e kö­vetelést — folytatta a kül­ügyminiszter-asszony. — A Thaifölddel és más szomszédos délkelet-ázsiai országokkal va­ló kapcsolatok rendezése felé az első lépés az amerikai tá=» maszpontok leszerelése és az Egyesült Államok fegyveres erőinek kivonása“* néhányI SORBAN, MOSZKVÁBAN befejezte ülé­sét a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága, amely a szo­cialista közösség országai gaz­dasági kapcsolataival összefüg­gő kérdésekről tárgyalt. Ezen­kívül megvitatták a szocialista világpiac 1990-ig történő fej­lesztésével kapcsolatos prognó­zist is. PÚJA FRIGYES magyar kül­ügyminiszter tegnap folytatta hivatalos megbeszéléseit a fran­cia kormány tagjaival. A két­oldalú kapcsolatokon kívül idő­szerű nemzetközi kérdéseket vitatnak meg. A CEAUSESCU román államfő brazíliai hivatalos látogatásáról kiadott közlemény szerint a két ország növeli gazdasági együtt­működését, különösen az áru­csere-forgalomban. OSKAR FISCHERNEK, az NDK külügyminiszterének meghívá­sára Berlinbe érkezik Casaroli érsek, a Vatikán megbízottju, hogy kölcsönösen érdeklődésre számottartó kérdésekről tár­gyaljon. PEREZ venezuelai köztársa­sági elnök felszólította az or­szág lakosságát, hogy fogjon össze az ország természeti kin­cseinek védelmére. Parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az ország népgazdaságának elő­rehaladása megköveteli az egy­séges irányítást. A KÖZŰS PIAC országaiban 1975. első felében 8,7 százalék­kal csökkent az acéltermelés a tavaly óv hasonló időszakához képest. Ez a csökkenés az em­lített közösség tagállamai gaz daságának erős csökkenését mutatja. A SZOVJET fővárosban Alek­szej Koszigin miniszterelnök megbeszélést folytatott Gastou Thorn luxemburgi miniszterei - nőkkel és külügyminiszterrel a két országot érintő időszerű politikai és gazdasági kérdések- ről'. MÁJUS 4. óta 11 szovjet ha­jórakomány érkezett a Dél-viet- nami Köztársaságba, amely kü­lönböző élelmiszereket és más szükséges létszükséglet! cikke­ket szállított, mint a szovjet nép ajándékát a felszabadult dél-vietnami lakosság számára. TEGNAP megkezdődött a B—- 52-es amerikai óriás bombázók még Thaiföldön levő utolsó kö­telékeinek kivonása e délkelet­ázsiai országból. TAJVAN manilai nagykövete elutazott állomáshelyéről, mi­vel a fülöp-szigeti elnököt hi­vatalos látogatásra Pekingbe hívták meg. EGY DÉL-KOREAI ellenzéki párt vezetője követelte, hogy Pák Csöng Hi elnök érvényesít­se az antidemokratikus körül­ményeket és állítsa helyre az országban a demokráciát. A VIETNAMI Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlésének ülésszaka Pham Van Dong mi­niszterelnököt megerősítette tisztségében és megbízta az új kormány megalakításával. SOUVANNA PHOUMA laoszi minisztereluök egy amerikai új­ságírónak adott nyilatkozatá­ban közölte: a teljes egyesülés meggyorsítása érdekében egyet­értett azzal, hogy a laoszi ha­zafias erők bevonuljanak az ország legnagyobb városaiba. AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatja a namibiai helyzetről folyó vitáját. Hírek szerint rö­videsen határozati javaslatot terjesztenek az ülés elé. HUSZÁR ISTVÁN, az MNK mi­niszterelnök-helyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke pén­teken a román kormány meg­hívására Bukarestbe érkezett, hogy megvitassa az 1976—1980. évi tervegyeztetéseket a két ország között A PORTUGÁL kormány közöl­te annak- a törvényjavaslatnak a szövegét, amely szerint el­lenőrzés alá vehetik a népgaz­daság érdekeit megsértő ma­gántulajdonosok vagyonát. „Ügy véli-e, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Gazdasági Közösségben (Közös Piacban/ kell maradnia?“ — erre a kérdésre adtak választ csütörtökön a brit nemzetközös­ség szavazásra jogosult polgárai. A válaszadás tulajdonkép­pen népszavazás volt Nagy-Britannia közös piaci tagságának kérdésében. A referendumon meglepetés nem született, mint várható volt, győzött a Közös Piacon belüli maradást szorgal­mazó tábor. Így tehát Anglia két és fél éves tagság után to­vábbra is a Közös Piac tagállama marad.

Next

/
Thumbnails
Contents