Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám, szombat

EGYESÜLT ERŐVEL Korszerűbben, mint eddig • A járás legnagyobb a lapszer vezete • Szocialista mun­kaiközösségek alakulnak • Kevés a szakkáder • Teljesítik a novemberi plénum határozatát A Dünajská Stredai fdunaszerdahelyi) járás legnagyobb párt- al a pszervezet ének 101 tagja van. A népe« szervezet a közel­múltban három szövetkezet egyesítésével keletkezett. A Duna­szerdahelyi, a Vydranyi (Hodosi) és a Veľké Blahovo-i |Nagy- abonyi) Efsz egyesült. A közös gazdaság központjában keres­tük fel Horváth Sándort, a 101 tagú szervezet fiatal, függet­lenített elnökét, hogy elbeszélgessünk a szervezet és a szö­vetkezet életéről, rpunkájáróí. Horváth elvtárs korábban a Dunaszerdahelyi Efsz elnöke, azt megelőzően pedig pártelnö­ke és gépesítője volt. 1 Elmondja, hogy a pártszerve­zet vezetősége 11 tagú. Az új vezetőséget a volt alapszerveze­tek javasolták. — Nagyon jó az együttműkö­dés a vezetőséggel, melynek tagjai nem félnek az új, nagy feladatoktól — mondja elége­detten a pártelnök. — Ez igen biztató. Szervezetünk tagjai minden munkaszakaszon megta­lálhatók. A gazdasági vezetők túlnyomó része szintén tagja az alapszervezetnek. — Hogyan szervezik a tag­gyűléseket? — érdeklődünk. — A pártcsoportok vezetői­nek a segítségévéi —■ hangzik a válasz. Itt, Hódosban tart­juk a gyűléseket, melyekre a tagokat saját autóbuszunkkal szállítjuk; Kilenc pártcsoportunk van. A csoportokat a termelés szakosítása alapján hoztuk lét­re. Három csoport működik a növénytermesztésben^ négy az állattenyésztésben, egy a mel­léküzemágban, egy pedig a fu­varozóknál. Tagjelöltünk 12 van. Nötagunk, sajnos, csak öt van, s ebből egy tagjelölt. A jövőben főleg a kertészetből és a szőlészetből szeretnénk fiata­lokat és nőket kiszemelni a tag­jelöltek sorába. A kertészetben és a szőlészetben éppen most hoztunk léire szocialista mun­kabrigádokat, melyek szintén főleg fiatalokból állnak. — Hogyan szervezték meg a brigádokat? — A pártszervezet kezdemé­nyezte a kollektívák létreho­zását — mondja Horváth Sán­dor. — A vezetőség kétszer is tárgyait róla. Utána össze­hívtuk a részleget, ahol a párt- szervezet és a gazdasági veze­tés képviselője is jelen volt. Elbeszélgettünk a tagokkal, akik egyértelműen támogatták a brigád létrehozását és elfogad­ták a párt vezetőségnek a bri­gád vezetőségére tett javasla­tát. Két brigád vezetőnk párttag, egy pedig tagjelölt. A kerté­szetben két, a szőlészetben egy kollektívát hoztunk létre. A jö­vőben a tejtermelés és a nö­vénytermesztés szakaszán is szeretnénk szocialista munkakö­zösségeket létrehozni. Annál is Két szocialista munkabrigádot hoztunk létre — mondja Hor­váth Sándor pártelnök. Inkább, mivel a brigádok segí­tenek még jobban összeková­csolni a kollektívát. Bár egyál­talán nem venni észre, hogy most egyesült a szövetkezet. Ez annak is köszönhető, hogy a gazdasági vezetőségnek az egyesüléshez való hozzáállása igen pozitív. Az egyesítés fon­tosságának a megértéséhez igen nagy mértékben hozzájárultak a párttagok, mégpedig minden szervezetben. A szövetkezet tag­jainak nagy része tudatosította, hogy a mezőgazdasági termelés iparosítása megkövetelte az egyesülést. — Az egyesítés szükségessé­gét már régen éreztük, s most látjuk, mennyire igazunk volt — mondja Píver Dezső, az efsz elnöke, aki közben szintén megérkezett. — Az egyesítés lehetővé tette kompié* raciona­lizációs brigádok létrehozását és a munkaerők jobb kihasználá­sát. Nézeteltérés az egyesülés­ből kifolyólag nem fordul elő a szövetkezetben. Píver elvtárs az egyesítés előtt a Hodosi Efsz elnöke volt. Több mint egy. éve nem talál­koztam vele, s most úgy látom, lefogyott. Ez érthető is. hiszem nagyobb a felelőssége és löbb a gondja, mint régebben vojt. —A vezetőknek meg kell ta- nulniok nagy méretekben gon­dolkodni — mondja. — *Az a szint, ami a kis szövetkezetben elég volt a gépesítenek, ma már a brigádvezetőnek is ke­vés. Ha erre eddig valaki még nem jött rá, később egész biz­tosan rájön. Az én esetemben ez elsősorban úgy mutatkozik meg, hogy mindig kevésnek ta­lálom az időt. Mindig úgy ér­zem, alighogy reggel elkezdtük a munkát, máris eisle van. — Megemlíthetne valamit a szövetkezet tő gondjai közül? — A szövetkezetek egyesítése lehetővé teszi a mezőgazdasá gi termelés iparosítását — vé­lekedik Píver Dezső, az efsz el­nöke. — Egyik nagy feladatunk a dunaszerdahelyi telep likvidá lása — mondja. — Bent a vá­rosban, az ipari központban higiéniai szempontból nem ma­radhat a szövetkezet, mely­nek irányítása Hodosból tör­ténik. de később a termelést is ide összpontosítjuk. Nagy gondot okoz a szakkáderhiány is — az állattenyésztés, az építkezés és a gépesítés sza­kaszán. Ilyen mérnököket sür­gősen és szívesen fogadnánk. Ezután termelési feladatokra terelődik a szó. Megtudom^ hogy a szövetkezet szántóterü­lete mintegy 4000 hektár. Az efsz nek 750 tagja van, s a ta­gok egyötöde nő. A tagság ter­vezett évi bevétele 83 millió korona. A termelési terv erre az évre 112 vagon sertéshúst, 60 vagon marhahúst, 3 vagon baromfihúst és 3 millió liter tejet irányoz elő. Búzából 208 vagont, árpából 51 vagont, ku­koricából 112 vagont és cukor­répából 1260 vagont termelnek. Figyelemre méltó « tervezett hektárhozamuk is: búzából 55, árpából 47, kukoricából 65, cu­korrépából 450 mázsa. Az ed­digi kilátások alapján ezt el is érhetik. A szövetkezet 287 hektáron teljes gépesítéssel termeszt cukorrépát. A gazda­ság 800 hektárnyi területet tud öntözni, 500 hektárnyit trá­gyalével is — főleg cukorépát és lucernát. A pártszervezet vezető szere péről — a szövetkezetben — Píver elvtárs ezt mondja: — Minden fontosabb javasla­tot előbb á pártvezetőségben tárgyalunk meg. A párt vezető­ségének a főbb gazdasági tiszt­ségviselők is tagjai. Én is ben­ne vagyok. Nagyon jó a kap­csolatunk « járási pártszervvel és a termelési igazgatósággal is, melyektől a sikeres munká­hoz minden szükséges támo gatást megkapunk. Píver elvtársnak el kell mennie. Magyarországi szakéin- j berek várnak rá, akikkel azt vizsgálják, hogyan lehetne a le­hető legjobban kihasználni azt a takarmányszárítót, melyet most vásárolt a szövetkezet. Beszélgetésünkéit tehát a párt­elnökkel folytatjuk. A pártokta­tás iránt érdeklődöm. — Eddig mind & három alapszervezet külön tartotta a pártoktatást, de a jövőben egységesen szervezzük meg, mégpedig két csoportban — vá­laszolja Horváth Sándor. — Hogyan teljesíti az alap­szervezet a CSKP KB 1974. évi novemberi plenáris ülése álltai megjelölt feladatokat? — A határozatot nagyon aprólékosan lebontottuk a saját feltételeinkre. Főleg az erőtakarmányok minél jobb kihasználására és üzemanyag megtakarításra törekszünk. Az a célunk, hogy 1 kg sertéshús előállítására ne használjunk fel 3,95 kg-nál több takarmányt. Egy-egy kg marhahús előállításával kap csőfalban pedig 2,55 kg-ban állapítottuk meg a takarmány­tápok felső határát. Egy-egy liter tej kitermelésére 30 dkg tápot használunk fel. Az üzem anyaggal- való takarékosko­dásnál í.bból indultunk ki, hogy minden gépnél megtakarí­tunk naponta legalább 1 liter üzemanyagot. Ez évente legke vesebb 50 000 koronát tesz majd ki. A megtakarítást úgy érjük el, hogy traktorosaink sohasem járatják feleslegesen a traktorok motorját. Arra is ügyelünk, hogy az <>gyes mun­kálatokat mindig a megfelelő gépek végezzék. Például ne irányítsanak oda nagy trakto­rokat, ahová kisebb is megfe­lel. Természetesen a villany­árammal is takarékosko­dunk ... A novemberi plénum határozatából eredő feladatok teljesítését rendszeresen elle nőrizziik és értékeljük. A belső pártmunkával kiap csolatban Horváth elvtárs meg jegyzi, hogy a pártbizottság igyekszik a jövőben a taggyű léseket még alaposabban elő­készíteni, Ügy, hogy a tagok minden alkalommal már előre tudják, miről lesz szó, s hoz zá tudjanak szólni a felvetett kérdésekhez. A járás legnagyobb pártialap szervezete a szövetkezet tag­ságával közösen képes az új, egyre nagyobb feladatoknak elegei tenni. FÜLÖP IMRE A biztonságosabb közlekedésért A Szakszervezetek Központi Tanácsa legutóbbi XI. plenáris ülésén foglalkozott a közleke­dés fejlesztésének és az ezzel kapcsolatos országos problémák megoldásának, illetve enyhíté »ének a lehetőségeivel. A közle- ftedési dolgozók szakszerveze­ti szövetségének központi bi­zottsága szerveivel együtt azóta is rendszeresen ellenőrzi az ezen a téren elért eredménye­ket. A minapi prágai sajtóértekez­leten Helema Reháková, a szö­vetség elnöke a közlekedési vál­lalatoknak a színvonalasabb, biztonságosabb és kulturáltabb utazásra irányuló intézkedéseit ismertette. — Célunk — mon­dotta — az idei első negyedév­ben lényegesen megnövekedett a balesetek számának a csők kentése. Sok gondot okoz a kocsive­zetők fluktuációja is, akik a rájuk bízott vagyonért és a sze mélyek biztonságáért vállalt rendkívüli felelősség és a szol­gálattal járó nehézségek miatt gyakran cserélnek állást. Töb­bek közt ezzel is magyarázható a közlekedésben mutatkozó munkaerőhiány s ennek követ­kezménye a sürgős orvoslást igénylő tény, mely szerint a közlekedési dolgozók túlórái meghaladják az évi 800 órát. A problémák megoldására irányuló intézkedések egyike a gépkocsik műszaki ellenőrzésé nek — felülvizsgáló állomások létesítésével történő — rend­szeresítése és a kocsivezetők egészségi, illetve pszichológiai állapotának a figyelemmel kí­sérése. Noha a vezetők többsé­ge becsületesen és lelkiismere­tesen teljesíti kötelességeit, még mindig akadnak köztük olyanok, akik nem valók a kor- mánykerék mellé. Ezeket a biz­tonságos közlekedés érdekében a vállalatok más. kevésbé fe­lelősségteljes munkahelyre kö­telesek áthelyezni. —km— Csaknem 150 000 liter tejet dolgoznak fel naponta az új sabinool tejfeldolgozó üzemben, amelyet a napokban helyeztek próba­üzembe. Felvételünkön: Alžbeta Kissová és Viera Kuchárová az önműködő tejtöltögépet kezelik. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) SZÁMÍTÁSTECHNIKA A MEZŐGAZDASÁGBAN Az utóbbi években népgaz daságunkban egyre nagyobb terel hódi! a számítástechni­ka, amely a további gazda­sági fejlődés, a termelés növelésének fontos eszközé­vé válik. Az ipar mellett a mezőgazdaságban is sokat várhatunk a .számítástechni­ka alkalmazásától. Fél évvel ezelőtt helyezték üzembe a bratislavai Mezőgazdasági Számítástechnikai Vállalat IVové Zámky-i (érsekújvári) számítóközpontját. A számí­tástechnika küldetésére, gyakorlati alkalmazására, jelentőségére voltam kíván­csi, amikor bekopogtattam Andrej Wenzl, a számító- központ vezetőjének irodája ba. jelen volt Juraj Berzinec mérnök, a vállalat nitrai üzemének kutatási-fejlesztési osztályvezetője is. Beveze­tésképpen n foglalta össze dióhéjban a vállalat küld été sét, feladatait. — Vállalatunknak négy üze­me van, Kosicén, Zvolenban, Trnihván és Nitrán, melyek több számítóközpont munkáját is irányítják. így pl. a nitrai üzemhez tartozik az újvári szá­mítóközpont. A mezőgazdaság és élelmezésügy irányításának ésszerűsítését szolgáló vállalat egyrészt a kutatási fejlesztési munkákra, másrészt a szolgál­tatásokra helyezi a súlyt. A termelő mezőgazdasági üzeme­ken kívül a gép és traktorál- lomásoknak, a mezőgazdasági irányító szerveknek, valamint az élelmiszeripari vállalatok­nak nyújt segítséget a tervezés­ben. az értékesítésben stb. Töb­bek között például kifejlesz­tették és eredményesen ki is használják a tenyésztés auto­matizált információs rendsze­rét, segítségével pl. 280 000 fe­jőstehén hasznosságát kísérik figyelemmel. A Nővé Zámky-i számítógép a közópnagysáigúak csoportjába tartozik, nagy az operációs se­bessége: másodpercenként 300 000 adatot tud feldolgozni, s egyidőben 15 program vég­zésére alkalmas. — Lényege az — tájékoztat Wenzl elvtárs —, hogy segítsé­get nyjjtsunk azon kérdések megoldásához, melyeknél sok számítást kell elvégezni, s a le­hetséges eredmények közül ki­választani a legmegfelelőbbet. Ez az optimalizáció. Hogy a számítógép milyen feladatok végzésére alkalmas, lényegében attól függ, hogy milyen prog­ramok állnak rendelkezésére. Ez a gép az ESZ 1040 elneve­zést viseli, az NDK beli Robot­ron cég gyártotta. Az egységes számítógéprendszerhez tarto­zik, melyek — tel jesíl menyük­től függően — az ESZ 1010 tői az ESZ 1050 ig terjedő meg­jelöléseket viselik. — Eddig miilyen konkrét feladatokat oldottak meg a száHűtőközpontban? — Konkrét feladatok megol­dásáról még nem beszélhetünk, hiszen egy ilyen számítógép kifejlesztése és üzemeltetése, a szükséges programok kidolgo­zása 4—5 évi munkát is igény­be vesz. Mivel a nitrai számí­tóközpontban mindezt már ki­dolgozták erre a típusú számí­tógépre, nálunk- az előkészüle­tek ideje lecsökken egy évre. Ennyi mindenesetre szükséges ahhoz, hogy hozzáláthassunk a konkrét feladatok megoldásá­hoz. — Milyenek lesznek azok? — Sokan és nagyon tévesen azt gondolják, hogy a számító­gép csupán a könyvelő mun­káját könnyíti meg. Csak emiatt nem lett volna célszerű az 50 millió koronás beruházás. El­sődleges feladataink közül em­lítek meg néhányat, amelyeket a mezőgazdasági üzemek számá­ra végzünk: a munkaerőgaz­dálkodás funkciós rendszerének kidolgozása, ugyanúgy a ter­melésé és fogyasztásé, az alap­eszközök reprodukciója a komplex tevékenység rend­szerének kidolgozása stb. E téren meg kell említeni a legjobb 'szakemberek közül Fridrích Hattas mérnököt, akt kidolgozta a mezőgazdaság irá­nyítási rendszerének automatl- zánfóiát. Mindez a gépek, a progra­mok, az emberek megbízható­ságától függ. Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ma, amikor egyre nagyobb gazdaságok jön­nek létre, a vezető nem tud el­raktározni minden adatot a ' • jében, akár 5 noteszt is hor­dozhat magánál, az információk hiányosak, s amikor döntenie kell, nem biztos, hogv az he­lyes is lesz. Számunkra az a fontos, hogy helyes adatokat kapjunk és dolgozzunk fel, s amikor ezek­re a vezetőnek szüksége van, kellő időben a rendelkezésére álljanak. Egyelőre még csak a felsőbb irányításban érvénye­sül az automatizáció és számí­tástechnika, az idei évben azonban már a kerület öt járá­sa, 1977 ben pedig már minden mezőgazdasági üzem automati­zálva fogja feldolgozni az in­formációkat. A távolabbi cél az automatizációt levinni az al­sóbb irányítási szintekre, az üzemrészlegekbe. Mindehhez azonban kellő mennyiségű szakemberre van szükség, arra, hogy középfokon is tanítsák a számítástechni­ka alapjait, s az üzemekben is felkészült emberek legyenek, akik hozzáértően szolgáltatják ,a központ számára az adato­kat. Szükséges még annyit el­mondani, hogy már 10 üzem veszi igénybe a számítógépet. Számolunk azzal is, hogy ha­táskörünk kiszélesítése után egy ideig nagyon eltérőek lesz* nek az eredmények. Talán az is közrejátszik, hogy az üzemek­ben a műszaki dolgozók p.szi* chikailag nincsenek felkészül* ve a számítógép használatára, számukra teljesen új dologról van szó, ami nagyobb, körülte­kintőbb szaktudást is igényel tőlük. — Kifejezhető e koronában az az érték, amit a számítás* technika hoz a mezőgazdaság* nak? Ismét Ber2inec mérnök veszi át a szót: — Feltételezések vannak, Egyes mezőgazdasági üzemek, amelyekben kísérleteztünk, azt állítják, hogy a számítástechni* ka egy év alatt 600 000 koro* na hasznot hozott nekik. Fel* tételezhető, hogy ha Szlovákiá­ban egy százalékkal emelkedik a termelés,'az Is 100 milliár«* korona pluszt jelent. Az én vé­leményem az, hogy egy vezető számára az információ értéke annyit tesz ki, amennyit a lie* lyes döntés ér. (malinákj

Next

/
Thumbnails
Contents