Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám, péntek

TÖRTÉNELMI ÉS HAGYOMÁNYOS BARÁTSÁG Az erőfeszítések összehangolása eredménnyel jár Moszkva — A szovjet fővá­rosban a Gromiko—Kissinger tárgyalásokkal kapcsolatban rá­mutatnak: egyrészt ismét hang­súlyt kapott Moszkvának és Wa­shingtonnak az az elhatározása, hogy a beke érdekében tovább­ra is tartja magát a kapcsola­tok megjavításának megkezdett irányvonalához. Másrészt, ami ettől szinte elválaszthatatlan: a kommüniké utal rá, hogy az eszmecseréken a kiindulópont az a bázis volt. amit az eddigi csúcstalálkozókon Moszkvában, Washingtonban és Vlagyivosz­tokban megállapodásokba fog­laltak — mégpedig mind a kétoldalú kapcsolatok és ezen beliil a SALT taglalásakor, mind a nemzetközi kérdések, köztük az európai biztonsági értekezlet és a közel-keleti rendezés állá­sának megvitatásakor. Természetesen arra csak a következő hetek és hónapok eseményei adnak majd választ, hogy konkrétan milyen vonat­kozásban voltak — a közle­mény szavaival — „építő szel­leműek és hasznosak“ a mosta­ni külügyminiszteri tárgyalások. Politikai körökben felfigyel­tek azonban arra is. hogy a Grom i ko —Kissinger tárgyalá­sokkal egyidejűleg a szovjet sajtó viszonylag bő terjedelem­ben ismertette Schlesinger ame­rikai hadügyminiszter fenyege­tő hangvételű interjúját, amely­hez a TASZSZ a következő be­vezető szavakat fűzte: „A Pen­tagon a legutóbbi időben mind gyakrabban vállalja magára, hogy értelmezze az amerikai külpolitikát. Mi több, nemcsak hogy visszatérnek az erőpoliti­ka régen lefáraiott kurzusának tételeihez, hanem a jövőt ille­tően a béke sorsára veszélyes ajánlatokat tesznek.“ A moszkvai lapok eközben a szovjet—amerikai kapcsolatok hétköznapjairól tudósítva olyan eseményekről számolnak be, mint a kereskedelmi kapcsola­Washington — Washingtoni megfigyelők csaknem egybe hangzóan az Egyesült Államok indokínai kudarcait követő „nemzetközi követelményekről“ szóló baljóslatú kormányzati hírverésnek, illetve a „tengeri győzelemmé“ felfújt Mayaguez- ügynek tulajdonítják, hogy a képviselőház eredeti formájá­ban hagyta jóvá a Pen tagon - költségvetés napirendre tűzött előirányzatait. A kormány eredetileg komoly ellenállásra számított a kong­tok fejlesztése tárgyában New Yorkban rendezett konferencia, a szovjet hadihajók bostoni és az amerikai hadihajók leningrá- di látogatása, a Szojuz—Apollo űrrandevú előkészítésének fini­se ós az Oroszországi Szovjet Szövetségi Köztársaság kormá­nyának meghívására Moszkvába érkezett amerikai kormányzói küldöttség program ja. Washington — Az amerikai lap-, rádió és tv kommentárok optimista hangnemben tárgyal­ják Gromiko és Kissinger bécsi tárgyalásainak eredményét. En­nek legfőbb oka az előzetes borúlátás, amely abból fakadt, hogy — mint a Washington Post írja — „ez volt az első magas szintű szovjet—amerikai tanácskozás az amerikai poli­tika indokínai összeomlása és Kissinger közel-keleti közvetítő szerepének kudarca után, így a tanácskozás próbája volt a két ország diplomáciájának is.“ Ezért a közös közleményben foglalt „konstruktív szellemű“ tanácskozást lényeges ered­ménynek tartják az újabb tár­gyalások előkészítéséhez és a nemzetközi politikában elenged­hetetlen együttműködés folyta­tásához. A lapok kiemelik, hogy a ta­nácskozások kél fő témája a SALT és a genfi közel-keleti béketárgyalások előkészítése volt. A New York Times szerint a két fél „megegyezett Bécs­ben, hogy megpróbálnak együtt­működni a genfi közel keleti béketárgyalások összehívásának kereteién. Bizonyos haladást értek el a nukleáris fegyverek­ről folyó tárgyalások megoldat­lan problémáiban is.“ A CBS-rádió szerint „az Egye­sült Államok folytatja az eny­hülést politikát, de a kialakult helyzet miatt az eddiginél jót) bán hangoztatja az európai szö­vetségesekkel kapcsolatos kőle. Iezetts égek t el jesí lését“. re ssz us részéről. A képviselő ház azonban 311:95 arányban elutasította Hónaid Dellums ka­liforniai képviselő módosító in­dítványát, amely azt javasolta, hogy 70 ezerrel csökkentsék a külföldön állomásozó amerikai csapatok létszámát, majd 333:6:i arányban azt a módosítást is elveletie, amely 1,9 milliárd dollárral javasolta csökkenteni a hadászati fegyverzetekre, ka­tonai kutatásra, illetve fegyver­zetfejlesztésre előirányzott 32 milliárdos költségvetési tételt. Moszkva — leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára csütörtökön üdvözletét intézett a Vietnami —Szovjet Baráti Társasághoz, amely most emlékezik meg fennállásának 25. évfordulójá­ról. Az SZKP főtitkára a beveze­tőben megállapítja, hogy a szovjet és a vietnami nép kö­zötti történelmi és hagyomá­nyos barátság, egység ós szo­lidaritás forrásául Lenin halha­tatlan eszméi és a Nagy Októ- beri Szocialista Forradalom győzelme szolgál. A szovjet néppel vatló barátság mozgal­mának első elindítója Ho Si Minh, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége. Hanoi — A Nhan Dán, a Viet­nami Dolgozók Pártjának köz­ponti napilapja vezércikkében a délkelet-ázsiai helyzet várható alakulását elemzi. ,,A három indokínai népnek a függetlenségért és szabadságért vívott harcban aratott nagy győzelme nyomán példátlanul kedvező távlatok tárulnak fel a 4,5 millió négyzetkilométer területű és csaknem háromszáz- millió lakost számláló Délkelet- Ázsia előtt“ — hangoztatja a vezércikk. Az indokínai népek győzelme gyökeresen megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat s kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a délkelet-ázsiai országok lerázzák az imperia- lisla gyámságot. „Itt az ideje — írja a Nhítn Dán —, hogy a térségből el­űzzék az amerikai imperializ­Vientiane — A KPL, a laoszi ha­zafias erők hírügynöksége rész­letes tudósítást közöli a leg- frisebb belpolitikai fejlemények­ről. Május eleje óta — írta — Pakse városában, valamint Sa- vannakhel, Cham Iho és Khan Mouane tartományban a laoszi lakosság legkülönbözőbb réte­gei a vientianei fél katonáival és rendőreivel együtt fellázad­tak az amerikaiak zsoldjában álló szélsőjobboldali reakciósok ellen, s követelték, hogy ezeket a vientianei fé.1 által ellenőr­zött övezeteket változtassák az ideiglenes nemzeti egységkor­mány fennhatósága alatt álló békés, semleges övezetekké Követelték azt is: a hazafias erők vegyenek részt ezeknek az övezeteknek a védelmében, Brezsnyev a továbbiakban a következőket írja: A szovjet emberek sohasem felejtik el, hogy a vietnami nép az „El a kezekkel a Szovjetuniótól“ jel­szóval milyen hősies küzdelmet folytatott a fiatal szovjethata­lom támogatásáért. Leonyid Brezsnyev rámuta­tott, hogy a Vietnami—Szovjet Baráti Társaság fennállásának 25. évfordulóját a vietnami nép történelmi győzelmével egyidci- ben ünnepli. Vietnam népe megsemmisítő vereséget mért az imperialista agresszióra. Dél-Vietnam teljesen felszaba dúlt, s a hős vietnami nép előtt megnyílt a béke, a demokrati­kus fejlődés ós a társadalmi haladás útja. must, s azokat is, akik uszá­lyában kapaszkodnak. Itr az ideje a szomszédos országokkal való barátsági és együttműkö­dési kapcsolatok megteremtésé­nek. — A vietnami és a kambod­zsai nép győzelme után több kormány beszélt a nemzeti szu­verenitás új politikájáról, ar­ról a szándékáról, hogy felül­vizsgálja az Egyesült Államok kai kötött katonai szövetségét. A kormányok egyúttal kijelen­tették azt is, hogy elismerik a DIFK-et. — Mindezek olyan pozitív lépések, amelyek megfelelnek ezen országok nemzeti érdekei­nek, s bizonyos mértékben tük­rözik népeik akaratát, hogy vé- getvetnek az Egyesült Államok beavatkozásának, s a független­ség, és a demokrácia útján jár­nak“ — írja a Nhan Dán. hogy megakadályozzák az ult­rareakciósok zavartkeltő kísér­leteit. A hazafias fegyveres erők Sa- vannakhetbe történt bevonulása előtt Vientianéből repülőgépen a tartományi székhelyre szállí­tottak számos laoszi és külföldi újságírót, hogy tanúi lehesse­nek a reakciós erők uralma alatt álló város felszabadíts sának. A KPL továbbá beszámolt ar­ról, hogy Luang Prabang tünte­tő lakosai május 13-án és 14-én követelték az azonos nevű tar­tomány kormányzójának, a he­lyi közigazgatás és hadsereg más korrupt vezetőinek eltávo­lítását, mert ezek a személyek lábbal tiporták a demokratikus szabadságjogokat. AZ AMERIKAI KÉPVISELÖHÁZ MEGSZAVAZTA A PENTAGON KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEIT A NHAN DÁN A 300 MILLIÓS DÉLKELET ÁZSIA FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL Savannakhet felszabadítása Ismert realitása a világ­■ nak, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok kö­zös erőfeszítései eredménye­ként az enyhülés a világpoliti­ka fő irányzata lett. A most befejeződött Gromiko—Kissin­ger tanácskozások éppúgy, mint az SZKP KB, a Legfel­sőbb Tanács, valamint a szov­jet kormány korábbi felhívása, illetve a Varsói Szerződés par­lamenti küldöttségeinek tanács­kozása az enyhülés fontosságát hangsúlyozta. „A háború évei­ben — mondotta Leonyid Brezs­nyev a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen — együttműködtünk és nem is rosszul annak érdekében, hogy mielőbb befejezzük a háborút. Most, egy másik, nem kevésbé fontos, de talán sokkal bonyo­lultabb feladat megoldásán fá­radozunk: meg kívánjuk terem­teni az együttműködést ahhoz, hogy elejét vehessük új világ­katasztrófa kirobbanásának“. Ebben a törekvésben — mint ismeretes — fontos helyet fog­lal el az európai biztonsági ér­tekezlet, melynek második sza­kaszát, immár huszadik hónap­ja, Genfben tartják. Már maga az a tény, hogy Európa békés, szabad életének 30. évforduló­jára emlékezhetett, az európai népek és a világ haladó erői állhatatos küzdelme nélkül aligha lett volna elképzelhető. S mivel a távlat is lényeges, azaz, hogy a további fejlődés­ből is kizárják az erőszakos cselekményeket, s ezzel meg­mentsék az emberiséget egy vi­lágkatasztrófa veszélyétől, a Szovjetunió és a szocialista or­szágok kitartó diplomácia har­cának eredményeként kerüli sor a biztonsági értekezhet elő­A MÁSODIK SZAKASZ készítésére. Ma már megnyug­vással mondhatjuk el, hogy a genfi tanácskozás, sok bonyo­dalom, akadályoztatás, csűrés- csavarás után láthatóan egye­nesbe került. Az értekezlet részvevői most fejezik be azoknak a fontos okmányoknak a kidolgozását, amelyek meghatározzák az eu­rópai tartós béke alapjait, az államok közötti kapcsolatok, s a jószomszédi viszony elveit, va­lamint a kölcsönösen előnyös együttműködés formáit. A kétoldalú tárgyalások mindegyikén kifejezést nyert egyébként az az óhaj, hogy meg kell gyorsítani a második szakasz (szakértői szint), mun­káját, s intenzív előkészülete­ket kell tenni a zárórész, a legmagasabb színtű tanácskozá­sok megtartására. Nos, az el­múlt hetekben minden látvá­nyosságot nélkülözően megsza­porodtak a genfi értekezlet bizottságai és albizottságainak tanácskozásai. Bár a tanácsko­zások zárt ajtók mögött foly­nak, a jelek arra mutatnak. hogy befejező szakaszához érkezett a tanácskozás. „Máso­dik olvasásban“ tárgyalják a biztonság tíz alapelvét, mely — elfogadása esetén — konti­nensünk politikai magatartásá­nak normája lesz, leszögezve az államok szuverenitását, hatá­rai sérthetetlenségét, valamint az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő le­mondást, stb. A második olva­sás gyakorlatilag simítást, szö­vegegyeztetést jelent, s bár a csűrés-csavarás fogalmi szem­pontjai még kísérthetnek, a ja­ván, a nehezén már túl van­nak. Ugyanezt lehet mondani az együttműködés más kérdéseivel foglalkozó megállapodásokról is. A „második kosár“, vagyis a gazdasági, tudományos-mű­szaki együttműködés kérdésé­ben a témák kilenctizedén ugyancsak túl vannak, megol­dásra vár azonban a legna­gyobb kedvezmények biztosítá­sának elvi meghatározása, va­lamint a „fejlődő“ országok irá­nyában tanúsítandó magatartás tisztázása. A legtöbb kétes „szenzációval“ szolgáló téma­körben, a „harmadik kosarat“ jelentő emberi kapcsolatok té­macsoportjában ugyancsak túl­jutottak a nehezén. Sikerült et'ejét venni egyes nyugati or­szágok ama törekvésének, ezt a témakört úgy állítsák be. hogy módot adjon a szocialista országokban folytatható ideoló­giai fellazításra, mégpedig az emberi kapcsolatok és a szabad tájékoztatás ürügyén. Bár a kulturális „alkosárban“ még sok kidolgozatlan szövegrész talál­ható, ezek azonban — feltehe­tően — már nem akadályozhat­ják a dokumentumok előkészí tésének a sikerét. Genfben ugyan az obstrukció sem ritka­ság egyes nyugati országok ré­széről, mégis azt kell monda­ni, a „kimért“ munkatempó ma már inkább a „munka minősé­gének“ szempontjait veszi fi­gyelembe. Arra lesz tehát szükség, hogy a tanácskozó 35 állam küldöttsége egymás érdekeinek tiszteletben tartásával megta­lálja a még nyitott kérdések megoldásának módját. Ezzel le­hetővé válik aztán az is, hogy a nyár folyamán. Helsinkiben, legmagasabb szinten szentesít­sék Európa biztonságának és együttműködésének „illemszabá­lyát“. Az Atlanti Szövetség má­jus 29—30-i brüsszeli csúcsta­lálkozója — melyet lázas dip­lomáciai tanácskozássorozat előz meg — jelentősen hozzá­járulhat ahhoz, ogy a nyugati országok tettekkel is segítsék az értekezlet mihamarabbi be­fejezését. Llazánk a szocialista kö- •* zösség tagjaként min­dent megtesz annak érdekében, hogy a béke védelmét és az együttműködés erősítését szol­gáló nemes célok mihamarabb megvalósulhassanak. FÖNOD ZOLTÁN ANDREJ GRECSKÖNAK, az SZKP Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terének vezetésével hivatalos látogatáson Bulgáráiában tar­tózkodik a Szovjetunió fegy­veres erőinek küldöttsége. A küldöttség tegnap Szófiában megkoszorúzta Juraj Dimitrov mauzóleumát. KIM IR SZÉN. a Koreai Mun­kapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke vezetésével a Román KP Központi Bizottsága és a kor­mány meghívására hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett a KNDK párt- és kormánykül­döttsége. JEAN SAUVAGNARGUES francia külügyminiszter Párizs­ban fogadta a franciaországi látogatáson tartózodkó Milos Minics jugoszláv külügyminisz­tert. KISSINGER amerikai külügy­miniszter washingtoni látoga­tásra hívta meg Meló Antunes őrnagyot, portugál külügymi­nisztert. Antunes valószínűleg augusztusban, vagy szeptember. ben látogat Washingtonba. JORDÁNIA népe és valameny- nyi arab nemzet nagyra értéke­li a Szovjetunió Közel-Kelettel kapcsolatos elvi álláspontját — mondotta Fuad Naszar, a Jer dán Kommunista Párt KB első titkára moszkvai látogatásá­nak befejeztével. GRISA FIÍ.IPOV, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a Központi Bizottság titkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB meghívására látogatást tett május 16—21 között Lengyel- országban. BÉCSBEN a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásé kon felszólalt Ingo öser, tti NDK küldöttségének vezetője. Hangsúlyozta, szükséges, hogy valamennyi fegyvernemre ve natkozzon a csökkentés. BUKARESTBEN együttes ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülé­sen megvitatták a kormány be­számolóját az 1974-es gazdasá­gi eredményekről. FRANCIAORSZÁGBAN kom­munista parlamenti képviselők csoportja törvényjavaslatot ter­jesztett a nemzetgyűlés titkár­ságához, mely szerint május fi­at ismét államünneppé nyilvá­nítanák. Dániel Moynihant nevezik Ki új amerikai ENSZ-képviselővé Washington — Gerald Ford elnök bejelentette, hogy Dániel Moynihant, az Egyesült Álla­mok volt indiai nagykövetét nevezi ki az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjévé. A diplomata ezen a poszton John Scalit váltja fel. Moynihan 1973-tól 1975-ig volt az Egyesült Államok indiai nagykövete. 1969-től 1971-ig Ni- xon elnök tanácsadója, 1963-tól 1965-ig pedig a Johnson-kor- mányban munkaügyi államtit­kár volt. A Hehér Ház szóvivője jelez­te, hogy Ford elnök „más, fon­tos külpolitikai posztot“ aján­lott fel Scalinak. Több mint félmillió ember börtönben Lusaka — A dél-afrikai rend­őrség legutóbbi jelentése sze­rint, amelyet a múlt héten vi­tatott meg a Dél-afrikai Köztár­saság parlamentje, az ország börtöneiben 1973. június 30-a óta 624 410 embert tartottak fogva, közülük 282 564 sttmélyt anélkül, hogy a nyotiiozást vagy a bírósági eljárást ftefoly- tatfák volna ellenük. A fizó ha n forgó időszakban 127 embert ítéltek halálra. A Star című dél-afrikai lap, kommentálva ezeket az adato­kat, kénytelen volt beismerni, hogy a jelentés által feltárt té­nyek szégyenteljesek.

Next

/
Thumbnails
Contents