Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám, kedd

Anna Kafendová 80 éves Életének jelentős évforduló­ját ünnepli ma Anna Kafen­dová professzor, zongoramű­vésznő és zenepedagógus, ,,A kiváló munkáért“ kitüntetés tulajdonosa, aki egész életé vei a szlovák hangverseny­művészet fejlődését szolgálta. E fejlődéshez nemcsak saját koncerttevékenységével, ha­nem főleg több mint öt évti­zedes pedagógiai munkásságá­val, a szlovák zongoraművé­szek több nemzedékének ne­velésével járult hozzá. Anna Kafendová a púchovi járásban, Záriečie községben született. Zongorázni előbb az innsbrucki Zeneiskola kiváló zongora pedagógusait ól tanult, majd a konzervatóriumban és a prágai Állami Konzervató­rium Mesterképző Iskolájában folytatta tanulmányait. Rövid ideig Táborban tevékenyke­dett, utána, 1920-ban kezdte meg pedagógiai munkáját Bratislavában, az éppen ak­kor alapított szlovákiai Zene­iskolában. Férjével, Frico Ka fendával, a kiváló zeneszer­zővel, zongoraművésszel, az iskola igazgatójával, valamint további pedagógusokkal együtt tevőlegesen vett részt a tanintézet építésében és az ő érdeme is, hogy az iskola előbb a Zene- és Színművé­szeti Akadémia, majd az Ál­lami Konzervatórium rangjára emelkedhetett. Az Állami Konzervatóriumban tevékeny­kedett 1965-ig, de 1949 tői, a Szíművészeti Főiskola meg­alakulásától kezdve, egyide­jűleg ebben az intézményben is dolgozott, egészen 1970-ig, amikor nyugalomba vonult. Anna Kafendovának jelen­tős szerepe volt a szlovákiai zongora pedagógia kiépítésé­ben és fejlesztésében és a szlovák zongoraiskola sajá­tos vonásainak a kialakításá­ban. A feladat nem volt köny- nyű, de a számos nehézség ellenére érdemes és értékes munkát végzett ezen a terü­leten. Mint zongoratanár öt ven év alatt a szlovák zon­goristák több nemzedékét ne­velte, azokat, akik ma mint koncerlmüvészek, vagy zon- gorapedagógusok tevékeny­kednek egész Szlovákiában. Nevelő munkájában gyakorla­tilag alkalmazta gazdag kon­certművészi tapasztalatait, rendkívüli pedagógiai adott­ságait és sokoldalú művelt­ségét. Tanítványait minden stíluskorszak legértékesebb zongoraműveire tanította úgy, hogy ne csak a játék techni­káját sajátítsák el, hanem a korhű interpretációt is. A tananyagot mindig az egyes tanítványok tehetsége és tech­nikai tudása szerint válogat­ta össze, ügyelve arra, hogy kiailaikuljom a kontinuitás a klasszikától egészen a mo­dern alkotásig, örvendetes, hogy Kafendová professzor egy idő után a zongorajáték technikáját nemcsak a mo­dern cseh (Novák, Suk, Ja- náöek), hanem a szlovák szerzők |A. Moyzes, E. Su- chofi, J. Cikker, D. Kardoá, A. OCenás) alkotásainak inter­pretálásával is oktathatta. Jóllehet nem állíthatjuk egy értelműen, hogy már kiula kultak a szlovák zeneiskola véglegesen jellemző vonásai, Kafendová professzor jogosan feltételezi, hogy a szlovák zongoraművészek akárcsak ma, éppúgy a jövőben is, ide genkednek a nyugati merev ségtől. ellenkezőleg: játékuk jellemzője az élénkség, a di namizmus, az érzelemgazdag­ság, a temperamentum és a mű mély átérzése. Ezek jel lemzik legjobb tanítványai nak a stílusát, akik köziil sze retnénk megemlíteni Klára Havlíková érdemes művészt, Iván Paloviöot, Tatjana Fra ííovál és Daniela Kardosovát. Igen jelentős a jubiláns koncerttevékenysége ís. Mint szólista és kamarazenész több mint 40 évig szerepelt a hangversenydobogón és a rá­dióban is. Érett technikája és játékstílusa az igényesség mércéjét jelentette nemcsak a szlovákiai zongorajáték, hanem az egész interpretációs művészet számára. De érté kelni kell a jubiláns kiváló emberi tulajdonságait, ember­ségét,. szeretetreméltó maga­tartását, megértő és türelmes természetét, mindazt, amit oly nagyra értékelnek tanítványai és személyes ismerősei egy aránt. A jelentős évfordulón őszin­te köszönetét mondunk Anna Kafendová professzornak em­beri értékeiért, művészi és pedagógiai munkásságáért és kívánunk jó egészséget, to vábbi nyugalmas esztendőket, hogy örvendhessen tanítvá­nyai sikereinek, akiket olyan nagy szeretettel nevelt arra, hogy gazdagítsák és fejlesz szék a szlovákiai zenei éle tét. A. %tí. Közösen könnyebb lesz JÓL HALAD A MUNKA Az évelő takarmányok és a széna első kaszálásának beta­karítása a legtöbb helyen már a befejezéshez közeledik. Az eredetileg két hétre tervezett munka menetét mindenütt több­ször is megzavarták a gyakori esők. Ennek ellenére nem tör­tént nagyobb lemaradás, mert a dolgozók gépeikkel mindent megtettek, hogy a takarmányo­kat idejében és jő minőségben betakarítsák. A Vojnicei (Bátorkeszij Efsz- ben 264 hektáron már befejez­ték a lucerna első kaszálását. •Az összterület feléről 5549 má­zsa lisztet nyertek, míg a má­sik feléről 3200 mázsa szénát készítettek. A lucerna átlagos hektárhozama lisztben 42 má­zsa, míg szénában csak 24 má­zsa, de meg kell jegyezni, hogy lisztre a jobb minőségű lucer­nát vágták. A lucernalisztet sa- jál MGF-OR típusú szárítójuk bán készítik. Hogy a szárítót gazdaságosan kihasználják, a szomszédos szövetkezet lucer náját is ők szárítják. Már a lu­cerna második kaszálását is elkezdték. — Ami a hektárhozamokat illeti, úgy hiszem, elégedettek lehetünk — mondta Mácsodi József mérnök, a szövetkezet segédagronómusa. — Mennyisé­gileg nagyobb termést takarí­tottunk be a tavalyinál. Ezek ben a napokban a szövetkezet dolgozói a dohányban és a ker­tészetben szorgoskodnak. Befe jeztük a 25 hektáros dohány kézi kapálását. A dohányter­mesztés már évek óta jelentős bevételi forrásnak számít, ezért Töröttő Sándor vezetésével az ott dolgozók minden évben igyekeznek, hogy jó minőségű és nagy mennyiségű termést érjenek el. Az idén gépi műveléssel és vegyszeres gyomirtással 4H0 hektáron termesztünk szemes kukoricá't. őröm nézni, milyen szépen fejlődik a növényzet. Azonban nemcsak ennek örül­hetünk, gabonából és szőlőből is jo termésre van kilátás. Ta­valy búzából 51, árpából pedig 42 mázsás hektárhozamot ér­tünk el. Az idei évre hasonló hozamokat terveztek a szövet­kezet vezetői. A határszemle so­rán szerzett tapasztalatok alá­támasztják azt a bizakodást, hogy gazdag termést kell majd betakarítani. A leletehiíi őszi keverékek helyét csalamádéval vetettük be. A segédagronómus azt ts megemlítette, hogy a kertészet Juhász Sándor vezetésével 44 hektáron gazdálkodik. Korai kelből a tervezett 200 ezer he­lyett 214 ezer darabot, káposz­tából a tervezett 500 ezer he­lyütt 52H ezer darabot szállítot­tak. Ezeknek a helyére paradi­csomot ültettek 12 hektáron. Az ilyenkor szokásos tenni­valók végzésp mellett már nagy gonddal készülnek az aratásra. Javában folyik a kombájnok és más gépek javítása. — Sajnos, nálunk is nagy problémát Jelent az alkatrészek beszerzése — mondja Szegi István, a szövetkezet főgépész­technikusa. — Reméljük, hogy mire megkezdhet jük az aratást, sikerül majd megoldani ezeket a problémákat. A szövetkezet nagy kiterjedé­sű határában átlagosan 14 na­pig tart a gabona betakarítása. Az idei nyáron az efsz 8 kom­bájnján kívül a krupinai járás­ból meghívott kombájnosok se­gítenek majd abban, hogy kése­delem nélkül biztos helyre ke­rüljön a jónak ígérkező tér més. MIRlAK FERENC A mezőgazdasági üzemekben kicsúcsosodnak az aratási elő­készületek. Érthető a sietség, hiszen a nyári napsugár déli já­rásainkban 10—12 nap alatt ka­sza alá érleli a gabonát, és a gépeiknek késedelem nélkül in duilniuk Ijedi. A Horné Saliby-i (Felsősze- li) Egységes Földművesazövet kezeiben az idén a megszokott­nál is gondosabb, lázasabb a készülődés. Az év elejém a név­adó szövetkezet társult a volt Dőlné Saliby-i (alsószeli) és a hruSovi (kört vélyesi) szövetke­zetekkel. Az új, 4751 hektáros gazdaságnak 1299 hektár búzá ja és 477 hektár árpája van. E jelentős mennyiséget kell gyorsan, és a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani. Az első közös és egyben sikeres arait ásnak kétszeres a jelentő sége, hiszen egyben azt is hi­vatott igazolni, hogy a három volt szövetkezet dolgozói így együtt és közös erővel a na gyobb feladatokat is még ered mémyesebben és könnyebben képesek megoldani. — A felkészülés — kezelte Szabó Dániel mérnök, a szövet­kezet fő agronőmusa — vala­mennyi téren a végső szakaszá­ba érkezeft. A gépek javítását, köztük a kombájnokat is, lénye gében befejeztük. Az aratási bi­zottság június 25-én fizikai el lenőrzést tart, amikor végig­nézzük valamennyi aratási gé­pet, a szárítókat és az előké­szített raktárokat is. Az aratás­ban részt vevők számára már megtartottuk az iskolázást. Ezen megismerkedtek a munkabiz­tonsági és tűzvédelmi előírá­sokkal, valamint a minőségi bet ak a rí 1 ás követel mén ye i ve 1 is. — Milyen termés várható? — A lehető legjobb A búzá­kat még külön vetettük, az ár­pát azonban már közösen, és a nővényvédelem is közös erő vei történt. A társulással kibő­vült és megerősödött géppark a következetesebb növényápol ást tette lehetővé. Ennek s a ked­vező időjárásnak köszönhetjük, hogy a tervteljesítéssel nem lesz probléma, és a tervezett 52 mázsás átlagot elérjük. Az egyesített szövetkezetinek 14 saját kombájnja van. Ennyi gép persze aligha boldogulna a feladattal, ezért már jóelőre segítséget is biztosítottak. Mor­vaországul és a járási szék­hely traktorállomásáról továb­bi 14 kombájn érkezik. Egy gépre átlagosan 62,5 hektár le- _ aratása vár, így az aratással kedvelő idő esetén 8—10 mun - kanap alatt végeznek. A szal­ma gyors összegyűjtésére is gondol tatk. K őzé p - S zil o v áik i á I )ó 1 és Morvaországból kapnak szál ma préseket, és az ara tás után e segítséget viszonozzák, összesen 18 prés ál:l majd ren­delkezésükre, így a szalma túlnyomó többségét bálázni fog­ják. 350 bak tárról pedig rend­felszedőkkel gyűjtik össze a szalmát, és fújatókkal kaztlaz- záik. így a lehető legrövidebb időn belül a középszántást is elvégezhetik, ami már első lé­pés a jövő évi jó termés bfzto sításához. — Sajnos problémakai és ne hézségekkel is bajlódunk — folytatta a főagronómus. — Az igaz, egyre kevesebbel. Lénye­gében megoldottuk a szárítás kérdését. Tudjuk alkalmazni a hideglevegős szárítást, és ha kell, leállítjuk a lucernaliszt ké szításét. Hogy emiatt ne szén vedjen kárt a lucernaliszt mi nősége. aratásig lényegében befejezzük a lucerna másodp kaszálását. További probléma . gabona raktározása, annak elle nére, hogy e téren is történt javulás. 925 vagon körüli tér mést várunk, és a felvásárló üzem azonnal a kombájnoktó ennek körülbelül a felét tudja átvenni. A többi gabonát rövi debb hosszabb ideig magunknak kell tárolni. Gabona rak tárunk ba mintegy 150 vagonnal fér be, a tetővel és oldalfalakkal ellátott gabonatárolóba pedig mintegy 100 vagonnal. A többi szérűkbe, padlásokra kerül, lé nyeges viszont, hogy nem ma­rad a szabad ég alatt. A közös apadásban megkülön­böztetett jelentőséget kap az araitok munkájának rendszeres értékelése és népszerűsítése. A községek lakosságát a hangos­beszélőn keresztül fogják tájé­koztatni az aratás menetéről, és hetente kétszer-háromszor ara­tási híradót is kiadnak. — A hátralevő pár napot még felhasználjuk a sürgős munkák elvégzésére is, hogy ezek az arait ás idején ne kössenek le embereket. A lucerna második kaszálását már említettem. Ez­zel párhuzamosan végezzük a burgonya felszedését. Korai fajtát 12 hektáron termesztünk, és az aratásig ezzel is végezni szeretnénk. Hátra van még a. dohány második kapálása és a 7 hektár fűszerpaprika kapálá­sa is. Még az aratás megkez­déséig valamennyi gazdasági udvarról kihordjuk az istáilló- tráigyát, és elvégezzük a cu­korrépa gyomirtását is Ügy szeretnénk, ha az aratás alatt valóban a gabona gyors és ered­ményes betakarítására összpon­tosíthatnánk az erőnket, és a többi munkák mögöttünk lenné­nek. (egri) Epersztírel Négy hektáron (hi .aás^ienek föliliepret a Nitrianske Hrnčia­rovce-! Efsz-ben. Az. idén 09 mázsa epret szállítanak a nitrai konzervgyárnak. Matis Pavel felvétele A veterán kommunista FÁRADTSÁGOT NEM ISMERVE DOLGOZIK A KÖZ JAVÁRA Egyszerűen, közvetlenül Ja­kab bácsinak szólítja mindenki. Kiérdemelte és ma is teljes mértékben kiérdemli e tisztelet­teljes megszólítást Jakab Miku­lás elvtárs, aki július 11-én töl ti be 81. életévét, s ennek el­lenére nagyon sok fiatal Iád fel veheti a versenyt a szocialista társadalom, a köz javára vég zett tevékenységben. Jakab bácsi örökké mozgó szervező egyéniség, s mint ilyent természetesen már L921 ben gróf Nemes majorjában !)e- gesen (Rastislavice) a helyi pártszervezet alapító tagjaiként ismerték meg, és azóta i$, im már több mint fél évszázada, a munkásosztály igaz ügyét szol gálja. Abban az időben kommunis tárnak lenni annyit jelentett: munkanélkülivé válni. így tör­tént Jakab bácsi esetében is a grófi birtokon. Bratislavában talált kenyérkeresetre mint vas­betonozó egészen 1930-lg. Gyakran járt haza Dögösre, es mint a helyi kommunlstaia párt- szervezet elnöke, kerek tíz esz­tendeig fejtett ki eredményes tevékenységet. Nagy és kedvező változás tör tént az életében akkor, amikor 1930-ban egész családjával együtt a Szovjetunióba mehetett dolgozni (M a g n y itogorszk ba n és Moszkvában 5-5 évig), ahon­nan csak 10 év után, 1940-ben tért vissza. Ekkor ismét Rasti- slavicén telepedett le, ahol ta­pasztalatait hasznosítva fogott hozzá újra a pártmunkához. A munkások bizalmát élvezve 1946 tói 1958-ig, 12 éven keresz­tül mint a kommunista párt helyi csoportjának elnöke igye kőzett a lenini eszméket a g y ak or 1 a t ba n m eghonos í ta ni. 1948-tól a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség tagjai so­raim lépett Tardoskedden, ahol elnöki tisztséget is betöltött. Jakab bácsi 1952-ben telepe­dett le Komáméban. Az új ha­jógyár kötelékében tíz eszten­dőt töltölt le, es mint az üzem­őrség műszakos csoportvezetője 1961-ben ment ny ugd íját lo- mán yba. Sokan - tévesen — azt hi­szik. ha valaki nyugdíjba megy, lakah Mikulás ezzel együtt megszűnik a köz javára végzett alkotómunkája. Jakab bácsi i> tévhit megdönté sének élő bizonyítéka. Párt- és CSSZBSZ funkciói mellett Uég jelentős időt tud szakítani a Csehszlovák Vöröskereszt ko­máromi szervezete keretében a térítésmentes véradományozók megnyerésére, toborzására az „Adj vért — életet mentesz1“ humán ista jelszó jegyében. Gya­kori látogatóként találhatjuk az üzemekben és a hivatadok bán a térítésmentes véradási akciók mégszervezésének segí­tőjeként. Kiragadott példáiként érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt év májusától ez év má­jusáig 29 üzemet és hivatalt Iá fogatott meg, amelyekben fel - v i I á gos í t ó - m eg g y ő ziő - prop agái ó munkájával 380 térítésmentes önkéntes véradó meg nyerésé­hez járult hozzá. A határőrség katonai alakulataiban 25, a Steiner Gábor utcai vízvezeték- és kanalizációs üzemben 17, a Restauráció vállalatiban 34, a Bőrdíszműáru Vállalatban 33, a kisdunai átrakodó kikötő dol­gozóinak körében 20, az Építő ipari Vállalatban 24, a Hydro­stav vállalatban (a Vöröske­reszt helyi csoportja elnökének, Rotlík František elvtársnak közreműködésével) 40, a II. la­kótelepi tanonciskolában 7, a gépipari iskolában 11, a járási nemzeti bizottságon 15 polgár­társunkat nyerte meg a térítés- mentes véradási akcióban való részvételre. A felsorolás nem teljes, csak. kiragadott példaként említjük, de ez is hűen tükrözi Jakab bácsi humanista tevékenységéi­nek sikeres voltát. A jelentke­zők névsorát és adatait továb­bította a Komárnói Járási Vér- átömlesztő Állomásra, a Vörös­kereszt járási bizottságára, s így a véradókat — a szükség­letnek megfelelően — behívhat­ják az egyes véradási akciók keretében. Tardoskedden már 1948-ban belépett a Vöröskereszt tagjai­nak sorába, s Komáromban je­lenleg mint kultúreilőadó mun­kálkodik a 3. körzet keretében a tizedik esztendeje. A jelenleg is betöltött funkciói közliI meg­említjük, hogy az SZLKP Komá­romi Járási Bizottsága plénum- tagja, valamint a járási szek­ció tagja is. Gondolkodóba esik az ember, ennyi elfoglaltság közepette, 81 éves korában hogyan is tud helytállni, és még az önkéntes véradók toborzásából is jelen­tős részt vállalni? Amikor meg­kérdeztük, csupán ennyit felelt: „Kötelezettségvállalást tettem, hogy széles körű propagációt fejtek ki a Vöröskereszt humá­nus munkája, a térítésmentes véradók toborzása terén — kö~ telezett ségvállal ásómat becsü­lettel igyekszem teljesíteni1.“ Jakab bácsi elismerő okleve­lei és kitüntetései mellett ott találjuk az 1974-ben ünnepé­lyes keretek között átnyújtott II. fokozatú vöröskereszt es ezüstérmet is: kifejtett érdem­dús tevékenysége elismerését. SZÉNÁSS* JÁNOS \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents