Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám, csütörtök
MINDEN ERŐNKET A BÉKÉS JÖVŐ SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJUK Josef Koreák beszéde a Varsói Szerződés megalakításának 20. évfordulója alkalmából rendezett prágai ünnepi gyűlésen A CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a városi pártbizottság Pragában kedden ünnepi gyűlést rendezett a Varsói Szerződés szervezete megalakításának 211. évfordulója alkalmából. A gyűlésen jelen volt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Lubomir Slron- gal szövetségi miniszterelnök, Vasil Biíak, Karéi Hoffmann, An- tonín Kapek, Josef Kempny és Josef Korííák, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Miloft JakeS, a CSKP KERB elnöke. Jan Baryl, Jón Fojtík, FrantiSek Ondricb és Oldrich Svestka, a CSKP KB titkárai, a CSSZSZK kormányának és Szövetségi Gyűlésének alelnökei. n Nemzeti Front Központi Bizottságának képviselői és a ■'.sebszlovák fegyveres erők parancsnokságának képviselői. Jelen volt továbbá M. T. Nyikitin vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának csehszlovákiai rangidős képviselője, I. I. Tyeniscsev vezérezredes, a Csehszlovákiában állomásozó szovjet katonaság középső csoportjának parancsnoka, a szovjet hadsereg további képviselői, a prágai diplomáciai testület tagjai, valamint a Csehszlovákiában akkreditált katonai és légügyi attasék. Az ünnepi gyűlésen Josef Korfiák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke mondott beszédet. A szovjdt néppel, a szooia lista országok nemzeteivel és az egész világ békeszerelő és haladó erőivel együtt e napokban emlékeztünk meg a világimperializmus . legreakciósabb ereje a hitleri fasizmuson aratott győzelem 30. évfordulójáról. Érzékünket, szivünket áthatotta az ünnepségek hangulata, hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása felejthetetlen perceire váló emlékezés. A hősies küzdelem felmérhetetlen veszteségeire és áldozataira. emlékezve hazánkban és a többi testvéri országban az emberek milliói elhatározták, hogy megsokszorozzák a béke megszilárdítására, a szocializmus további megerősítésére irányuló törekvésüket. Nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítják majd hűségüket a marxizmus—leninizmus eszméihez, a nemzeti felszabadító küzdelem hagyományaihoz, megerősítik mélyreható internacionál is ön tudatosságukat, éberségüket a nemzetek közti egyetértés makacs ellenségeinek minden ármánykodásával szemben. Kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy tántorítha- tatlanul tovább haladnak a szocializmus építésének útján, forradalmi vívmányainak követ kezetes védelmezésében. Európa történelme legutóbbi harminc évének egyik legpozitívabb vonása az a tény, hogy az európai nemzetek, a nehéz megpróbáltatásokat átélt földrész nemzetei ezt a harminc évet békében élhették át. Vagy talán véletlenszerű len- ne, hogy éppen arról a földrészről van szó, ahol az évszázad első felében fellángolt a két legpusztítóbb háború? Talán véletlenszerű, hogy ezen a területen, ahol elképzelhe tetlen erejű pusztító hadianyag halmozódott fel, nem került sor háborús konfliktusra? Nem, ez semmiképpen sem véletlenszerű. Igaz ugyan, hogy Európa egvik részében továbbra is imperialista erők léteznek, amelyek nem okultak a hitleri háború bűncselekményeiből, és amelyek újra az agresszorok régi elveit vallják: „Hogyha háborút akarsz, készítsd eíő a háborút!“ Ám a szocialista világrendszer megalakulása — a fasizmuson aratott győzelem egyik legfontosabb eredményeként alapjában megváltoztatta nem csupán Európa térképét, hanem az erőviszonyokat is. A születőiéiben levő szocializmus egy új, emberi és békeszerető elvhez tartotta magát: „Ha békét akarsz, készítsd elő a békét.“ Mindezek alapvető tények, amelyek megmutatják a mélyreható belső ősszel: üggést a harminc évvel ezelőtt történt események tartalma és a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 20. évfordulója között, amelyet az európai szocialista államok az Európa békéjének és biztosításának szavatolásáról 1955. május 11- től 14-ig Varsóban megrendezett konferencián írtak alá. Ennek évfordulójára emléke* ztink ma. Ma, amikor befejező fázisé ba lép az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza, hasznos elgondolkozni a hosszadalmas és nem könnyű út felett, amelyet a történelem e fontos határköve felé megtettünk, és feltétlenül le kell vonnunk ebből a tanulságot jelenünk és jövőnk számára. Nem az a célunk, hogy mindenáron olyan dolgokat hozzunk a felszínre, amelyek már idejemúltak és amelyeket nem szívesen vállalnak maguk a kezdeményezők sem. Jelenleg azt tartjuk a legfontosabbnak és döntőnek, hogy az európai nemzetek a húsz év alatt szerzett tapasztalatokból a helyes és hasznos következtetést vonjak le. A világimperializmus erői nem okultak a legreakciósabb osztagaik teljes csődjéből, nem mondtak le arról a tervről, hogy revidálják a második világháború eredményeit. Megkísérelték a világ haladó és forradalmi mozgalmai gyors növekedésének megakadályozását, és nem mondottak le arról a gondolatról, hogy inegfosz- szák a nemzetekei győzelmük gyümölcsétől. I.egönzőbb kizsákmányoló céljaik érdekében ellentámadásba mentek át, megtiporták az antifasiszta koalíció államai együttműködésének elveit, a szovjetellenes és az antikommunista politika régi módszereire fogadtak. A „hidegháború“ taktikájával, az atomzsarolással, az egyre re- akciósabb doktrínák hangozta tásával — a „halogatás" politikájától kezdve a „kiszorítás“ politikáján keresztül egészen a „felszabadítás“ politikájáig — ellentámadásba ment át a nemzetközi reakció. Hazánkban, a két világ halárán élő országban is nagyon szemléltetően felszínre jutottak a nemzetközi imperializmus szándékai. Felismertük azokat már a nép* demokratikus állam építésekor, a feb ruári összecsapás idején, a szocialista építés kezdeti éveiben és a válságos időszakban is. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok azonban nem nézték tétlenül ezt az of- fenzívát. A közös ellenség elleni harcban egyre inkább tömörítették erejüket politikai, gazdasági és katonai téren egyaránt. Azok, akik a zsenge szocialista államokat gazdasá gi embargóval, ideológiai di- verzióval, közvetlen katonai fenyegetéssel, politikai diszkriminációval és más eszközökkel akarták gyengíteni, szembe találták magukat a ‘jzorializmust építő országok egyre összehangoltabb, egységes ellenállásával. 1949 ben megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. 1955 májusában, a NATO tömb megalakítása után hat évvel, a párizsi egyezmények ratifikálására való válaszként — amely lehetővé tette, hogy az NSZK is bekapcsolódjék a NATO-ba, a kollektív biztonsági rendszer létesítésére tett valamennyi javaslat visszautasítása után létrejött a Varsói Szerződés. A történelem folyamán megszámlálhatatlan katonai egyezmény született. Ám a Varsói Szerződés megalakításával olyan szövetség jött létre, amely alapvető politikai célkitűzéseivel békés küldetést szolgál — kialakítani Európában a kollektív biztonsági rendszert. A szocialista álla mok ebben a szervezetben nem csupán saját létük biztosításának hatékony eszközét alapozták meg, hanem egyben a bé ke megtartásának, a háború elhárításának eszközét, azt a szervezetet, amely valamennyi békeszerető nép és ország érdekeit szolgálja^ amelyek az általános leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek betiltására törekednek. Maga az élet igazolja, hogy a Varsói Szerződés a tagországok közös és összehangolt külpolitikai irányvonalának szilárd alapját megteremtő politikai szervezet, amely lehetővé teszi az összes országok erejének egyesítését, védelmi ereiének állandó erősítését. Pártunknak az elmúlt három évtized folvamán szerzett történelmi tapasztalatai meggyőző bizonyítékot adnak arról, mennvire létfontosságú kérdés egybekapcsolni az énítő igve kőzetet; és a béke védelmezé- sél a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való minden irányú együttműködés megszilárdításával. A Varsói Szerződés szervezete húszéves fennállása óta biztosítja tagállamainak a legkedvezőbb nemzetközi feltételeket a szocializmus építése számára. F’gv- oldalú az olvan elképzelés, mintha a történelmileg új típusú népközösség megalakulását talán a háborús veszély idézte volna elő, mintha az csupán a katonai igyekezet egyesítésének szükségszerűségéből eredne, mintha csupán egy bizonyos katonai tömb kialakításáról lenne szó. A szocializmus védelmezése amely elválaszthatatlan annak építésétől — minden forradalmi vívmány megvédését érinti, a szocialista elveknek a társadalmi élet valamennyi szakaszán való gyakorlati megvédését. A katonai védelem — bár mennyire is fontos jelentőségű — sohasem egyedülálló, elszigetelt tényező. Ezért a Varsói Szerződés is nem csupán a katonai együttműködés eszköze, hanem a nemzetközi politikai és gazdasági területet érintő eszköz. Éppen a legutóbbi évtizedben szerzett tapasztalatok bizonyítják a legmeggyőzőbben, hogy az európai és világpolitika fejlődésében milyen jelentős szerepet játszott a Varsói Szerződés az új lehetőségek szellemében, nmélyeket az osztály- erőviszonyoknak a szocializmus javára való eltolódása teremtett. Legfelsőbb szervének — a Politikai Tanácskozó Testületnek — minden ülésszaka azt mutatja, hogy a szocialista közösség a szükségletek idejekorán történő kifejezésével fokozatosan egyre nagyobb területen veszi kezébe a kezdeményezést. A Varsói Szerződés országainak összehangolt külpolitikája egyes lépéseinek megvalósításakor tanúsított céltudatos, aktív magatartás megnyerte a béke és az együttműködés politikájának a széles, haladó rétegek támogatását. A kölcsönös együttműködés és a hatékony biztonság gondolata, a háborúnak, mint a nemzetek közti vilás kérdések megoldása eszközeinek a kiküszöbölése, a leszerelésre irányadó küzdelem, az államok közti bizalom megerősítése nem csupán a szocializmus humanista lényegének és céljá nak felel meg, hanem valamennyi nemzet, Európa és az egész világ népei abszolút többségének objektív érdeke. Köztársaságunk kezdettől fogva aktívan vett részt a Varsói Szerződés tevékenységében. Országunknak a szocialista rendszer veszélyeztetése legsúlyosabb idején szerzett tapasztalata igazolta a lenini elvek igazságát, miszerint a szocializmus építése és védel- mezése közös internacionális feladat, a kommunista pártok és a szocialista országok együttes kötelessége. Az utóbbi években nem egy bonyolult kérdést kellett megoldanunk, amelyet a válságos időszak következményeinek helyrehozása vagy pedig külső kapcsolataink bonyolult prob lémáinak megoldása követelt. Éppen itt tudatosítottuk a legjobban, hogy mindig támaszkodhatunk a szovjet külpolitika nagy erejére és segítségére, hogy milyen nagy segítsé get jelentett számunkra a testvéri országok egységes és összehangolt eljárása. Ma már kijelenthetjük, hogy nemzetközi helyzetünk, kiterjedt nemzetközi kapcsolataink és tekintélyünk világszerte eddig nem tapasztalt magaslatra jutott. Ebben nem csupán saját igyekezetünk eredményét látjuk, hanem része van ebben a Varsói Szerződés testvéri országainak is. Továbbra is ezekből a tapasztalatokból indulunk ki, igyekezetünket arra irányítva, hogy egyre Összehangoltabb legyen eljárásunk a közős külpolitikai programok, stratégiai koncepciók kidolgozásakor és megvalósításakor. Ez az út vezet ahhoz, hogv haté kon van érvényesítsük köztársaságunk érdekeit szoros összefüggésben közösségünk többi országainak érdekeivel és szükségleteivel, összhangban a szocialista országok egvüvétartozásának lenini eszméjével. Hazánk képviselői ebben a szellemben járnak el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésekor. Örömmel nyugtázzuk az elért eredményeket, és elvárjuk, hogy a legrövidebb időn belül sikeresen tető Hmtjához ér. Egyben új lehetőségek és új távlatok keletkeznek az eddigi pozitív -átalakulások elmélyítésére. Kö Zös. nem könnvű és egy Jiosszú lejáratú foláda? vár reánk — az európai országok között kialakítani nem csunán a békés, hanem az igazi baráti és a sokoldalúul hasznos kapcsolatokat. Európát nemcsak a tartós béke területévé alakítani, hanem a nemzetek kézzelfoghatóan jóhiszemű együttműködésének példaképévé, a társadalmi haladás, a dolgozók mii '•ói sokoldalú gazdasági és kulturális feilődése érdekében. Minél tovább jutunk el a tartós békéhez vezető úton, annál szilárdabbak lesznek az elért eredmények, annál magasabb célokat tűzhetünk ki. Emellett a Brezsnyev elvtárs által hangsúlyozott elvhez tartjuk magunkat, miszerint: az enyhülést folyamat és a béke megszilárdításának folyamata állandó folyamat, amely folytonos előrehaladást követel. Megállni ezen az úton annyit jelentene, hogy veszélybe sodorjuk mindazt, amit már eddig elértünk, annál is inkább, mivel most, a kapitalista rendszer kiéleződött válságának helyzetében a lázas fegyverkezés és a hidegháború hívei az enyhülés‘egyre aktívabb ellenségeivé válnak. A Varsói Szerződés tagállamainak arra irányuló igyekezete, hogv a nemzetközi feszültség enyhülését egy átfogó, állandó és megváltozhatatlan folyamattá változtassák, megköveteli. hogy kiegészítsék a katonai területen fennálló feszültség enyhítésével, elsősorban a lázas fegyverkezés fokozatos korlátozásával. Amint ismeretes, ez bonyolult kérdés, ezl mutatja a közép-európai fegyveres erők és hadifelszerelés csökkentéséről tartott bécsi tanácskozás. Emellett azt tartjuk szem előtt, hogy a béke oszthatatlan, hogv fetlétleniil fel kell számolni a tűzfészkeket a világ minden részén, Közel-Keleten és másutt egyaránt. Teljes mértékben támogatjuk a leszerelésről tartandó nemzetközi konferencia egybehívását, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramja fontos lépésének tartunk. A nemzetközi fejlődés bizo nyílja stratégiai irányzatunk helyességét. Pozitív eredmények észlelhetők mór a közelmúltban történt fontos eseményekben, mint amilyen a legrégibb fasiszta diktatúra megdöntése Portugáliában és az állam demokratikus erőinek megerősítése, Kambodzsa és Dél Vietnam népének győzedelmes küzdelme az Amerika-barát bábkormány ellen, a spanyol fasiszta rendszer válsága. A chilei haladó erők ideiglenes legyőzése sem jelenti a Latin- Ameríkában lezajló forradalmi folyamat megszüntetését. A felsorolt sikerek azonban semmi esetre sem jelentik azt, hogy a nemzetközi imperializmus erői készséggel lemondanának reakciós terveikről, hogy nem tudnának alkalmazkodni az új helyzethez. Oj esé lyeket keresnek a maoista politikában mindannak támogatására, ami gyengíti és bomlasztja a szocialista közösség egységét és erejét. A Varsói Szerződés országainak politikája egyértelmű: békés úton szorgalmazni á Vitás kérdések megoldását — ''tanácskozás alapján, amely a legbonyolultabb problémák megoldásának az eszköze —, elmélyíteni a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködését. , . Szocialista építésünk meggyőzően bizonyítja, hogv » szocialista országok minden :>’»'i- nvö együttműködésének elmélyítése a szocialista világm-nd- szer fejlődésének objektív törvényszerűsége. Ennek az úf nak bevált és hatékony eszköze a Varsói Szerződés és a KGST. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság — amint azt meghagyta a CSKP XIV. kongresz- szusa — továbbra Is kész hozzájárulni ahhoz, hogy a Varsói Szerződés tagországai sikeresen koordinálják eljárásukat a külpolitikai kérdésekben, a forradalmi vívmányok közös vélelmezésének biztosításában, a szocialista közösség határai sérthetetlenségének biztosításában. Ezzel kapcsolatban hazánk a fejlett szocialista társadalom építése folyamán egyre céltudatosabban azoknak a tapasztalataira támaszkodik, akik már eljutottak az új társadalmi rendszer építésének felsőbb fokához. akik a legtöbb új tapasztalatot gyűjtötték és érvényesítik — a Szovjetunióra és Kommunista Pártjára. Lelke- sílő példa lesz számunkra a szovjet kommunisták XXV. kongresszusának előkészítése, amely majd kitűzi a fedett szocialista társadalom további távlati fejlesztését. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi forradalmi, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló erők közös törekvéséhez való hozzájárulásunk mértéke saját társadalmunk dinamikus fejlődésétől, népünk erkölcsi és politikai egységétől, gazdaságunk felvirágzásától függ. Ezért a CSKP KB múlt évi, novemberi plenáris Ülése nagy gondot fordított arra. hogy a helyes következtetést vonjuk le a változó nemzetközi feltételekből a kongresszusi irányvonal megvalósításában. Hazánk dolgozói sikerrel váltják valóra az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évi feladatait: fokozott politikai aktivitással, tevékeny munkával biztosítják a XIV. kongresszus feladatainak életbe léptetését. Értékelik annak az útnak helyességét, reális jellegét, amelyen őket a párt vezeti a szocialista építés egyre magasabb céljaihoz. Művünk az ellenség minden ármánykodása ellenére sikeres, minden térét) előrehaladás "észlelhető, magunk körül mindenütt a további haladás nyomait látjuk. Növekedik a nép életszínvonala, elégedettsége. Pozitívan fogadták mindenütt a CSKP KB áprilisi plenáris ülésének a nyugdíjbiztosítási rendszer további tökéletesítésére irányuló intézkedéseit. Az ünnepségek örömteljes hangulata, az elmúlt harminc év nagy eredményeinek tudatosítása visszatükröződik a derűlátásban, ahhoz vezet, hogy becsülettel teljesítsük az igényes feladatokat, amelyeket a hatodik ötéves terv felvázolt és amelyeket elénk állít a CSKP XV. kongresszusa. Ogy vélem, hogy a gyűlésen jelenlevők és az egész csehszlovák nép óhaját és akaratát fejezem ki akkor, amikor mélységes egyetértésemet nyilvánítom az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és kormánya felhívásának sürgető, értékes gondolataival, amelyet a nemzetekhez, a parlamentekhez és a kormányokhoz intézett a fasizmuson aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából. Mi is ebben a szellemben minden erőnket a békés jövő szolgálatába állítjuk, és mind- dent megteszünk annak érdekében, hogy a tartós béke és a nemzetek szabadságának örök eszméje az emberiség életében megmásíthatatlan törvénnyé váljék.
