Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám, csütörtök
Munkájáról beszélve Szalui Sándor elvtárs elsősorban is az iskolát dicséri, amely az életre felkészítette. Mint mondotta, szülőfalujában, Csallóközara- nyosra is eljutott a Kosieei Gépipari Középiskola jó híre. Ez késztette arra, hogy az alapiskola elvégzése után oda jelentkezzen. A felvételi vizsga sikerült, s az igyekvő diák jó eredménnyel elvégezte mind a négy évfolyamot. Érettségi bizonyítvánnyal a zsebében technikusként tért haza. — Nagyon sokat adott nekem az iskola — jelentette ki Szalai elvtárs. — Részben az iskola vezetett arra is, hogy újításokkal kezdtem foglalkozni. S/alat Sándor Itt nemcsak az elméleti felkészülésre gondolok, ami nélkülözhetetlen az újítási javaslatok kidolgozásához, hanem arra az útmutatásra is, amit tanárainktól kaptunk. Arra tanítottak bennünket, miszerint nem biztos, hogy csak az a jó, ami már le van írva, hanem többre kell törekedni annál, ami a tankönyvekben, a technikai leírásokban, a normákban szerepel. Vagyis az iskola arra ösztökélt, hogy az ember törje a fejét: hogyan lehet valamit jobban, tökéletesebben, könyebben és olcsóbban csinálni, mint azelőtt. A másik indíték, ami Szalai Sándort az új megoldások kt> resésére serkentette, a munkakörében felmerülő problémák megoldására irányuló törekvés volt. Szalai elvtárs ugyanis az Agrostroj komáromi üzemegysége anyagbeszerző osztályának a dolgozója. Eredetileg konstruktőrként vállalt munkát az üzemben, azonban vagy üt évvel ezelőtt megkérték, hogy néhány hónapra vegye át egy katonai szolgálatra bevonult dolgozó munkakörét az anyagbeszerzési osztályon. Az átmeneti beosztás tartós maradt, a szóban forgó anyagbeszerző ugyanis foglalkozást változtatott és nem tért vissza az üzembe. A fiatal konstruktőr időközben megszokta, sőt meg is kedvelte új munkakörét, s ma már nem is vágyakozik máshová. Pedig akik ismerik ezt a munkakört, azokat a nehézségeket, amelyekkel az anyagbeszerzőknek nap mint nap meg kell küzdeniük, azok tudják, hogy az e szakaszon dolgozók munkája egy cseppet sem irigylésre méltó.- Az Idei esztendő kemény feladatok megoldása elé állította a mezőgazdasági gépgyár komáromi üzemének dolgozóit, s még inkább az anyagbeszerzőket. A főigazgatóság utasítására 1975-ben egyebek közt harminc százalékkal több traktorkabint kell gyártaniuk, mint amennyit eredetileg terveztek. A feladatok emeléséről csak a múlt óv végén szereztek tudomást. Elképzelhető, mennyi munkába került, amíg a szállító vállalatokkal sikerült a nagyobb feladatok teljesítéséhez szükséges anyagot szerződésileg biztosítani. — Az egyik gond még el sem múlik, s máris új problémák Jelentkeznek. De ez már így van a mi munkánkban — meséli Szalai elvtárs. — Hol arról kapunk értesítést, hogy egyes kooperáló partnereink megváltoztatják termelési programjukat, hol a kohászati termékeket kell sürgetni, máskor meg a gumiipari alkatrészek akadozó szállítását kell meggyorsítani. Néha bizony fő a fejünk a gondoktól, hogyan legyünk úrrá a nehézségeken. Mert azt mondani sem kell: a legfontosabb célunknak azt tartjuk, hogy biztosítsuk a zavartalan termelés, a tervfeladatok egyenletes teljesítése feltételeit. Azt is mondhatnám, hogy az a nyagbeszerzéssel ka pcso 1 atos nehézségek néha egyenesen kikényszerítik az újításokat — je lenti ki Szalai elvtárs, aki alig huszonnyolc éves kora ellenére az üzem egyik legjobb újítója. — 1971 ben ilyen kényszerítő körülmények hatására dolgoztam ki első újításomat. Egy fémalkatrész — alátét — gumí- rozásával kapcsolatos feladatot oldottam meg. A gurnírozáshoz sehogy sem sikerült olyan készüléket készítenünk, amely biztosította volna a tökéletes tömörítést, ennek következtében a gumirész nem kötődött rendesen a fémhez. Sok próbálkozás után olyan alkatrész — egy ütköző — alkalmazását javasoltam, amelyet csavar erősít az ellendarabhoz. A megoldás kiválóan bevált, s az újítás egy év alatt 17 500 korona megtakarítást eredményezett. Hasonló problémát oldott meg a következő évben benyújtott újításával. A traktorkabinokban levő ülés egyik alkatrészénél alkalmazott új gyártási megoldást. A következő évben a burgonyabegyűjtő gép osztályozó asztala mozgató rendszerében eszközölt új megoldást, mellyel lényegesen csökkentette a termelési költségeket. A három bevezetett újítás az első évben összesen 110 000 ko róna megtakarítást jelentett az üzem számára. Alkalmazásukkal azóta mintegy háromszázezer koronával csökkentették a tér melésl költségeket. Szalai Sándor kommunista szülők gyereke, s mint ilyen, korán megtalálta az osztálya élcsapatába vezető utat. A katonaságnál jelentkezett Csehszlovákia Kommunista Pártjába 1967-ben. Kommunista elveinek alapjait a családi nevelés rakta le, meggyőződését a kollektívában végzett munka szilárdította meg. Ebből táplálkozik az új keresésére és megformálására irányuló törekvése is, Eddigi eredményeit csak keedetnek tartja. Az idén további két újítási javaslatot nyújtott be, s nem kétséges, hogy az elkövetkező feladatok megvalósítását újabb hasznos javaslatokkal fog. ja elősegíteni. gAl lAszlö Ahány Tátra alatti fontosabb ipari üzemet meglátogattam mostanában, eddig még mindenütt találkoztam a dolgozók lelkes kezdeményezésével, az ebből fakadó munkasikerekkel, az energia-, és anyagmegtakarítás figyelemre méltó eredményeivel. Bevallom, a keémaroki TAT- RALAN n. v. kapuján belépve, itt is ezt vártam. Szívesen elő- rebocsájtom, nem csalódtam. Mielőtt a gyári munkaközösség és az egész gyár gazdasági ered m én y ei be betek i n t énén k, röviden ismerkedjük meg magával a munkahellyel. Mit gyárt a Tatrafan? Mindent, ami szövés útján lenből készül. Len- vászon, abrosz, ágynemű, zsebkendő stb. Árutermelése az idén eléri a 227 millió koronát. E szám mögött csaknem tizenkétezer kilométer hosszú, lenfonalból, poliészterből, viszkózából készült termék rejlik. Az év elejétől, — hazánkban egyet len üzemként — gyártja a pely hesített textilféléket. A keémarokl Tatrafan n. v. termékeit hazai piacra, de ex portra is gyártja, még pedig az NDK, NSZK, Jugoszlávia, Írország, Anglia, Olaszország, Svájc (ís Hollandia részére. Szeretnénk azt is elmondani, hogy a gyár öt hónap alatt közel 105 százalékra teljesítette termelési tervét, ami ebben az i|jari jellegű poprádi járásban a legjobb eredmény. A gyárigazgató, Ladislav Va- laStiak az eredmények felsorolása közepette elismerően kihangsúlyozta, hogy ezeket a gyári kollektíva példás, kezdeményező munkájával érhették Serény munka folyik a Se- •ianTcy-i (Szécsénkei) Ipolymen- te Efsz-ben. A gépek körül szorgoskodó emberek, a zakatoló, búgó gépek az emberi igyekezetről tanúskodnak. Ilyen hozzáállás nyomán nem is csoda, ha a közös évről-évre jó eredményeket ér el. — Az 1974-es gazdasági év jó volt: — mondja fíodzsár István üzemgazdász. — Bevételi tervünket 112 százalékra teljesítettük, ami 3 millió többletet jelent. Mivel a tiszta jövedelem jóval meghaladta a tervezettet, a tagság jövedelme is 1 millió val növekedett. Az idei évre az előzőhöz hasonló tervet állított össze a Tcö zös vezetősége. Az állattenyész tésben a hús- és a tejtermelés a fő feladat. Sertéshúsból 40, marhahúsból 20 vagont kell a közellátás részére biztosítani. Az első negyedév tervét maradék nélkül teljesítettük. Tejből 1 150 000 litert terve zünk eladni, egy tehénre ebből 3214 liter esik. Igaz, az első negyedév tervét nem sikerült teljesíteni, mivel az őszi kedvezőtlen időjárás miatt a takarmányok minősége nem érte el a kivánt színvonalat. Befolyásolta a tervtel jesítést az is, hogy a borjúszületések száma ebben az időszakban igen jelentős volt. A második negyedévben viszont ugrásszerűen megnőtt á tejhozam, s minden feltétel megvan arra, hogy év végére az előirányzott tervet teljesíthessük. — A növénytermesztés mindig a szövetkezet erőssége volt. Jelenleg mi a helyzet? — Az eredmények most is biztatóak. Szépen fejlődnek a kalászosok, csapadékhiány nem volt, így a talaj nedvességtartalma is kielégítő. Ha valami rendkívüli időjárás nem jön, az aratás igen eredményes lesz. A növénytermesztés 62 százalékát nálunk a gabonatermesztés teszi ki. A learatásra váró terület 750 hektár, ebből a búza 410, az árpa pedig 180 hektár. A gabona vetésénél az agrotechnikai határidőt betartottuk, elsőként végeztünk a járásban, a legfontosabb feltétel tehát adva van arra, hogy jó hektárhozamokat érjünk el. Rosszabb a helyzet a 120 hek. tár cukorrépánál, amely bár határidőben került a földbe, nem váltotta be a hozzá fűzött el. A munkaközösség 95 százaléka a szocialista munkaverseny legkülönbözőbb formáiban részt vesz. A szocialista munkabri- gádok: mozgalmába 608 dolgozó kapcsolódott be. A cím első fokozatát eddig 15 kollektíva nyerte el, további 34 közösség még versenyez érté. Két komplex racionalizációs brigád is működik a gyárban. A Százezresek mozgalmában öt olyan kiváló dolgozó tevékenykedik, akik ebben az évben, három hónap alatt, több mint 203 ezer koronát takarítottak meg a vállalatnak. A Slovnaft dolgozóinak országos visszhangot kiváltó felhívására válaszolva a keámaro- ki Tatrafan munkaközössége felajánlást tett, mely szerint az 1975. évi bruttó termelési tervet három millió koronával túlszárnyalják, az idén bevezetett pelyhesített textil termelés szakaszán növelik az első osztályú termékek mennyiségét és csökkentik az ehhez szükséges nyersanyag behozatalát. Az anyaggazdálkodás területén 54 ezer korona értékű fűtőanyagot, 55 ezer korona értékű villanyenergiát takarítanak meg s a fémhulladékok felhasználásával további 30 ezer koronát nyernek. Már az első negyedév ni ér le gének értékelésénél kitűnt, hogy a gyári kollektíva a felajánlásokat sikeresen teljesíti, sőt néhány szakaszon túl is szárnyalja. Például a bruttó termelési 2,5 millió koronával, az exporttervet 342 ezer koronával, a munkatermelékenységet közel 5 százalékkal túlteljesítették, viszont reményeket. A kiadós esőzések következtében a vadvizek mintegy 50 hektáron jelentős károkat okoztak, ami kedvezőtlenül befolyásolja majd a hektárhozamok alakulását. Végigjárva a szövetkezet köz pontját, megállapíthattam, hogy a gépesítés foka kielégítő. A kukorica és a répa termesztését gépsorokkal végzik. A gazdag gépparkhoz jó szakembereik is vannak, akik biztosítják, hogy a mezőgazdasági termelés géphiba miatt ne szenvedjen károsodást. Erre vall az a tény is, az anyagi költségeket 2,3 millió koronával csökkentették. A tiszta nyereség mérlege azt mutatta, hogy a tervezettet 2,8 millió koronával túlszárnyalták. Érdeklődésünket az importált anyagok pótlására is felhívták. Az egyik komplex racionalizációs brigád vezetője, Stunislav Éphmer, — aki a vállalat műszaki igazgatója — elmondta, hogy brigádjának tizenhét tag- 'ja van, s a legkülönbözőbb munkaszakaszokon dolgoznak. Egy éve álltak össze azzal a céllal, hogy ki kísérletezik és bevezetik a pelvhesíteitt textil gyártását. A Böhmer brigád az anyag- kisérletezésen kívül a gyártáshoz szükséges gépi berendezéseket is kifejlesztette, melyek szerelése folyamatban van. Eddig végzett munkájuk eredményességének „főpróbájára“ az év harmadik negyedében kerül sor, és a IV. negyedévl>en már az importált anyag hazaival történő pótlásával 1 millió de- vizakoronát, a későbbi évek folyamán öt millió devizakoronát s a saját maguk készítette gépi berendezéssel további L millió devizakoronát takarítanak meg. Arról is tudomást szereztünk hogy a k elmaró ki Tatrafan az idén a közkedvelt lenvászonból készült termékek választékát jelentősen kibővíti. Láttunk néhány mintadarabot, igazán szépek, tetszetősek. Teljes mértékben, s örömmel egyetértünk az egyik fiatal szövőnő megjegyzésével: „Ugye szépek?... Ezek biziony a nemzetközi áru- bemutató kiállításokon sem hoznak ránk szégyent“. (kulik) hogy az aratásra való felkészülés igen előre-haladott állapotban van. A gépek többsége kijavítva, üzemképes állapotban várja az aratás megkezdését. Egyes alkatrészekből azonban az idén is hiány van, ami megnehezíti a gépek javítását. Tények bizonyítják, hogy okosan terveznek, jól dolgoznak az „fpolymentében“. A jelenlegi helyzet arról tanúskodik, hogy az idei termelési eredmények méltók lesznek az előző évek eredményeihez. Kép és szöveg BÖJTÖS JÁNOS Nóí: ny ezer csemegekaraláhé szállításával kezdték el a főzelék- nüvények betakarítását a Streda nad Budrogom-i | Bodrogszerda- helyi) Csehszlovák Szovjet Barátság Állami Gazdaság dolgozói. (Felvétel: A. HaSöák — CSTK) Néhány szá a kávérál Ha valaki azt hinné, hogy Csehszlovákia nem tartozik a kávéfogyasztó országok közé, akkor a Balírny obchodu árucsomagoló vállalat felmérése az ellenkezőjéről győzi meg. Amíg 1948- ban a belkereskedelem ösz- szesen 1031 tonna kávét adott el, 1974-ben kávébe hozatalunk már elérte a 15 49ü tonnát, s így az egy főre eső kávéfogyasztás nálunk eléri az évi egy kilo grammot (összehasonlításul: az NSZK-ban az évi fogyasztás egy főre 4 kg, Svédországban pedig a legtöbb: 12—14 kg. Törökországban, ahonnan állítólag a kávézás szokása európai tájakra is elterjedt, feltűnően kevés kávét isznak: egy fő évi kávé togyasztása csupán 0,15 kg. Lakosságunk kávéfogyasztása is évről évre emelkedik, semmi jele sincs annak, hogy az érdeklődés csöken- ne. Szakemberek megállapították, hogy a csehszlovákiai kávéfogyasztók többsége, 80 százaléka, ún. török kávét fogyaszt, azaz forró vízzel „nyakon öntött“ kávéadagot, ami az egészség- ügyi szakemberek szerint károsabb, mint a presszókávé. (sin) Alakulnak az eredmények OKOSAN TERVEZNEK ÉS JÓL DOLGOZNAK AZ „IPOLYMEFsiT?" FN “ A javítóműhely dolgozóinak legfőbb törekvése, hogy a gepex mindig üzemképes állapotban legyenek. Képünkön: jámbor László, Málik fózsef és Jász Ferenc az egyik lánctalpast javítja. Új megoldások keresője ARCKÉPEK MJNKAHELYEKPĹL KEZDEMENYEZESEKIÖL „SZŰTT" SIKEREK A CSKP KB novemberi irányelveinek szellemében
