Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-06 / 105. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN P. ).: A munkatörvénykönyv 43. paragrafusa 4. bekezdése értelmében a dolgozó írásbeli kéréssel fordulhat a munkaadó vállalathoz, hogy a kérvényben megjelölt bizonyos (legalább 15 nappal későbbi) időponttal járuljon hozzá a munkaviszony megszüntetéséhez. Ha a munkaadó vállalat az ilyen írásbeli kérelem kézbesítésétől (nem a póstára adás dátuma a mértékadó) számított 15 napon belül sem szóban. sem írásban nem utasítja el az ilyen kérelmét a munkaviszony a kérelemben megjelölt időpontban megszűnik. Az ilyen munkaviszony megszűnését a törvény a megegyezés — a kölcsönös megállapodás — egyik módjának tekinti. Az Ön esetében nagyon valószínű, hogy a munkaadó vállalat az említett 15 napon belül válaszolt, mivel a postai kézbesítés ideje nem írható az Ön javára. A 15 napos határidő ugyanis a tényleges kikézbesítés napjától számítódik. A munkaadó vállalat úgy látszik az .egyszerűség kedvéért az ön kérelmét egyúttal a munkatör vénykönyv 51. paragrafusa 2. bekezdése értelmében külön törvényes ok felhozása nélkül meghosszabbított idejű felmon dúsnak tekintette azzal, hogy az ön munkaviszonya (1 plusz 6 azaz 7 hónap elteltével ér véget) tehát október 31-én). Ila ön ilyen hosszabb idejű felmondást nem szándékozott adni, ajánljuk, hogy írásban közölje ezt a munkaadó vállalattal és ebben az esetben a tartós időre kötött munkaviszonya továbbra is érvényben maradna. K. F. H.: Ajánljuk, hogy az új fizetési határozat alapján a járási szakszervezeti tanács jogi előadójánál érdeklődjék. Nagyon valószínű, hogy az Önök esetében a túlórái munka jutalmazását kollektív szerző dés szabályozza, amely rendszerint átalányt állapít meg a túlórákért. (Egyébként a rendes munkaidőn felüli, azaz heti 42l/2 órán felüli munka túlórának számít). Átalány megállapítása esetében nem igényelhetnének még külön túl órai jutalmazást. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÉS NYUGDÍJÜGYEKBEN A. B.: Mint vidéken élő, munkaviszonyban levő nagymama vállalta főiskolás, férjezett leánya kisgyermekének gondozását, mert a gyermek szülei csak egy üzemi szállás szobács- kájában laknak. A kisgyermek nemrégen megbetegedett, és így ön otthon maradt a gyermek mellett. A munkaadó vállalat KNP bizottsága egyetlen munkanapra sem ismerte el önt igényjogosultnak az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 25. §-ának alapján (családtag ápolása esetén a táppénz üsz- szegében járó segély), azzal az Indokolással, hogy a gyermeknek vannak szülei, és elsősorban ők jönnének számításba a feltételek teljesítése esetében az einiített segélyre. A törvény- magyarázatok (Nemocenské poistenie pracovníkov, Práca, Bratislava, 216. old. 2. pontja. — Spoločenské péčé o rodinu a deti, Práce, Praha, 1974, 25 old.) szerint a családtag fogalma ezen segély (juttatás) szempontjából szélesebb, mint a szűkebb értelemben vett csa Iád. Ha olyan családtag — kisgyermek — ápolásáról van szó, aki a biztosítottal tartósan kö zös háztartásban él, igénye van erre a juttatásra három munkanapra. További három munkanapra a KNP esetenkénti elbírálás alapján mint önkéntes juttatást engedélyezheti ezt a segélyt. Nem számítható tartós, egy háztartásban élésnek az ideiglenes látogatás, pl. a nyári szünidei tartózkodás. A fen tiek értelmében az Ön igénye indokolt és ha a KNP bizottság nem változtatná meg álláspontját, forduljon panaszával az Okresná správa nemocenského poistenia, Levice, hivatalhoz. A munkaadó vállalat a mun katörvénykönyv 156. §-a értelmében köteles eleget tenni a 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó női dolgozója munkaidő-módosítása és esetleges csökkentése iránti kérelmének, ha azt a vállalat üzemeltetése nem zárja ki. Ha a vállalat engedélyezi a csökkentett munkaidőt, a fize tés csak ezért az időért jár. A ténylegesen türelmesebb el já rás bizonyára indokolt (a késés igazolásánál) esetenként, de rendszeresen a rövidebb munkaidőért megfelelően alacsonyabb fizetés jár. Kivételt jelent az olyan anyák esete, akik szoptatják csecsemőiket, ugyan ts nekik a csecsemő hathónapos koráig műszakonként kétszer fél óra, további három hónap idejére egy-egy műszak idejére fél óra, munkaidőbe beszámítandó f ize tés meg térítéses szabad idő jár. ZS. I.: Ha nyugdíja életfenntartásának egyetlen forrása, az 1964/103 efsz nyugdíjbiztosítási törvény 47. §-a értelmében a járási nemzeti bizottság járadékosztályán kérheti, hogy nyugdíját havi 550. —koronáig felemeljék. Az emelést rendszerint csak akkor engedélyezik, ha a házaspár egybeszámított öregségi nyugdíja nem haladja meg a 900 koronát. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN S. L.: Nagyon valószínű, hogy az édesapja utáni örökségi eljárásban az állami jegyzőség jóváhagyta az Önök olyan értelmű hagyatéki egyezségéi, hogy a mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeket annak idején édesapjuk (valószínűleg édesanyjukkal együtt) társított a szövetkezetbe. Ha a szülök — elsősorban édesapjuk — nem volt efsz tag, hanem önkéntes alapon adta át földjeit az efsz be, akkor tagosítási egyezségről volt szó, amelynek keretében 33 ár földet mértek ki számára póthasználatba a 8 ár szőlőn kívül, amelyet tovább is a szülők műveltek meg. Édesapja halála után édesanyjuk az Önök segítségével művelte a kérdéses 33 árat és a 8 ár szőlőt. Később édesanyjuk újból férjhez ment és lényegében csak ön és nővére művelték meg a kérdéses területet. Ez év elején megállapította, hogy a 33 árat más műveli. A hnb én azt a tájékoztatást kapta, hogy a kérdéses pótföldet azért juttatták másnak, mivel édesanyja már nem személyesen művelte meg azt. Ebben az esetben a hnb lényegében — bár külön írásbeli határozat kiadása nélkül — az 1955/50. sz. rendelet értelmében jogosan intézkedett az ún. „kényszerbérlet “elrendelésével. Mivel édesanyjuk volt a tulajdonos — és Önök nem eltartott vagy közös háztartásban élő családtagok —, az intézkedés nem minősíthető törvénytelennek. L. M.: Nincs tudomásunk a kérdéses biztosítási díjkedvezményről a rokkantak javára. Közelebbi tájékoztatást a Slovenská štátna poistovňa illetékes kirendeltségén adhatnak. D. J.: Ajánljuk, hogy újból forduljon iratai alapján ügyvédhez tájékoztatásért. Levele alapján úgy tűnik, hogy a támadók elleni büntetőügyben utasították önt arra, hogy esetleges kártérítési igényeit a polgárjogi eljárásban érvényesítse. Ha a büntető bíróság felmentő ítéletet hozott, akkor mindenképpen csak ilyen értelmű döntést hozhatott. A polgárjogi eljárásban kérheti a fájdalomdíjat és az elesett keresetét (a táppénz és az átlag- kereset közti különbséget). De a polgárjogi eljárásban Ön lenne köteles a támadást, annak jogellenességét, és a kár (sérülések) és a támadás közti okozati összefüggést bizonyítani. — Kérdés, hogy az elérhető anyagi eredmény arányban lesz-e a szükséges utánjárással és költséggel. Az ilyen polgárjogi kártérítési igény az esedékességtől számított egy éven belül évül el. A fájdalomdíj a kórházi, illetve orvosi kezelés befejeződésével válik kiszámíthatóvá és esedékessé, az elesett kereset pedig havonként utólag- dr. F. J. KORSZERŰ RAKTÁROZÁS Mivel a termékek általában nem a termelés helyén és idején, hanem többnyire másutt és máskor használják fel, a közbeeső időre tárolni kell az árut. A készleteket vagy úgy helyezik el a tárolótérben, hogy azok egyedeit egymásra rakják, felrakják, s így „rakatokat“ képeznek belőlük, vagy pedig különféle tárolóberendezések (állványzat, polc, szekrény, fülke) segítségével, közbeiktatásával tárolják őket. A korszerű tárolásnak, a rakodógépek és berendezések beiktatásának alapvető követeimé nye: a raktár területének és térfogatának egyidejűleg történő leggazdaságosabb kihasználása. A rakodási magasság részben a raktár technikai adottságaitól (födémteherbirás, belmagasság), részben pedig a tárolandó termékeknek, vagy burkolatuk tulajdonságaitól (terhelhetőség, forma, halmazolhatóság) függ. A korszerű munkaszervezés ma már nem nél külözheti az anyagmozgatás olyan rendszerét, amelyben — az anyagok beérkezésétől, illetve tárolásától kezdve a termék megmunkálásán át egészen a készáru elszállításáig — egyseges egészként kezelhetjük a termelési folyamatot. Ennek alapján természetes, hogy a termeléshez kapcsolódva, a korszerű raktározás is részben a munkaterülettel (férőhellyel), részben pedig a munkaidővel és a munkaerővel való takarékos gazdálkodást helyezi a tevékenység középpontjába. Ezeknek a céloknak a megvalósítása nyomán alakult ki a- raktárfeljesztés jelenlegi két fő iránya: a magasrakodás, illetve a folyamatos raktározás. A magasrakodás feltételei A korszerű, gépesített rakodás egyben jobb férőhelykihasználást is jelent. Míg kézi rakodással a terheket csupán vállmagasságig, tehát mindössze kb. 2 m-re lehetett felrakni, addig a korszerűen gépesített rakodással, megfelelő eszközök segítségével már 4—6 méterig, vagy annál magasabbra is halmozhatók az árucikkek. Azonban a magas rakodás megváltozott igényekkel lép fel mind a raktárépülettel, mind a beállítandó eszközökkel (gépekkel, berendez« sekkel) szemben. A magasabbra való rakodás adott területre egyben nagyobb súlyú teher elhelyezésiét is jelenti, ezért a raktári padozatok és födémek teherbírását a korszerű tárolás igényeinek megfelelően kell növelni. A termékek felrakásához a raktárépületek belső magasságát ugyancsak növelni kell. Ehhez kapcsolódik az eddiginél jóval magasabb raktári berendezések (polcok, állványok), illetve magasba nyúló rakodógépek konstruálásának, gyártásának és alkalmazásának igénye is. Mindezek korszerűsítéssel járó változások — a korábbi egyszerű kivitelezésű és berendezésű kézi rakodásra' létesített tárolókkal szemi»en — nyilvánvalóan növelik a raktárberuházási költségeket. Ennél a kérdésnél azonban van egy elkerülhetetlen adottság, ugyanis a mindenkor szükséges raktári alapterület tényleges csökkentésére — ugyanakkora mennyiségek elhelyezésekor — csupán egy módon: magasabbra való rakodással nyílik lehetőség. Vagyis korszerű, egyben költségesebb megoldással: nagyobb belmagasságú épületek emelésével, rakodógépek és berendezések beállításával. Rakodás 15—20 m magasságra Csupán rakodólapos tárolással — állványzat nélkül — és emelővillás targoncával az egység- rakományokat kb. 6 méterig szokás felrakni. Ez a rakodási magasság a raktárakban leginkább használatos berendezéssel, a magasemelé- sű ,,triplex“ emelőoszloppal ellátott targoncákkal elérhető, ma már mondhatni normálmagasság. Az ennél nagyobb magasságra való targoncás felrakáskor — bár esetenként 8—10 méter emelési magasságú targoncák is használatosak — már számos akadály mutatkozik. Az első problémát a targoncavezetők teljesítőképességét gátló körülmények okozzák. A targoncát kormányzó vezető a 6 méternél nagyobb magasságban levő polcokig nehezen lát fel, s így a rakodási műveletet csak óvatosan, lassan, s még így Is elég veszélyes körülmények közölt végzi. Fennáll a rakomány lezuhanásának lehetősége, ami a targoncára szerelt védőrács ellenére is veszélyt jelent a dolgozóra, de az áru károsodása is könnyen bekövetkezhet. A magasabbra rakodó berendezésnek nagyobb méretei miatt természetesen nagyobb a hely- szükséglete, mint a normáltargoncáé, s így szélesebb közlekedő utakat igényel. A magasra emelő targoncának nagyobb stabilitásának kell lennie, mint a kisebb emelési magasságú targoncának, ami költségesebb kivitelezéssel jár. A nagyob magasságú tárolás iránti igények növekedése szükségessé tette a már gyakorta 15—20 méteres magasságig emelt raktárak kiszolgálásához különleges állványzat és anyag- mozgató eszközök kialakítását. Ezekben a nagy magasságú acélvázas, állványzatos raktárakban a rakodást villás felrakó-daruk vagy különleges felrakógépek végzik. Ezeknek a berendezéseknek elsődleges jellemzője a minimális helyszükséglet, úgyhogy az állványsorok között már csupán a rakodólapok, illetve a rájuk helyezett készletegyedek területéhez szükséges közlekedő- utat kell biztosítani. Folyamatos tárolási módszerek Az ipari üzemek raktározási tevékenységének két fő formája van: a tartós tárolás, amikor a raktárba helyezett és majd később felhasználandó termékek (általában nagyobb mennyiségű nyersanyag, félkésztermék, készáruk) viszonylag hosszab időtartamra való eltartása, megóvása a feladat, és a gyártási folyamaton belüli raktározás; ez esetben a termelés egyes fázisai között a belső anyagmozgatással kapcsolatban szakaszosan jelentkező, többnyire csak rövid ideig taitó időleges raktározásról van szó. A műveletek közötti raktározás módja a gyártás rendszeréhez igazodik, s így a haladóbb termelési folyamat fejlettebb művelelközi tárolást igényel. Így pl. a hagyományos műhelyszerű gyártás esetében a műveletek közötti tárolás aránylag sok férőhelyet, hosszabb szállítási útvonalakat, s erősen munkaigényes megoldásokat követel. A zárt termelési csoportban végzendő gyártás már lehetőséget ad, de igényli is a mű- veletközi szállításhoz és a raktározáshoz a fejlettebb megoldást, a folyamatosan működő anyagmozgató eszközök alkalmazását. Az emelővillás targoncával mozgatott rakodólapos rendszernél az indító raktárban először rakodólapokra, egységrakományként helyezik el az anyagot, alkatrészeket vagy félkészgyártmányokat. Ezután már az egységbe foglalt rakományokat csak a rakodólapon, villástargoncával szállítják műveletről műveletre. A görgősorokkal továbbított termékeket tároló módszer lényege az, hogy a különféle tárolóberendezéseken (állványon, rakodólapon, ládában, dobozban, tálcán stb.) elhelyezett készletegyedek lejtős görgősoron, s így előre megszabott útvonalon általában gravitációval, de ha szükséges, gépi erő hatására mozognak, haladnak folyamatosan, a sor elejétől a végéig. Az egyik megoldásnál a tárolandó termékeket a görgőpálya indulási helyén berakják, és a mozgó raktározásra szánt ládák vagy dobozok a lejtős görgősorokon a pálya végéig gördülnek, s ha közben nem szedik ki őket, akkor ott egymás mögé felsorakoznak. Az alsópályás, vonszolásos futószalagok használatánál a folyamatos, vagy szakaszos szállítás, illetve az időleges tárolás padlószint alatt mozgó vonszoló-lánc által vontatott, kerekes járművekkel bonyolódik le. A megszabott pálya a munkahelyek mentén vonul, ahol a járműről megfelelő helyen kiszedik a megmunkálandó darabokat, illetve behelyezik a továbbítandókat. A felsőpályás (függő) láncfutószalagok alkalmazása a legfejlettebb gyártási formához, a folyamatos gyártáshoz igazodó, legkorszerűbb módszer a munkahelyközi szállítás és tárolás- adagolás ellátására. A függő futószalagok újabb, többnyire automatizált típusai egymástól időbe'’ és helyileg elválasztható műveletek végzésére i* alkalmazhatók. így működésük lehetővé teszi az egymás utáni műveleti sorrendből egyes műveletek kihagyását, valamint különböző időtartamú megmunkálás! feladatok egyidejű ellátását. 1975 V. 6. LÉZERSUGÁR A MEZŐGAZDASÁGBAN A növénytermesztők régóta tudják már, hogy a gabona vetés előtti felmelegítése napsugarakkal növeli a magvak csíraképességét, következésképpen a terméshozamot. Hátha még jobb eredményt lehetne elérni lézersugarakkal? — ezzel a feltevéssel láttak munkához néhány évvel ezelőtt a kazahsztáni Kirov Egyetem Ahna- Ata közelében működő biofizikai laboratóriumában. Kezdetben csupán a vetőmagvak lézersugaras kezelésiére kerestek alkalmas módszert. Különböző mezőgazdasági kultúrnövények magvait sugározták be különböző hullámhosszú — színű — lézersugarakkal. Egyes esetekben a csíraképesség növekedését, olykor azonban csökkenését is észlelték. Hosszadalmas kutatásokkal végül is a rubinpiros lézersugárban találták meg az alkalmas „varázspálcát“, és a megfelelő berendezést is elkészítették a vetőmagvak besugárzására. E kutatásokkal kimutatták, hogy a koncentrált lézersugár járulékos energiát szabadit fel a magvakban. A paradicsom és az uborka magvainak csíraképessége 12—21 százalékka' nő az alkalmas lézersugárzás hatására, a nőve nyék gyorsabban fejlődnek, hamarabb bomlanak ki virágaik, és nagyobb termést hoznak. A kazahsztáni kutatók hordozható lézert is kifejlesztettek a mezőgazdaság céljaira. Ezzel a berendezéssel besugározva a burgonya- és a zöldségféléket nemcsak a terméshozam növekedését, hanem minőségük javulását is tapasztalták: a termés több vitamint és cukrot tartalmazott. A kísérletekből kitűnt, hogy a hőhatás nélküli lézerbesugárzással finom műtéteket végezhetnek a növények öröklési apparátusában is. I/ézerbesugárzással olyan paradicsomfajtákat termesztettek ki, amelyek gyorsabban érnek és nagyobb termést hoznak. Az újfajta, genetikailag stabil paradicsóm több cukrot, C-vitamint, karo- tint tartalmaz, és hosszabb ideig raktározható minőségromlás nélkül, mint a korábbi paradicsomfajták. Ezt a mutánst úgy alakították ki, hogy a növény egymást követő nemzedékeit változó adagú lézersugárzás hatásának tették ki. A jelekből ítélve a lézersugár a növénynemesí- tők és genetikusok egyik legfontosabb eszközének ígérkezik. A lézersugár mezőgazdasági alkalmazásának fontosságát felismerve, a Szovjetunió számos más intézetében ts kiterjedt kísérleteket végeznek. A Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai központi botanikus kertjében például megállapították, hogy bizonyos uborkamagvak 30 percen át lézerfénnyel besugározva a szokásosnál egy nappal hamarabb kelnek ki. Ezeket a tudományos eredményeket egyre szélesebb körben hasznosítják a szovjet mező- gazdasági üzemekben is. (dj)
