Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-08 / 107. szám, csütörtök

HŰEK MARADUNK A FASIZMUS ELLENI HARC DICSŐ HAGYOMÁNYAIHOZ (Folytatás az 1. oldalról.] nyekkel köszöntjük, hogy mun­kánk sikeres, hogy eredménye­sen valósítjuk meg a párt XIV. kongresszusának programját, s ezzel becsületesen teljesítjük és továbbfejlesztjük a forradal­mi nemzeti felszabadító harc halhatatlan hagyatékát. Elvtársnők és elvtársuk! Engedjék meg, hogy Cseh Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nem zeti Front Központi Bizottsága nevében én is szívélyesen iid vözöljem kedves killföldi ven­dégeinket, a testvéri szocialista országok küldöttségeit és ünne­pi ülésünk valmennyi résztve­vőjét. Nagy örömmel köszön töm a Szovjetunió párt és kor­mányküldöttségét, Andrej Pav- lovics Kirilenko elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, az SZKP Központi Bi­zottsága titkárának vezetésével. A szovjet elvtársak révén kö szöntjük a szovjet kommunistá­kat, az egész szovjet népet és a hősies hadsereget, amely meghozta nekünk a szabadsá got. Kifejezzük mély tisztele tünket és köszünetünket mind azoknak a szovjet harcosok nak, akik részt vettek Csehszlo vákia felszabadításában, s mindnyájuknak elvtársi üdvöz­letünket küldjük. Erről az ünne­pi gyűlésről forró üdvözletün­ket küldjük Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szov GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak, aki a szovjet hadsereg soraiban személyesen vett részt országunk felszabadításában. Szívélyesen üdvözöljük nem­zeti felszabadító antifasiszta el­lenállási mozgalmunk vala­mennyi résztvevőjét, akik itt­hon és külföldön egyesítették a nép erejét, fejlesztették nem­zeti és osztályöntudatát, harci szellemét, és győzelmes küz­delmünkkel szilái'd hidat épí­tettek a* múlt nemzedékek leg- fennköltebb álmai, vágyai, s a szocializmus e vágyakat teljesí­tő nagy müve között. Szívélyesen üdvözöljük gyö­nyörű, virágzó országunk vala­mennyi polgárát, gondos sáfá rát, a munkásokat, a parasz­tokat, az értelmiséget, a nőket és a fiatalokat. A nép becsüle tes, fáradhatatlan és céltudatos munkája alkotja meg jelenünk örömteljes horizontját és nyit­ja meg a boldog holnapok to­vábbi távlatát egész szocialista hazánk számára. Harci üdvözletünket küldjük a testvéri szocialista országok népeinek, mindazoknak, az em­bereknek, akik a világon a nemzeti és a szociális felszaba­dításért, a haladásért és a bé­kéért harcolnak, a szocialista Csehszlovákia valamennyi ba­rátjának. A GYŐZELEM IGAZOLTA A SZOCIALIZMUS FÖLÉNYÉT Elvtársnők és elvtársak! A fasizmus felett aratott tör­ténelmi győzelem alapjaiban megváltoztatta a helyzetet az egész világon. Kialakultak a Szocializmus és a kapitalizmus új erőviszonyai. Határtalanul megnőtt a Szovjetunió tekinté­lye és a szocialista eszmék be­folyása. Forradalmi harcok tü- Zében alakultak a népi demok ratikus államok, amelyek a szocializmus útjára léptek. Ala­kulni kezdett a szocialista vi­lágrendszer, hatalmassá vált a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Erős forra­dalmi hullámverés kezdődött az európai és az ázsiai földrészen, S fokozatosan felbomlott az im­perializmus gyarmati rendszere. A történelemben számtalan háborús konfliktust jegyeztek fel, de az emberiség eddig nem Ismert olyan borzalmakat, mint amilyeneket a fasizmus köve­tett el a második világháború­ban. A fasizmus a bűnös a né­pek tízmillióinak haláláért. To­vábbi tízmilliók megrokkanásá­ért, a leírhatatlan háborús szen­vedésekért és a hatalmas anya­gi károkért, amelyeket a né­peknek éveken át kellett hely­rehozniuk. ■A fasizmus és a háború ke gyetlen nyomokat hagyott né­peink történetében. A megalá­zó müncheni diktátummal, amellyel az imperialista orszá­gok reakciós képviselői sor­sunkról nélkülünk, népeink akarata ellen határoztak, kez­dődött a köztársaság szétzúzá­sa, népünk leigázása, újkori történetünk legnehezebb kor­szaka. Népünk hat esztendei kálvá­riájáért felelősek a cseh és a szlovák burzsoázia uralkodó kö­rei is. Meghátráltak a nemzetkö­zi és a belső reakció elől, el­utasították a Szovjetunió fel­ajánlott segítségét, nem törőd­tek a nép kívánságával, azzal, hogy eltökélt szándéka volt, nem adja meg magát az agresz- szornak, hanem megvédi a köz­társaságot. Végül kapituláltak, s a nemzet és az állam érde­kei elárulását sokan még a ná­cikkal való együttműködéssel tetőzték be. A nyugati reakciós körök rö­vidlátó politikájára nagyon gyorsan ráfizettek e nyugati országok népei Is. Ugyancsak a fasiszta támadás áldozataivá lettek, és súlyos harcot kellett vívniuk szabadságukért és lé­tükért. Az emberiséget olyan veszély fenyegette, amilyet ed­dig még nem ismert. A hitleri tervek megvalósítá­sának útjában ott állt az utol­só erődítmény, a nehéz próbát kiállt emberiség -reménye, a Szovjetunió. A náci Németor­szág ellene összpontosította azt a legnagyobb agresszív katonai erőt, amit valaha a történelem ben a csatatérre állítottak, s úgyszólván egész Európa fegy­verkezési és gazdasági erejét. A Szovjetunió és hősies né­pe, valamint hadserege viselte a második világháború harcai­nak fő terhét. Döntő szerepet játszott a fasizmus leverésé­ben, a civilizáció megmentésé- sében. A hitlerista katonaság veresége Moszkva alatt, Sztá­lingrádnál és Kurszknál alap­vető stratégiai fordulatot je­lentett a második világhá­borúban. A szovjet nép és had­serege a legsúlyosabb harcok­ban védte meg szocialista ha­záját és kiűzte az ország terü­letéről az ellenséget. Az első szocialista ország hadserege dicsőséges harcokban szabadí­totta fel a fasizmus igájából számos ország népét, és kitűz­te a győzelem lobogóját a ber­lini Reichstagra. A szovjet népnek és hadse­regnek a Nagy Honvédő Hábo­rúban aratott győzelme igazol­ta a szocialista rendszer óriási fölényét. A szocializmus a leg­nehezebb próbában bizonyítot­ta be életképességét, felülmúl­hatatlan belső szilárdságát és erkölcsi, politikai erejét. A szovjet nép kommunista párt­ja köré tömörülve kiállt a szo­cialista háza védelmében, még­pedig azzal az eltökélt szán­dékkal, hogy minden erejével és utolsó leheletéig védelmezi a szabad élet és az emberi mél­tóság jogát. Sok ország népe csakhamar megértette, hogy a második vi­lágháborúnak ezen a fő arcvo­nalán határoznak léte vagy nemléte felől is. A világ nem­zeti felszabadító, demokratikus és haladó erői fokozatosan egyesültek a fasizmus elleni harcban. Kialakult a különböző társadalmi rendszerű államokat tömörítő széles körű antihitle- rista koalíció, amely jelentős szerepet játszott a fasizmus le­verésében. Az országok együtt­működésének a demokratikus és a nemzeti érdekek védelmé­ben kialakult együttműködése olyan példa, amely jelentős ta­nulság a mában is, amikor a világbéke biztosítására törek­szünk. a kommunista pártok. A Szov­jetunió heroikus példája erősí­tette és aktivizálta a nép mil­lióinak antifasiszta mozgalmát, azokét, akik a nemzeti fiigget- lenségérét vívott harcot egybe­kapcsolták azzal a törekvéssel, hogy olyan viszonyokat alakít­sanak ki, amelyek lehetetlen­né teszik a háborús borzalmak megismétlődését, a szociális és a nemzeti jogfosztást. Az anti­fasiszta ellenállás során számos országban, mindenekelőtt a kommunisták érdeméből, érvé­nyesült a nemzeti felszabadító harc forradalmi vonala, amely egyesítette a nemzeti és a szo­ciális felszabadítás céljait, ki­fejezte a néptömegek létfontos­ságú vágyait és a tömegek ak­tív támogatására támaszkodott. Csehszlovákia népe soha nem nyugodott bele a köztársaság szétzúzásába és a fasiszta le­igázásba. Népeink legjobb fiai és leányai nehéz körülmények között vívták önfeláldozó har­cukat a fasiszta rémuralom megdöntéséért, a nemzeti sza­badságért és az állami függet­lenségért. Nem törte meg őket a kegyetlen terror, a tömeges kivégzések, a bebörtönzések, a koncentrációs táborokba törté nő deportálások, sem egész községek elpusztítása. A náci terror éle a kommu­nisták ellen irányult. Az ille­gális Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja volt antifasiszta ellen­állásunk leghatározottabb, leg­aktívabb és legkövetkezetesebb ereje, amelyben érvényesült a Gottwald elvtárs vezette moszk­vai pártvezetés politikai vona­la. A kommunisták, akik követ­kezetesen álltak ki a fasizmus ellen, a köztársaság védelmére már München előtt, és akik a müncheni diktátumot soha nem ismerték el, a legnagyobb ál­dozatokat hozták az ellenállás­ban, s minden üldözés és terror ellenére az egész háború alatt a legfőbb, politikailag szerve­zett antifasiszta erőt képvisel­ték. Ebben a népeink számára olv sorsdöntő időszakban har­cukkal bizonyították, hogy a legjobb hazafiak. A cseh és a szlovák kommu­nisták arra törekedtek, hogy a forradalmi program alapján egyetlen hatalmas antifasiszta áiamlatban egyesítsék az ellen­állási mozgalmat. A nemzeti szabadságért folytatott küzdel­met elválaszthatatlanul egybe­kapcsolták a szociális felsza­badítás követelményével, hogy Csehszlovákia olyan állam le­gyen, amelyben a dolgozó nép fog uralkodni, amely mélyre­ható társadalmi változásokat valósít meg, és biztonságát a Szovjetunióhoz fűződő szövetsé- ségben és barátságban rögzíti. A NEMZETI DEMOKRATIKUS FORRADALOM KEZDETE A NEMZETI FELSZABADÍTÓ HARC KIBONTAKOZÁSA Népünk széles rétegei egyre aktívabban támogatták Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak ezt a forradalmi vonalát, mivel világos választ adott azokra a létfontosságú kérdé­sekre, amelyek mindkét nem­zetünk előtt álltak. A csehszlo­vák nép felszabadítási harca fo­kozatosan nemzeti demokrati­kus forradalommá terebélyese­dett, amely a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött. A felke­lés területén a nép kikiáltotta az egységes Csehszlovák Köz­társaságot, s megkezdte azok­nak a mélyreható forradalmi változásoknak a megvalósítását, amelyeket hazánknak, a szov­jet hadsereg által felszabadí­tott területén foganatosított s amelyek a népi demokratikus rendszer alapjai lettek. Éppen ezekben a napokban emlékezünk meg a cseh nép májusi felkelésének 30. évfor­dulójáról, amelynek jelentős ré­sze volt a prágai felkelés. Ez volt népünk hat évi antifasisz­ta küzdelmének befejező feje­zete. Megemlékezünk a hazafi­ak tízezreinek a prágai bari­kádokon, a cseh és a morva községekben és városokban vi­selt harcáról, a kommunistákról és a többi polgárokról, a par­tizánokról, az illegális szerve­zetek és a forradalmi nemzeti bizottságok tagjairól, mindazok­ról, akik felkeltek a fasiszta megszállók ellen, s hozzájárul­tak a nemzeti szabadság és ál­lami függetlenség felújításához. Történelmünk lapjaii'a örök időkre bevésődött, hogy a szov­jet hadsereg volt az, amely ha­talmas hadművelettel sietett a prágai barikádokon harcolók segítségére és Prágában bete­tőzte Csehszlovákia felszabadí­tását. • A Szlovák Nemzeti Felkelés­ben, a cseh nép májusi felke­lésében, a hazai ellenállás leg­jelentősebb eseményeiben és az egész fokozatos forradalmi fo­lyamatban érvényesültek két testvérnemzetünk haladó erői­nek közös céljai. A csehek és a szlovákok fasizmus elleni közös harca igazolta, hogy nemzeteink örökké összetartoz­nak, hogy közösen, mint egyen­jogú nemzet az egyenjogúval, közös államban akarnak élni. Az új népi demokratikus rend­szer megalakulásával, a cse­hek és a szlovákok Nemzeti Frontja kormányával, az új for­radalmi népi szervekkel — a nemzeti bizottságokkal — a Szovjetunióhoz fűződő szövet­ségen és együttműködésen ala­puló új külpolitikai orientáció­val, s azokkal a további je­lentős társadalmi változások­kal, melyeket a Kosieei Kor­mányprogramban rögzítettek, még nem ért véget a köztársa­ságunk jellegéért folytatott harc. A munkásosztálynak és a többi dolgozónak a kommu­nista párt vezetésével mégnem egy küzdelmet kellett folytat­nia a burzsoáziával és politi­kai képviselőivel, akik nem mondtak le arról a tervükről, hogy visszaállítsák a régi vi­szonyokat. A burzsoá reakció felett 1948 februárjában ara­tott dicsőséges győzelmével megvédte a forradalmi vívmá­nyokat és az antifasiszta nem­zeti felszabadító harc eszmei hagyatékát, kialakította a felté­teleket következetes teljesíté­sére és a szocialista társadal­mi rendszer építésének kibon­takoztatására. így véglegesen eldöntötte, hogy országunkban nem térnek vissza a München előtti viszonyok, amelyek nem­zeti és állami katasztrófához vezetnek, hanem új. biztonsá­gos úton, a haladás útján in­dul tovább. Tisztelettel és mélv inegille- lődéssel hajtunk fe*et ma ismét azok előtt az áldozatok előtt, melveket néníink az antifasisz­ta harcban hazánk szabadsá­gáért és felvirágzásáért hozott. Hálás köszönettel emlékezünk azokra, akik az illegális szer­vezetekben, a partizánalakula­tokban és csoportokban a Szov­jetunióban megalakult és Lud- vík Svoboda hadseregtábornok parancsnoksága alatt álló cseh­szlovák hadtestben és a többi külföldi katonai egységben, a koncentrációs táborokban és a börtönökben, a forradalmi nem­zeti bizottságokban, a szlovák hegyekben, a prágai barikádo­kon és a hazai és a külföldi frontokon hozzájárultak a fa­sizmus feletti győzelemhez. Mélv tisztelettel, szeretettel és hálával adózunk azon szov­jet hősök emlékének, akik né­peink védelmében, szabad fej­lődésünkért életüket áldozták fel a fasiszmus elleni harcban. Áldozatukat, emléküket soha nem feledjük. Köszönetét mondunk a többi testvérnépnek, a többi szövet­ségesnek és antifasiszta harcos­nak, akik részt vettek Cseh­szlovákia felszabadításában. Biztosítjuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden barátját, hogy népünk örök időkre hű marad a fasiszta sötétség ellen, a demokráciáért és a társadalmi haladásért ví­vott nagy küzdelem legfénye­sebb hagyományaihoz. HARMINC ESZTENDŐ FORRADALMI VÁLTOZÁSAI Elvtársnők és elvtársak! A szocialista építés eredmé­nyei igazolták azokat a remé­nyeket, amelyekkel népünk az emlékezetes 1945. esztendő ta­vaszán tekintett a jövőbe. Har­minc év alatt megvalósultak a forradalmi változások és olyan éitékek alakultak, amelyek megváltoztatták országunk ar­culatát és új, szocialista tar­talommal töltötték meg népünk életét. A szocialista irányzatért ví­vott osztályharcokban kialakult az új típusú állam, amely a dolgozók hatalmát képviselte, élén a munkásosztállyal. Ereje és mély demokratizmusa a városi és a falusi dolgozók po­litikai tömbjében rejlik, amely­nek kifejezője a Nemzeti Front és vezető ereje, a kommunis­ta párt. Ezzel a munkásosztály a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szövetségben, megszerezte a döntő eszközt az új társadalom irányítására, a szocialista gazdaság fejlesz­tésére, az új társadalmi kap­csolatok létesítésére, a nép szocialista nevelésére, vala­mint arra, hogy megvédelmez­ze a forradalmi vívmányokat a belső és a külső ellenséggel ssemben. — A szocializmus alapjai építé­sének döntő fontosságú lánc­szeme volt az ipar, az építő­ipar, a bankok, a kereskedelem államosítása és a mezőgazda­ság szövetkezetesítése. Felszá­moltuk a burzsoáziának a nép feletti uralmát és az embernek ember által történő kizsákmá­nyolását. Kialakult a gazdasági kapcsolatok szocialista rend­szere, amelynek alapja a ter­melőeszközök társadalmi tulaj­dona, jellemzője a tervszerű elvtársi együttműködés, az emberek kölcsönös segítése, amelyben a munka szerint va­ló díjazás elve érvényesül. Az előző ösztönösség helyébe a tervszerű irányítás lépett, amely arra törekszik, hogy cél­tudatosan teremtse meg az összhangot a társadalmi érde­kek, a termelő kollektívák és a dolgozók érdekei között. A termelőeszközök társadal­mi tulajdona, a gazdálkodás szocialista elve, valamint az, hogy országunk csatlakozott a KGST tagállamai közösségéhez, lehetőséget nyújtott a terme­lőerők dinamikus. . nálunk a múltban példátlan méretű fej­lesztésére. A köztársaság népgazdasági erejének növekedését szemlél­tetően bizonyítja, hogy az ipa­ri, az építőipari termelés ter­jedelme a háború előtti szín­vonallal összehasonlítva már tízszer lesz nagyobb. Munká­saink és technikusaink új, korszerű iparágakat alakítottak ki, elsajátították a technikát, amely számos esetben eléri a világszínvonalat. Egész köztár­saságunk területén új iparköz­pontok és korszerű nagyüze­mek épültek. Csehszlovákia a múltban is iparilag viszonylag fejlett ország volt, de csak a szocializmus korszakában fej­lődött sokoldalúan, és terebé­lyesedett országunk anyagi­műszaki bázisa. Az állóeszkö­zök értéke az 5. ötéves terv­időszakban mintegy 450 mil­liárd koronával nő, s ebben az évben már elérjük a közel 2 billió korona értéket, míg ez az érték 1937-ben csak 650 mil­liárd korona volt. Szövetkezetesített mezőgaz­daságunk korszerű szocialista nagyüzemmé alakult. Annak ellenére, hogy ebben az ága­zatban a dolgozók száma ma 2,3 millió személlyel kevesebb, mint a háború előtti időben volt, s mintegy egytizeddel csökkent a mezőgazdasági te­rület, mezőgazdaságunk közel 50 százalékkal több terméket állít elő, mint a háború előtt. Az ágazatban a munkatermelé­kenység — a háború előtti időszakhoz vizsonyítva — 4,5- szeresen nő. A mezőgazdasági termelés fejlődése különösen az utóbbi években kifejező. A XIV. kongresszus határozatá­val összhangban az alapvető élelmiszer-szükséglet növeke­dését saját termésből fedezzük. Reális feladatként tűzhettük (Folytatás a 3. oldalon) 1975, V. 8. A fasizmus elleni gyűlölet és ellenállás következtében a le- Igázott országokban egyre na­gyobb méreteket öltött a nem­zeti felszabadító harc. Kialakul­tak a széles antifasiszta nép­frontok, amelyeknek első sorai­ban haladt a munkásosztály és

Next

/
Thumbnails
Contents