Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám, szombat
Fábry Zoltán:* VIGYÁZZATOK A STRAZSÁN! KARBANTARTOK Mai is Pavel felvétele Milliós megtakarítások A prievidzai Szén- és Lignit- bányák dolgozói körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend az újítómozgalom. Az ötödik ötéves tervidőszak elmúlt négy esztendeje folyamán összesen 1111 újítási javaslat bevezetését Indítványozták a munkakezdeményezésben már régóta élenjáró bányászok. Ilyenformán évente átlagosan 22 000 000 koronás megtakarítást sikerült elérniük. Az újítómozgalom keretében minden korona ráfordítás több mint 14 korona tiszta hasznot eredményezett eddig. A szép sikerek elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy az újítók döntő többsége már évekkel ezelőtt bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A Ciger Bányában például az újítók mintegy 76 százaléka versenyez a megtisztelő szocialista munkabrigád címért. A Szénás Lignitbányák dolgozóinak a verseny keretében azt is sikerült elérniük, hogy az újítási javaslatok 38 százaléka közvetlenül a munkatermelékenység fokozására irányuljon. A szorgalom eredménye Fasizmus és béke ellentétes fogalmaik. A fasizmusban csak a fegyvernek van tisztelete, mert szerintük értelme csak a háborúnak van. A fasizmus csak a halál hermizmusát ismeri és propagálja. Katonaélet, mely engedelmességgef kezdődik, ás tömegsírral, hősi halállal végződik. Dr. Ley, a német mun- kásvezér ezt a katonai atmoszféráit minden skrupulus nélkül terrorizálja az egész életre: „Mi az embert nem engedjük ki többé a kezünkből, a bölcsőtől a sírig mi intézzük sorsát, akár akarja, akár nemEnnek a nevelésnek, ennek a totalitásnak mi lehet az eredménye? Az embernek, akár akarja, akár nem, a fegyver fanatizált jának kell lennie, halálos szolgakészséggel kell igenelnie az egyetlen ideált: a háborút. A fasizmus n em m ás, mlrwt a ha Iád nagy imperialista na pi parancsa. Az ilyen szellemben nevelt nép és ifjúság a háborút mint a világ legtermészetesebb dolgát köszönti és vállalja. Egy valóság van: az enged el messég. Egy bűn: a gondolkodás. A fasizmus, mely a háborút jelenti, és mely így a halált prezentálja, inkább tud tömegeket hipnotizálni, mozgósítani, minit a béke. Legalábbis ezt mutatja a látszat. Az európai emberiség háború és béke, hatói és élet közöitt választhat, és a választás sok helyen a háborúra esik. Mi történik itt? Miért van ez így? Ma a háborút választani könnyebb, mint békét akarni. A háború mámorgépezete ösztönöket ragad meg, állati felszínit, a béke gyökere és adottsága mélyebl>em fekszik, mert előfeltételei emberi ebbek: ész, szív és felelősség. A háború vak engedelmesség, semmi más. A felelősség máshol van, mi gondom vele? A béke felelős embere azonban elsősorban én vagyok, te, mi, ti, külöm-külön mindazok, akik magukat tudják és teszik felelőssé azért, ami van, ami történik, és ami nem történik. A dolgok forrása bennem van, és A prievidzai járásban az utóbbi időszak folyamán minden tekintetben szép sikereket eredményezett a nemzeti bizottságok szocialista munkaversenye. Az elmúlt évben a Szlovák Nemzeti Felkelés 30 évfordulójának tiszteletére összesen 101 600 000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek a járás lakosai. Az év végéig ezt a vállalást 26 millió koronával sikerült túlteljesíteni. A járás lakosai a környezetfejlesztési és faluszépítési akciók keretében egymillióval több órát dolgoztak le, mint amennyit vállaltak. A „Z“ akció keretéljen tavaly 69 beruházási építkezést fejezlek be járásban. —ly— * Ot évvel ezelőtt hunyt el az európai hfrü csehszlovákiai magyar kritikus és irodalomtörténész. Antifasiszta életmű- ve a hazai és az egyetemes magyar kultúra kincsei közé tartozik. Az évforduló alkalmából közöljük egyik szug- gesztív erejű ás maradandó értékű tanulmányának e részletét. barbár fasiszta tervek felszámolásában. A Szovjetunió nemcsak felszabadító küldetését teljesítette az európai és az ázsiai népekkel szemben, hanem megteremtette ezekben az országokban a kedvező feltételeket a szocialista forradalom fejlesztésére és győzelmére. Ezekben az országokban a háború meggyorsította a forradalmi fejlődést és a nép, a kommunista és munkáspártok vezetésével, maga döntött sorsa felől. Az e célokért vívott harcban, a reakció belső és külső erői ellen folytatott küzdelemben, e népek mellett mindenkor ott állt a Szovjetunió, amely meghiúsította, hogy a felszabadított országokban a reakciós erők visszaállíthassák a háború előtti viszonyokat. ÖRVENDETES ÉS MEGGYŐZŐ MÉRLEG Történelmi szerencse, hogy ezek közé tartozik a mi hazánk Is, amely felszabadulásunk 30. évfordulójának alkalmából elkészíti a dolgozóink anyagi és kulturális színvonala növekedésében elért páratlan méretű eredmények mérlegét. A CSKP előrelátó politikája, népünk önfeláldozó munkája, a Szovjetunió részéről megnyilvánuló barátság és a nyújtott segítség, és a többi szocialista országgal való együttműködés jóvoltából olyan eredményeket értünk el, amelyekre minden állampolgárunk jogosan lehet büszke. Adatok bizonyítják, hogy az ipari termelés terjedelme — 1937-hez viszonyítva — 2,5-sze- resen nőtt. Ez azt jelenti, hogy nem egészen másfél hónap alatt több terméket gyártunk, mint az egész 1937. esztendőben. Több mint négy és félszeresen nőtt a nemzeti jövedelem. Szlovákiában, amely 1948-ban még legalább 50 évvel maradt el a gazdasági fejlődésben a cseh országrészek mögött, ma kétszer több terméket gyártanak, mint 1937-ben az egész CSSZK-ban. Páratlan sikereket értünk el a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdasági bruttó termelés — 1936-hoz képest — közel 50 százalékkal, ‘ebből a növénytermesztés 21, az állat- tenyésztés 65 százalékkal emelkedett, a piaci termelés pedig több m;nt a kétszeresére nőtt. Ez bizonyítja a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit. Míg 1961-65- ben évente 5,5 millió tonna gabonát termesztettünk, a múlt esztendőben, amikor megkezdődtek a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségek, több mint 10,6 millió tonnát. Hazánk már tojásból, tejből, vajból és lényegében húsból is önellátó. 1948-hoz viszonyítva 4,5-szö- rüsen nőtt a személyi fogyasztás. Például az 1 személyre számított húsfogyasztás az említett időszakban 17,8 kg-ról 79 kg-ra emelkedett. Egyidejűleg emelkedik a lakosság reáljövedelme is. Ma minden ötödik állampolgárnak van televíziókészüléke, minden tizenhetediknek személyautója, és a lakosságnak közel a fele 1945 után épült lakásban lakik. Gyors ütemben nő a társadalmi fogyasztás és jelentősen kibővült a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi támogatás. A CSKP KB, a CSSZSZK kormánya és az SZKT határozata, amely a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatának értelmében tökéletesíti a nyugdíjbiztosítási rendszert, ismét bizonyítja, hogy a párt megtart ja a szavát, hogy a szavak és a tettek összhangban vannak. Ez a módosítás, amelyre évente 3,3 milliárd koronát irányoznak elő, több mint 3 millió nyugdíjas élet- színvonalát emeli. A FELÉPÍTMÉNY IS FEJLETT A 30 év alatt jelentős eredményeket értünk el az oktatásügy, a kultúra, a művészet és a tudomány területén Is. 1937- hez viszonyítva 3,4-szer több a középiskolások és ötször annyi a főiskolai hallgatók száma. Míg 1937-ben csak 13 főiskolánk volt, ma már 37 ilyen tanintézetben tanul a fiatal nemzedék. Az oktatás nálunk már évek óta díjtalan. A 30 évi szabad munka említett és további eredményei, sikerei annyival inkább örven- detesebbek, láttatóbbak, meggyőzőbbek, mivel olyan korszakban összegezzük eredményeinket, amelyben az egész tőkés világban napról napra mélyül a válság, nő az infláció, a munkanélküliség, a bizonytalanság, emelkednek a lét- fenntartási költségek és mindez egyre jobban terheli a dolgozók életszínvonalát és veszélyezteti biztonságukat. Ezek azok a tények, amelyek meggyőzen bizonyítják az egész világ dolgozói előtt a szocializmus és a kommunizmus legyőzhetetlenségét, életerejét és virágzását Dr. JÁN MACHYN1AK nem kívülem. A háborús készség a könnye/bb, a primitív ösztönök megdolgozásának az eredménye, a fasizmus ezeket a primitív reagálásokat vllla- nyozza vaik halálkészséggé. A békekészség az emberi fejlődés eredménye. A békekészség, az élet megbecsülése ma egyjelen- tésű a szocializmussal. A háború és béke ebben a pillanatban a fasizmus és szocializmus tűz-víz ellentéte. A háború asz emberiség őskora. A fasizmus tűzzel-vassail, terrorral és propagandával konzerválja ezt az őskort. A fasizmus filozófiája és az afrikai vad népek erkölcse között nincs különbség: „A jó az, ha a szomszédos törzsektől elrabolhatom azok marháit és asszonyait, a rossz az, ha ök rabolják el tőlem ezeket a javakat." Aki az emberiséget ebl>ől a vad állapotból ki akarja ragadni, az a fasizmus ellensége. A legnagyobb ellensége Marx, aki ezt az őskort tanításával meg akarta szüntetni, hogy — szavad szerint — „megkezdődhessen végre az emberiség történelme". Az emberiség útjában ma még ott áll a háború utolsó szuggesztiója: a fasizmus. Ezt a szuggesztlót csak a humanizmus. csak a demokrácia, csak a szocializmus együttes és egységes ereje törheti meg. A fasizmus ma hazug tömegerő: a háború élet forrása. A béke élőt forrás a: a humanizmus, a demokrácia és a szocializmus együttes tömegereje. Háborúba sodródni könnyű, de békét akarni: nehezebb Aki ma békét akar, tehát mindenki, aki felismerte emberi, történetim i és társadalmi kötelességét a háborúval, a fasizmussal szemben. Itteni patentírozott magyar képviselőink ideálja a ma 'Né*- metországa, mely a Holoták lelki szemei előtt „minden vonalon szinte emelkedik a levegőben“. K ült úr program j uk a t Honiéin szövegest: a demokrácia vénasszonyok nyara. A francia népfront zsidó pénz eredménye, a népfrontkormány: lehetetlenség. Spanyolországban a nép ügyét csak az idegen- légionisták és a berbereik jelenthetik, a vérfürdők szadistái: a kereszténység lovagjai, viszont a népfront csaik marta- lócok hada és fosztogató vörös csőcselék. Az életnek a fasizmus jóvoltából vannak ilyen grimaszai, hazugságai. És ez törvényes folyamat, mert imperialista háborút csak hazugság, csak skrupulus nélküli felel őt1 eus ég reá 1 i zál hat. Mi a nehezebbik részt választól! uk, a harcot ezzel a világgá terpeszkedő emberveszede- lenimel szemben. Az étet, a béke, az ember harcát a halállal, a háborúval és az eml>ertelen- séggel szemben. Mi a nehezebbik részt választottuk, de ebből a hátrányból adódik előnyünk: erkölcsi fölényünk. Sok ez, kevés? Heinrich Mann mondja: „A fasizmus érdeme, hogy ellenfeleit emberségükben megerősítette, erkölcsi ellenállóerejüket egyszerűen kiprovokálta belőlük". Ezt tudni, vállalni és hirdetni kell: mi vagyunk a jobbak, a különbek. És ez nem öndicséret. Ez nem a bibliai farizeus kirakatba tett öntet- szelgő elégedettsége: „Uram, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többiek, mint más emberek, ragadozók, hamisak, paráznák." Nem, nekünk semmi közösségünk ezzel a farizeuspózzal. Mi vagyunk a jobbatk, a különbek: erre az erkölcsi fölénytudatra nekünk szükségünk van, mint lélegzet- vételihez a levegőre. E tudat nélkül megfulladnánk a halál- mámornak, a fegyvert mádat nak, a háború életfertőző témájának abban az atmoszférá iában, melyet a fasizmus terjeszt. Kell, hogy a háború szuegesztiójával szemben életigenlőknek, békeakaróknak, többnek tudjuk magunkat. Embernek az embertelenségben! Ha ezt a felismerést sikerül +ömegtudattá erősítenünk, akkor a békekészség és életakarás megtörte a háború szuggesztiőját. Mi a nehezebbik részt választottuk. De bennünk a különbemberség tudata és hite él. Ez a tudat és hit hozott itt össze bennünket. Ebben a tudatban és hitben vagyunk mi egyformák. A háború hipnózisa ezen az erkölcsi tudaton megtörik. A tömegsír a ml szemünkben nem lehet életcél, a hősi halál a mi tudatunkban nem változik át heroizmussá. Mi ebben a pillanatban csak egy hősiességet ismerünk: a békeakarást. Azt a békeakarást, melynek forrása az emberbecsülés. A mi manifesztál ásunk egyértelmű: a háború és a halál fenyegető valóságával szemben mi jelentjük és vállaljuk a béke harcát és az élet erejét. A fasizmus szug- gesztiójával, háborús totalitásával szembehelyezzük az élet igazságát: az ember erkölcsi val óságát: f el el őss égk én y s ze - rét. 1914 mámorában volit egy magyar költő — ki más lehetett volna, mint Ady Endre? —, aki az imperialista háború hazugságával szembeszegte óvó, figyelmeztető, sikoltó intését. Ez a háború poklában született — tehát autentikus — intés ma a fasizmus jóvoltából újra aktuális. Ma, amikor a magyarságot, huj, huj, hajrás szellemben idegen — német és olasz — érdekek szolgálatában újra elkerítik a háború démonának, mehet-e erről a helyről fájóbb, szenvedőbb és jogosabb intés és üzenet, mint Ady Endre hangja? Itt Ady Endre beszél: a jobb magyarság, a különb, mert nehezített magyarság, amit ma — a fasizmus veszély- percében — mint korfelelősséget magunknak hiszünk és tudunk. Vigyétek a hírt, hordjátok szét az intést: az einl>erség változatlan korparancsát, a magyar békeakar ásnak, a m agyai emberségtudatnak halhat atlan sikolyát: Őrzők, vigyázzatok a strázsán, az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta Véres s ostoba feneségek. Oly szomorú embernek lenni S szörnyűek az áililat-hős igéik S a csillagszóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét, S akik még vagytok őrzőn, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán. (1936) KULTURÁLIS HÍREK ® Genfben a 31. nemzetközi zenei versenyt szeptember 13. és 27. között tartják meg ének, zongora, cselló, gitár, trombita kategóriában. A harmincöt tagú zsűri tizenhét ország művészeiből — közöttük olasz, szovjet, angol, lengyel, francia, brazil, csehszlovákiai és svájci muzsikusokból — áll. * • » $ |nlij Szergejevics Mejtusz ukrán zeneszerző új operájának főhőse Richard Sorge. Az opera 1940—44. között játszódik Japánban, ahol a neves hírszerző élete utolsó éveit töltötte. A hetvenkét éves, világhírű zeneszerző új művét a fasizmus fölött aratott győzelem harmincadik évfordulójának szentelte. # # * í§ Az NDK írószövetsége a hitleri fasizmus felett aratott győzelem harmincadik é<vfordulója alkalmából nemzetközi költőtalálkozót rendezett Berlinben. A húsz országból érkezett költővendégek közt ott volt a szovjet Justinas Marcinkevicius, a mongol Javuuhulan, a kubai Rafael Hernandez, a francia Eugene Guillevic és a magyar Kalász Márton is. * * * ® Illyés Gyula címadó költeményével — A költő felel — kezdődik az 59X40 milliméteres versantológia, amelyet a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából jelentetett meg az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. A szerkesztő Pomogáts Béla, a múlt és a jelen magyar lírájából válogatott. » * • • A belgrádi városi képviselőtestület végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy Ivó Andriő, a nemrég elhunyt Nobel-díjas jugoszláv író belgrádi lakását emlékmúzeummá alakítják. /
