Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-17 / 140. szám, kedd
Kirándulók az Alacsony-Tátrában, a vrbicei tónál. M. Vodení felvétele VÁLASZ OLVASÓINKNAK SZÜLÉS! SEGÉLY Sz. V.: A munkaadó vállalat betegállományának idejére táp pénzét alapfizetésének lényeges megváltozása alapján helyesen számította ki a megváltozás időpontjától számítva, tehát íiz alacsonyabb átlag szerint. A szülési segélyre vonatkozóan azonban az 1965/143 sz. betegbiztosítási törvényt végrehajtó hirdetmény 44. § -a a következő eltéréseket rendeli el a kiszámítás módját illetően (mint ismeretes, az 1968/88 sz. törvény értelmében a szülési segély a napi tiszta kereset 90 százaléka]: a űzetett szülési szabadság megkezdésének időpontja az igény kezdetének az időpontja is; a hajadon, özvegy, elvált, vagy más komoly okból magányosan élő nő esetében a béradót úgy kell számítani, mintha a szülés után fizetné; ha a nőt terhessége miatt más, gyengébben fizetett munkára, vagy rövidkébb munkaidőre osztották be, ez nem tekinthető „az alapfizetés lényeges megváltozásának“; a változás utáni időt és az ilyen idő alatti fize- tést az átlagos napi tiszta bér kiszámításánál nem szabad figyelembe venni; végül az ide zett rendelkezés d) pontja szerint, ha a női dolgozó a szülési szabadságának megkezdése előtti 12 hónap alatt állást változtatott, akkor kérelmére (tehát nem hivatalból) a szülési segélyt az említett 12 hónap alatt elért fizetések átlagából kell megállapítani. Mivel szülése ez év augusztusában várható, és így szülési szabadságát valószínűleg ez év júliusában kell majd megkezdnie, az utóbb említett kivétel valószínűleg nem befolyásolhatná kedvezőbben a napi tiszta átlagkeresete összegét. Egyébként a vállalat KNP bizottságának döntése ellen az Okresná správa nemocenského poistenia, Dun. Streda hivatalhoz lehet fellebbezni. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Cs. L.: Az 1961-ben elszenvedett üzemi balesete következtében az egyik szeme megsérült s erre a szemére látását csaknem teljesen elvesztette. Később az orvosi kezelés folytán látása javult. Űjabb ellenőrzések és kezelések után 1974-ben megállapították, hogy orvosi beavatkozással a szem látásán javítani, illetve változtatni nem lehet. Mivel a másik szeme már születése óta gyengébb, valószínű, hogy rokkantnak fogják elismerni. Az 1961-ben üzemi baleset következtében megsérült szemére — ha akkor nem kért és nem fizettek önnek fájdalomdíjat — most, 14 év után csak az újabb, 1974-ben elszenvedett fájdalmakért mint új sérülésiért (az eredeti balesettel okozati összefüggésben) kérhetne kártalanítást. Ha csupán kezelésről és ellenőrzésről lenne szó, akkor ezért fájdalomdíj nem jár. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó orvosi igazolásai alapján kérje ki ügyvéd tanácsát is. Esetleg igényelhetne a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítés címén egyszeri kártalanítást, ha annak idején, még 1961 után, ilyen kártalanítást nem kapott és ha az orvos igazolná, hogy a szem tartós károsulását csupán 1974-ben — lehetőleg még nem egy éve — tudták megállapítani a közbeeső folyamatos orvosi kezelés eredménye alapján. Ha azóta több mint egy év telt volna el, a munkaadó vállalat az igény elévülésével vé dekezhetne. A látásának romlása követ keztében esetleg csak most bekövetkező keresetcsökkentést még igényelhetné a korábbi átlagkeresetével szemben — ha az nem térülne meg a részleges, vagy teljes rokkantjáradékkal és keresetével. F. I.: Nyilván a helyi nemzeti bizottság, vagy az efsz mel lett létesült építőcsoportban vállalt mint nyugdíjas munkát. Ha a munkát rövid ideig tartó munkaviszonyban, vagy a munkatörvénykönyv 232. §-a s»e rint munkatevékenységről szóló megállapodás értelmében végezte, akkor teljes nyugdíja folyósítása mellett igénye van a végzett munkának megfelelő fizetésre. A ki nem fizetett munkabért annak esedékességétől számított egy éven belül lehet a járásbíróságon l>eadott keresetben perelni. Későbbi perlés esetében a munkaadó szervezet az elévülés kifogásával védekezhetne. Talán átmeneti nehézségekről van szó. Szólítsa fel ajánlott levélben azt a szervezetet, illetve vállalatot, amelyhez az építési csoport tartozik, hogy a ki nem fizetett bélét 15 napon belül fizesse ki, mert ellenkező esetben kénytelen lenne a járásbírósághoz fordulni. Egyébként a munkatörvénykönyv 121. § ának 3. bek. értelmében kérheti, hogy a munkaadó vállalat írásbeli igazolást adjon az önt megillető munkabérről és a levonásokról. Továbbá kötelesek az ön kérelmére lehetővé tenni, hogy betekinthessen azokba az iratokba, amelyek alapján az ön bérét kiszámították. T. K.: A szabadságára, illetve a munkabérmegtérítéssel járó szabad napokra (beleértve az ún. fizetett ünnepeket is) a munkatörvénykönyv 1965/66, illetve 1970/60 sz. végrehajtási rendelete 30., illetve 31. és 32. paragrafusai értelmében illeti meg munkabérmegtérítés. Az említett alkalmakra az át lagkereset összegében kell munkabérmegtérítést fizetni. Ezt az átlagkeresetet rendes, tartós munkaviszony esetében az előző naptári évben eléri beszámítható — adó alá eső — keresetből kell kiszámítani, és az ilyen átlag alapján megállapított naptári átlagbér irányadó marad az egész év idejére. Ha a dolgozó a naptári év folyamán (mint Ön is, aki 1974. január 3-án lépett új munkaadó vállalatához) lép új munkaviszonyba, akkor a napi átlagbért a naptári év folyamán a munkaviszony kezdetétől az átlagbér alkalmazása előtti közvetlen bérelszámolásig számított bruttófizetésből kell kiszú •mítani. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a dolgozó alapfizetése lényegesen megváltozott. Az ilyen fizetésváltozást ugyanis az átlagbér kiszámítása szempontjából új munkaviszonnyal azo- nps következményekkel járónak kell tekinteni. Ha a fűtől vizsga elteltével az alapbére is lényegesen megváltozott, akkor a bérváltozástól az átlagbér alkalmazásáig terjedő idő alatti bruttórizetésből kell az átlagbért kiszámítani Dr. F. J. SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA NEDVES ÉGETÉSSEL Bármely éghető anyag, amely vízben oldható vagy szuszpendálható, 100 és 372 C fok közt (a kritikus hőmérsékleten) elégethető vízben. Ez a módszer különösen alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű vízből kis mennyiségű szerves anyagot eltávolítsunk. A szennyvízben általában olyan csekély a szárazanyagtartalom, hogy bepárlásukról szó sem lehet. Ennek a százalékosan kis mennyiségű szárazanyagnak egy része szerves anyag, és a tulajdonképpeni problémát ez jelenti. Ezek lebon- tása, azaz a természetben lefolyó lassú oxidációja tekintélyes mennyiségű oxigént igényel, s ha a szennyvizet természetes folyó vagy állóvízbe vezetik, akkor ezt az ott élő organizmusok elől vonja el. Éppen ezért, ha a szennyvíz biológiai oxigénszükségletét sikerül csökkenteni, akkor a szennyvízprobléma megoldása jóval könnyebbé válik. A NEDVES OXIDÁCIÓ A szerves anyagot tartalmazó szennyvizet, híg iszapot vagy zagyot a tároló tartályban 60—80 C fokra előmelegítik. A zagy 4—5 mm-nél nagyobb részecskéket nem tartalmazhat, különben eltörni a berendezést. Az így előmelegített szerves- anyagtartalmú közeget — amelyet a továbbiakban joggal nevezhetjük tüzelőanyagnak —, nagynyomású szivattyúval nyomják be az égétől« rendezésbe, ahol az keveredik a nagynyomású kompresszor által betáplált, mért mennyiségű levegővel. A szükséges nyomás 10 és 270 atmoszféra közt van, az elégetendő anyag minőségétől és a kívánt eredménytől függően. A levegő és a folyékony „tüzelőanyag“ hőcserélők sorozatán halad keresztül, miközben fel- hevül arra a hőmérsékletre, amelyen az oxidáció spontán lejátszódik. Ez általában 200 C fok körül van. A felhevítés utolsó lépése gőzbefuvatás- sal történik, majd a keverék a tulajdonképpeni reaktorba kerül, ahol további hevítés már nem szüKséges. A reaktorból eltávozó folyadék és gázlázis keverékkel a betáplálandó tüzelőanyagot és a levegőt melegítik elő. A hőcserélők után a folyadék- és a gázfázist elválasztják. A folyadék áthalad egy csőkígyón, amely a tüzelőanyagot tároló tartályba van beépítve, és elvégzi annak 60—80 G fokra való előmelegítését. A gázfázis atmoszférikus nyomásra expandáltatható pl. egy gázturbinán keresztül. Olyan esetekben, amikor a tüzelőanyag elég szerves anyagot tartalmaz, tehát kalóriaértéke számításba vehető, ak kor a befektetett energia jelentékeny része ily módon visszanyerhető. Kisebb teljesítményű berendezések esetében, amikor a kompresszor 400 lóerősnél kisebb, ez általában nem gazdaságos. Ilyen esetben a gázfázis és a folyadék fázis elválasztását csak a gőz kondenzálódása után végzik el. Az eljárás alkalmazása — mint említettük — olyan esetekben jöhet számításba, amikor a szerves anyag koncentrációja túl kicsi ahhoz, hogy szárazrapárlást követő égéssel semmisítsük meg. Különösen jól égetbetőek a különböző cellulóz-, illetve papírgyári szennyvizek. Olyan anyagok viszont, amelyek vízben oldhatatlanok, de vízgőzzel desztilálhatók (pl. naftalin) csak nehezen égethetnek el ily módon, mert a gázfázisban gyakorlatilag nem történik oxidáció, A folyékony fázis tehát nemcsak az elégetendő anyag, illetve hamu hordozójának a szerepét játssza. A mindennapi életben a tüzelőanyag az, ami pénzbe kerül, és a levegő ingyen van. A szóban forgó esetben a helyzet fordított. A tüzelőanyag nem jelent költségtényezőt, de a levegő — amelyet tekintélyes energiabefektetéssel kell komprimálni — pénzbe kerül. Ezért ennél az eljárásnál fontos, hogy a betáplált levegő oxigéntartalmát minél jobban hasznosítsuk. A hő-egységekben kifejezett energiaértéket nem a tüzelőanyagra, hanem a levegőre kell, vonatkoztatni. Az 1 kg levegőre vonatkoztatott kalóriaérték a különböző tüzelőanyagok esetében közel azonos, kb. 700—770 kcal kg levegő. MIKOR GAZDASÁGOS? A természetes vizek elszennyeződésének meg- gátlására való törekvés még nem elégséges ahhoz, hogy az ismertetett eljárást gazdaságosnak ítélhessük. Amennyiben az eljárásnak résziévé válik kémiai anyagok vagy energia visszanyerése, illetve alapvető fontosságú a kis mennyiségű, ioncserélőkkel vagy adszorbensekkel el nem távolítható szervesanyag eltávolítása, illetve a víz újrafelhasználása, akkor jöhet számításba az alkalmazása. A szulfitcellulóz-gyártásnál ezzel a módszerrel mind a szulfit, mind a víz regenerálható. Ha mindez egy nagy kapacitású üzemben történik, akkor az égetés során felszabaduló energia is jelentős, és így annak visszanyerése a már említett módon jelentősen javít az eljárás gazdaságosságán. Az energia hasznosításának legkézenfekvőbb módja az, hogy a reaktorból kijövő keverékből először elválasztják a folyadékfázist — ez közvetlenül megy a hőcserélőkhöz —, a gázfázissal pedig turbinát hajtatnak, amely közös tengeren van a légkompresszorral. így a levegő komprnnálása nem Igényel külön energiát. Szennyvíz esetében ilyesmiről nem igen lehet szó, viszont fontos szem előtt tartani azt, hogy ilyen esetekben 30—40 százalékos oxidáció — amely tehát lényegesen kisebb hőmérsékletet kíván — lényegileg megoldhatja a problémát. Ugyanis 30—40 százalékos oxidáció esetén a szennyvíziszap teljesen elveszti tapadós, nyálkás jellegét, celluláris és fibrózus struktúráját. Természetes hordalékjelleget vesz fel, jó ülepedési sajátságokkal, és természetesen sterillé válik, ami igen fontos szempont. VETÍTÉS AZ OKTATÁSBAN Az elmondott vagy leírt szavak kiegészítése képekkel különösen jelentős az oktatásban. Sok dolgot képszerűen visszaadva pontosabban és érthetőbben tudunk bemutatni. Gondolati összefüggések grafikus ábrázolása' áttekinthetőbb és rövidebb lehet, mint más közlési mód esetében, bizonyos mozgásfolyamatokat pedig csak az idővel könnyedén játszó mozgófilm segítségével tudunk egyáltalán bemutatni, érzékeltetni. jelentős szerepe lehet a vetítésnek a nagyothallók oktatásában is. Nem hanyagolható el az a lehetőség sem, hogy ilyen módon röntgenfelvételek is vetíthetők, ami az orvosképzésben fontos. A térbeli kiterjedésű tárgyak vetítése értékes segítséget nyújt a természettudományok és a technika nem egy ágában (pl. ásványok bemutatása, munkafolyamatok szemléltetése stb.). Nemzetközi összejöveteleken periig a költséges és nem is mindenhol alkalmazható tolmácsbe- rendezést lehet pótolni a beszéddel egyidejűleg megjelenő, különböző nyelvű szövegek vetítésével. A teremvilágítás befolyása Az eddigi szoká’S szerint a vetítéses oktatáskor az előadó egy normál világítású helyiségben elmondja a szövegét, majd a lámpákat eloltják, és megkezdődik a vetítés Bár az előadó magyarázatokat fűzött a látottakhoz, azokat a sötétség miatt nem lehetett feljegyezni. A vetítés befejeztével a helyiség újra kivilágosodik, s a hallgatók utólag lejegyezhetik, amit hallottak. Ilyen körülmények közt a vetített ábrák papírra rögzítése nem lehetséges. Érthető tehát, hogy ezt a rendszerű vetítést nem tartják célszerűnek. Amikor megvizsgálták az elsötítés mértékét — hiszen ez a fö oka a rendszer hibáinak — az alábbiakat mutatták ki: — ha a terem általános világítása a jegyzetelő helynél 400 lux, és ha ezt az értéket a vetítés alatt 4 luxra csökkentik, lényeges különbséget, olvasási és íráshibákat nem lehet tapasztalni; — ha a terem elsötétítését tovább fokozzák, és a jegyzetelő helyeken csak 0,04 luxot mérnek, akkor csak a vetítővászonról visszaverődő fény segítségével lehet írni, ennek a lehetősége pedig a vászonról való távolodással rohamosan csökken. A fentiekből az következik, hogy az előadások alatti teljes elsötítésre nincs szükség. Viszont a teljes kivilágítás a vetítővásznon levő szövegek, ábrák felismerhetőségét erősen csökkenti. NÉHÁNY PSZICHOLÓGIAI ADAT A vetítésnél bizonyos lélektani jelenségeket is figyelembe kell venni. így pl. az elsötétítés-kiví- lágosodás ideje akkor a legkedvezőbb, ha hat másodpercen beiül fokozatosan hajtható végre. Nem kíván igazolást az a tapasztalat, hogy a vetítővászonról visszaverődő fény nagysága függ a vetített kép világos-sötét részeinek arányától, nagyságától. Ezt az alapvető jelenséget is részletesen vizsgálták, éspedig úgy, hogy a vizsgálati anyagot kétféle variációban készítették el. Az egyiknél fekete alapon fehér (negatív) jeleket alkalmaztak, a másiknál fordítva, fehér alapon fekete (pozitív) jelek voltak láthatók. Ha most ugyanolyan körülmények között — tehát 400 és 0,04 lux határértéken belül — vizsgáljuk a negatív-pozitív kép felismerhetőségét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a negatív csak 4 luxnál ad kielégítő eredményt, ennél erősebb megvilágításban a kép felismerhetősége a vászontól távolodva csökken, sötétebb teremben pedig nem lehet jegyezni. A VETÍTÉSI IDŐ ÉS A MÉRETEK Az oktatásban egy-egy kép vetítési ideje az átlagosnál lényegesen hosszabb. A képet tartaj- mazó emulziós réteget a vetítő fényforrásból hősugarak is érik, s ezek felmelegedést okoznak a film emulziójában. Ez idővel a kép elhasználódásához, kiöregedéséhez vezet. Ha most a negatív-pozitív diákat vizsgáljuk meg ilyen szempontból, akkor azt találjuk, hogy a pozitív kép a vetítéskor kevésbé melegszik fel, tehát alkalmasabb oktatási célokra, mint a negatív A vetített képet nem elég csak meglátni, hanem annak részletes megfigyelése is szükséges az oktatásban. Amíg vetített szöveg esetén elolvasás után a kép cserélhető, addig ábrák esetében a szemlélő időn túlmenően egy visszatekintő, ellenőrző időt is be kell iktatni. Az észlelés időtartamát vizsgálva megállapították, hogy pozitív képnél a szükséges észlelési idő rövidebb, mint negatívok esetében. A diapozitívok elkészítésekor figyelembe kell venni, hogy vetítésnél a vékonyabb vonalak feloldódnak, eltűnnek a fényben. Ezért azoknak megfelelő vastagságúaknak kell lenniük. A vonal vastagságán kívül az ábra nagysága is befolyásolja a felismerhetőséget. Bizonyos'méreten alul már nem ismerhető fel a jel jellege. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a negatív hibaszázaléka több, mint kétszerese a pozitívokénak, tehát e téren is a pozitív bizonyult célszerűbbnek. (dj)
