Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-07 / 106. szám, szerda
A kötelezettségvállalások teljesítésének nyilvános ellenőrzése TEVÉKENY ÚJÍTOK SEGÍTSÉGÉVEL A Vág folyó középső szakaszán — Pova7.ská Bystricán — lövő hatalmas gépgyár dolgozói muokakezdeniényezésből, az újító- mozgalomba való bekapcsolódásból és aktivitásból már évek óta jelesre vizsgáznak. A közkedvelt JAWA és Babetta motorkerékpárokat, csapágyakat és különböző gépi berendezéseket gyártó vállalatnak sem a vezetőségét, sem a dolgozóit nem érte várat1 lanul a Slovnaft felhívása, amely a CSKP KB XIV. kongresszusa és az elmúlt évi novemberi plénum határozataiból kiindulva többek között a fűtőanyaggal, az energiával, a nyersanyaggal és az anyagi költségekkel való takarékoskodásra hívta fel a vállalatokat, üzemeket. A Vágmenti Gépgyár dolgozói a felhívás idején már kidolgozták és elfogadták a vállalati szocialista kötelezettségvállalást, amelyet liazánK felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére tettek, a Slovnaft felhívására szUletett vállalásukat pedig csatolták a vállalati szocialista kötelezettségvállaláshoz. A felsorolt adatokat REMIS ALOJZTIÍI., a miinkakezdeménye- zés fejlesztésével foglalkozó osztály vezetőjétől tudtuk meg, s ő tájékoztatott arról is, hogyan teljesítik vállalásaikat. • — Egyébként az osztályunk — mondotta rövid bevezető beszélgetés utón — 1974 márciusa óta a vállalat keretében újdonságként működik. Nálunk azért volt szükség az osztály létrehozására, mert a vállalatban élénk a dolgozók munkakezdeményezése, és a szocialista versenymozgalomba a dolgozók több mint 90 százaléka bekapcsolódik. Osztályunk dolgozóira hárul az összes versenymozgalommal kapcsolatos *zervezési és propagációs munka elvégzése. Működésünk egy éve alatt bebizonyosodott, hogy az osztály létrehozása nem volt felesleges. Tevékenységünkkel számos dolgozót felmentettünk az adminisztrációs munkák végzésétől, ami visszatükröződik munkatermelékenységük növekedésében. Ezt szükségesnek tartottam elmondani, mert a szocialista versenymozgalom és az értékes kötelezettségvállalások teljesítése nálunk elválaszthatatlan tényezők. A Slovnaft felhívására elfogadott kötelezettségvállalásunk, amely — mint említettem — része a vállalati szocialista' k öté lezettseg vállalásnak, 2 325 tonna tüzelőanyag, 2 200 megawattóra villamos energia, 4 millió 900 ezer korona értékű hazai, 2 millió 300 ezer korona értékű behozott nyersanyag és anyag, vaamint 378 munkaerő megtakarítását és a termelési terv 2 millió korona értékkel való túlszárnyalását irányozza elő. Ezenkívül vállaltuk, hogy az életkörnyezet védelme érdekében 102 brigádakciót szervezünk, és a költségeket terven felül további 2 millió koronával csökkentjük. Az első negyedévre előirányozott termelési terv teljesítésének értékelésével egyidőben a kötelezettségvállalások teljesítésének mérlegét is elkészítettük. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Slovnaft felhívására elfogadott vállalásainkat a többivel együtt teljesítjük. Csupán az első negyedévben 1370 tonna tüzelőanyagot és 732 megawattóra villamos energiát takarítottunk meg. Vállalatunk dolgozóinak a nálunk nagymértékben felhasználásra kerülő drága színesfémekből 4,5 tonnát és vasból 102 tonnát sikerült megtakarítaniuk. A vállalások teljesítése azt eredményezte, hogy az árutermelés tervéi az első negyedévben 1 millió 237 ezer koronával teljesítettük túl. Ezt a terven felüli növekedést 90 százalékban a munkatermelékenység növelésével értük el. — Minek köszönhető ez a szép teljesítmény? — Elsősorban a dolgozók aktivitásának és a vállalat gazdasági vezetősége részéről végzett rendszeres ellenőrzéseknek. Az ellenőrzésekbe a gazdasági vezetőségen kívül a pártszervezet és az ifjúsági szervezet is aktívan hekapcsolódik. Ami a nálunk dolgozó ifjúságot illeti, röviden úgy jellemezhetnénk, hogy alaposan kiveszi részét a gazdasági feladatok teljesítéséből. A Zenit és a Fényszóró ifjúsági verseny mozgalmakba bekapcsolódó fiatalok ötleteikkel, újításaikkal, hasznos kezdeményezéseikkel nagymértékben hozzájárulnak az igényes feladatok megoldásához. Ebből a szempontból nagyon jelentős a komplex szocialista ralionalizá ciós brigádokban kifejtett munka is. Ezek tagjai 12 szakterületen végzik el a tartalékok feltárását és kihasználásuk lehetőségeinek kidolgozását. Ha arról beszélünk, hogy milyen módon járulnak hozzá vállalatunk egyes részlegein a dolgozók a nagy jelentőségű vállalások teljesítéséhez, akkor nem szabad kihagynunk a ..Százezresek“ mozgalmába be kapcsolódó alkalmazottakéi sem — folytatta Remis Alojz. — Ebben az évben a mozgalomban 90 dolgozónk vés* részt, akik összesen 12 millió 700 ezer korona értékű megtakarítást eredményező ötletet, újítást, intézkedési valósítanak meg. Ismert újítóink közé tartozik például JANIJA PRIB1N, a motorkerékpárokat gyárló részleg dolgozója és ennek a részlegnek a műhelyvezetője, ŠIŠTIK ĽUDOVÍT is, akiket a munkahelyükön kerestünk fel, hogy röviden elbeszélgessünk újításaikról. — Már 22 éve dolgozom eb ben a gyárban — mondja Jan- da Pribin —, s így ismerem a munka csínját-bínját. És érdekel, amit csinálok. Ebben az évben 126 000 korona értékű anyagmegtakarítást vállaltam, és remélem, sikerül is telje sítenem. Annál is inkább, mert az újításom alapján már eddig 86 000 koronát takarítottam meg ebben az évben. — Mindenekelőtt arra törek szünk — teszi hozzá Sístík Ľudovít, aki egyébként 1.70 000 korona értékű anyag megtakarítására vállalkozott —, hogy minden dolgozót bekapcsoljunk ebbe a jelentős mozga lomba, mert ezzel nagymértékben hozzájárulunk az értékes vállulások teljesítéséhez PÄKOZDI GERTRÜD A nemšovái (trenčíni járásJ Skloobal üveggyár dolgozói az idei első negyedévben sikeresen teljesítették termelési tervük feladatait. Felvét elünkön: Eva Mikušincová és Alžbeta Jurišková a limonádésüvegeket gyártó gépsor kezelése közben. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) Társadalmunk erejének tanúbizonysága A szociálpolitikai intézkedések szilárdítják dolgozóink, népünk biztonságérzetét (CSTK) — A Csehszlovák Sajtóiroda dolgozói az utóbbi napokban számos dolgozóval és nyugdíjassal beszélgettek a CSKP KB áprilisi ülésén elfogadott szociálpolitikai intézkedésekről. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos és más szociálpolitikai intézkedések egyértelműen pozitív visszhangra találtak a lakosság körében. EUGEN M1KÓCZI, a bratislavai Keleti Vasútvonal Igazgatósága üzemi pártbizottságának tagja, ezeket mondotta: „A Keleti Vasútvonal Igazgatóságának dolgozói hálával vették tudomásul a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésének a nyugdíjakkal kapcsolatos határozatait, és ebben jelentős lépést látnak a párt politikája egyik fő célkitűzésének megvalósítására. A mi munkaközösségünkben több olyan idősebb alkalmazott dolgozik, akik nyugdíjra jogosultak. Mindannyian örömmel fogadták legfelsőbb szerveinknek az emberről való gondoskodás terén hozott határozatát. A plenáris ülés határozatai azt bizonyítják, hogy minden téren teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának határoza tait. Ami nálunk ezen a téren történt, jelentősen eltér a tőkésországoktól, ahol válság van, és ahol a gazdasági visz- szaesés következtében egyre többen vesztik ^1 munkájukat. — MATŰS BENYÚ, a Komárnói (komáromi) Járási Nemzeti Bizottság elnöke: „Megelégedés sel és örömmel vettük tudomásul a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedéseiket. Ezek az intézkedések azt bizonyítják, hogy a CSKP XIV. kongresszusának határozatait a szociálpolitika terén is következetesen érvényre juttatják. A komárnói járás dolgozói igen pozitívan értékelik pártunk határozatát, amellyel megszilárdul a dolgozók társadalmi biztonsága. A határozatot elsősorban azok a nyugdíjasok fogadták örömmel, akik azelőtt mezőgazdasági dolgozók voltak, és a hatvanas években mentek nyugdíjba. Jómagam személy szerint örülök, hogy emelkedik a nyugdíjasok életszínvonala. Viszont azt is tudatosítom, hogy a párt által kitűzött célok megvalósítását csak a dolgozóknak a népgazdaság fejlesztéséért végzett lelkiismeretes, áldozatkész munkája, felelősségteljes hozzáállása és munkaeredményei tették lehetővé. A munkafeladatok különösen az 5. ötéves tervidőszakban voltak igényesek. VALÉRIA KRAJCÍKOVÁ, a partizánskei Augusztus 29 Üzemek gumigyára egyik szocialista luunkabrigádjának a vezetője: „Nagy figyelemmel olvastam az újságokban a CSKP KB-nek, a CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a nyugdíjrendszer tökéletesítéséről elfogadott határozatait. Ezek az intézkedések megmutatják társadalmunk nagy politikai és gazdasági erejét, népgazdaságunk stabilitását, és a szocializmus sikeres építésének újabb bizonyítékát adják. A nyugdíjak emelése valóban biztosítja a nyugodt életet mindazoknak, akik becsületes munkájukkal kivették részüket szocialista társadalmunk anyagi forrásainak megteremtéséből. Mindenekelőtt nagyra becsülöm a nyugdíjak összegének megállapításában a differenciált hozzáállást. Ezzel azoknak az egyéneknek a munkáját becsülik meg, akik társadalmunk javára az átlagosnál többet dolgoztak. A békét és o biztoasógol szovaloljo írta: Dr. JIRÍ REINDL vezérőrnagy, a Klement Gottwald Katonapolitikai Akadémia parancsnok A szocialista tábor, a sokévi történelmi tapasztalatokból, az igazságos és haladó államrendért folytatott nehéz és hosszú harcból kiindulva és szem eltt tartva, hogy meg kell védeni a szocialista vívmányokat, 1955. május 14-én Varsóban sokoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. Ma egy sorban, vállvetve védelmezi a szocializmust és a vi lágbékét a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége hadserege. E hadseregek ereje riasztó figyelmeztetés az ú' háború ösztönzőinek és féken tartja őket. A Varsói Szerződés tartalmával, céljaival és feladataival alapvetően különbözik a múlt valamennyi, de a tőkés államok mai katonai hagyományaitól is. Fő célja saját védelmének biztosítása és az európai béko fenntartása. A Varsói Szerződés egész húszévi fennállása igazolta a szocialista közösség kollektív védelmi rendszerének történelmi szükségszerűségét és jogosságát. Még nem fejeződött be a második világháború, amikor a világ reakciós erői egy további, sokkal pusztítóbb háborús katasztrófát készítettek elő. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba, olyan időpontban, amikor a náci Németország teljes katonai vereséget szenvedett és Japán közvetlenül a megadás előtt állt, jelezte az észak-amerikai Egyesült Államok vezette világ- imperializmus új politikai céljait. Az atomfegyver-diplomácia volt hivatva a háború utáni békefeltételeket diktálni, ugyanis a világhálóim! politika céljait az atomegyeduralom támogatta. A kommunizmus feltartóztatásának doktrínájában „keresztes hadjáratot" hirdettek a Szovjetunió és a születőben lévő szocialista világrendszer elitül. A külpolitikai koncepciókat szolgálta a szocializmus elleni „totális és globális háború“ katonai doktrínája, amit az „eropoli- tfkával.“ egészítettek ki. Ez utóbbinak az volt a lényege, hogy fegyveresen ..szabadítják fel“ az ún. vasfüggöny mögötti országokat. Kz a koncepció kapott szervezeti formát az 1949 áprilisában megkötött észak-atlanti szerződésben, amivel megkezdődött a születendő szocialista közösség ellen irányuló katonai beavatkozás előkészítése. Ebben a küzdelemben ismét megmutatkozott a szocialista társadalmi rend ereje, a szovjet tudomány és a szocialista termelőerők magas színvonala. Ezért a szovjet kormány már 1947 őszén közölhette, hogy az atomfegyver lényege megszűnt titok lenni és a TASZSZ hírügynökség 1949 szeptember végén bejelentette, hogy a Szovjetunió sikeres kísérleteket végzett az atomfegyverekkel Azonban az agresszoroknak ez a figyelmeztetés sem volt elegendő. A NATO megalakulásával megkezdődött az imperialista politika új szakasza: a szocialista világrendszer ellen irányuló agresszió közvetlen előkészítése. Az imperializmus agresszív körei hozzáláttak egy további világháború előkészítéséhez. Katonai támaszpontokkal vették körül a szocialista országokat. Ma 429 nagy és közel 3000 kis támaszponton 1,5 millió amerikai katona állomásozik. A NATO országai katonai költségvetésüket évente közel 3 milliárd dollárral emelik. ' Az egész megelőző harminc év jellemzője, hogy a szocialista országok győzelmet arattak a békés egymás mellett éiés megerősítésében is. Ha ma az imperializmus fő erői hivatalosan kénytelenek elismerni az államok békés egymás mellett élésének elvét, akkor minden eddiginél gyorsabb ütemben bomlik fel a szocialista országok ellen irányuló agresszív katona politikai szervezetek szociális bázisa. A feszültség enyhülése hozzájárul ahhoz, hogy a burzsoázia táborában szilárdul a reálisan mérlegelő körök pozíciója és egyre jobban elszigetelődnek a leg- reakciósabb imperialista erők, a hadiipari komplexumok. Mindez a szocialista tábor politikai, gazdasági és katonai erejének az érdeme. A háború megrögzött hívei- ellenállásának leküzdése nem „automatikus“ folyamat. Különösen veszélyes az a körülmény, hogy még ma is, a feszültség enyhülése mellett tovább tart, sőt erősödik az az irányzat, amely alapjában véve a háborún Rlőkészü- letet. jelenti. Az imperializmus által ösztönzött lázas fegyverkezés a szocialista országokat is arra kényszeríti, hogy megfelelő eszközöket fordítsanak védelmükre. A szocialista államok a lenini politikából kiindulva kénytelenek voltak határozott intézkedéseket foganatosítani. A történelem igazolta, hogy ha a szocializmus az egyik vagy néhány országban győzelmet arat, az imperialisták megkísérelik a szocialista országok' megsemmisítését és ezért a győzelmes prole- tariátus kénytelen lesz fegyverrel a kézben védelmezni az élethez való jogát. V. I. Lenin gondolatai a szocialista haza védelmének objektív szükségszerűségéről valamint internacionalista védelméről és a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai egybeforrottságáról a jelenlegi osztályszempontból megosztott világban is teljes mértékben érvényesek. Ennek kifejezője a Varsói Szerződés, a szocialista országok védelmi katona- politikai szövetsége és a KGST tagállamai gazdasági szövetsége. A Varsói Szerződésnek mint az európai szocialista országok katonapolitikai szövetségének jellegzetessége hogy egyenjogú részvevők tömörülése. E szövetség katonai erejét megsokszorozza a szüntelenül mélyülő politikai és gazdasági együttműködést. A Varsói Szerződés egységes szociálpolitikai bázisa a szerződő felek országának azonos típusú társadalmi és állami rendszere. A termelés egységes szocialista módja minden szerződő államban olyan jelentős gazdasági bázis, ami kedpezőbb feltételeket teremt a gazdasági és tudományos-műszaki integráció elmélyítésére, ami megnyilvánul a hadseregek felszerelésében, a katonák erkölcsi politikai színvonalában és a hátország erejében. A szerződést aláíró államok egységes ideológiai alapja a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elvei iránti hűség, az osztályszolidaritás és a szocialista kommunista eszmék odaadó vállalása. És végül, a szocialista országok harci szövetségének egységes katonai stratégiai alapja van, amelynek lényege a kollektív és internacionalista védelem, a szocializmus vívmányai fejlesztéséért, erősítéséért és védelméért vállalt teljes felelősség és az egész szocialista közösség nemzeti és internacionalista érdekeinek helyes egyesítése. A szocialista országok internacionalista egysége és a szocialista hadseregek harci egybeforrottsága révén a Varsói Szerződés egyesült i egy veres erői legyőzhetetlen közösséget képeznek. Az egyesült fegyveres erők rendelkeznek az összes korszerű harci eszközökkel, az elsőrendű rakétafegyverekkel, kiváló tankokkal, tüzérséggel, légi erővel és haditengerészettel. Hatalmas előnyt jelent az egységes szervezeti struktúra, az unifikált technika és fegyverzet és az egységes fegyverrendszer. A közös stratégiai, de operatív gyakorlatok is politikailag nagyon jelentősek és lehetővé teszik a parancsnoki törzsek egységes kiképzését, aminek hatékonyságát a katonai iskolákban nyert közös kiképzés még növeli. A Varsói Szerződés hadseregeinek jelenlegi ereje teljes mértékben szavatolja ma és h jövőben is népeink biztonságát. A szocialista országok népei a múltban soha nem rendelkezett a szocializmus békés építésének olyan garanciájával, mint korunkban.