Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám, péntek

Äz együttműködés megsokszorozza erőnket // n'ntás az 1. oldalról/ u:t> s V ik formáit és módsze­reit. lokozzuk hatékonyságát s így gyarapítsuk eredményeit is az egyes tagállamok és egész közösségünk javára. Az elfogadott tanácskozási program és a KGST-szervek ál­tal előkészített és előterjesz­tett dokumentumok és terveze­tek elegendő alapot nyújtanak a gazdaságaink döntő fontos­ságú fejlesztési problémáinak közös megoldásában és a köl­csönös együttműködésben elért eredmények értékelésére, a szo­cialista gazdasági integráció fejlődése alapvető feladatainak és irányának meghatározására a következő időszakban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya általá­ban pozitívan értékeli a komp­lex program eddigi teljesítését. A KGST tevékenységében az el­múlt időszakban elért eredmé­nyek véleményünk szerint nagy jelentőségűek közössé­günk további fejlődése szem­pontjából. Ezt abban látjuk, hogy az 1976—1980. évi nép- gazdasági tervek folyamatban levő egybehangolása a komp­lex program feladatai teljesí­tésének biztosítására irányuló törekvéssel együtt eleve meg­határozza további előrehaladá­sunk lehetőségeit és erőforrá­sait a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésében az el­következő öt évben. Értékeljük a végrehajtó bi­zottságnak, a Bajbakov elvtárs vezette tervezési bizottságnak, a Kirilin elvtárs vezette tudo­mányos-műszaki bizottságnak és a többi KGST-szervnek azt a törekvését, amely a komplex program — közösségünk közös stratégiai terve — feladatainak teljesítésére irányul. Ugyanak­kor feltétlenül szükséges, ho«y elemezzük a fő okokat, ame­lyek fékezik általános teljesíté­sét, és megfelelő intézkedése­ket tegyünk azokon a területe­ken, amelyek ezt előidézik. Pártunk központi bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya pozití­van értékeli az elmúlt időszak­ban a testvéri államokkal foly­tatott tárgyalásaink eredmé­nyeit. Főként a Szovjetunióval folytatott tárgyalásaink terem­tenek feltételeket népgazda­ságunk dinamikus fejlesztésére a következő ötéves tervben. Az elfogadott egyezmények kife­jezik azt a törekvésünket, hogy a CSKP XIV. kongresszusának irányelveivel összhangban, cél­tudatosan bekapcsoljuk a cseh­szlovák gazdaságot a szocialis­ta integráció folyamatába. Emellett a kapacitások közös építésére vonatkozó megállapo­dások nézetünk szerint e fo­lyamat fontos elemei. A koordinációs munkálatok eredményei számunkra a hato­dik ötéves népgazdaság-fejlesz­tési terv összeállításakor szük­séges döntő fontosságú feltéte­ket jelenti. Főként a Szovjet­unió megértése folytán sikerült lényegében biztosítanunk az 1980-ig terjedő gazdasági fej­lődést alapvető fűtőanyag- és energiafajtákkal, vasérccel és további nyersanyagokkal. Ugyan csak a nemzetközi sza­kosításról és termelési koope­rációról folytatott tárgyalások elősegítették e^yes szándékaink megvalósítása lehetőségeinek tisztázását, hogy szerkezeti változtatásokat eszközöljünk a feldolgozó iparban, főleg a gépgyártásban, a vegyiparban és a fogyasztási cikkeket ter­melő iparban. A csehszlovák küldöttség eb­ből kifolyólag támogatja a népgazdasági tervek jelenlegi egybehangolásának pozitív ér­tékelését, amelyet a KGST 29. ülésszakának határozati javas­lata tartalmaz. Küldöttségünk továbbá egyet­ért a KGST-tagállamok sokol­dalú integrációs intézkedései 1976—1980. időszakra vonatko­zó egyeztetett tervének javas­latával, amely valóban gazda­sági együttműködésünk új táv­lati elemét jelenti. Részünkről minden szükséges intézkedést megteszünk, hogy a tervből és a további egyezményekből ere- dő kötelezettségeinket a ti. öt­éves tervben maradéktalanul teljesítsük. Csehszlovákia bekapcsolódá­sa a nemzetközi szocialista munkamegosztásba és részvéte­le a komplex program felada­tainak megoldásában több dön­tő jellegű problémát vet fel gazdaságunk előtt. Befolyásol­ják, esetleg meg is határozzák Csehszlovákia jövőbeni gazda­sági fejlődésének alapvető ará­nyait és iparunknak, főként a gépiparnak ehhez kapcsolódó szükséges szerkezeti változá­sait. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy gazdaságunk bekapcsolódása a nemzetközi szó c i a 1 i s la munka m egosz t ásba, már nem oldható meg csupán az ötéves tervek egybehangolá­sával. Szükséges, hogy e kér­dések megoldása hosszabb ér­vényű legyen s hogy közös megoldásokról legyen szó. Hisz a szocialista építés fejlődésé­nek és az elmélyülő szocialis­ta integrációnak szükségletei által felvetett problémák ter­jedelme túlnőtte az egyes álla­mok lehetőségeit. A kivezető utat tehát mind a nemzeti népgazdaságok fej­lesztésének, mind a KGST kö­zössége keretében való fejlesz­tésnek idejében és hosszú tá­von orientált és egybehangolt előkészítésében látjuk. E feladat teljesítése legmeg­felelőbb feltételeinek megle- remtése érdekében jo lesz a hosszú érvényű távlatok és ter­vek egybehangolásának széle­sebb körű kibontakoztatása. Ennek folytán szilárdulna a tervezési együttműködés és nem utolsósorban lehetővé ten­né a beruházás egybehangolá­sának elmélyítését, a műszaki fejlesztés és az új technológiák bevezetése terén folytatott együttműködés hosszú távú orientációját. Ezzel összefüggésben előtér­be lép a kiszemelt és új tech­nológiákhoz szükséges gépek és berendezések gyártásának tervszerű elsajátításával és fej­lesztésével kapcsolatos kérdés, beleértve a közös erőfeszítés­sel folyó építkezések gépbe­rendezések technológiáját is. Ügy véljük, hogy a KGST-álla- mok közössége keretében e ki­szemelt technológiákkal kap­csolatban is ki kellene dolgoz­ni a gépek és berendezések gyártása elsajátításának és fejlesztésének hosszú távú prog­ramját. Továbbá úgy véljük, hogy a fűtőanyag-energetikai rendszer fejlesztési koncepciójának elő­készítésében szerzett jó tapasz­talatok után hasonló komplex eljárást kell érvényesíteni a tagállamok kölcsönös együttmű­ködésének további fontos sza­kaszán is, mind például a fém- és takarmányfehérje-szükségle­tek biztosítása terén. Részünkről elfogadjuk a to­vábbi munkára vonatkozóan ja­vasolt következtetéseket és in­tézkedéseket. főként ami a fű­tőanyag-energetikai bázis terü­letét Illeti. Tudatában vagyunk annak, hogy e problémák vizs- gálása és megoldása államunk egyik kétségtelenül fő és tar­tós feladata lesz a következő években. Ezért együttesen töre­kednünk kellene a közösség összes belső erőforrásainak mozgósítására, hogy elérjük ál­KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGEK VEZETŐIT Budapest — Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután a központi bizottság székhazában fogadta a KGST 29. ülésszakán résztvevő kor­mányküldöttségek vezetőit. Kádár János üdvözölte a ven­dégeket és méltatta a KGST 29. ülésszakának jelentőségét. Ki­emelte, hogy a tagállamok kö­zötti gazdasági integráció sok­oldalú fejlesztése hatalmas erő­forrása a résztvevő szocialista országok további gazdasági, po­litikai és társadalmi fejlődésé­nek. Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszigin a kül­döttségek nevében köszönetét fejezte ki a’ magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogad­tatásért, a KGST 29. üléssza­kának megrendezéséért. lamunk energetikai mérlegei nek kiegyensúlyozottságát. Csehszlovákiában ebben £ szellemben már történnek bizo nyos intézkedések hazai ener gia források merítésének, illet ve termelésének fokozására megtakarításuk elérésére és £ hiányos fajták fogyasztásának korlátozására. Elkezdjük a na gyobb szénfejtésre vonatkozó javaslatok megvalósítását; a fű- tőgázfajtákat elsősorban tech­nológiai célokra tartogatjuk. Tekintettel korlátozott lehe­tőségeinkre a jövőben is érdé künk a fűtőanyag és energia- szállítások növelése egyrészt kapacitások, főként olaj- és földgázfejtési kapacitások kö­zös építésében való részvéte lünkkel, másrészt esetleg más, kölcsönösen elfogadott formák­ban. Csehszlovákia nagy figyelmet fordít az energetikai gépipar továbbfejlesztésére. Atomerőmű- berendezések gyártásában foly­tatandó együttműködésről és kooperációról a Szovjetunióval kötött egyezmény alapján épít­jük az atomenergetika fejlesz­tésének gépipari bázisát, amely­nek lehetővé kellene tennie, hogy 1980 után évente atomerő­mű berendezések komponen­seinek 4 5 garnitúráját gyárt suk. Az egységes villamosítási rendszer létrehozását is támo­gatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy e rendszer általános sé­mája mellett — a KGST követ kező ülésszakáig — építésének műszaki-gazdasági elveit és irá­nyításának alapelveit is tisztáz­zuk. A kölcsönös együttműködés fejlesztésében nagy jelentősége van az 1976—1980. évekre vo­natkozó sokoldalú integrációs intézkedések ötéves terveinek. A 7. eddigi tapasztalatok után úgy véljük, hogy az 1980—1985. évekre már kulcsfontosságú in­tegrációs akciók céltudatos és átfogó összességét kellene elő­készíteni. Ezzel összefüggésben kiemeljük annak szükségét, hogy már 1976-ban Induljanak két-, több- és sokoldalúbb ko­ordinációs tárgyalások az egyes országok és az egész KGST-kö zősség 1980 utáni kulcsfontos­ságú fejlesztési problémáiról. A nemzeti népgazdaságok és egyes láncszemeik intenzív egybekapcsolódásának feltéte­lei között egyre sürgetőbb, hogy a tervszerű irányítás nem zetközi rendszereinek és az il­lető szakaszok jogszabályainak közelítésére és harmonizálásra törekedjünk. A tagállamok kö­zötti információ-csere, amely egyes irányokban már megtör­tént, főként a tervszerű irányí­tás rendszerét, valamint egyes összehasonlító tanulmányokat illeti, jó alapul szolgál. E té­ren azonban tovább kell halad­nunk. Az integrációs folyamatnak valamennyi szinten ki kell bontakoznia. A termelési-gazda­sági szervezetek kapcsolatait többnyire a termelési és ter­méktípus fajták szintjén törté­nő ágazaton belüli szakosítás fejlesztése sem nélkülözheti. Az alkat rész-szakosítás és a ter­melők kooperálása rendszerint csak a termelési gazdasági s zervezetek között valósulhat meg eredményesen. A tevékenységüket fokozato­san kibontakoztató nemzetközi gazdasági egyesülésektől elvár­juk. hogy elősegítik tagjaik ki­választó tevékenységeinek sza kosítását, kooperálását és tar­tós egybehangolását, s fontos helyet töltenek majd be a ki­választott ágak és termelés­fajták közös tervezésében. A KGST szervei kétségtelenül nagyon sokat tettek azoknak az általános feltételeknek a ki­dolgozásával, amelyekhez a szervezetek jogi viszonyai a nemzetközi gazdasági kapcso­latban igazodnak. Nézetünk sze­rint éppen ezen az alapon me­rül fel törvényszerűen e jogi kapcsolatokban közös, egyes ál­talános Intézmények kodefiká- lá.sának kérdése, ami biztosíta ná a kívánatos egyöntetűséget. Tisztelt elvtársak! Befejezésül engedjék meg, hogy annak a meggyőződésemnek adjak kife­jezést, a KGST 29. ülésszaka további fontos lépést jelent az általánosan hasznos kölcsönös együttműködés fejlesztésére és fontos hozzájárulás lesz a szo­cialista közösség országai egy­ségének és összetartásának szi­lárdításához. Rendkívüli alapot Indiában Oj Delhi — Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke csütörtökön rendkívüli állapotot rendelt el az egész ország területére. Indira Gandhi miniszterelnök rádióbeszédében közölte az or­szág lakosságával, hogy a rendkívüli állapot bevezetésére- az ellenzéki pártoknak a bel­biztonságot veszélyeztető tevé­kenysége miatt került sor. A kormányfő hangsúlyozta, hogy összeesküvést szerveztek a nép demokratikus vívmányai ellen. A miniszterelnök rámutatott, hogy az utóbbi időben a kü­lönböző szövetségi államok vá­lasztott kormányai nem mű­ködhettek zavartalanul. Emlé­keztetett Misra vasútügyi minisz tér meggyilkolására és a leg­felsőbb bíróság egyik tagja el­leni merényletre. A rendkívüli állapot bevezetése nem befo­lyásolja a törvénytisztelő ál­lampolgárok helyzetét — mon­dotta Gandhi asszony. Az indiai hírügynökség je­lentése szerint csütörtökön a belbiztonsági törvény értelmé­ben több ellenzéki párt veze- tőjét letartóztatták. „BIZONYOS KOMPROMISSZUMOKTÓL” FÜGG A BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET ÖSSZEHÍVÁSA FORD SAJTÓÉRTEKEZLETE Washington — Ford elnök szerdán este tartott sajtóérte­kezletén — az Egyesült Álla­mok nukleáris politikájának .bizonyos fokú változására“ utalva — nem volt hajlandó válaszolni arra az egyenesen feltett kérdésre, vajon kész lenne e elsőként „taktikai", vagy stratégiai nukleáris fegy­ver bevetéséhez folyamodni. Schlesinger hadügyminiszter­nek az elmúlt hetekben el­hangzott, fenyegető célzásaira utalva először általánosságban tették fel az elnöknek a kő vetkező kérdést: ,,Az Egyesült Államok mindeddig következe­tesen elutasította azt a gon­dolatot, hogy elsőként folya­modjék nukleáris fegyverhez: a legutóbbi fejlemények fé­nyénél vajon még mindig ez tekinthető-e politikájának“? Ford elnök így válaszolt: „Az Egyesült Államok politi­kája az, hogy maximális rugal­massággal rendelkezzék saját nemzeti érdekeinek meghatáro­zásában. Ebben a vonatkozás­ban történt bizonyos fokú vál­tozás, mintegy másfél évvel ezelőtt. Hivatalba lépésemet követően megvitattam Schlesin­ger hadügyminiszterrel ezt a rugalmasság maximálissá téte­lére és a nemzetbiztonsági ér­dekeink biztosítására a legna­gyobb lehetőségeket nyújtó változtatást. Biztosíthatom önö­ket, hogy ez jó politika, amely — véleményem szerint — elő­segíti a háborútól való elret­tentést és a béke megőrzését“. Ezután egy riporter a kor­mány által hetek óta sugalma­zott és a sajtó által feltálalt spekulatív feltételezések kere­tében „konkretizálta“ a kér­dést: „Ha Észak-Korea megtá­madná Dél-Koreát, bevetne-e ön nukleáris fegyvert?“ Az elnök kitérő választ adott és láthatólag ismét szándéko­san a „levegőben hagyta“ mind az úgynevezett „takti­kai“, mind a hadászati nukleá­ris fegyverek elsőként való be­vetésének kérdését. A továbbiakban az elnök egyértelműen cáfolta Melvin Laird volt hadügyminiszternek azokat a napokban közölt ál­lításait, amelyekben a SALT-1. egyezmény „megszegésével“ vádolta a Szovjetuniót. Kivizsgáltam azokat a váda­kat, illetve állításokat — mon­dotta Ford —, amelyek szerint a Szovjetunió megsértette vol­na a SALT-egyezményt, és hogy állítólag kibúvókhoz fo­lyamodott volna az egyezmény egyes előírásainak megkerülé­sére. Megállapítottam, hogy szovjet részről nem sértették meg a SALT-egyezményt &s nem veíiek Igénybe kiskapu­kat“. Ford a továbbiakban kijelen­tette, hogy a portugáliai hely­zet továbbra is „nyugtalanítja“. „Nem hisszük — fűzte hozzá —, hogy egy kommunista túl­súlyú kormány vezetése alá ke­rülő Portugália megférne a NATO-val. Még nem jutottak a dolgok idáig, és reméljük, hogy nem is fognak idáig jutni“. Az utóbbi napok bizonyos fejle­ményei némiképpen bátorítóak“ — jegyezte meg az elnök. Ford ezután megállapította, hogy bizonyos kompromisszu­mok eredményeként és „talán további kompromisszum elérése esetén lehetővé válik az (eu­rópai) csúcstalálkozó megtar­tása Helsinkiben még ezen a nyáron. De nem értük el azt a pontot, hogy határozottan ki­jelenthetném: meg lesz a csúcs- találkozó, mivel bizonyos komp­romisszumban még nem jött léire végleges megegyezés“ — fűzte hozzá. Az Egyesült Államok közel- keleti politikájának „újraérté­keléséről“ szólva Ford kijelen­tette, hogy az még nem feje­ződött be. „Közeledünk a be­fejezéshez — mondotta —, de enn&k dátumát nem tudom megadni“. Ismét azt hangoztat­ta, hogy a Közel-Keleten „nem szabad megengedni a stagná­lást vagy a holtpont fennma­radását“. Arra a kérdésre, va­jon jelenleg a genfi értekezlet összehívása, avagy inkább az „ingázó diplomácia“ felújítása felé hajlik-e. Ford így vála­szolt: „A választási lehetőségek; még nyitottak.“ ízrael magyarázkodik Washington, Tel Aviv — Róbert Anderson, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője szerdán Washingtonban a sajtó képvise­lői előtt tolmácsolta a Fehér Ház nemtetszését azzal kapcso­latban, hogy a Neiv York Times — izraeli kormánykörökre hi­vatkozva — ismertette, hogy Tel Aviv a következő izraeli— egyiptomi csapatszétválasztási megállapodás keretében milyen területek visszaszolgáltatására hajlandó. A szóvivő noha kőnk rétan csak a lap cikkét támad­ta, semmi kétséget sem hagyott afelől, hogy ebben az ügyben a Fehér Házat sokkal jobban bosszantja Tel Aviv szerepe, mint a New York Times in­diszkréciója. Anderson leszö­gezte, hogy a lap által közzé­tett térkép pontatlan és mind­össze arra jó, hogy zavart kelt­sen, ami a kényes tárgyalások még nehezebbé válásához vezet­het. üjjabb ellenségeskedések Bejrút — A bejrúti rádió és televízió szerdán este, miköz­ben a főváros déli külvárosai­ban szórványos lövöldözések folytak, ismertette Jasszer Ara fatnak, a PFSZ VB elnökének üzenetét. A palesztin vezető a felek közti kölcsönös bizalom ra hívott fel, és rámutatott, hogy falangisták és palesztinok viszálykodása csak a közös el lenségnek kedvez. Emlékeztette palesztin honfitársait, arra, hogy a palesztin forradalom harcosainak tiszteletben kell tartaniuk Libanon szuverenitá­sát, ápolniok kell a libanoni— palesztinai testvériséget, ami biztosítja a mozgalom számára azt a jogot, hogy Libanon terü­letén tevékenykedjen. A palesztin vezető a hét ele­jén hatórás megbeszélésen vi­tatta meg Frangié elnökkel a kéthetes szünet után újból ki­robbant ellenségeskedések fel­számolásának lehetséges módo­zatait. A bejrúti rádió jelentése sze­rint a szerdai fegyveres össze­csapásokban négyen vesztették életüket, és mintegy húszán megsebesültek. Az ellenségeske­dés csütörtökön hajnalban a fő­város délkeleti külvárosaiban ismét kiújult.

Next

/
Thumbnails
Contents