Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN Tanácstalan Zs.: Feltételez­zük, hogy az állami jegyzőség által jóváhagyott olyan hagya­téki egyezségről van szó, amelynek értelmében a társ­örökösöket a hagyaték tárgyál képező fél házból ön kifizeti és a fél házat ön szerzi meg egyedül mint örökös és ennek értelmében ön fizette meg az örökösödési illetéket. Mivel a társörökösöket a Jóváhagyott egyezség értelmében már kifi­zette s megfizette az illetéke­ket Is, nem kell újabb eljárást indítania, hogy a fél ház ne­vére kerüljön a Telkek Nyil­vántartásában a Geodézián (Evidencia nehnuternosti). Az állami JegyzŐ9ég ugyanis az örökség elnyerését Igazoló vég­zőst annak jogerőre emelkedé­sétől számított 60 napon belül hivatalból megküldi a Geodézia illetékes járási központjának, ahol az új állapotról kérheti a tulajdonalap kivonatát (v^pis z vlastnického listu). Az örökösö­dési Illetéken kívül más Illeté­ket fizetnie nem kell. Ha a társörökösök részét a hagyaté­ki eljárás lefolytatása után szerződéssel, bírósági egyez­séggel, vagy bírósági döntés alapján vette volna meg, akkor a „ 3rílletéken kívül az adásvé­tel után még le kellene róni az átírási illetéket Is. Az Ilyen bírósági döntés esetében a dön­tést a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül be kellene mutatnia az állami jegyzőségen az átruházási lile ték kirovása végett. A vagyon közösséget megszüntető bírósá­gi döntést szintén a döntés jog­éi uoe emelkedésétől számított 60 napon belül a bíróság hiva­talból , tartozik megküldeni a Geodézia illetékes járási köz­pontjának. K. F.: A kezes köteles az ál­tala szavatolt adósságot megfi­zetni, ha az adós a hitelező fel­szólítására az adósságát nem fizeti meg. Az Állami Takarék- pénztár nem volt köteles az adóst előbb perelni. A takarék­S énztár nyilván az adóst és nt, mint kezest — egyetemle­ges fizetési kötelezettséggel — perelte. Közben ön az idegen adósságot a saját .munkaadó vállalatától felvett kölcsönből megfizette és a munkaadó vál­lalat joggal perelte, mivel nem házépítési kölcsönről volt szó. Mivel az említett módon az adós helyett fizetett, ajánljuk, hogy a polgári törvénykönyv 56. §-a értelmében a járásbíró­ságon beadott perben kérje, hogy a bíróság kötelezze az adóst, térítse meg a helyette kifiztett összeget. Rossz anyagi ■helyzetére való tekintettel a hnb-n kiváltott s személyi és anyagi viszonyairól szóló iga­zolás alapján kérhet illeték- mentességet. M. S.: Levele szerint a telek és a ház a községé és ön csak bérlő. Ebben az esetben a szom­széddal, aki talán szintén csak bérlő, a hnb járhat el és tehet lépést az esetleg jogtalan be­avatkozás ellen. Tehát a hnb- hez forduljon, hogy vizsgálják felül az ön panaszát. Ha ön is és a szomszéd is tulajdonosok, akkor ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez további tanácsért, esetleg megfelelő tulajdonper megindítása érdekében. S. I.: Az építésügyi és egész ségvédelmi előírások érteimé ben a kútnak a saját és az ide gén épülettől és egyéb szennye ző környezettől legalább 10 mé­ternyire kell lennie, hogy ne fogja el a vizet a szomszédtól. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN S. V.: A szabadság az életkor és a 18. életév betöltése után ledolgozott, illetve pótidőként beszámítható idő szerint jár Ha a 18. életéve betöltése óta megvan a 15 ledolgozott éve, akkor négy hét szabadságra van igénye Ha a szabadságot nem egész hetekben, hanem több alkalomból meríti, akkor ötnapos munkahét esetében évi 20 , hatnapos munkahét eseté­ben évi 24 munkanap szabad­ságra van igényük. (Munkatör­vénykönyv 100. és köv. §-ai). Az őrök és éjjeliőrök eseté­ben is az előírt, rendszerint heti 42 és fél munkaórán felüli minden ledolgozott órát túlórá­nak kell tekinteni azzal a kü­lönbséggel, hogy esetükben a heti 8 órai túlmunkához nem kell külön engedély (azaz egy évben 52X8 = 416 óra és még hozzá a megengedett évi 150 túlóra, tehát az évi felső határ 550 túlórái munka). Elvben Önökre Is az 1968/103 sz. hirdetmény vonatkozik, az­az, hogy a túlórái munkáért a havi alapbér 1/185 része és még hozzá 33 százalék pótlék jár. A fizetési hirdetmények és a legtöbb esetben a kollektív szerződések részletesebben és eltérően is, esetleg átalány (pausál) formájában szabályoz­hatják az őrök és éjjeliőrök jutalmazását is főként az olyan vállalatoknál, ahol már beve­zették az új bérrendszert. A munkatörvénykönyv 121. §-ának 3. bek. alapján a mun­kaadó vállalat köteles Igazolást adni a dolgozónak arról, mi­lyen részekből tevődik össze a fizetése és milyen összegeket vontak le belőle. Az Idézett rendelkezés értelmében, ha a dolgozó kéri, a munkaadó vál­lalat köteles a dolgozó rendel­kezésére bocsátani azokat az iratokat (okmányokat, ennek számít a kollektív szerződés, esetleg a fizetési hirdetmény Is), amelyek alapján a bért ki­számították. A munkaadó válla­lat a munkaszerződés megköté sekor köteles tájékoztatni a dolgozót a reája vonatkozó bér­előírásokról is, valamint ké sőbb is, ha a kérdéses előírá­sok megváltoznának. Ha a probléma többüket is érintené, ajánlatos lenne az üzemi bi­zottsághoz fordulni, hogy a vál­lalat hozzáértő felelős dolgozó ja érthetően magyarázza meg a kérdéses fizetési előírásokat, beleértve a kollektív szerződés rendelkezéseit. S. Á.: A dolgozó által adott írásbeli felmondás egyoldalú nyilatkozat. Ha jogosan és sza­bályosan történt, akkor a fel­mondáshoz nem szükséges a munkaadó vállalat sem szóbeli, sem írásbeli beleegyezése. A rendelkezés első bekezdése (minősített felmondási ok) ese­tében a munkaadó vállalat az írásbeli felmondás kézbesítése utáni 15 napon belül jogosult a járásbíróságon beadott kere­setben kérni, a bíróság mondja ki a lefolytatott bizonyítás alapján, hogy a felmondás a törvény szerint nem indokolt és ezért érvénytelen. A meghosz- szabbított felmondási Idővel adott felmondásnál a munka­adó vállalat nem adhat be pert a törvényes indokok hiánya miatt, legfeljebb más törvényes jogalapon a munkatörvény­könyv 64. §-a értelmében tá­madhatná meg a felmondást érvénytelensége miatt. A válla­lat a felmondási idő eltelte után a munkatörvénykönyv 60. §-a értelmében köteles írásbeli igazolást adni a munkaviszony megszűntéről, a polgári igazol­ványban is pecséttel igazolni a munkaviszony megszűntét és munkabizonyítványt is kiadni. Ha ilyen Igazolást küld más vállalat megkeresésére, köteles ennek tartalmáról tájékoztatni a dolgozót, illetve kiadni a véleményezés másolatát. A dol­gozó három hónapon belül ki­fogásokat adhat be a vélemé­nyezés ellen a munkajogi pe­rek bizottságánál, ha ez nem lenne a vállalatnál, akkor a járásbíróságon. P. I.: Ha munkabeosztása miatt szakcsoportvezetőjével félreértésre került sor (nem osztotta olyan munkára, amely egészségi állapotának megfe­lel), panaszával forduljon az efsz vezetőségéhez, esetleg a taggyűléshez, P. J. Megkísérelheti az elszá­molás szerint igényelt nyere­ségrészesedést a járásbíróságon l>eadott keresetben érvényesí- | tenl. Főként azzal érvelhetne, hogy az évi normát teljesítette és decemberi távol létét elkö- tözködése miatt igazoltnak le­het tekinteni. Az igény az ese­dékességtől kezdve egy éven belül évül el. Prémium jeligére: Gyermeké­nek ápolása miatt igazoltan volt távol. Prémiumáról (amely­re perelhető igénye nincs) a munkaadó vállalat vezetője dönt. Prémium az ilyen távol­iét, vagy betegállomány idejére rendszerint nem jár. Dr. F. ]. ' A MAGSPEKTROSZKÓPIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A közönséges spektroszkópia, vagy pontosab­ban: atom- és molekula-spektroszkópia széles körű alkalmazása közismert. Alig van a termé­szettudományoknak olyan ága, ahol nem alkal­maznák, de a műszaki tudományokban és az ipari gyakorlatban is igen fontos szerepet tölt be. A spektroszkópia a színképek vizsgálatával és magyarázatával foglalkozó tudományág. Az izzó gőzök és gázok ugyanis anyagukra jellem­ző vonalas színképet bocsátanak ki. A spek­troszkópia feladata a színképvonalak hullám­hosszának, intenzitásának, alakjának és szer­kezetének meghatározásai Anyagok összetételé­nek vizsgálatához, kis mennyiségben levő ele­mek kimutatásához, az asztrofizikában, tech­nikában, régészetben, modern rendőri nyomo­zásban stb. a spektroszkópia ma már szinte nélkülözhetetlen. Színképvizsgálatok tették lehe­tővé a csillagok kémiai összetételének és kü­lönböző fizikai tulajdonságainak (hőmérsékiet- sűrűség, tengely körüli forgássebesség stb.) meghatározását. ¥ Mi a helyzet a spektroszkópia nukleáris meg­felelőjével, a magspektroszkópiával? Erre a kérdésre válaszolunk néhány példa bemutatá sával. Az atommag-spektroszkópia, vagy röviden magspektroszkópia az atomfizikának, az atom­mag tulajdonságait kutató tudománynak egyik nagy ága. Módszere és egyben tárgya az atom­magból eredő sugárzások (elsősorban az alfa-, béta-, gamma-radioaktív magokból eredő sugár­zások) vizsgálata, és ezek alapján az atom; mag belső szerkezetének megismerése. A radioaktív izotópokat (helyesebb kifeje­zéssel radioaktív nuklidokat) ma már világszerte alkalmazzák az ipartól a mezőgazdaságig és az orvostudományig. Ezeknél általában elegendő azt észlelni, hogy történt-e egyáltalán radioak­tív bomlás, érkezet t-e az észlelő műszerbe ilyen bomlásból származó részecske, és ha igen, meg­határozott idő alatt mennyi. A magspeklroszkó- pia alkalmazására akkor kerül sor, lia valami­lyen okból nem elégedhetünk meg egyszerűen annak megmérésével, hogy hány részecske érke­zett be, hanem például kíváncsiak vagyunk arra is, hogy az érkező részecskék milyen ener- giájúak, va^y egymáshoz képest milyen irány­ban és milyen időkéséssel lépnek ki egy adott preparátumból, illetve magából az alommagból. ORVOSI VIZSGÁLATOK Ilyen igények lépnek fel elsősorban a gya­korlatban alkalmazott radioaktív készítmények tisztasági vizsgálatával kapcsolatban. A készít­mények tisztasága, a nem kívánatos szennyezők eltávolítása igen fontos például az orvostudo* mányban, de sok más esetben is. Ismeretes, hogy minden radioaktív anyag csak meghatá­rozott energiájú sugárzásokat bocsát ki, így, ha megfelelő magspektroszkópiai módszerekkel megvizsgálják a készítményből kilépő sugárzá­sok energiaeloszlását, az esetleg jelenlevő ra­dioaktív szennyezők sugárzásuk révén elárulják masukat, és így megtehetjük a szükséges lépé­seket eltávolításukra. Az orvosi alkalmazási lehetőségek közül az ún. egész test számlálót emeljük ki. Az emberi test a maga egészében mindig mutat kisebb ra­dioaktivitást, főleg a benne levő természetes ra­dioaktív elemek miatt. Világszerte készítenek olyan nagy berendezéseket, amelyekben hord­ágyon, vagy más módon az egész ember elhe­lyezhető, és mérhetők a szervezetéből kilépő radioaktív sugárzások. Ha azonban a szerve­zet belső folyamataira, sőt esetleg bizonyos da­ganatos elváltozásaira akarnak következtetni, vagy a szervezetbe jutott radioaktív anyagokat kívánják azonosítani, nem elég a testből adott idő alatt kilépő sugárzások intenzitásának egy­szerű lemérése, hanem ismerni kell ezeknek a sugárzásoknak az energiaeloszlását is. Itt említjük meg, hogy például az atommag­spektroszkópiában használatos igen kis (millio­mod másodpercnél kisebb) időkésések mérésére alkalmas berendezések (az ún. koincidencia kö­rök) lehelővé tették az emberi szívbe koncent­rálódott radioaktív anyag szíven belül elfoglalt helyének lokalizálását is. IPARI ANYAGVIZSGÁLAT Az ipari alkalmazási lehetőségek közül főleg az aktivációs analízist érdemes megemlíteni, amelyben a magspektroszkópia fontos szerepet játszik. Az aktivációs analízis az anyagvizsgálat egyik módja: a vizsgálandó anyagot atommag­reaktorban vagy részecskegyorsítóban neutron­nal, vagy valamilyen töltött részecskével (alfa­rész, proton) besugározzák, és ezáltal a jelen­levő anyagok „felaktiválódnak“, azaz radioaktí­vakká lesznek. A különböző fajta radioaktív anyagoknak pedig, mint már említettük, megha­tározott egyedi sajátosságaik vannak (csak bi­zonyos energiájú sugárzásokat bocsátanak ki jellemző felezési Idővel). A „felaktivált“ anyagminta analíziséből azután visszakövetkeztethetünk az eredetileg jelenlevő anyagokra. Egyes esetekben százezred mikro- gramm nagyságrendű anyag jelenléte is kimu­tatható ezzel a módszerrel, amely jól kiegészíti az optikai spektroszkópia anyagvizsgálati mód­szereit. A KÍSÉRLETES RÁKKUTATÁS ÚJ EREDMÉNYEI A legújabb kutatások szerint immár nem fér kétség hozzá, hogy a rák keletkezésében nem­csak vegyi, hanem fizikai és biológiai tényezők Is közrejátszanak. Ügy tűnik, hogy a kísérletes rákkutatás egyre jobban megközelíti a rejtel­mes sejten belüli összefüggések megfejtését. A sejteknek erről a mikrokémiájáról tanács­kozott nemrégiben a Nobel-díjasok lindaui kong­resszusa, amelyen a kémiai Nobel díj 13 kitün- tettje vett részt. A sejtek makrokémíájának egyensúlyát vala­mely rákkeltő anyag borítja feí, és végül ez alakítja át a sejt örökletes anyagát. Karcinogén (rákkeltő) anyagoknak azokat nevezzük, ame­lyek állatkísérletekben, de megfelelő körülmé­nyek között emberek szervezetében is rákot okozhatnak. Már régóta tudjuk ezt az aromás ciklikus szénhidrogénekről, például a benzpi- rénről vagy a dimetilbenzantracénről. De vala­mely molekula önmagában aligha lehet felelős a sejtelfajulásért — közismert, hogy dagana­tot okozhatnak a röntgensugarak és a radioak­tív anyagok is, ha a feltételek ‘adva vannak. A daganatképződésben tehát vegyi, fizikai és biológiai tényezőknek kétségtelenül egyaránt szerepük van. Melvin Calvin Nobel-díjas amerikai vegyész szerint valamely vegyszer rákkeltő hatását leg­újabban pozitív ionos átalakulási vagy anyag- cseretermékeire vezetik vissza. Az Ilyen anya­gok katalógusában például olyan nitrogéntar­talmú molekulák vannak, amelyek enzimek út­ján oxidálódhatnak a sejtekben. Így képessé válnak arra, hogy a sejtmag nuklein-bázisait, a DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirálisát vagy az RNS-t (ribonukleinsavak) meghatáro­zott pontokon megtámadják. Ezen a módon kezdetben kicsiny elváltozások keletkeznek, „pontmutációk“, amelyeknek nincs befolyásuk a sejtek osztódására, mert jobbára spontán ki­javítódnak. A transzformáció, az egészséges sejt elfajulása rákossá, csak úgy magyarázha­tó, hogy a vegyi variációhoz még különleges genetikai információ Is társul, amely véghatá­sában célzottan az öröklődés anvagára irányul. Kézenfekvő a feltevés — jelentette ki a -világ­hírű tudós a tanácskozáson —, hogy a karcino­gén anyag ehhez nem elegendő, sokkal inkább a megfelelő genetikai „betű“ kioldója — s ezt a „betűt“ a sejtben rejtőzködő vírus rejti ma­gában. A rákkeltő vírusok magatartásának tanul­mányozásából azt a következtetést lehet levon­ni — mondotta Calvin professzor —, hogy a vegyszerek valósággal a vírusból szabadítják ki a sejt transzformációjának kulcsát. És hogy ebben a rejtelmes folyamatban döntő szerepe lehet egy vírus-specifikus enzimnek, ezt az aranyhörcsög-sejttenyészetekkel végzett kísérle­tek bizonyítják. Rákkeltő anyaggal együtt a rákkeltő vírusok 25-ször annyi"sejtet alakítot­tak át rákossá, mint külön-külön. A transzfor­máció előrehaladása elnyomható olyan gyógy­szerekkel, amelyek kifejezetten a vírus-enzimre hatnak. Ez félszintetikus antibiotikumokkal ér­hető el. Csirkeembrió-szövettenyészeteken, ame­lyeket dimetilbenzantracén jelenlétében Rous- féle szarkóma-vírusokkal oltottak be, tisztán kimutatható volt ez a gátló hatás. Ezekkel a kísérletekkel nagy lépést tett elő­re a kísérletes rákkutatás, meri a kapcsolat a kémiai és biológiai-genetikai rákképződés kö­zött immár nyilvánvaló. BENZINMEGTAKARÍTÁS Startomatic néven a gépkocsik üzemanyagfo­gyasztását jelentős mértékben csökkentő szerke­zetet dolgoztak ki Svájcban. A szerkezet alkal­mazása nem csökkenti a motor élettartalmát, és nem bonyolítja a vezetést. A Startomatic csaknem bármely típusú sze­mélygépkocsiban felszerelhető elektronikus blokk, amely útkereszteződéseknél és egyéb okok­ból való rövid megállás esetén kikapcsolja, majd indítja a motort. Városi forgalomban ezzel az üzemanyag-fogyasztás közel 10 százalékkal csök­kenthető. A műszerfalba épített gomb megnyomására le­kapcsolódik a tápfelszültség a gyújtótekercsről, és a motor leáll. Ezután a vezető egyes sebes­ségre kapcsol, vagy automata sebességváltás ese­tén nulla helyzetbe áll. Ilyenkor egy piros lám­pa figyelmeztet, hogy a motor ki van kapcsolva. A motor a gázpedál könnyű lenyomásával újra beindítható. Amikor a gépkocsisor elindul, a ve­zető kiengedi a kuplungot, gázt ad, majd újra visszaengedi azt. Automata sebességváltó esetén forgalomra kell kapcsolni. A motor kikapcsolása ezzel a módszerrel még kevesebb Időt igényel, mint a slusszkulcsos in­dítás. Ezenkívül az Indítás igen pontosan megy végbe. A vezérlőblokk az impulzusok számlálása útján ellenőrzi az Indító sebességét, és a mo^n- beindulása pillanatában kikapcsolja. Éjjel, amikor égnek az utcai fényre kapcson reflektorok, a vezérlőgomb benyomása nemcsak a motort állítja le. hanem kikapcsolja a reflek­torokat is, miközben bekapcsolja a várakozásnál szükséegs fényjelzőket. Ezzel az akkumulátor is gazdaságosabban használható, és a reflektor nem vakítja el a szembejövőke' A 16 országban szabadalmaztatott Startomatic taxikban, mentőautókban és rendőrségi kocsik bán is jól vizsgázott (dj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents