Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-09 / 108. szám, péntek

ÍEUENSEGE! irolásában. égkört te­lt számára, •amaturgiai linény sem ín Soloviő, is értei mé- dott tehet- játossógait, yát ismerő rabjaik — a kunyhó •, Kinek üt jékodat — ; tükrében és egyéb i £ja*berről árs alkotá- net szentel nek is. Az resen sze- ?z néhány lemre mél- kezésünkre yszerülünk, [lemelnünk, bratislavai idszerint a •be szorult, problémák, [gy váltak gadások. A ni útmuta- háborű ér- icsovban a i összefüg- a színész, »röm, hogy előadásban npadon. Ti- eopold Ha­veri, Zdena Grúberová, Cíibor Filčík és mások játékéról többek közö-tt a buda­pesti kritika is elragadtatással Irt. Az elmúlt években ugyancsak ezen a szín­padon „támadt fel“ Hviezdoslav Herodes és Herodias című drámája, Jozef Gregor-- Tajovský két egyfelvonásosa is. A korszerű színház talán -legfontosabb pillére, a tehetséges rendezők és színé­szek jelenléte. Ebbői a szempontból is a Szlovák Nemzeti Színház — minden túl­zás nélkül — a virágkorát éli, K. L. Za- char, Jozef Budský, Tibor Pakovsky ren­dező, Ladislav Vychodil díszlettervező ne­vét ma már Európá szerte ismerik és elismerik. Pavol Haspra többször, leg­utóbb Vampilov A múlt nyáron történt című művének invenciózus rendezésével bizonyította be, hogy a legjobb szlovák rendezők soraiba fejlődött. A Szlovák. Nemzeti Színház drámai együttese ina európai színvonalat képvi­sel, s ebben nagy érdemük van a ki­tűnő színészeknek. Jozef Kroner számos nemzetközi elismerést követően legutóbb . a magyar filmkritikusok díját kapta meg. Az övéhez hasonlóan Viliam Zá- borský, Mikuláš HuIm, Karol Machata, Stefan Kvietik, Martin Gregor, František Dibarbora, Soňa Valentová, Emília Vášá- ryová és mások neveit ma már a külföl­di szakemberek is számon tartják. Persze, túloznánk, ha csak felsőfokon írnánk az együttesről. Ugyanis nemcsak kirobbanó sikerek tanúi voltunk, de oly­kor átlagos, néha pedig sikertelen elő­adásokat is láthattunk... A korábbi évek kisebb hullámvölgye után ma egyre többször láthatjuk a pla­kátokon a Minden jegy elkelt cédulát. Vannak olyan darabok, amelyekre hóna­pokon át szinte lehetetlen jegyet szerez­ni. A közönség ismét tömegesen érdek­lődik a színház munkája iránt, mert a szó nemes értelmében szórakozhat, mü- vészii élmény részese lehet. A magas állami kitüntetéssel együtt a közönség szeretele a Szlovák Nemzeti Színház eredményes munkájának legszebb elismerése. SZILVASSY JÓZSEF Három évtized a gazdasági fejlődés tükrében meke 'esebben. Jól lehetett iát rúgni, s ha valaki eki a szokásos tréfás hogy: no, kisfiam, mi nagy leszel, ő teljes déssel adta a választ: allista. lános iskola elvégzése :ovcére ment szakmát \ztán már kész vas- fosként vonult be katonai szolgálatra, got azonban ne felejt, prakovcei iparitánuló- nemcsak a szakmát ! el, hanem egyebet nulta azt is, hogyan arolni a lányoknak, megtanulta, hogy bi* jsság lett az udvarlás iajdani maróslányból >lyan sokára Konkoly lett. A menyasszony. ~>an volt egy kikötése: lázasodnak, az ő szü- töznek! t Feriből kereskényi /es az idei tavasz, ám et nem hagyja magát Az útszéli cseresznye- i virágdíszbe öltöztek. traktor állomáson is szia* ti hangulat. Itt dolgozik most Konkoly Ferenc és a felesége is. Az egyik vas­esztergályos, a másik marós. Kedves ismerősként találko­zunk. Amikor sorsának alaku­lásáról faggatom, el neveti ma­gát: — Mit mondjak? Jól élünk. Két fiú és egy kislány apja va­gyok. A labdát is szívesen rú­gom még ... Feri huzamosabb ideig tagja volt a lévai sportegyesületnek. Jelenleg a helyi csapatban ját­szik, nevelgeti az utánpótlást. Nyaranta Jelpakolja autójába a családot, így látogatják meg az előző otthont, az öreg szü­lőket, a jő szomszédokat, a haj­dani gyermekkorra emlékeztető tájat. — Az emberek szeretnek, ér­zem, hogy megbecsülnek. Az ilyesmit megérzi az ember... Ami pedig a születésemet ille­ti: szép napon születtem. Az én születésnapomon a fél világ ünnepel. A békét ünnepük, és, ahogy néhányon már nekem is mondták, én a béke gyermeke vagyok... Ez viszont kötelez. Ha többre nem is, de arra igen, hogy becsületes, dolgos ember legyek. És Konkoly Ferenc vaseszter­gályos, a béke gyermeke, a maga szabta krédónak megfe. lelően él és dolgozik. rÉVAY ERZSÉBET Az emberi élet harminc év alatt kiteljesedik, lezárul az útkeresés és a növekedés időszaka, A nemzetek életében harminc esztendő csupán esemény­nek számít, a háború óta eltelt három évtized azonban korszakalkotó tör­ténelmi periódust jelentett Csehszlovákia népének életében. Olyan időszakot, amikor a szociális és nemzeti igazságosság légkörében, a szocialista közös­séghez tarozó országokkal, főleg a Szovjetunióval együttműködve nemzedé­künk sikeresen megbirkózott az építés anyagi feladataival, s ezzel szilárd alapot rakott le a magasabb lokú társadalmi éleihez. Pártunknak az volt a célja, hogy a gazdaság biztosítsa az életszínvonal tartós és gyors ütemű növekedését. Ezért a gazdasági fejlődést a lehető­ségek teljes kihasználására, olyan építésre és átépítésre irányította, amely megfelelt az adott cél szükség­leteinek. A külgazdasági kapcsolatok szilárdítása érdekében pártunk elsőd­leges figyelmet szentelt a Szovjet­unióval és a többi szocialista ország­gal folytatott, külkereskedelem növe­lésének. Gazdaságpolitikánk arra irá­nyult, hogy a gazdasági folyamatok­ba fektetett eszközök maximális ha­tékonysággal megtérüljenek, hogy ál­landóan növekedjen a munka terme­lékenysége, érvényesüljön a haladás a termelésben és az irányításban, emelkedjen a termelés mennyiségi és minőségi színvonala. A csehszlovák társadalom gazdasá­gi fejlődésére döntő hatással volt a CSKP IX. kongresszusa 1949 májusá­ban. Klement Gottwald elvtárs ezen a kongresszuson hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom felépítése igényes cél, és elérésé nem lesz könnyű feladat. A IX.. kongresszuson kitűzött irányvonal helyességét, reá­lis és céltudatos jellegét jelenünk eredményei bizonyítják. A gazdasági potenciál növekedése Köztársaságunk mai gazdasági po­tenciálja és teljesítménye többszöröse a háború utáni években elért színvo­nalnak. A nemzeti jövedelem az 1948-as évhez viszonyítva 4,8-szor na­gyobb, s átlagos évi növekedési üte­me meghaladja a B százalékot. Ehhez a növekedéshez valamennyi termelési ágazat hozzájárult, az építőipar tel­jesítménye például 9,6-szoros, a me­zőgazdasági termelésé pedig 94 szá­zalékos mértékben növekedett. Az ipari termelés fejlődését alap­jában véve két szakaszra oszthatjuk. Először az alapvető termékek, a szén, az acél, a villamos energia, a cement és a gépek termelésének növelésén volt a hangsúly, miközben a terme­lésben a hagyományos technológiák érvényesültek. A hatvanas években azonban, különösen pedig az 5. öt­éves tervidőszakban az ipari termelés jelentős minőségi változásokon ment át, amire elsősorban a korszerűsítés, a tudományos ismeretek gyorsabb ér­vényesítése, az új technológiai fo­lyamatok bevezetése, valamint a mű­szaki fejlődésre kapcsolódó szerke­zeti változások érvényesítése a jel­lemző. A termelési ágazatok közül a vegy­ipar fejlődött a leggyorsabb ütemben, teljesítménye az 1948-as évhez viszo­nyítva több mint 20-szorosára növe­kedett. Ez a növekedés együtt járt a termelés koncentrálásával és a tér melés szerkezetében bekövetkezett szerkezeti változásokkal. Legkifejezőbb volt a fejlődés a gép­iparban, amely a gyors növekedés és a progresszív szerkezeti változások eredményeként az ipar vezető ágaza­tává vált. Ma 3 csehszlovák gépipar dolgozóinak a száma elérte az egy millió főt, s teljesítménye az 1948-as évhez viszonyítva 18-szoros mérték­ben növekedett. A gépiparnak döntő szerepe volt az ország iparosításában, az ipar szer­kezeti átépítésében, az építőipar kor­szerűsítésében, a mezőgazdaság, a közlekedés és a többi ágazat fejlesz­tésében. A szerkezeti változások jelentősen kibővítették a gépipar termelési programját. Növekedett a termelés a hagyományos ágazatokban, új terme­lési irányzatok fejlődtek ki, melynek eredményeként olyan ágazatok kerül­tek előtérbe, mint például a vegy­ipari, a kohászati a bányaipari és az energetikai berendezések gyártása, az elektrotechnikai és az elektronikai, a járműipari, a mezőgazdasági és az építőipari gépgyártás. Magasabb szín vonalra került a közszükségleti ipar cikkek gyártása. A háború utáni években a közszük­ségleti ipar számos ágazatában kon­centrálódott a termelés, az alacsony termelékenységű kisüzemek helyett összpontosított vállalatok fejlődtek ki, amelyek növekvő mértékben elé­gítik ki a lakosság szükségleteit, s emellett jelentős exportfeladatokat is teljesítenek. A közszükségleti iparhoz hasonlóan a hatvanas években az élelmiszeripar korszerűsítése is elkezdődheíelt, ami­kor a népgazdaság már jelentősebb összegeket fordíthatott az ilyen beru­házásokra. A társadalom életmódjá­ban bekövetkezütt változások az élelmiszeripar szerkezetében is kife­jezésre jutottak: lényegesen bővült a konzervipar, kifejlődött a hűtő- és a tagyaszlóipar, bővült az alkoholmen­tes italok, a tejtermékek és a tartós sütemények gyártása. Az élelmiszer- iparra ma újabb nagy feladatok vár­nak, mert az állandóan növekvő me­zőgazdasági termelés egyre több ál­lattenyésztési terméket biztosít, ame­lyek korszerű feldolgozásával tovább javul az élelmiszerellátás minőségi színvonala. Korszakalkotó változások a mezőgazdaságban A csehszlovák mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat röviden úgy jellemezhetjük, mint a nagyüze­mi termelési forma győzelmét. Ez a győzelem nemcsak a mezőgazdasági termelés teljesítményét növelte, ha­nem a munka jellegét: és a mezőgaz­dasági dolgozók életmódját ís lénye­gesen megváltoztatta. Az új mező- gazdasági épületekben kialakultak a nagyüzemi termelés feltételei. Az ál­lati vonóerőt gépek váltották tel, nagy teljesítményű erő- és munkagé-'- pék állnak a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, széles területen érvé­nyesülnek a vegyipari termékek, a vegyipari fejlesztés eredményei. A mezőgazdaság fellendüléséhez a tudomány és a kutatás is hozzájárul. A nemesítő és magszaporító állomás sok új fajtákat fejlesztettek ki. Javult az állatállomány termelékenysége, az állategészségügyi gondoskodás követ­keztében megszűntek egyes állati be­tegségek. Az állam jelentős eszközö­ket fordít a talaj termelékenységé­nek fokozására, a meliorációkra és az öntözőrendszerek építésére. Ta­karmányiparunk ma 5,5 millió tonna takarmánykeveréket gyárt, ami hét­szerese az 1960-ban termelt mennyi­ségnek. Ha a mezőgazdasági termelés je­lenlegi színvonalát az 1946 os évb«a elért színvonalhoz hasonlítjuk, azt ta­pasztaljuk, hogy az egy dolgozóra eső termelés 4,5 szőrös mértékben növő kedett, s egy hektárról ma 55 száza­lékkal több terméket nyerünk, mint a jelzett évben. A gabonatermeszíés 88 százalékkal, a hústermelés 135 százalékkal, a tojástermelés 140 szá­zalékkal növekedett. Közben a me­zőgazdasági dolgozók száma egyhar- madára csökkent. A mezőgazdasági dolgozók munka teltételei összehason­líthatatlanul jobbak, mint a háború előtti években, s a falusi emberek életmódja csaknem egyenlő a váro­siakéval. Az emelkedő műszaki szín­vonal egyre több fiatalt vonz a mező­gazdaságba. 1948 februárja után gyorsan növe­kedett kereskedelmünk a Szovjetunió­val és a többi szocialista állammal» A kivitel és a behozatal távlati szer­ződésekre épült, s a gazdasági lej» lődés stabilizáló tényezőjévé vált. At árucserét egy magasabb szintű együtt­működés, a tervek egyeztetése, a tér* melési programok tervszerű megosz­tása követte, amely egyre inkább in­tegrációvá fejlődik. Csehszlovákia így megteremtheti a fejlődés ós a szük­ségletekről való távlati gondoskodás feltételeit a tudományos-technikai forradalom korszakában. A termelési szakosítás és együttműködés egy­aránt magában foglalja az energeti­ka és a nyersanyagtermelés, a fel­dolgozó ipar, valamint a tudomány és a kutatás területét. Gazdaságunk nagy mértékben függ a nemzetközi munkamegosztásban va­ló részvételtől, s olyan termelési szer­kezetre van szüksége, amely minden szempontból megvalósítható, megfelel a csehszlovák népgazdaság sajátos­ságainak, s melynek eredményeit a KGST-tagállamok és más partnereink érdeklődéssel fogad ják. Növekvő igény és felelősség Eddigi eredményeinket tudomásul vesszük, az önelégültség azonban rossz tanácsiadó lenne. Harmincéves fejlődés" k alapján tudatosan növel­nünk kell az igényességet. Az ötve­nes évek igényességét az adta meg, hogy az iparosítás befejezésére, s a mezőgazdaság szocialista átépítésére bonyolult nemzetközi feltételek mel­lett került sor. A hatvanas években lényegesen megnövekedtek a gazda­sági folyamatok hatékonyságára, a feladatok objektivizálására, valam nt az irányítás tökéletesítésére vonatko­zó követelmények. A hatvanas évek végén kialakult válságos helyzetből pártunk új veze­tősége eredményesen vezette ki tár­sadalmunkat. Napjaink feladatait a XiV. pártkongresszus határozatai és irányelvei alapján sikeresen teljesít­jük. A ma alapjait 30 évvel ezelőtt rak­tuk le. Most egy egészen új világ alapjait építjük, s ez nagy remények­kel tölt el, de egyúttal nagy felelős­séget is jelent. MAKRAI MIKLÓS IKASZERETET hogy én is munkás így akaraterővel kezd- íjátítani a szövőmes- Inden csínját-bínját. rette a szövőnői szak­iunkáját már kezdet- vel-lélekkel végezte, rövid idő alatt, már száz százalékra tud- eni a tervet, keze alól a került ki soha. Még sem dolgozott, ami­nt int a gyár legjobb >, felkerült a fallúj- ez még csak a kez- Később már azt is 1 érnie, hogv a tervét st™. úb'öl;°«ítette. Ki- áló munkájáért min- jszerette és elismerés- sítette. Példamutató ért többször is kitün- ir 1959-ben megkapta, »rdemrendet. Tulajdo- Sbbá „Az építésben •demekért“ kitüntetés- ég több más üzemi, és szakszervezeti ki­tüntetésnek. Arra a kérdésem­re, mi a véleménye az ember és a munka viszonyáról, így válaszolt: — Nem vagyok túlzottan becsvágyó. Nincsenek nagy igé­nyeim. Egyszerű dolgozónak tartom magam, olyannak, aki mindig arra törekszik, hogy eredményesen "használja ki a munkaidő minden percét. Az eddig elmondottakból ta­lán úgy tűnik, hogy Marta Pet- rová sok pozitív tulajdonságok­kal rendelkező egyéniség, de az élete egyhangú lehet. Nos, el kell mondanom, hogy ez nem így van. Azon kívül, hogy dol­gozó nő, anya is egy személy­ben. Két fiúgyermek gondozá­sát kell munkája mellett vé­geznie, nem beszélve társadal­mi és politikai tisztségéről. Immár 18 éve, mint népbírót is sokan ismerik. Ezenkívül nem lényegtelen az sem, hogy már 1956-tól párttag, s ebből ter­mészetszerűen adódik az is, hogy több feladata, kötelessé­ge van, mint egy pártonkívüli- nek. SZÁSZAK GYÖRGY Jj, korszerű épületek és mind több gyerekkocsi — ez is fejlődésünk egyik fokmérőié .. . BB ?S

Next

/
Thumbnails
Contents