Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám, csütörtök

MINDEN ERŐNKET A BÉKÉS JÖVŐ SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJUK Josef Koreák beszéde a Varsói Szerződés megalakításának 20. évfordulója alkalmából rendezett prágai ünnepi gyűlésen A CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a városi pártbizottság Pragában kedden ünnepi gyűlést rendezett a Varsói Szerződés szervezete megalakításának 211. évfordulója alkalmából. A gyűlé­sen jelen volt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Lubomir Slron- gal szövetségi miniszterelnök, Vasil Biíak, Karéi Hoffmann, An- tonín Kapek, Josef Kempny és Josef Korííák, a CSKP KB Elnök­ségének tagjai, Miloft JakeS, a CSKP KERB elnöke. Jan Baryl, Jón Fojtík, FrantiSek Ondricb és Oldrich Svestka, a CSKP KB titká­rai, a CSSZSZK kormányának és Szövetségi Gyűlésének alelnö­kei. n Nemzeti Front Központi Bizottságának képviselői és a ■'.sebszlovák fegyveres erők parancsnokságának képviselői. Jelen volt továbbá M. T. Nyikitin vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának csehszlovákiai rang­idős képviselője, I. I. Tyeniscsev vezérezredes, a Csehszlovákiá­ban állomásozó szovjet katonaság középső csoportjának parancs­noka, a szovjet hadsereg további képviselői, a prágai diplomá­ciai testület tagjai, valamint a Csehszlovákiában akkreditált kato­nai és légügyi attasék. Az ünnepi gyűlésen Josef Korfiák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke mon­dott beszédet. A szovjdt néppel, a szooia lista országok nemzeteivel és az egész világ békeszerelő és haladó erőivel együtt e napok­ban emlékeztünk meg a világ­imperializmus . legreakciósabb ereje a hitleri fasizmuson aratott győzelem 30. évfordu­lójáról. Érzékünket, szivünket áthatotta az ünnepségek han­gulata, hazánk szovjet hadse­reg által történt felszabadítá­sa felejthetetlen perceire váló emlékezés. A hősies küzdelem felmér­hetetlen veszteségeire és áldo­zataira. emlékezve hazánkban és a többi testvéri országban az emberek milliói elhatároz­ták, hogy megsokszorozzák a béke megszilárdítására, a szo­cializmus további megerősítésé­re irányuló törekvésüket. Nem­csak szavakkal, hanem tettek­kel bizonyítják majd hűségü­ket a marxizmus—leninizmus eszméihez, a nemzeti felszaba­dító küzdelem hagyományaihoz, megerősítik mélyreható inter­nacionál is ön tudatosságukat, éberségüket a nemzetek közti egyetértés makacs ellenségei­nek minden ármánykodásával szemben. Kifejezik szilárd el­határozásukat, hogy tántorítha- tatlanul tovább haladnak a szocializmus építésének útján, forradalmi vívmányainak követ kezetes védelmezésében. Európa történelme legutóbbi harminc évének egyik legpozi­tívabb vonása az a tény, hogy az európai nemzetek, a nehéz megpróbáltatásokat átélt föld­rész nemzetei ezt a harminc évet békében élhették át. Vagy talán véletlenszerű len- ne, hogy éppen arról a föld­részről van szó, ahol az év­század első felében fellángolt a két legpusztítóbb háború? Talán véletlenszerű, hogy ezen a területen, ahol elképzelhe tetlen erejű pusztító hadianyag halmozódott fel, nem került sor háborús konfliktusra? Nem, ez semmiképpen sem véletlenszerű. Igaz ugyan, hogy Európa egvik részében tovább­ra is imperialista erők létez­nek, amelyek nem okultak a hitleri háború bűncselekmé­nyeiből, és amelyek újra az agresszorok régi elveit vall­ják: „Hogyha háborút akarsz, készítsd eíő a háborút!“ Ám a szocialista világrendszer meg­alakulása — a fasizmuson ara­tott győzelem egyik legfonto­sabb eredményeként alapjában megváltoztatta nem csupán Eu­rópa térképét, hanem az erővi­szonyokat is. A születőiéiben levő szocializmus egy új, em­beri és békeszerető elvhez tar­totta magát: „Ha békét akarsz, készítsd elő a békét.“ Mindezek alapvető tények, amelyek megmutatják a mély­reható belső ősszel: üggést a harminc évvel ezelőtt történt események tartalma és a barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 20. évforduló­ja között, amelyet az európai szocialista államok az Európa békéjének és biztosításának szavatolásáról 1955. május 11- től 14-ig Varsóban megrende­zett konferencián írtak alá. Ennek évfordulójára emléke* ztink ma. Ma, amikor befejező fázisé ba lép az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza, hasznos el­gondolkozni a hosszadalmas és nem könnyű út felett, amelyet a történelem e fontos határ­köve felé megtettünk, és fel­tétlenül le kell vonnunk eb­ből a tanulságot jelenünk és jövőnk számára. Nem az a cé­lunk, hogy mindenáron olyan dolgokat hozzunk a felszínre, amelyek már idejemúltak és amelyeket nem szívesen vállal­nak maguk a kezdeményezők sem. Jelenleg azt tartjuk a leg­fontosabbnak és döntőnek, hogy az európai nemzetek a húsz év alatt szerzett tapasz­talatokból a helyes és hasznos következtetést vonjak le. A világimperializmus erői nem okultak a legreakciósabb osztagaik teljes csődjéből, nem mondtak le arról a terv­ről, hogy revidálják a máso­dik világháború eredményeit. Megkísérelték a világ haladó és forradalmi mozgalmai gyors növekedésének megakadályozá­sát, és nem mondottak le arról a gondolatról, hogy inegfosz- szák a nemzetekei győzelmük gyümölcsétől. I.egönzőbb ki­zsákmányoló céljaik érdekében ellentámadásba mentek át, megtiporták az antifasiszta koalíció államai együttműködé­sének elveit, a szovjetellenes és az antikommunista politika régi módszereire fogadtak. A „hidegháború“ taktikájával, az atomzsarolással, az egyre re- akciósabb doktrínák hangozta tásával — a „halogatás" poli­tikájától kezdve a „kiszorítás“ politikáján keresztül egészen a „felszabadítás“ politikájáig — ellentámadásba ment át a nemzetközi reakció. Hazánkban, a két világ ha­lárán élő országban is na­gyon szemléltetően felszínre jutottak a nemzetközi imperia­lizmus szándékai. Felismertük azokat már a nép* demokrati­kus állam építésekor, a feb ruári összecsapás idején, a szocialista építés kezdeti évei­ben és a válságos időszakban is. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok azonban nem nézték tétlenül ezt az of- fenzívát. A közös ellenség el­leni harcban egyre inkább tö­mörítették erejüket politikai, gazdasági és katonai téren egyaránt. Azok, akik a zsenge szocialista államokat gazdasá gi embargóval, ideológiai di- verzióval, közvetlen katonai fenyegetéssel, politikai diszkri­minációval és más eszközökkel akarták gyengíteni, szembe ta­lálták magukat a ‘jzorializmust építő országok egyre össze­hangoltabb, egységes ellenállá­sával. 1949 ben megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. 1955 májusában, a NATO tömb megalakítása után hat évvel, a párizsi egyezmé­nyek ratifikálására való vá­laszként — amely lehetővé tette, hogy az NSZK is bekap­csolódjék a NATO-ba, a kol­lektív biztonsági rendszer lé­tesítésére tett valamennyi ja­vaslat visszautasítása után létrejött a Varsói Szerződés. A történelem folyamán meg­számlálhatatlan katonai egyez­mény született. Ám a Varsói Szerződés megalakításával olyan szövetség jött létre, amely alapvető politikai célki­tűzéseivel békés küldetést szolgál — kialakítani Európá­ban a kollektív biztonsági rendszert. A szocialista álla mok ebben a szervezetben nem csupán saját létük biztosításá­nak hatékony eszközét alapoz­ták meg, hanem egyben a bé ke megtartásának, a háború el­hárításának eszközét, azt a szervezetet, amely valamennyi békeszerető nép és ország ér­dekeit szolgálja^ amelyek az általános leszerelésre, a tömeg­pusztító fegyverek betiltására törekednek. Maga az élet igazolja, hogy a Varsói Szerződés a tagorszá­gok közös és összehangolt kül­politikai irányvonalának szilárd alapját megteremtő politikai szervezet, amely lehetővé te­szi az összes országok erejé­nek egyesítését, védelmi ere­iének állandó erősítését. Pár­tunknak az elmúlt három év­tized folvamán szerzett törté­nelmi tapasztalatai meggyőző bizonyítékot adnak arról, mennvire létfontosságú kérdés egybekapcsolni az énítő igve kőzetet; és a béke védelmezé- sél a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal való minden irányú együttműködés megszilárdításával. A Varsói Szerződés szervezete húszéves fennállása óta biztosítja tag­államainak a legkedvezőbb nemzetközi feltételeket a szo­cializmus építése számára. F’gv- oldalú az olvan elképzelés, mintha a történelmileg új tí­pusú népközösség megalakulá­sát talán a háborús veszély idézte volna elő, mintha az csupán a katonai igyekezet egyesítésének szükségszerűsé­géből eredne, mintha csupán egy bizonyos katonai tömb ki­alakításáról lenne szó. A szo­cializmus védelmezése amely elválaszthatatlan annak építésétől — minden forradal­mi vívmány megvédését érinti, a szocialista elveknek a tár­sadalmi élet valamennyi szaka­szán való gyakorlati megvédé­sét. A katonai védelem — bár mennyire is fontos jelentőségű — sohasem egyedülálló, elszi­getelt tényező. Ezért a Varsói Szerződés is nem csupán a katonai együttműködés eszkö­ze, hanem a nemzetközi politi­kai és gazdasági területet érintő eszköz. Éppen a legutóbbi évtizedben szerzett tapasztalatok bizonyít­ják a legmeggyőzőbben, hogy az európai és világpolitika fej­lődésében milyen jelentős sze­repet játszott a Varsói Szerző­dés az új lehetőségek szelle­mében, nmélyeket az osztály- erőviszonyoknak a szocializ­mus javára való eltolódása te­remtett. Legfelsőbb szervének — a Politikai Tanácskozó Tes­tületnek — minden ülésszaka azt mutatja, hogy a szocialista közösség a szükségletek ideje­korán történő kifejezésével fokozatosan egyre nagyobb te­rületen veszi kezébe a kezde­ményezést. A Varsói Szerződés országai­nak összehangolt külpolitikája egyes lépéseinek megvalósítá­sakor tanúsított céltudatos, aktív magatartás megnyerte a béke és az együttműködés po­litikájának a széles, haladó rétegek támogatását. A kölcsönös együttműködés és a hatékony biztonság gon­dolata, a háborúnak, mint a nemzetek közti vilás kérdések megoldása eszközeinek a kikü­szöbölése, a leszerelésre irá­nyadó küzdelem, az államok közti bizalom megerősítése nem csupán a szocializmus hu­manista lényegének és céljá nak felel meg, hanem vala­mennyi nemzet, Európa és az egész világ népei abszolút többségének objektív érdeke. Köztársaságunk kezdettől fogva aktívan vett részt a Varsói Szerződés tevékenységé­ben. Országunknak a szocialis­ta rendszer veszélyeztetése legsúlyosabb idején szerzett tapasztalata igazolta a lenini elvek igazságát, miszerint a szocializmus építése és védel- mezése közös internacionális feladat, a kommunista pártok és a szocialista országok együttes kötelessége. Az utóbbi években nem egy bonyolult kérdést kellett meg­oldanunk, amelyet a válságos időszak következményeinek helyrehozása vagy pedig külső kapcsolataink bonyolult prob lémáinak megoldása követelt. Éppen itt tudatosítottuk a leg­jobban, hogy mindig támasz­kodhatunk a szovjet külpoliti­ka nagy erejére és segítségé­re, hogy milyen nagy segítsé get jelentett számunkra a testvéri országok egységes és összehangolt eljárása. Ma már kijelenthetjük, hogy nemzetközi helyzetünk, kiter­jedt nemzetközi kapcsolataink és tekintélyünk világszerte ed­dig nem tapasztalt magaslatra jutott. Ebben nem csupán saját igyekezetünk eredményét lát­juk, hanem része van ebben a Varsói Szerződés testvéri orszá­gainak is. Továbbra is ezekből a tapasztalatokból indulunk ki, igyekezetünket arra irányítva, hogy egyre Összehangoltabb le­gyen eljárásunk a közős külpo­litikai programok, stratégiai koncepciók kidolgozásakor és megvalósításakor. Ez az út ve­zet ahhoz, hogv haté kon van érvényesítsük köztársaságunk érdekeit szoros összefüggésben közösségünk többi országainak érdekeivel és szükségleteivel, összhangban a szocialista or­szágok egvüvétartozásának leni­ni eszméjével. Hazánk képviselői ebben a szellemben járnak el az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet előkészítésekor. Örömmel nyugtázzuk az elért eredményeket, és elvárjuk, hogy a legrövidebb időn belül sike­resen tető Hmtjához ér. Egyben új lehetőségek és új távlatok keletkeznek az eddigi pozitív -átalakulások elmélyítésére. Kö Zös. nem könnvű és egy Jiosszú lejáratú foláda? vár reánk — az európai országok között ki­alakítani nem csunán a békés, hanem az igazi baráti és a sokoldalúul hasznos kapcsola­tokat. Európát nemcsak a tar­tós béke területévé alakítani, hanem a nemzetek kézzelfog­hatóan jóhiszemű együttműkö­désének példaképévé, a társa­dalmi haladás, a dolgozók mii '•ói sokoldalú gazdasági és kulturális feilődése érdekében. Minél tovább jutunk el a tar­tós békéhez vezető úton, annál szilárdabbak lesznek az elért eredmények, annál magasabb célokat tűzhetünk ki. Emellett a Brezsnyev elvtárs által hang­súlyozott elvhez tartjuk magun­kat, miszerint: az enyhülést fo­lyamat és a béke megszilárdítá­sának folyamata állandó folya­mat, amely folytonos előrehala­dást követel. Megállni ezen az úton annyit jelentene, hogy veszélybe sodorjuk mindazt, amit már eddig elértünk, an­nál is inkább, mivel most, a kapitalista rendszer kiéleződött válságának helyzetében a lázas fegyverkezés és a hidegháború hívei az enyhülés‘egyre aktí­vabb ellenségeivé válnak. A Varsói Szerződés tagálla­mainak arra irányuló igyekeze­te, hogv a nemzetközi feszült­ség enyhülését egy átfogó, ál­landó és megváltozhatatlan fo­lyamattá változtassák, megkö­veteli. hogy kiegészítsék a ka­tonai területen fennálló fe­szültség enyhítésével, elsősor­ban a lázas fegyverkezés foko­zatos korlátozásával. Amint is­meretes, ez bonyolult kérdés, ezl mutatja a közép-európai fegyveres erők és hadifelszere­lés csökkentéséről tartott bécsi tanácskozás. Emellett azt tart­juk szem előtt, hogy a béke oszthatatlan, hogv fetlétleniil fel kell számolni a tűzfészke­ket a világ minden részén, Kö­zel-Keleten és másutt egyaránt. Teljes mértékben támogatjuk a leszerelésről tartandó nemzet­közi konferencia egybehívását, amelyet az SZKP XXIV. kong­resszusa békeprogramja fontos lépésének tartunk. A nemzetközi fejlődés bizo nyílja stratégiai irányzatunk helyességét. Pozitív eredmények észlelhetők mór a közelmúltban történt fontos eseményekben, mint amilyen a legrégibb fa­siszta diktatúra megdöntése Portugáliában és az állam de­mokratikus erőinek megerősí­tése, Kambodzsa és Dél Viet­nam népének győzedelmes küz­delme az Amerika-barát báb­kormány ellen, a spanyol fa­siszta rendszer válsága. A chi­lei haladó erők ideiglenes le­győzése sem jelenti a Latin- Ameríkában lezajló forradalmi folyamat megszüntetését. A felsorolt sikerek azonban semmi esetre sem jelentik azt, hogy a nemzetközi imperializ­mus erői készséggel lemonda­nának reakciós terveikről, hogy nem tudnának alkalmaz­kodni az új helyzethez. Oj esé lyeket keresnek a maoista poli­tikában mindannak támogatásá­ra, ami gyengíti és bomlasztja a szocialista közösség egységét és erejét. A Varsói Szerződés országai­nak politikája egyértelmű: bé­kés úton szorgalmazni á Vitás kérdések megoldását — ''ta­nácskozás alapján, amely a legbonyolultabb problémák megoldásának az eszköze —, elmélyíteni a különböző társa­dalmi rendszerű országok köl­csönösen előnyös együttműkö­dését. , . Szocialista építésünk meg­győzően bizonyítja, hogv » szo­cialista országok minden :>’»'i- nvö együttműködésének elmé­lyítése a szocialista világm-nd- szer fejlődésének objektív tör­vényszerűsége. Ennek az úf nak bevált és hatékony esz­köze a Varsói Szerződés és a KGST. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság — amint azt meg­hagyta a CSKP XIV. kongresz- szusa — továbbra Is kész hoz­zájárulni ahhoz, hogy a Var­sói Szerződés tagországai sike­resen koordinálják eljárásukat a külpolitikai kérdésekben, a forradalmi vívmányok közös vélelmezésének biztosításában, a szocialista közösség határai sérthetetlenségének biztosításá­ban. Ezzel kapcsolatban hazánk a fejlett szocialista társadalom építése folyamán egyre céltu­datosabban azoknak a tapasz­talataira támaszkodik, akik már eljutottak az új társadalmi rendszer építésének felsőbb fo­kához. akik a legtöbb új ta­pasztalatot gyűjtötték és ér­vényesítik — a Szovjetunióra és Kommunista Pártjára. Lelke- sílő példa lesz számunkra a szovjet kommunisták XXV. kongresszusának előkészítése, amely majd kitűzi a fedett szocialista társadalom további távlati fejlesztését. Jól tudjuk, hogy a nemzetkö­zi forradalmi, a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmus­ért harcoló erők közös törekvé­séhez való hozzájárulásunk mértéke saját társadalmunk di­namikus fejlődésétől, népünk erkölcsi és politikai egységé­től, gazdaságunk felvirágzásá­tól függ. Ezért a CSKP KB múlt évi, novemberi plenáris Ülése nagy gondot fordított ar­ra. hogy a helyes következ­tetést vonjuk le a változó nem­zetközi feltételekből a kong­resszusi irányvonal megvalósí­tásában. Hazánk dolgozói sikerrel váltják valóra az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évi felada­tait: fokozott politikai aktivi­tással, tevékeny munkával biz­tosítják a XIV. kongresszus fel­adatainak életbe léptetését. Értékelik annak az útnak he­lyességét, reális jellegét, ame­lyen őket a párt vezeti a szo­cialista építés egyre magasabb céljaihoz. Művünk az ellenség minden ármánykodása ellenére sikeres, minden térét) előreha­ladás "észlelhető, magunk körül mindenütt a további haladás nyomait látjuk. Növekedik a nép életszínvonala, elégedettsé­ge. Pozitívan fogadták minde­nütt a CSKP KB áprilisi plená­ris ülésének a nyugdíjbiztosí­tási rendszer további tökélete­sítésére irányuló intézkedéseit. Az ünnepségek örömteljes han­gulata, az elmúlt harminc év nagy eredményeinek tudatosí­tása visszatükröződik a derűlá­tásban, ahhoz vezet, hogy be­csülettel teljesítsük az igényes feladatokat, amelyeket a hato­dik ötéves terv felvázolt és amelyeket elénk állít a CSKP XV. kongresszusa. Ogy vélem, hogy a gyűlésen jelenlevők és az egész cseh­szlovák nép óhaját és akara­tát fejezem ki akkor, amikor mélységes egyetértésemet nyil­vánítom az SZKP KB, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége és kormánya felhívá­sának sürgető, értékes gondola­taival, amelyet a nemzetekhez, a parlamentekhez és a kormá­nyokhoz intézett a fasizmuson aratott győzelem 30. évfordu­lója alkalmából. Mi is ebben a szellemben minden erőnket a békés jövő szolgálatába állítjuk, és mind- dent megteszünk annak érde­kében, hogy a tartós béke és a nemzetek szabadságának örök eszméje az emberiség életében megmásíthatatlan törvénnyé váljék.

Next

/
Thumbnails
Contents