Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-05 / 104. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN

NEM PIHENNEK A BABÉROKON

Munkaérdemrenddel kitüntetett vállalat

Mottó: Kezük munkáját évszázadok múltán is őrzi majd a kő, amelyet ők formáltak, a kő, amely őket formálta s tette nagyszerűvé.

Kemények akár a kő. Szűkszavúak. Helyettük a tettek beszélnek: Az SZNF Múzeuma és a LUX-szálló B. Bystricában, a svidníki múzeum, az SZNF-hid- ja, az SZNF emlékmű, a Nemzeti Színház, a Prior Áruház, a Kyjev-szálló, a Slavíni emlékmű Bratislavában, a Nővé Zámky-i vasútállomás, a zvoleni SZNF emlékmű, a pieSfanyi Magnólia szálló, a levicei Hősök terén elhelyezett emlékmű és bátran állíthatom, hogy nincs

Nem pihenünk a babérokon

— mondja Galaba elvtárs, a vállalat igazgatójaj amikor a jelenlegi és a közeljövőbeni tennivalók felől érdeklődöm.

— Az idén hazánk szovjet hadsereg általi felszabadulásának jubileumi évében rendkívül nagy feladatra vállalkoztunk. Az ötödik ötéves tervet két hónappal a határidő előtt teljesítjük és 22 millió korona értékű gyártmányt állítunk elő terven felül. Ugyanakkor versenyfelhíChren Rudolf, a vállalat egyik legjobb szocialista munkabrigád- jának vezetője

Szlovákiának olyan városa, amelynek valamelyik épülete ne őrizné a Szlovák Kőipari Vállalat dolgozóinak keze nyomát. A Levicéről (Léváról) irányított vállalat 25 évvel ezelőtt alakult meg. A jubiláló vállalat dolgozói mindmáig megőrizték a kőbányászok, kőtörők és kőfaragók forradalmi hagyományait, ami a termelés forradalmasításában, a szakosításban, a7. új munkamódszerek bevezetésében és a korszerű termelő- eszközök alkalmazásában is megmutatkozik.

Huszonöt szorgos munkával eltelt év. Viliam Galaba mérnökkel, a vállalat igazgatójával és Stefan Hannady elvtárssal, a vállalati pártszervezet elnökével erre a múltra tekintünk vissza, beszélgetve azokról az eredményekről, amelyeket a kommunisták által vezetve ért el a vállalat, a lévai, žilinai, krupinai* (korponai) luőeneci (losonci) és Spišské Podhradie-i üzemeknek és 40 üzemrészlegének több mint 1600 dolgozója, a vállalatban működő 11 párt- és 3 ifjúsági szervezet, a 16 üzemi szakszervezeti bizottság, a 45 brigád 583 tagja, amely a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyez.

— Vállalatunk megalakulása óta rendszeresen teljesíti munkatervét — mondja Harmady elvtárs. Érdeme ez a vállalatban működő 23 szocialista brigádnak, a „Szocialista munka műhelye“ címet elnyerő 8 kollektívának és a „Szocialista munka üzeme“ címet viselő 3 üzem dolgozóinak. De nagyszerű eredmények születtek a „Mindenki szocialista módon" és a ,,Balesetmentes műhely“ elnevezésű munkaversenyekben is. Az utóbbi verseny legjobbjai között 500 000 korona jutalmat osztott ki a vállalat. Jól tudom, az olvasók nem szeretik a számokat — mosolyog Harmady elvtárs, de gondolom, hogy hozzátartozik eredményeinkhez, hogy 1967, azaz a szakosított termelés megkezdése óta a termelés összértéke a hatszorosára, a munkatermelékenység a négyszeresére, a dolgozók száma a másfélszeresére, keresetük a kétszeresére, a beruházások pedig a tízszeresére nőttek. És ne hangozzék szerénytelenségnek, ha azt moiv dóm, büszkék vagyunk arra, hogy 1970-ben elnyertük „A Szocialista munka vállalat“ majd a CSKP KB, a kormány és a KSZT díszoklevelét, „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést, „A CSKP megalakulása 50. évfordulójának vállalata“ címet és számos egyéb reszortkitüntetést és vezérigazgatóságunk vándorzász- iaját.

vást intéztünk a lévai járás valamennyi üzeme dolgozóihoz. Természetesen, a rendkívül igényes beruházási programunkat és a CSKP KB novemberi plenáris ülésén hozott határozatból eredő feladatokat Is maradéktalanul teljesíteni akarjuk. A beruházási program teljesítése rendkívül fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy a hatodik ötéves terv végén kielégítjük az épület- és padlóburkoló kőle- mezek hazai keresletét, s a ma ' 63 százalékban külföldről behozott kőlemezeket hazai termékekkel helyettesítjük, 10 százalékra csökkentve a behozatalt. A Losonc melletti tuhárei kőmegmunkáló üzemben még ez évben megkezdik a konglomerát kőlemezek készítésére alkalmas üzemrészleg építését, ami 20 millió korona beruházást igényel. A habušovcei kő- tömbbánya megnyitása 11 millió, a lévai szakmunkásképző iskola és munkásszálló felépítése 210 fiatal számára pedig 22 millió korona beruházást igényel. De még ennél is igényesebb az 1976-ra szóló beruházási programunk. A Spišské Vlachy-i dolomit megmunkáló műhely rekonstrukciója is több millió, a lévai kőmegmunkáló üzem létesítése 35 millió, a Siatorská Bukovina-i kőbánya és kőzúzó pedig 40 millió korona beruházást igényel. Ugyanakkor a szociális program keretében Léván egy 90 férőhelyes óvodát építünk önsegélyes alapon, dolgozóink segítségével. Az elkövetkező évek komoly próbára teszik vállalatunk kommunistáit, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat egyaránt. Vállalatunk dolgozói a napokban veszik át az SZSZK Építésügyi Minisztériuma és az Építők és Épületanyagot Gyártó Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottsága által adományozott vörös zászlót a szocialista munkaversenyben elért kiváló eredmények jutalmaként. Ez is serkent majd bennünket, hogy kitűzött céljainkat mielőbb elérjük.

A célok megvalósításán fáradoznak a Szlovák Kőipari Vállalat lévai üzemének kőmegmunkáló részlegében is. A műhely munkaközösségét Btefan Cereš vezeti, aki az üzemrészleg pártalapszervezetének az elnöke. Négy éve dolgozik a műhelyben, amely mint elmondotta, mindig teljesítette a tervet. A mindig 25 évet jelent. Köszönhető ez a műhelyben helytálló kommunisták példamutató munkájának, Drappan elvtársnak, aki sok éven át vezette a műhelyt s jelenleg üzemigazgatóként dolgozik. A legjobbak között kell megemlíteni Chren, Sebestyén és Tuho- ba elvtársakat és a többi párttagot is, valamint a Chren Rudolf, Szitka László és Császár István vezette szocialista brigádokat. A délutáni órákban, a

II. műszakban Chren Rudolf 23 tagú brigádjának egy része dolgozik csupán.

Rudi bácsit a munkahelyén találtam. Az acélkorongot figyelte, mint szeletelt, harapta, marta a Léva melletti Siklóshegy aljában bányászott kőtömböt.

— Nem állítaná le? — mutattam a nagy zajjal működő fűrészre.

— Én hallom, mit mond. De azért leállítom a masinát.

— Szereti a szakmát? Láttam a szemén, hogy nagyon nem jót kérdeztem.

— Lehet valamit 25 éven át csinálni és nem szeretni? A követ szeretem, a követ. Mert általa marad utánam valami. Persze, senki sem tudja majd, hogy én fűrészeltem. Nem is fontos. De azt senki el nem veszi tőlem, hogy én tudom. Amikor beépítik köveimet — így mondja: köveimet — elmegyek megnézni az épületet. Más is így tesz. Megsimogatjuk a követ, nem karcolta-e össze valami vandál. Mert olyanok is vannak.

— A brigád?

— Mindnyájan tudjuk, mit kell tenni. Ha kell, még szombaton is megfogjuk a dolog végét. Néha késnek a kőszállítmányok. A terv pedig szent dolog. Ezt mindnyájan tudjuk. Ezért nem probléma a rendkívüli műszak. Tegnap járt itt egy újságíró — mondja, miközben a kőlapokat vizsgálgatta. Tudja, jubilálunk. Ne haragudjon, de most már megindítom ...

Nem próbáltam túlkiabálni a fűrész zaját. Intéssel búcsúztam.

A műhely kijárati csarnokában Lengyel Sándorral, Stano Kabáttal és Sebestyén Sándorral, a Chren-brigád tagjaival találkoztam.

— Láttam, Rudival beszélgetett — mondja Lengyel Sándor. Fáradhatatlan ember. Becsüljük jó munkáját, példamutató kitartását, emberségét. Megérdemelte a Munkaérdemrendet, „A vállalat legjobb dolgozója“ reszortkitüntetést és azokat a díszokleveleket és emlékérmeket, amelyek otthonát díszítik. Erről, persze, nem beszélt.

— Nem.

— Nem is szokott! Nevettek. Ismerik a brigádvezetőt.

Elbúcsúztam. Kezet szorítottunk. Azaz, megszorították a kezemet. Éreztem, kőmegmun- káló-műhelyben jártam. A gépek és gatterek zakatoltak. Nem pihennek a babérokon...

POVAŽSKÝ NORBERT

Lengyel Sándor és Stano Kabát kőcsiszoiók is a Chren-brigád tagjai. A szerző felvételei

Ostrava, az észak-morvaor- szági kerület nagy iparvárosa a múlt héten ünnepelte fel- szabadulásának harmincadik évfordulóját. A jubileumi ünnepségeken párt- és kormány- küldöttség vett részt Alois indrának, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével. A felszabadulás jubileumi évfordulóján

Ostravát a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntették ki.

A felszabadulás jubileuma alkalmából érdemdús munkásságukért a Klement Gottwald Érdemrenddel tüntették ki a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetséget, a Csehszlovák Nőszövetségnek és a Csehszlovák Testnevelési Szövetségnek pedig a Köztársasági Érdemrendet adományozták. (gál)

Az alkotómunka és a proletár nemzetköziség jegyében

Hazánk felszabadulása jubileumának örömteli hangulatában ünnepeltük az idei május elsejét. Köztársaságunk minden táján milliók vettek részt a hagyományos felvonuláson, jelenlétükkel Is hitet tettek a CSKP politikája, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióhoz fűződő szövetség, a szocialista tábor egysége és a békeerők törekvése mellett. Prágában, hazánk fővárosában több mint háromszázezer ember menetelt a végeláthatatlan, színpompás felvonuláson. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára a forró hangulatú ünnepségen arról beszélt, hogy május elsején hagyományosan tisztelgünk a hazánk, a szocialista társadalom érdekében végzett deve- kas, alkotómunka előtt. Megemlítette az első szabad május elsejék jelszavát, amely így hangzott: „Több munkát a köztársaságnak!“ Ezt a jelszót népünk a kommunista párt vezetésével alkotómunkával Telítette. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy most is a jól végzett munka tudatában ünnepelhetünk, az eltelt egy év alatt további jelentős előrehaladást értünk el, népünk egyre növekvő politikai és munkaaktivitása ismét gazdagon gyümölcsözött.

Husák elvtárs beszédében hangoztatta: nemzeteink tudatába örökre beíródott, hogy a Szovjetunió népe és hadserege, legjobb és leghűségesebb barátunk és szövetségesünk hozta meg népünk szabadságát. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat mindenkor ápolni és fejleszteni fogjuk. 1945. május 9-e országunkban megnyitotta az új élethez vezető utat. Népünk a kommunista párt vezetésével tovább fejlesztette a nemzeti felszabadító harc örökét, s országunkat szocialista Csehszlovákiává, a dolgozó nép boldog hazájává változtatta. Következetesen megvalósítjuk a CSKP XIV. kongresszusának programját, kimagasló sikereket érünk el életünk minden szakaszán, melynek eredményeképpen szilárdan megalapoztuk a nép szociális biztonságát és anyagi szükségleteinek egyre jobb kielégítését. Míg a kapitalista országokban mindinkább kiéleződnek a válságjelenségek, sok millió embernek nincs munkája, növekszik az infláció, stagnál és csökken a termelés, 'elmélyül a dolgozók létbizonytalansága, ugyanakkor nálunk és a többi szocialista országban állandó az előrehaladás, fejlődik a dolgozók alkotómunkája, szilárd a nép szociális biztonsága, és bizakodóan tekinthet a jövőbe. Ez a szocializmus mérlege.

Husák elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napján még jobban tudatosítjuk a szocialista közösség országai egységének és szilárdságának jelentőségét, amely döntő tényező a nemzetközi feszültség enyhiilési folyamatában. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy tovább növekedjék a szocialista közösség ereje és együttműködése.

Bratislavában a május elsejei ünnepség részvevőihez Jozef Lenárt, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólott. A többi között hangoztatta, hogy jelenünket a múlttal összehasonlítva teljes joggal kijelenthetjük: Valóra válnak azok az álmok és vágyak, megvalósulnak azok a célok, amelyekért a dolgozók a régi május elsejéken tüntettek. Életünk valamennyi területén forradalmi változások történtek, Csehszlovákiában a szocializmus szilárd bázisát építettük ki, a nép országa urává és gazdájává vált, szocialista államunk a dolgozók, a csehek és a szlovákok, valamint az Itt élő nemzetiségek boldog hazája lett. Társadalmunk fő célja: az ember jóléte, anyagi és szellemi szükségletei kielégítése, személyiségének sokoldalú fejlesztése.

Kiváló dolgozók kitüntetése

Hagyományossá vált már nálunk, hogy a munka ünnepét megelőző napon szocialista társadalmunk elismerésben részesíti azokat a dolgozókat, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a közösség javára végzett munkában. Az idén ennek az ünnepélyes aktusnak a jelentőségét még inkább fokozza, hogy a kitüntetések átadására hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása harmincadik évfordulója előtt került sor. A Szocialista Munka Hőse aranycsillagát, a Köztársasági Érdemrendet, a Vörös Zászló Érdemrendet, a Győzelmes Február Érdemrendet és a Munkaérdemrendet százkilencven- kilenc kollektíva és dolgozó vette át a prágai várban. Ez alkalommal nyújtották át az alkotómunka kiváló eredményeiért a Klement Gottwald állami díjat huszonegy dolgozónak, művészeti életünk kiválóságai közül tizenegyet a „Nemzeti művész“ címmel, negyvennyolcat pedig az „Érdemes művész“ címmel tüntettek ki.

Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök az ünnepi alkalommal mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a munka és a munkához való új viszony ma hazánkban az új erkölcs egyik legfontosabb kritériuma. Büszkék vagyunk arra, hogy társadalmunk az embert a közösség javára végr zett munkája szerint értékeli. A szocialista társadalmi rendszer felszabadította, s a becsület és dicsőség dolgává tette a munkát. Csakis a szocialista társadalomban nyilvánul meg kifejezően a dolgozók alkotó ereje. „A szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni!“ jelszót a dolgozók milliói tették magukévá. A mindennapi kezdeményező munka szép eredményeket hozott. Ma gazdag élet lüktet hazánk minden táján, a városokban és a falvakban egyaránt.

Zdenék Mánek, a Szocialista Munka Hőse, a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár első kohásza a kitüntetettek nevében mondott beszédében egyebek között kiemelte, hogy az idén, amikor Csehszlovákia felszabadulásának harmincadik évfordulóját ünnepeljük, még jobban tudatosítjuk, mit jelent népünk számára a szocializmus győzelmes útja ... Igényes feladatok állnak előttünk, az idei tervfeladatok lehető legjobb teljesítése, s ezzel az ötödik ötéves terv sikeres megvalósítása. Ez lesz a hatodik ötéves tervidőszak indulásának legjobb feltétele. ... Tudjuk, milyen igényes feladatok várnak ránk — hangoztatta Mánek elvtárs — azonban ismerjük saját erőnket is, a munkások, a szövetkezeti parasztok, a műszaki és a tudományos-művészeti dolgozók tehetségét és képességeit, a munkában megnyilvánuló kezdeményezésüket és lelkesedésüket is.

A jubileum alkalmából