Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-26 / 121. szám, hétfő
MEGÁLLJÁK a helyüket Még mindenkinek az emlékezetében él a május kilencedik! katonai díszszemle. Az, hogy oly magabiztosan, fegyelmezetten menetelhettek a felvonuló egységek, sok-sok száz óra gyakorlatot igényelt. Hát mégha figyelembe vesszük azt is, hogy a spartakiádra való felkészülést egy percre sem hagyták abba. Az igényes gyakorlat — amely a katona gimnasztikája nevet viseli — nagy fizikai erőt és állandó gyakorlatot igényel. S mivel télen a tornatermek hiánya miatt lemaradtak, azt most a tavaszon és nem utolsósorban ezekben a Rapokban kell behozniuk. — A kezdet nehéz volt — mondja Miroslav Kníáek, néphadseregünk tisztje, aki az egyik egységben a gyakorlatokat irányítja. — Mint ismeretes, a katonák egy része évek óta nem sportolt rendszeresen. Hogy az igényes gyakorlatok betanulásánál a balesetek minimálisak legyenek, igyekeztünk szilárd fegyelmet teremteni. Ez természetesen már mind mögöttünk van. A legénység megszerette a gyakorlatot és minden szabad idejét ennek tökéletesítésére fordítja. Abban az egységben, ahol Rejtek tiszt irányítja a testnevelést, a gyakorlatozók kötelezettségvállalást tettek. Ebben azt ígérik, hogy a kitűzött határidőre a gyakorlatot elsajátítják, megszerzik az erőnléti sportjelvényt, valamint az országos bemutatóig a szatanimősítést is. Ezenkívül mindnyájan az önkéntes véradók táborába lépnek. Felhívták a többi egység gyakorlatozó«, hogy példájukat kövessék. — Mi is minden időt felhasználtunk, hogy a gyakorlatot a lehető legjobban elsajátítsuk — mondja GavlaS közlegény. Nem számított a szél, az eső, de még a hó sem. Természetesen a harci feladatok teljesítéséről sem feledkeztünk meg. A nehézségekre idézünk egy példát. A naptár február 20-át mutatott. Az ügyeletes gondterhelt arccal szemlélte a hóesést, majd mindezt telefonon jelentette parancsnokának. Az pedig, mintha csak a legjobb híreket kapta volna, nyugodt hangon válaszolt: Az udvaron feszítsék ki a ponyvákat. Hogy ne szaporítsuk a szót, a parancsot teljesítették. A hó azonban tovább hullott. Mikor elérkezett reggel kilenc óra, a parancsnok megparancsolta, hogy szedjék fel a ponyvát. Ezután azon a helyen, ahol a ponyvák voltak, megkezdték a spartakiád- gvíikorlatot. Ma már csak mosolyognak rajta, ha ezt az esetei emlegetik. — Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a strahovi stadionban méltóan helytálltunk —■ mondja Ros testnevelési tiszt. — Igaz, sok gyakotia- tozónál az alapozó testneveléssel kellett kezdeni, de megérte a fáradtságot. Mi látjuk a munkánk eredményét, a gvaA diáklányok gyakorlata mindenütt tetszést arat... A spartakiád sportrentiezvenvei 1975. V. 26. Az országos spartakiád elválaszthatatlan részei a sport- és turisztikai rendezvények. Az ifjúság és a dolgozók keretében a 15 évnél fiatalabbak sok sportágban küzdenek a spartakiád rangelső címeiért. A téli időszakban kosárlabdában, jégkorongban, sízésben, asztaliteniszben és sakkozásban, valamint sportgimnasztikában voltak vetélkedők. A nyári részben a labdarúgás, a röplabda, az atlétika, a kézilabda, a tájékozódási futás és a rátermettségi verseny követeli meg a maga helyét. A fiatalabb korosztály kézilabda-tornájára Trnaván június 6—8-a között került sor. A fiatal úszókat Topoľčany hívja, ahol május 27-től 29-ig versenyeznek. A röplabdában a színhely Komárno (Komárom) lesz, az időpont május 30-tól június 1-íg. Kalná nad Hronomban (Kálna) tegnap fejeződött be a nemzetközi atlétikai négyestorna. A további ifjúsági kategória atlétikai labdarúgó és röplabda vetélkedői június 3.—6. között Trnaván lesznek, a kosárlabdázók SkaliCán november 14-től 16-ig küzdenek, a tájékozódási futóversenyt november 7.—9. között Borinkán rendezik meg. Az ifjúságiak és dolgozók sportjátékainak országos döntőjére a kézilabdában június 12.—13-án Trnaván kerül sor. A középiskolás diákok, kosárlabdában és sportgimnasztikában már befejezték versenyüket. Az ipari tanulók a nyugatszlovákiai kerületben kosárlabdában, jégkorongban, asztaliteniszben és úszásban versenyeztek. Most az atlétikai kerületi versenyekre kerül sor, amelynek színhelye május 27-én Trenčínben lesz, egy nappal később pedig a lányok PieSfa- nyban állnak rajthoz. A kerékpározók május 3-án a labdarúgók május 8-án fejezték be küzdelmüket, a kézilabdázókra június 3-án Topolíanyban vár a döntő, a lányokra egy nappal később Hlohovecen. Az úszó- verseny Nővé Zámky l Érsekújvár) színhellyel május 30-án lesz. Röplabdában a fiúk június 1 én Komáméban (Komárom), a lányok Nové Mesto nad Váhomban versenyeznek. Partizánske június 10.—15. között lesz a röplabdatorna színhelye. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tél idején a sísportban, meg a sakkozásban jeleskedtek. A szakszervezet síkján a klubokban nem igazolt sportolók részére az üzemek és vállalatok különböző sportvetélkedőket rendeztek. A szakszervezet leginkább az asztalitenisz és a röplabda tornáit szorgalmazza. A CSSZTSZ rendezte sport- versenyek súlypontja a helyi és a járási selejtezőkön van, amelyek azonban folytatást követelnek és össz-szlovákiai vagy országos döntővel fejeződnek be. A spartakiád sportrendezvényeinek célja, hogy a polgárok minél nagyobb tömegét nyerjük meg az állandó sportolásnak. korlátozó jutalma pedig az lesz, hogy ott lehet Prágában a néphadsereg 13 824 gyakor- latozója között. Néphadseregünk katonái tehát szorgalmasan készülnek az országos spartakiádra. Hogy azonban igényes gyakorlatukat összehangolhassák, összpontosításon kell részt venniük. Először csak kerületi méretben, később ... Hát igen, később a Prága közelében felállított sátortáborban, amely 35 hektáron terül el. Ennek a sátorváros- nak 13 824 gyakorlatozőn kívül a tartalékosok, a parancsnoki kar és a kisegítő egységek katonái is lakói lesznek. Egy négyzet- kilométeren kb. 40 ezren laknak majd. Négyszáz sátor, 26 tábori konyha, 52 étterem és 4 amfiteáter áll majd az ittla- kók rendelkezésére. A jó feltételek megteremtésére 4 kilométeres szennycsatornát és 9 km vízvezetéket fektettek le. A sátorváros tehát várja a lakóit, a strahovi stadion pedig a néphadseregünk gyakorlato- zóit, akik minden bizonnyal itt is méltón helytállnak majd. N. I. A huszadik BEK-düníő előtt Jubiláns döntőjéhez érkezett a Bajnokcsapatuk Európa Kupája. A sorrendben 20. döntő mérkőzésre május 28-án 20,IS órai kezdettel Párizsban a francia Michel Kítabdijan játékvezetésével a „Parc des Princes“ stadionban kerül sor. Tavaly, mint ismeretes, a BEK döntőt meg kellett ismételni, s ezért óvatosságból ezúttal is kijelölték az esetleges szükségessé váló második döntő-találkozó időpontját, színhelyét és játékvezetőjét. Ameny- nyiben szükséges lesz, május 30-án ugyancsak 20.15 órai kéz. dettel, szintén a Parc des Princes stadionban játszanak, játékvezető az ugyancsak francia Róbert Wurtz lesz. A huszadik BEK-döntőben az a Bayern München kétségtelen . előnye, hogy lendületben van, hiszen még folynak a Bundes- liga pontküzdclmei. A Leeds United hátránya, hogy az angol bajnokság már csaknem egy hónappal ezelőtt befejeződött, s a leedsi legénységnek nehéz megfelelő edzőtársat kapnia. Végül felelevenítjük az eddigi döntőket: 1956 Reál Madrid—Reims 4:3. 1957 Reál Madrid—Fiorentina 2:0, 1958 Reál Madrid—AC Milán 3:2 (hosszabbítás után), 1959 Reál Madrid—Reims 2:0, 1960 Reál Madrid—Eintracht Frankfurt 7:3, 1961 Bcnf’oa Lissabon—FC Barcelona 3:2, 1962 Benfica Lissabon—Reá) Madrid 5:3, 1963 AC Milán—Benfica Lissabon 2:1, 1964 Internazionale—Reál Madrid 3:1, 1965 Internazionale—Benfica 1:0, 1966 Reál Madrid—Partizán Belgrád 2:1, 1967 Celtic Glasgow—Inter- nazionale 2:1, 1968 Manchester United — Benfica Lissabon 4:1 (hosszabbítás után), 1969 AC Milán—Ajax Amsterdam 4:1, 1970 Feyenoord Rotterdam— Celtic 2:1 (hosszabbítás után), 1971 Ajax Amsterdam—Pa- nathinaikosz 2:0, 1972 Ajax Amsterdam—Inter- nazionale 2:0, 1973 Ajax Amsterdam—Juventus Torino 1:0, 1974 Bayern München—Atletico Madrid 1:1 és az ismételt mérkőzés 4:0. Ez a kimutatás azt igazolja, hogy a BEK-ben az úgynevezett latin futball utcahosszal vezet, míg az angolszász labdarúgás képviselői közül eddig csak a Celtic Glasgow és a Manchester United aratott végső diadalt, a nyugatnémet élcsapatok egyetlenjeként a Bayern München egyszer, tavaly volt a legértékesebb európai klubserleg védője. (za) Sok edzésre, nagyszerű erőnlétre van szükség, hogy ilyen legyen a gyakorlat ... így ken az úszűst tanifeni A Fizkullura i Szport című szovjet sportfolyóirat érdekes kezdeményezésről . adott hírt, mégpedig egy fiatal szovjet város legfiatalabb nemzedékének az úszóqktatásáról. A Volga—Doncsa torna megépítése után — alapították Volgodonszk városát a Ciml- janszki tenger partján. Lakosainak túlnyomó többsége a hatalmas cilmjanszki duzzasztógát építőinek köréből került ki. Volgodonszk városának körülbelül 30 000 lakója van. A város fiatal lakói — átlagos életkoruk nem haladja meg a 30 évet — több mint 6000 Iskolást és több mint másfél ezer óvodáskorú fiatalt nevelnek. A város vezetői és maguk a szülők is természetesen nagy gondot fordítanak a fiatalok neve lésére és sportjára. Jellemző már maga az a tény is, hogy a lakóházakkal és a városi útvonalakkal együtt kezdték építeni a stadiont és a sportcsarnokot. A lelkes volgodonszkiak ezeket a sportlétesítményeket mindennapi megerőltető elfoglaltságuk után, társadalmi munkában építették fel. Rövidesen megszülettek az első sportsikerek és a sportszakosztályokban a tehetséges fiatalok gyorsan felhívták magukra a figyelmet. Egyikük — egy fiatal birkózó — már országos bajnokságon is helyezést ért el. Volgodonszk városa azonban elsősorban az úszásoktatás megszervezésével vált híressé messze a város határain túl is. Ma már a város 17 óvodájából tizenötnek van uszodája. Volgodonszk városának azóta sok követője akadt és az ott szerzett tapasztalatokat több szovjet városban tanulmányozzák. A volgodonszki gyerekek úszósportja a Voszhod (Hajnal) vegyikombinát óvodájában kezdett kibontakozni. A Voszhod működésének első évétől kezdve mintaszerű óvoda volt, ahová még a legigényesebb szülők is szívesen küldték gyermekeiket. Néhány évvel ezelőtt Cse- kalgyina vezető óvónő elgondolkozott azon, hogy Volgodonszk lényegében tengermenti város, de az itteni gyerekek, akiket nyáron kivisznek a pártra- nem nagyon szívesen mennek a vízbe, úszni pedig egyáltalán nem tudnak. A gyerekeket meg kell tanítani úszni! Ez a gondolat nem hagyta többé nyugodni Cse- kalgyinát, aki fáradságot nem ismerve igyekezett meggyőzni mindenkit — szülőket, hatóságokat, vállalati vezetőket — elgondolás:! helyességéről, hasznosságáról. Amikor 1962 őszén a fáradhatatlan óvónő kezdeményezésére és a vegyikombinát hathatós anyagi támogatásával a lelkes szülők társadalmi munkája nyomán megépült az első 14x6 méteres úszómedence, Csekalgyina zavarba jött. Fogalma sem volt arról, hogyan kellene megtanítani úszni az óvodásokat. Megfelelő szakkönyvei nem voltak és a közéiben senki sem tudott neki megfelelő tanácsokat adni. Ekkor Rosztovból meghívták az edzőt, akt megtanította a volgodonszki nevelőket az úszásoktatás kezdő fogásaira. Ezután kiki kidolgozta módszereit és 1963 tavaszán megindult az első úszótanfolyam. Később a Voszhod-óvoda, illetve Csekalgyina vezető-óvónő példáján felbuzdulva a többi volgodonszki óvoda is egymásután hozzáfogott az uszodaépítéshez. Tapasztalatokért Csekalgyiná- hoz és az oktatásban már gyakorlott nevelőkhöz fordultak. A gyerekek úszóleckéi általában 28—26 fokos vízben kezdődnek és később a vizet lehűtik. Az uszodában májustól októberig foglalkoznak a gyerekekkel, akik hároméves korukban kezdenek tanulni úszni. A gyerekek a reggeli torna után megfürdenek, majd 11 órakor úszóoktatásban részesülnek. 15.30-kor pedig szabadon úszkálhatnak. Az úszásoktatás előkészítése a tavaszi idényben kezdődik, amikor a reggeli tornába az általános fejlesztési gyakorlatok mellett különleges elemeket is beiktatnak. Az oktatási terv szerint a foglalkozásokat játékokkal, vízi szórakozásokkal vegyítik. Az úszás egészségügyi és gyógyítási célokat is szolgál, s különösen a rossz testtartású vagy gerincferdülésben szenvedő gyerekeknél állapítottak meg aránylag rövid idő alatt rendkívül előnyös változásokat. Érdekes adatokat gyűjtöttek a város két óvodájában. Megvizsgálták a Voszhod növendékeit és a Lasztocska (Fecske) óvoda gyermekcsoportjait. Ebben az utóbbi óvodában akkor még nem volt úszómedence. A Voszhod növendékeinek az idény végén észrevehetően mgeerősödtek a hát- és hasizmaik, tágult mellkasuk. Rendkívül tanulságos volt az az ösz- szehasonlítás is, amely a meghűléses megbetegedések arányát tüntette fel a két óvodádéban. E szerint a Voszhod óvodájában, tehát ahol rendszeresen úsztak a gyerekek, a meghűléses betegségek arányszáma' így alakult; 1967-ben 7 százalék, 1968-ban 4.7 százalék, 1969-ben 10,9 %, 1970-ben 4 százalék. Az úszómedence nélküli Lasztocska óvodában ugyanakkor a megbetegedések százaléka a következő volt: 1967-ben 57 %, 1968 bán 40 °/o, 1969-ben 26 %, 1970-ben 40,3 százalék. 1973-ban ünnepelték a Voszhod óvodai uszoda fennállásának tízéves jubileumát. Ez alatt a tíz év alatt csak ebben az óvodában 400 gyerek tanult meg úszni. Sok kisfiúnak és lánynak nagymértékben javult a gerincferdülése, harmonikusabb lett mozgása és a városban azóta sokkal kevesebb a ferde vállú és görbe hátú gyerek. Az óvodások edzettek egészségesek.
