Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám, szerda
Április végén a rohozníki (seninai járás) Záhorie kombinátban a forgókemence begyújtásával megkezdték az új cementgyár első részlegének próbaüzemeltetését. A l'orgókfiiiie»n:e 60 m hússzá, átmérője négy méter s évenként 1BÖ 0Ü0 tonna mész előállítására alkalmas. (Felvétel: S. PetráS — CSTK) Tapasztalatok a népi ellenőrzés munkaterületéről A TÁRSADALMI VAGYON VÉDELME KÖZÜGY A VILÁGNÉZETI NEVELÉS TUDOMÁNYOS FELMÉRÉSEK • A KOMMUNISTÁK helytállása © DIFFERENCIÁLT ÉRTÉKELÉS Az utóbbi esztendők íolya- ínán országszerte igen sok kulturális létesítmény, köztük nagyszámú művelődési otthon épült fel. Társadalmunk jelentős anyagi eszközöket fordít ezek megfelelő berendezésére, ellátottságára. Pártunk és kormányunk szocialista kultúrpolitikájának szellemében történik mindez, s ez közmegelégedésre, rendjén is van. Az viszont már kevésbé, hogy nagyon sok helyen a művelődési otthonok drága pénzen vásárolt berendezéseivel nem úgy bánnak, mint közös, társadalmi vagyonnal illik. Ezt állapították meg a keletszlovákiai kerület hatvan művelődési otthonában végzett ellenőrzések. František Kra jé mérnök, a Kelet-szlovákiai Knb Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke, kérdéseinkre válaszolva leszögezte, hogy az Illetékes nemzeti bizottságok nem fordítanak kellő gondot a kulturális intézmények gazdálkodásának rendszeres ellenőrzésére s ezek vagyonának védelmére. A népi ellenőrző szervek konkrét ténymegállapításai ezt igazolják s ebből erednek a fogyatékosságok. Például Košicén a Kultúra és Pihenés Parkjában végzett ellenőrzés idején nem szerepeltek a nyilvántartásban bizonyos alapeszközök, 39 ezer korona értékben. A kosicei Pionírházban szintén hiányoztak a nyilvántartásból azok a hangszerek, melyeket 25 ezer korona érlékben még tavaly, december kö zepén vásároltak. A Moldava nad Bodvou-i (szepsi), Sp. Belá-i, Sp. N. Ves-i és más művelődési otthonok leltári tárgyait: hangszereket, szőnyegeket, fényképezőgépeket, nem látták el leltári számokkal. Hanušovce nad Top- ion városkában a művelődési otthon „Orion“ televíziós készülékéről és egy 29 ezer korona értéket képviselő cimbalomról szintén hiányzott a leltári szám. A leltári nyilvántartás területén általában elég sok helyen felmerültek fogyatékosságok. Például Stnkčínban nem szerepelt a leltárban öt hangerősítő, Szepsiben gitár, magnetofon, gramofon és rádió. Rozhanovcén viszont a művelődési otthon leltárában szereplő hangszerek hiányoztak, több mint hétezer korona értékben. Stará Ľubovňán a Tatra moziban találtak a népi ellenőrző szervek egy ládát, melynek felbontása után kicsomagolt, csaknem 11 ezer korona értékű berendezések egyáltalán nem szerepeltek a leltárban, Vyšný Mirošov község ben egy Neopton vetítőgép, gramofon és más tárgyak hiányoztak a nyilvántartásból. Az illetékes nemzeti bizottságok hiányos ellenőrző tevékenységére utalnak a további esetek Is. Slanec községben a művelődési otthon tulajdonát képező hangszerek a zenekar tagjainak otthoni használatában voltak, a művelődési otthon vezetőnője lakásán tartott két fényképezőgépet, filmező- gépet. Trebišovon közel 9,5 ezer korona értékű leltári tárgyról nem tudtak számot ad ni s az ellenőrzés Időszakában nem állt rendelkezésre igazoló irat arról, hol található a hiányzó 9 írógép, 10 komplett női népviselet, 24 szék. két magnetofon stb. A košicei Pionírházban a leltározó bizottság több mint 20 ezer korona értékű tárgyat kiselejtezett 1974 ben, viszont arról nincs hivatalos feljegyzés, mi lett ezeknek a sorsa?! A michalovcei Kultur központban ugyancsak kiselejteztek leltári tárgyakat, közel 32 ezer korona értékben, amihez hiányzik a felsőbb szervek kötelező hozzájárulása. Az ún. „kölcsönzés“ szakaszán is sok a kifogásolni való, hívta fel figyelmünket Krajfi elvtárs. Moldava nad Bodvoun (Szepsi) a művelődési ótthon egyik dolgozója a kölcsönzésről szelő nyugta nélkül magánál tartott egy több mint 19 ezer korona értékű vetítőgépet. Az ellenőrzés időszakában egy sátort, három hálózsákot tartott lakásán a művelődési otthon vezetőnője Sady nad Torysou községben, nyugta nélkül. így sorolhatnánk a további fogyatékosságokat. Ezeknek okát abban kell elsősorban keresni, hogy a művelődési otthonok gazdálkodásáért felelős nemzeti bizottságok nem gyakorolják a törvényszabta rendszeres ellenőrzésre vonatkozó jogukat és kötelességüket. Néhány helyen már évek óta nem ellenőrizték a pénztári könyveket, az elsődleges anyagnyilvántartásokat, a leltárok vezetését. Az ellenőrzött művelődési otthonokban észlelt fogyatékosságokért felelősségre vonták a felelős személyeket, 28 esetben eljárást indítottak a mulasztásokat elkövető dolgozók ellen. Reméljük, okulnak saját hibájukból. — sőt mások is —, és a jövőben a társadalmi vagyon védelmét közügynek tekintik a művelődési otthonokban is, (kulik) Az ifjúság erkölcsi-politikai nevelése a főiskolákon felelősségteljes feladat, amely rendkí vüli követelményeket támaszt a pedagógusokkal szemben. Tekintettel arra, hogy a főiskolákra minden évben beiratkozó diákok között — jellemüket, gondolkodásmódjukat és képességeiket tekintve — sokszor lényeges eltérések mutatkoznak, a pedagógusoknak a változó körülményekhez atkái inazkod va, az oktatási formák ős mód szerek dinamikus továbbfejlesztésére is nagy gondot kell fór dítanluk. Enélkíil ugyanis tanításuk aligha hullana termékeny talajra. Ugyanakkor a tananyag gépies „bemarjolásánál" sokkal fontosabbnak tartják, hogy az ifjúság megtanul jón ésszerűen, logikusan gondolkodni. Tapasztalataik alapján azonban tud ják, hogy igyekezetüket csak abban az esetben koronázhatja siker, ha lehetőleg már az első évfolyamban megismerik a tanítványok nézeteit, érdeklődési körét, családi viszonyait, a környezetet. amelyben nevelkednek. • Milyen módon valósíthatók meg ezek a törekvések? — Noha kétségtelenül igényes feladatról van sző. a probléma megoldható — utal dr. Antonín Vanék docens, a prágai Károly Egyetem Marxizmus —Leninizmus Intézetének igazgatója a legutóbb 1972-ben ankét formájában megrendezett szociológiai kutatásaik eredményeire. — Már az első évfo lyamba beiratkozott diákok írásbeli válaszaiból, majd a velük folytatott egyéni beszéige tésekbűl is következtethettünk arra, amit tudni akartunk — mondja. — Minthogy azonban a többé-kevésbé felületes megállapításokkal nem elégedtünk meg, a SZISZ-gyűléseken és a pártüléseken jegyzőkönyvbe foglalt nézeteknek, valamint a szemináriumokon elhangzott felszólalásoknak is alapvető fontosságot túl a jdonítot tünk. Csak az így nyert adatok ösz- szesítésének eredményeit elemezve sikerült képet alkotnunk a középiskolákból hozzánk be iratkozott diákokról. — A három évvel ezelőtti er ed mén yek ellen ő r z ések éppen, és mert érdekelt bennünket, milyen fejlődési folyamaton mentek keresztül, milyen mértékben sikerült megértetnünk velük a problémákat, az értékelést, egy évvél később ugyanazok, tehát a másodéves hallgatók körében megismételtük. Egyúttal a további elsőévesek körében is ankétet rendeztünk, hogy velük is közelebbről megismerkedjünk és megtudjuk, milyen módosításoknak vessük alá az oktatási formákat és módszereket. — így szerzett ismereteink értékelését követően tapasztalatainkat megosztntluk a szocialista országokban élő munkatársainkkal. A háromnapos nemzetközi értekezleten a Szovjetunió, az NDK, Magyar- ország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, sőt Kuba pedagógusai is részt vettek. A vélemény cser e v al a ménil v i üt üknek nagy segítségére volt a fogyatékosságok leleplezésében, a tartalékok feltárásában. A felszólalások és az öf-^zehasonlítások alapján leszűrt eredményeket a főiskoláknak további munkájukhoz adott útmutatások formájában érvén vesit ettük. A főiskolák tanszékei természetesein örömmel fogadták a kommunista nevelés tervének kidolgozásához alapul szolgáló javaslatainkat. — Ennek az értékes véleménycserének vált köszönhető, hogy ma már tisztában vagyunk az alapvető problémákkal, melyek mindenütt azonosak ugyan, az oktatási tervek azonban, aszerint, hogy melyik karról, Illetve tanszékről van szó, eltérők. Nem vitás ugyanis, hogy az egyes terveknek a különböző társadalmi rétegekből szár mazó hallgatók többségéhez kell alkalmazkodniuk. • Kutatásaik alapján milyen észrevételekre tettek szert és hogyan jellemezné a diákokat? — Megállapítottuk például, hogy az orvosi karra többnyire az ‘ orvosesaládok, a jogi karra pedig főleg a főiskolai tanárok gyermekei jelentkeznek. A pedagógiai kar iránt elsősorban a tanítók gyermekei mutatnak érd ek 1 ődést. Összeíráson! í t á- saink alapján az is feltűnt, hogy arány lat; kevés főiskoláinkon a munkásszármazású fiatal. Minthogy ez a tény ellenkezik érdekeinkkel, utasítást adtunk a Károly Egyetem felvételi vizs g; i bi zo 11 ságai n a k, f or d í ts*inak erre a problémára különös gon dót. Ez azt jelenti, hogy ha például ugyanarra a szakra hason ló, vagy azonos képességű és tehetségű diákok jelentkeznek, akkor a munkásszármazásúakat kell előnyben részesíteniük. — Az ankét eredményeinek értékelésekor az is kiderült, hogy az első év folyam bari a műnk á sszá rm a zá sú gyermekek fokozott gondoskodást igényelnek. Felkészültségük, ismereteik ugyanis többnyire gyengébbek a többiekénél. Ezért a főiskoláknak, a körzeti és az iskolai pártbizottságoknak lett javaslatunk értelmében a pedagógusok ezekkel a fiatalokkal egyénileg is foglalkoznak. A pártesoportok és a tanítók pedig nemcsak a vizsgák folyamán, hanem év közben is figyelemmel kísérik fejlődésüket. Tapasztalataink, alapján a tanárokkal szemben támasztott követelményeinket is módosítottuk. Ma már nem tartjuk elegendőnek, ha a szaktanár kizárólag a saját tantárgyára szorítkozik. A humán tantárgyakat előadó tanárokon kívül — akiknek ez a kötelességük — a többitől például a matematika, a fizika, a történelem stb. tanárától is elvárjuk, hogy rámutasson a társadalomhoz fűződő kapcsolatára, és hangsúlyozza a párt politikája iránti elkötelezettségét Ezek a tanárok ugyanis könnyebben megnyerik a diákokat, akik rend szerint hisznek nekik, és nyomdokaikban haladva igyekeznek tanáraik példáját követni. — Szociológiai kutatásaink során arról is meggyőződ tünk, hogy a tanulók politikai tájékozottsága rendszerint attól Is függ, milyen családból származnak. Az értelmiségiek gyermekeinek általános ismeretei alaposabbak ugyan, ám a mun kásszármazású politikai tájékozottsága szélesebb körű. • Azt hiszem, hogy a munkásszármazású fiatalok iránti nagyobb fokú gondolkodásnak már a középiskolában kellene megnyilvánulnia. — Erre mi is gondoltunk, s ezért a fővárosi nemzeti bizottsággal együtt megrendezett összejövetelen tájékoztattuk a tanfelügyelőket és általuk a középiskolák igazgatóit az értékel! ankétok eredményeiről". Ögy véljük ugyanis, hogy az igazgatóknak tudniuk kell, milyen gyermekek hagyják el iskolájukat, ás hogyan foglalkozunk velük mi a főiskolákon. Azzal is tisztában kell lenniük, mit várunk tőlük, hogyan készítsék elő és milyen elvek alapján válasszák ki azokat a gyermekeket, akiket alkalma sáknak tartanak a továbbtanulásra.’ — Ugyanakkor a tanulók szociális összetételén kívül arra is ügyelniük kell hogy a többség érdeklődése ne összpontosuljon ugyanazokra a főiskolákra. Ebben a tekintetben csak akkor érhető el eredmény, ha a tanulók megfontolt elhatározás alapján döntenek. Négy év elég hosszú idő ahhoz, hoev a tanítók fokozatosan előkészítsék tanítván va! kát jövendő foglalkozásukba. Két ségtelen, hogy a pályává1 asztás nagy gondot jelent a szíPo^ne-k is, akiknek azonban tisztában kell lenniük a lehetőségekke', azzal, hogy a bölcsészeti és az orvosi karon kívül másutt, a kevésbé zsúfolt (pl. a matematikai, testnevelési) tanszékeken nagyobb a valószínűség a tanuló felvételére, tanulmánya« l>e- lejeztével pedig elhelyezkedésére is. — Aki azonban ennek ellenére kitart eredeti elképzelése mellett — és ez véleményünk szerint többnyire a középiskolai tanítók hiányos meggyőző munkájának sajnálatos következménye —, annak számolnia kell a kockázattal, hogy kívánsága nem teljesül. A lelkiismeretes pedagógus a szülőknek is megmagyarázza a helyzetet, hogy minél kevesebb legyen a csalódott és elégedetlenkedő felnőtt, aki társadalmunkat emiatt gyakran igazságtalanul bírálja. . v • Milyen a diákok politikai állásfoglalása? —\ Tapasztalataink szerint a többség híve a szocializmusnak, bár akadnak olyanok is. akik kétségbe vonják a párl politikájának helyességét, vagy akiknek átmenetileg megrendül a szocialista társadalomba vetett bizalma. Ez többnyire tájékozatlanságuk jele. hiszen léoten- nyomon élvezik a szocializmus előnyeit. Tudniuk kell hrwy iskolájuk a szocializmus vívmánya, rendszerünk támasza és hogy nekik, mint jövendő szocialista értelmiségünk képviselőinek rendszerünket, a munkásosztályt kell majd szolgálniuk. Ezt az elvet igyekszünk megértetni velük, életcéljukká tenni. — Ugyanakkor azonban n diákok egy részének az állás- foglalása — szerencsére nincsenek sokan — nem mindig váltja ki elégedettségünket. Ennek az oka nem annyira tájékozatlanságuk, mint inkáibb helytelen nevelésük. Rájuk különösen nagy gondot fordítunk. Tudjuk, kikről van szó s minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy megnyerjük őket a szocializmus eszméinek. Bizalmatlanságuk vagy téves felfogásuk ugyanis nem ok arra, — feltéve, hogy lelkiismeretüket nem terheli szocialista törvényeinkbe ütköző, vagy szocia- listaellenes cselekedet —, hogy lehetetlenné tegyük számukra a továbbtanulást. Nézeteiéit és állásfoglalásáért ugyanis senkit sem zárunk ki az iskolából. Ha ezt megtennénk, megtagadnánk a lenini elvet, mely szerint az embereket meg kell és meg lehet nevelni. Felelősségteljes munkánkban tehát ehhez az elvhez tartjuk magunkat. KARDOS MÁRTA Szlovákia iparosításának keretén belül épült fel és 25 esztendővel ezelőtt kezdte meg működését Presovon a jelenleg,több mint 23Ü0 szakembert és 280 tanulót foglalkoztató Ipari Automatizációs Üzem. A jubiláló üzem működésének első évében, 1950-ben, kétmillió korona értékű terméket gyártott, s az idén a legkülönbözőbb automatikus mérőberendezésekből már 324 .millió korona értékű mennyiséget állít elő. Az utóbbi 15 év alatt az üzem áruterme lése 5,5 szeresére, a dolgozók száma 2,5-szeresére emelkedett. Az ötödik ötéves tervidőszakban — amikor a termelési struktúra átszervezése folytán jelentős problémákat kellett megoldani — a bruttó termelés 68 százalékkal növekedett. Az elmúlt esztendőben nagyon szép sikereket ért el az üzem a feladatok teljesítésében, s az idén négy hónap alatt 103 százalékra teljesítette az árutermelési tervet. Az üzem termékeit Jól isme rik a külföldi piacon is. Az idén közel 40 millió korona értékű árut gyártanak exportra az NDK, Magyarország, Románia, Bulgária, India, az NSZK és Anglia részére. A termékek minőségének további javításával hét százalékról három százalékra csökkentik a harmadosztályú termékek mennyiségét. JUBILÁLÓ ÜZEM
