Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-12 / 86. szám, szombat

A kommunisták vezetésével Tevékeny pártcsoportok • Ápolják a hagyományokat • A gazdasági eredmények sem maradnak el Az utóbbi évek folyamán a komárnói (komáromi] járás újabb és újabb létesítmények­kel gazdagodik, s a régi kis házak helyébe korszerű épüle- tek kerülnek. Gyorsan váJtozik a járás arculata. A változások­hoz hozzájárultak a járás egyetlen építővállalatának, a Já­rási Építkezési Vállalatnak a dolgozói. A vállalatban nagyon élénk és hatékony a pártmun­ka. A pártszervezetek száma há­rom. Ezek ■ tevékenységét össz­üzemi pártbizottság irányítja. Felkerestem Bölcskey János elvtársat, az összüzemi pártbi­zottság elnökét, hogy tájékoz-* tasson a vállalat kommunistái­nak tevékenységéről. Megtudtam, hogy a csaknem ezer dolgozót és néhány száz ipari tanulót számláló építke­zési vállalatban 130 kommunis­ta van. A párttagjelöltek szá­ma 28. A fiatal párttagjelöltek­nek alkalmuk nyílik bizonyí­tani, hogy kiérdemlik az előle­gezett bizalmat. A vállalat va- lóságos bázisa a kommunista ifjúmunkásoknak. A tagjelöltté való felkészítés során az össz­üzemi pártbizottság szorosan együttműködik az egyes részle­gek SZISZ-alapszervezeteivel. Annak ellenére, hogy a vál­lalat dolgozói nagyon szétszór­tan dolgoznak a járás különbö­ző részein, minden munkasza­kaszon biztosított a párt veze- tő szerepének érvényesítése. Az összüzemi pártbizottság na­gyon jó módszerhez folyamo­dott, amikor olyan határozatot hozott, hogy a párt vezető szerepének érvényesítését és szilárdítását a pártcsoportok út­ján kell biztosítani. A párt­csoportokon belül a kommun'ls* ták rendszeresen megbeszélik a felmerülő problémákat, megvi­tatják a tagsági gyűléseken hozott határozatok teljesítésé­nek módját. A tagsági gyűlé­sek közötti időszakban felme­rülő problémákról a tagsági gyűlés előtt, már az alapszer­vezet vezetőségi ülésén a párt­csoport vezetője tájékoztatja a vezetőséget. Az egyes pártcso­portok vezetői ugyanis rend­szeresen — mint meghívot­tak — részt vesznek a párt- vezetőséget. Az egyes pártcso­portokon be^ül valamennyi kommunista konkrét pártfel­adatot teljesít, s ezek teljesí­téséről negyedévenként számol­nak be a pártcsoportok veze­tői a tagságnak. A kommunis­tákat többek között a pártsa j- tó terjesztésével, a társadalmi szervezetek munkájának fellen­dítésével, az ifjú nemzedékről Bölcskey János, az összüzemi pártbizottság elnöke. való gondoskodással, a párt­tagjelöltek felkészítésével, a szocialista munkabrigád- és újítómozgalom fejlesztésével, legújabban pedig már komp­lex racionalizációs brigádok megalapításával bízta meg a pártalapszervezet. E céltudatos munka eredményeként könyvel­hető el, hogy a pártonkívüliek körében is megnövekedett a párt tekintélye, a pártonkívü­liek bizalom inai fordulnak a pártszervezethez, és fokozott munkakedvvel láttak hozzá a párt gazdaságpolitikájának megvalósításához. Az eredmények elérésében feltétlenül fontos szerepe van a pártművelődés jó megszerve­zésének is. A pártoktatás kere­tében öntudatosságra, a szo­cialista vagyon, a szocialista társadalom iránti jó viszonyra és proletár nemzetköziségre ne­velik nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkívülieket is. A párttagok soraiban — és azok között, akik e vállalatból nyugdíjba mentek — sokan részt vettek a burzsoázia el­leni kemény küzdelemben, a kommunista és munkásmoz­galomban. A járás munkásmoz­galmának dicső múltja arra kö­telezi a vállalat kommunistáit, hogy ezeket a forradalmi ha­gyományokat ápolják. A kö zelmúltban például létrehozták és felavatták a „forradalmi ha gyományok falát“ a vállalat központi épületében. A jövőben az egész helyiséget ..forradal­mi hagyományok szobájának“ rendezik be. A forradalmi hagyományok fala útján azoknak állítottak emléket, akik a burzsoá tár­sadalmi rendszerben legtöbb­ször nem is kaptak munkát, csupán gumibot, meghurcolta­tás, koncentrációs tábor, bör­tön volt a fizetségtik; ha mun­kát, vagy kenyeret követel­tek. Sokaknak életükkel kelT lett fizetniük. Az emlékfal többek között kegyelettel állít emléket Csevár Ferencnek, a párt alapító tagjának. Domon­kos Ferencnek, Urbán Miklós­nak, Tuba Istvánnak. Az em­lékfal leleplezésének ünnepsé­gén részt vettek a mártírok még élő harcostársai és a hoz­zátartozók, akik nagyra érté­kelték a vállalat kommunistái­nak e nagyszerű kezdeménye­zését. Bölcskey elvtárs az egyik szorgalmazója volt az emlékfal létrehozásának. A vállalat dolgozói az 1974 es évben túlteljesítették gazdasá­gi tervüket, s ez szinten azt bi­zonyítja, hogy ahol jó a párt­munka, ott nem maradnak el a gazdasági eredmények sem. KOLOZS1 ERNŐ A Jó munka gyümölcse Kommunista felelősséggel • Értékelték munkájukat • Fiatalokat vesznek fel a pártba A Mihály fai Efsz mellett működő pártalapszervezet kom­munistái az elmúlt napokban értékelték a tavalyi év ered­ményeit. A CSKP KB novem­beri ós az SZLKP JB plenáris Ülése határozatai szellemében tárgyalták meg az eléírt ered­ményeket és tűzték ki a kong­resszusi feladatok sikeres tel­jesítése érdekében a fő irány­elveket. Munkájukról Wieder- mann Gyula elvtárs, szövetke­zeti elnök, a pártbizottság ve­zetője többek között elmondta, hogy az elmúlt évben jelentő­sen javult a kommunisták kez­deményezése, aktivitása, mun­kabeli önállósága, ennek kap­csán tovább növekedett a párt A Chlruec nad Cidlinon-i Nagy- hizlalda a közeli PfevySovban korszerű törzstenyésztő telepet épft. Az ezer anyasertést befo­gadó komplexum a műhelyek­kel, a garázsokkal és az ad­minisztratív épülettel együtt 1977-ben készül el. A szakosí­tott csarnokukban évente 20 ezer malacot nevelnek fel. Felvételünkön dr. Ján VrStla és Éva Forinanknvá a mala­cok egészségi állapotát ellen­őrzik. (CSTK felvétele) vezető szerepe a társadalmi, kulturális, valamint a gazdasá­gi élet minden szakaszán. Rendszeresen, pontos időben tartatták, illetve tartják meg a vezetőségi taggyűléseket, ami­ről aztán jegyzőkönyvet vezet­nek és küldenek a pártbizott­ságra. fgv hatékonyabban tud­ják ellenőrizni a vezetőségi, illetve a taggyűlések határoza­tainak gyakorlati megvalósítá­sát. Egyébként a vezetőségi gyűlések két szakaszban tör­ténnek, az első az elfogadott határozatok teljesítésének ki­értékelését tűzi ki céljául, a második kimondottan a taggyű­lések előkészületeivel foglalko­zik. Nemcsak a párt vezető sze répának elmélyítésében, hanem annak népszerűsítésében is je­lentős előrehaladást értek el. Az utóbbi sikert az egyre gya­koribb nyilvános pártgyűlések megszervezésének köszön heti k. Az elmúlt év elejéén 83—85 szá­zalékos volt a taggyűléseken a megjelenés, az év végére vi­szont ez az arány már megha­ladta a 90 százalékot. Górász István propagandista vezetésével eredményesnek mondhatják a politikai! okta­tást is, amelybe a párttagokon kívül bevonják a tagjelölteiket és a csoportvezetőket. Az elő­adandó témaköröknek megfele­lően ezen a szakaszon is egyre nagyobb az érdeklődés. Az efsz mellett működő párt- szervezet életében a jó párt- munka az elért gazdasági ered­ményekben tükröződik vissza. E tekintetben nyugodtan el­mondhatjuk, hogy a mlhályfai kommunisták jó munkát végez­tek, hiszen a múlban búzából 56 mázsát, árpából 54, cukor­répából pedig 464 mázsát taka­rítottak be hektáronként. Telje­sítették a növénytermesztés bruttó termelési és eladási ter­vét is, amiben nem kis része volt Varga László növényter­mesztés:! csoportjának. De az álll a ttemyés zt ési ós a mellék­üzemágban tevékenykedő párt- csoportok is figyelemre méltó eredményeket értek el. Az ál­lattenyésztők közül ifjú Bölcs Ferencnek az anyakocától öt hét alatt sikerült leválasztania malacokat. Ábrahám Gyula pe­dig tehenenként évi 4300 lite­res tejtermeléssel ért el kiváló eredményt. A 3985 literes össz- fejési átlaggal a járás élére ke­rültek. Wiedcrmann Béla pártcso­portja a melléküzemágban ért el igen szép eredményt. Főleg rakodólapokat, staflikait gyár­tanak — exportra. Évi tervük 4,5 millió korona értékű anyag előállítása volt, amit teljesítet­tek is. Ez évi negyvenezer ra­kodólap elkészítését jelenti. A szövetkezet további fejlő­dése érdekében még az eddi­ginél is többet kell tenni. Igé­nyes feladatok állnak a párt­tagok előtt. Az idén céiul tűz­ték ki a tehenenkénti 4000 li­teres fejési átlagot. Ennek ér­dekében a monodiétás rend­szerre térnek át. Egy anyaser­téstől 19 darab malacot kell leválasztani, ami hárommal több, mint tavaly. 100 tehéntől 89 darab borjú felnevelését tervezik. A pártmunkában továbbra is a párt vezető szerepének az érvényesítése és szilárdítása a fő cél. Elhatározták, hogy nö­velik a vezetés színvonalát és a kommunisták marxista—Íeni­nista szellemű nevelését. Fel­adatul tűzték ki a pártszerve­zet megfiatalítását. Ennek meg­felelően fiatalokat vesznek fel a pártba. Az idén újabb két tagjelöltet tartanak nyilván. Munkájukat a jövőben is úgy kívánják irányítani, hogy va­lamennyi párttag és párttag­jelölt érezze a párt politikája iránti felelősséget és tegyen meg mindent annak megvaló­sítása érdekében. KRASCSENICS GÉZA Zuzka Zguríška 75 éves l /ároskának nevezte el I/ szülővárosát, Myjavát * és közel fél évszázada ábrázolja-ismerteti a „kapások földjén" élő nép életét Z u z - ka Z g u r i $ k a, akinek va­lódi hevét — Ludmila Dvoráko- vá, született Simonoviöová — már talán a barátai és a roko­nai is elfelejtették. Olvasók és irodalomtörténészek csak mint Zuzka ZgurlSkát ismerik, mert valamikor a harmincas években ezen a néven jelentkezett a ha­zai irodalomban. Műveinek színhelye a sajátos jellegű myjavai táj, az ott lá­tottakat örökítette meg tehet­ségtől feszülő alkotó erővel, ez tette műveit népszerűvé, köz­kedveltté a hazai és részben a külföldi olvasók előtt, ezzel vív­ta ki helyét szocialista iro­dalmunkban és ezzel érdemelte ki az érdemes művész címet. Hősei egy olyan világban él­nek, amelyben a gyakorlati materializmus, az egészséges érlelem és erkölcs szabályozza az életet, és amely már régen megszabadult a vallási miszti­cizmustól. A dolgoknak reális értékük van, az emberek kezük munkájából élnek, a szokáso­kat a lét szükségletei alakít ják ki és az ember születésétől a haláláig együtt él a termé­szettel. Az emberek r— ebben a világban — jók, vagy rosszak, de nem szenvednek tudathasa­dásban, nem ismerik az elide genedés érzését, a lelki zava rakat, és ha igen, akkor a za­var okai ismertek és oilágd- san érthetők. Ez a világ harmo­nikus ugyan, de távolról sem idilli. E különös■ világ bája és a humoros látásmód tehetsége ösztönözte a fiatal myjavai ta­nítónőt arra, hogy vidám tör­ténetekben örökítse meg a szü­lőföldet övező eseményeit és lakóit. De azt is érezte, hogy meg kell találnia a sajátos, egyéni látásmódot és a valósá­got legjoMyan kifejező irodalmi formát. Ebből ered, hogy derűs mosollyal szembesíti a táj éle­tét a városi élettel, vagy a szlovák olvasó elképzeléseivel, ez a szempont érvényesül min­den müvében. Emellett hősei­nek tájnyelve nem autentikus, az író saját maga alakította ki, a műfaj követelményei sze­rint, de éppen ezeket a dialó­gusait jellemzi a képszerűség, az, hogy gyorsan és szűksza­vúan fejezik ki a figurák érze­lem- és gondolatvilágát. Sok ilyen figura van. Ott élnek a lankás dombok között, háború­ba mennek, vnnu kívánja­nak Amerikába kenyeret keres« ni, a városba szolgálni, urak' ká, szolgákká, politikusokká válnak, vagy munkásokká, ta­nítókká, ellenállási és illegális dolgozókká, partizánokká és szövetkezeti parasztokká. Anyó­kákat, bácsikat és néniket, fia­talokat, legényeket és lányokat örökített meg, a legtisztábban, a leggyengédebben pedig a gyermekeket és a fiatal szerel­meseket. Azokat, akik megha­tották, akiket megértő mosóly- lyal figyelt. Humora mögött nem rejlenek könnyek, mert a humor túlnő az élet minden nehézségén, tragikumán. A népi gyökerekből táplálko­zó humortól érkezett el a gro­teszkig, az iróniáig és a sza­tíráig. De nem értené meg Zuz­ka ZguriSkát az, aki csak a nevettetőt látná benne, mert vannak pillanatok. umikor sze­méből eltűnnek a huncut mo­soly szikrái, amikor meghatott, vagy komoly hangon szól az olvasókhoz. Lírája talán még akkor alakult ki, amikor kis­lány korában átélte édesanyja, majd mint fiatal diáklány az édesapja halálát és vállalnia kellett a gondot-felelősséget a fiatalabb testvéreiért. Ez a líra mindig ott zeng műveiben, ak­kor is, amikor egy. nyári al­konyról, a nagyapóról és az unokáról, a csíkos ágyneműjét javítgató nagyanyáról ír, vagy amikor a földműves ember sza­vaival szól a kenyértermő föld­höz. Ez a líra különösen akkor szikrázik fel, amikor a szülő­föld szépségéről és főleg a fia­talok energiájáról, tetteiről ír. Ügy érzem, hogy éppen ez a lírai alaphang tette lehető­vé, hogy Zuzka ZguriSka in­kább az örömteljes humor, sem­mint a haragos szatíra műve­lője legyen. A nevettetés vágya késztette arra, hogy a könnyeb­ben járható utat válassza, de műveinek többségében — ép­pen a humor révén — a való­ságnak megfelelően ábrázolja a szűkebb pátria régi és úf életét. Es amikor leleplezte a i égi élet osztálykorlátait, leg­jobb hagyományainak szelle­mében tette nevetségessé az el­ső köztársaság és a szlovák Klerikalista állam kispolgárait és burzsoáziáját. Z uzka Zgurikka alkotó munka közepette ünnep­li 75. születésnapját. Kívánjuk, hogy életét kísérje mindaz, amit műveiben oly bő­kezűen osztogat: öröm, optimiz­mus és emberi megértés. CUDMILA RAMPAKOVA A znojmói Strojobal üzem dolgozói már 1963 óta a hús-, a kon­zerv és a vegyipari termékek csomagolására szolgáló dobozokat elektrolitikus úton cínezett pléliből gyártják. A dolgozók ezzel többek közt évi 168 tonna cint takarítanak meg. Felvételünkön: Libu&a Brtníková munka közben. (Felvétel: CSTK — E. Bican) Építőipari kisgépkiállítás Június 28-a és jú­lius 4-e között Zi- línán megrendezik a „Sympomech“ elne­vezésű nemzetközi építőipari kisg|épki- állítást. A Sympo­mech fő célja: meg­ismertetni az építő­ipari szakemberek­kel az építkezések befejezési szakasza gépesítésének terén elért eredményeket. Ugyanis az építke­zési munkálatok be­fejezési szakaszának meggyorsításában jelentős tényező az új technológia alkal­mazása. Ezzel a kér­déssel valamennyi KGST-tagállam fog­lalkozik, s a KGST gépipari állandó bi­zottsága és szakbi­zottságai a Zilinai értekezletet és kiál­lítást fontos rendez­vénynek tekintik a tagországok építő­ipara kisgépekkel való ellátásának szempontjából. A Sympomech 75- ön 198 hazai és kül­földi cég és vállalat mutatja be építőipa­ri kisgépeit, új szer­számait. A rendez­vény lehetőséget nyújt a KGST-orszá­gok műszaki és gaz­dasági együttműkö­désének, és a koope­ráció elmélyítésére, valamint az építő­ipari szakemberek tapasztalatcseréjé­hez is.

Next

/
Thumbnails
Contents