Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám, péntek

1975. VI. 27. Sikerült az országos spartakiád I W í W * I * * s o foprobaja /Folytatás az 1. oldalról.) első fellépési nap gyakorlatait lartalmazta, a spartakiád ki- csúcsosodásának hatalmas nyi­tánya volt. Pontosan 14.00 órakor meg­szólaltak a harsonák és bevo­nultak a sporttelepre az élőkép alkotói, valamint a csehszlovák és szovjet zászlót vivő katonák. A csehszlovák himnusz hang­jaira felvonták az árbocra a lobogókat, majd amikor levo­nultak a pályáról, jöttek a leg­fiatalabbak, a kisdiákok, fehér téglagyakorltukkal. Mindenki megcsodálta örömteli és játé­kos mindamellett fegyelmezett fellépésüket. E gyakorlat vezetője és szer­zőtársa, Zora Vraüáková a szám végeztével így nyilatko­zott: „A mai főpróba még job­ban sikerült, mint a szerdai próba, nagyon elégedett va­gyok. Ez az odaadó oktatók­nak és a tanulékony gyakor- latozóknak egyforma érdeme. Lényegesen javult a gyakorla- tozóknak a sporttelepre való érkezése, majd a távozása.“ Ezenkívül még további bét bemutatót élvezhetett a közön­ség. A fiatalabb diáklányok a sportteret színes rétté varázsol­ták, az idősebb diákok, a nők, lentette: „Nagyon elégedett vagyok, minden kívánságom teljesült. A nők nagy szeretet­tel és becsvággyal adták elő gyakorlatukat. Remélem ez nemcsak a főpróbára vonatko­zik, hanem így lesz a bemu­tatón is. Bízunk abban, hogy az előadás is hasonló sikerrel ér majd véget. Ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk, be kell várni a nap befejeztét, s akkor egységessé egészül minden gyakorlat értéke, színvonala.“ a fiúk, a HESZ-tagjai és az ipari tanulók, valamint a had­sereg gyakorlata mind külön- külön, együttvéve is felejthetet­len élménynek bizonyult. A nők Smetana „Hazám“ című szimfonikus költményé- nek dallamára valóban csodá­latos előadást produkáltak, el­mondhatjuk, hogy mindenkinek íi vágya valóra vált. Drahomíra Horáková, e gyakorlat szerzője már az előző próba után kije­Atlétáink veresége Budapesten A tv és a spartakiád A Csehszlovák Televízió ma az első műsoron rendkí­vüli közvetlen adást biztosít a spartakiád második napi főpróbájáról. A színes adás kezdete 14 óra. Ezzel a délutáni tv műsor így alakul: 13,55 órakor hí­rek, 14,00—17,40 nrszágos spartakiád, 17,40 tv híradó, 1H.00 az ölletesehb nyer. ELÁZOTT SPARTAKIÁDOK Tekintettel a szeszélyes időjárásra — az utóbbi napokban nem egyszer tapasztaltuk, hogy Prágában a „derült égből a mennykőcsapás“ sem megy ritkaságszámba. A tornászoknak a zivatarra és záporesőre is lel kell készülniük. A legtöbben azon­ban kedélyesen fogadják ezt a kis kellemetlenséget. Dr. Jaroslav Štercnek évtizedek óta vesszőparipája a tömeg- torna. Már az első spartakiádok megszervezéséből is tevékeny részt kért. Gazdag tapasztalataival ma is kiveszi részét a spar­takiád bonyolult szervezési nuinkáiából. A parancsnoki hídon állva az évek folyamán nem egy felejthetetlen emlékkel lett gazdagabb. Az 1955-ben megtartott spartakiád alkalmával pl. egy fél órá­val a HESZ kis modellezőinek a fellépte előtt a meteorológia heves vihar közeledtét jelezte. Minthogy a gyerekek és a mo­dellek épsége forgott kockán, pillanatokon belül határoznia kellett. Döntése értelmében a gyerekeknek az öltözőben volt a helyük, de a legtöbben csak megkésve reagáltak utasítására Az ügyes kezek munkája, a repülőgépmodellek természetesen tönkrementek a szélviharban és zuhogó esőben. Ám dr. Stercnek önnél kellemesebb emlékei is vannak, ame­lyek a III. országos spartakiád előkészületeinek az idejébe ve­zetnek vissza. A járási spartakiádokon már akkoriban is több mint egymillió tornász bizonyította be a több millió főnyi közönség előtt rátermettségét, lelkesedését és fegyelmezettsé­gét, ami abban az évben rendkívüli önmegtagadást feltételezett. A hosszú, kemény telet ugyanis hűvös, esős tavasz és nyár kö­vette, a fiatalok majdnem minden vasárnap ínegáz^ak. Egy alkalommal a j ályát is elöntötte a víz, meg a jelzéseket Is elmosta. A közönség hazafelé szállingózott. A 400 tornásztól függött, hajlandók-e fellépni vagy sem. Sok idejük nem volt a gondolkodásra és aligha remélhették, hogy az idő megjavul. Mégis a fellépés mellett döntöttek. Kiszaladtak a pályára, a már távozóban levő közönség pedig megszégyenül teii foglalta el ismét helyét a nézőtéren. A tornászoknak a zuhogó esőben is óriási sikerük volt. Noha valamennyien bőrig áztak, nem sajnálták az áldozatot. Az öltözőben megmosakodtak és a forró tea szürcsö- lése közben kedélyesen elbeszélgettek. A spartakiádok nem szűkölködnek hasonló felejthetetlen élmé­nyekben és ez alól a jelenlegi sem képez kivételt. Az előkészü­letek örömei, a testnevelő egységekben folyó gazdag, tarka élet pedig még vonzóbbá teszi ezt a nagy ünnepet, amelyen az idén felszabadulásunk 30. évfordulójáról is megemlékezünk. — km — Budapesten befejeződött a kétnapos Magyarország—Csehszlo­vákia férfi és női atlétikai viadal. Mind a férfiaknál, mind a nőknél csapatunk a vártnál súlyosabb vereséget szenvedett. A iicík versenyét a magyar lányok 83:63 arányban nyerték meg, míg a férfiaknál még súlyosabb a vereség aránya. Férfi atléta- válogatottunk ezelőtt tíz évvel szenvedett utoljára vereséget a magyaroktól. A második versenynap nem hozott olyan kimagasló eredmé­nyeket, mint a csütörtöki. Atlétáink teljesítménye közül ki­emelkedik I) a n é k 63,72 méteres diszkoszvető eredménye, ami olimpiai bajnokunk idei legjobb teljesítménye. Jól szerepeltek női diszkoszvetőink is, kettős győzelmet arattak. Tegnap mind­össze egy országos csúcs született, ezt a magyar Lázár állí­totta fel a »00 méteres női síkfutásban. EZ VOLT MÉG WIMBLEDONBAN A legújabb jelentések szerint a csehszlovák Tomanová a női egyes 3. fordulójába jutott, 6:0, ü:2 arányban győzött az új-zé- landi Connor ellen. A férfiak 3. fordulójában: Connors (ame­rikai)— Cox (angol) 6:4, 6:2, 6:2, Ashe — Gottfried (ameri­kaiak) 6:2, 6:3, 6:1, Burg (svéd) — Fillol (chilei) 0:6, 6:4, 6:4, 6:3, Ramirez (mexikói) — Panatta (olasz) 6:4, 7:5, 7:5, Riessen — Pasarell (ameri­kaiak) 6:4, 6:4, 1:6, 9:8. A második nap eredményei — férfiak — 200 in: 1. Rohnian 21,4, 2. Lépőid 21,ti, 3. Stros 21,7, 4. Galántai 22,1, 800 ni: 1. Zsin ka 1:52,4, 2. Zeinen 1:52,7, 3. Si- sovsky 1:5>2,8, 4. Timko 1:54,1, 400 in gát: 1. Kársky 51,4, 2. Navrátil 52,3, 3. Aradi 53.0, 4. Kristóf 53,3, 5000 m: 1. Pénka- va 13:49.8, 2. Jánsky 3. Mohácsi, 4. Török, kalap;iosvetés: 1. Encsi 70.30, 2. Hájek 68,18, 3. Tamás 87.30, 4. Manak 68,52, hármasug­rás: 1. Cifra 16,19. 2. FiSer 15,97, 3. Katona 15,97, 4. Sasin, disz­koszvetés: 1. Danék 63,72, 2. Mu­rányi 82,96, 3. Horváth 60,14, 4. Silhavy 59,20, 3000 ni akadály: 1. Bartos 8:47,4, 2. Molnár, 3. Tóth, 4. Kocsis. Magasugrás: 1. Kelemen 218, 2. Moravec 218, 3. Major 214, 4. Ale­xa 210, 4X400 méteres váltó: 1. Magyarország, 2. Csehszlovákia Nők — 200 m: 1. Orosz 23,4, 2. Veverková 24,1, 3. Szabó 24,5, 4. Jarošova 24,7, 800 m: 1. Lázár 2:02 — új magyar csúcs, 2. Cerchtanová 2:04,1, 3. Kulcsár 2.06,2, 4. Nenulová 2:07,3, 100 na gát: 1. Bruzsenyák 13,4, 2. Ba­logh 13,7, 3. Pliinová 14,4, 4. Schiinaueravá 15,3, 3000 m: 1. Jakab 9:28,4, 2. Prlvelová, 3. Zsi- lák, 4. Varcabová, diszkoszvetés: 1. Vyhnalová 59,84, 2. Protizová 5ö,94, 3. Czabán 5il,74, 4. Ircsik 50.82, magasugrás: 1. Szanmel 185, 2. Bradáčova 185, 3. Mračno- vá 185, 4. Rudolf 182. 4 X 400 m váltó: 1. Magyaror­szág 3:36,1, 2. Csehszlovákia. ÜDVÖZLET AZ OTTHONIAKNAK A felhőszakadás — nyilván a spartakiád „tiszteletére“ — napi­renden van Prágában. A meteo­rológiai jelentés szerint a kedd délutáni zivatar alkalmával a ruzynei repülőteret elárasztott csapadék meghaladta a márciu­si esőzések átlagát. A záporeső természetesen a Dzbán üdülőte­lepen felépült sátorvárost és a strahovi stadiont sem kímélte meg. Szerencsére azonban a szeszélyes időjárás nagyobb ká­rokat nem okozott. A beázott sátrakat a tűzoltók, a katona­ság, a közbiztonság tagjai és a közlekedési dolgozók segítségé­vel sikerült néhány órán belül rendbehozni. Az időközben megjelent autóbuszok j>edig a gyerekeket helyezték bizton­ságba. Az idősebb tornászok pedig — mi mást tehettek? — nem vesztették el jókedvüket. — A próba ugyan abbamaradt, de azért a spartakiádra vállalt gyakorlatok hibátlanok lesznek, a programot is teljesítjük. Sportolók vagyunk, s ezért sportszerűen fogadtuk a termé­szet tréfáját — mondják mo­solyogva legújabb ismerőseim: Mihály Kati, Simon Klári és Réz Kati a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) alapfokú iskola napközi otthonának pedagógu­sai. A villamosban figyeltem fel rájuk. Elegáns szilvakék nadrágkosztüm az egyenruhá­juk a spartakiádon, de most is Hosszú volt az út, de célhoz vezetett Igen, amíg a gyakorlatozok, okta­tók eljutottak Prágába, addig sokat kellett dolgozniuk, hosszú utat kel­lett megtenniük. Erről beszélgettünk Princzkel Józseffel, a zselízi magyar gimnázium testnevelő tanárával, akit már a múltban bemutattunk olvasóink­nak. Most talán csak annyit, hogy nemcsak a spartakiád lelkes híve, ha­nem több más funkciója melleit az Országos Központi Oktatótanács tag­ja is, tehát mindenképpen kompetens arra, hogy a jelenlegi prágai esemé­nyekről nyilatkozzon. 0 Vajon megérte-e mindez a sok mun­kát, s ha igen miért? — hangzott első kérdésünk. — Ha figyelembe vesszük a feltételeket, elhatározásunkat, hogy a felkészülési cik­lus ne legyen egy évnél hosszabb, s hogy szabad időben történjék, ne zavarja a diá­kokat a tanulásban, a dolgozókat munká­juk elvégzésében, akkor bátran állíthatom, hogy amit most elértünk, az minden te­kintetben csúcsot jelent, Valamennyi gya­korlat modernebb és színvonalasabb mint a múltban volt. — Persze, sokáig aggódva tekintettünk a jövőbe, félő volt, vajon sikerül-e elhatá­rozásunkat maradéktalanul teljesíteni. A helyi, a körzeti, de elsősorban a járási spartakiádokon sikerült a magunk elé tű­zött feladatokat megoldani. Itt ismételten hangsúlyozni akarom, ezt elsősorban an­nak köszönhetjük, hogy a kezdet kezdetén sikerült a nemes ügynek a legtapasztal­tabb oktatókat megnyerni. — Nem lehet arról vitatkozni, milyen társadalmi, pnlitikai és a testnevelésre vo­natkozó jelentősége volt egyrészt a felké­szülésnek, másrészt a bemutatónak, me­lyeknek értékén mit sem rontanak azok a nehézségek, melyek a felkészülés termé- szetes*kisérői voltak. Mily nagy sikernek számít — s ezt senki sem vitathatja —, hogy a nők 60 százaléka, ha nem kapcso­lódik be a spartakiádra történő felkészü­lésbe, akkor el sem jut az alapfokú test­nevelésig, így pedig rendszeresen végez­tek rekreációs testmozgást. Már azok is, akik csak a járási fellépéseken vettek részt, eljutottak más vidékre, ahogy ezt mondani szokták, világot láttak, ami az­után fokozott mértékben vonatkozik a Prágában szereplőkre. 0 Mikánt telnek napjaik? — Az első fázis nehéz volt. Féltünk at­tól, hogy a nagy kánikulában fizikailag nem bírják a napi kétszeri gyakorlást, de tévedtünk, a kezdeti fáradtság eltűnt, s még az eső sem zavarta meg a felkészü­lés utolsó fázisát. Az elszállásolás körül visszásságra adott okot, hogy egy iskolá­ban 350-en laknak, a kedélyek azonban megnyugodtak, s eddig senki sem jelen­tette be, hogy márpedig ő hazautazik. A vidéki gyakorlatozóknak a prágai itt-tar- tózkodás rendkívüli élményt jelent. A fia­talok különböző kultúr- és egyéb akciókon vesznek részt, amilyeneknek valóban csak ritkán lehetnek részesei. Mindent össze­gezve, nyugodtan állíthatom, hogy megér­te a fáradságot. 0 Bizonyára gondoskodtak tartalékról, hiszen kiesésre mindig kell számítani? — Ezzel természetesen mindig számolni kell, sérülés, betegség előfordulhat. Ezért mintegy 5 százalékkal több gyakorlatozó jött Prágába, mint amennyi egy-egy fellé­péshez szükséges. De ők is szóhoz jutnak, vagy a főpróba során, vagy pedig a szom­bati és vasárnapi bemutatókon. A sparta­kiád megmozgatta ezúttal első ízben a sportolók nagy tömegeit is, beleértve az élsportolókat is. Persze ide tartozik a tu­risztika és a töhbtusa, amely a sokoldalú­ságot szorgalmazza. Ezzel elértük, hogy a spartakiád eseménysorozat nagy tömege­ket mozgatott meg, és ez volt a fő cél. 0 Vajon lesz-e folytatás és milyen? — Ilyen nagy tömeget a rendszeres testnevelési mozgalomba bevonni nemigen lehetne, hiszen nincsenek mindenütt ked­vező feltételek. Az alapfokú testnevelési szövetség azonban méltán elvárja, hogy a spartakiád részvevőinek nagy része foly­tatja majd a testedzést, mert az eddigiek bebizonyították, hogy szabad idejüket nemcsak kellemes szórakozásra, hanem egyúttal egészségük megszilárdítására is felhasználhatják. Hiszen a felkészülés so­rán bebizonyosodott, hogy a gyakorlatozok erőnléte javult. Mindezt fiatalon kell kez­deni, amit a „Szülők és gyermekek“ gya­korlat is ékesen bizonyít. — Erre fogunk a jövőben törekedni. Bár sokan már fáradtságra panaszkodnak, és hajtogatják, hogy elég volt, de tudom, egy kis pihenő után később ismét csata­sorba állnak és lehet rájuk számítani. Ami kétségtelenül bíztató a jövőt illetően. (kollár) ezt az öltözetet viselik. Még so­hasem jártak Prágában, érthe­tő, hogy a legnagyobb elragad­tatás hangján beszélnek az óvárosi szűk utcákról, a közép­kori épületekről, a főváros ér­dekes műemlékeiről, melyekkel — amint mondják — nem tud­nak betelni. Természetesen a Vencel téri aluljáró mozgólépcsőit és a metrót is kipróbálták már. A Nemzeti Múzeum természettu­dományi kiállításán különösen a ritkaságszámba menő ásvá­nyokat és a sok millió évvel ezelőtt hazánk területén élt ál­latokat csodálták meg. Péntek este a vinohradyi színházba mennek, hogy megtekintsék a spartakiád vendégeinek tiszte­letére rendezett „A holnapnak élünk“ című műsort. — Nagyon jól érezzü’: ma­gunkat — mondja Réz Kuti — csak azt sajnáljuk, hogy úgy szálad az idő. Mihály Kati veszi át tőle a szót: — Legalább még egy liélig maradnánk Prágában, hogy a számos képtárral és a várral is tüzetesebben megismerkedjünk. — Időnk volna bőven — folytatja Simon Klári — a taní­tás befejeződött már, a szün­időben lesz alkalmunk kipihen­ni magunkat. Igaz ugyan, hogy ez az állí­tás teljes mértékben nem felel meg a valóságnak, hiszen a sportolásról és a tornáról nyá­ron sem hajlandók lemondani a lányok, de mentségükre szól, hogy fiatalok és ezért a spar­takiád okozta fáradalmaikat is minden bizonnyal hamarosan kiheverik. Most is „hazafelé“ igyekez­nek pihenni ideiglenes prágai otthonukba, a vršovicei város­körzet Estónska utcai iskolájá­ba, ahol a szálláson kívül kitű­nő ellátásban is részesülnek. — Ha mindent megennénk, amit a tányérunkra tesznek, alaposan meghíznánk. Ezt pe­dig egyikünk sem szeretné — nevetik el magukat. Amikor kiszálltam a villa­mosból, utánam kiáltották: írja meg kérem azt is, hogy jól va­gyunk és üdvözöljük az ottho* niakat. Kívánságuknak ezúton teszek eleget. —km-» Az országos spartakiád első főpróbájának nyitá­nyán a hatalmas nézősereg kitörő tapssal jutal­mazta a kisdiákok „Kis építő * elnevezésű gyakor* latát..,

Next

/
Thumbnails
Contents