Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-09 / 83. szám, szerda

TAVASZI NAGYÜZEM Egyenletes faémben dohog­jak a traktorok á Lehnicei (Lé- $) Egységes Földművesszö- tyetkezei határá­ban. A hatal­mas, 73 hektá­ros dűlőt hetek múlva cu körré pasorok szab­dalják majd vé­kony szalagok­ra. A tábla túl­sói végében egy föirovec és egy lánctalpas ha­laid. A forduló titán visszafelé Jönnek, kísé­rőimnél, Engler Zoltán sogédag- ronómussal elé- biik Indulunk. — A Kirovec talajlazítást vé­gez, az utána haladó lánctal­pas pedig simi- tózza a talajt — mondja. Útközben egyes helyeken ci­pője orrával bele-beletúr a földbe. A kivájt árokból itt-ott ökölnyi hnntdarabok bukkan­nak elő. — A kései hideg következmé­nye — magyarázza. — Nehe- zen lehet finomra dolgozni a földet. A gyomirtó után meg­ismételjük a talajmunkát, hogy valóban kifogástalan magágyai nyerjünk. időközben a traktorok is a közeibe kerültek. Már nemcsak a gépek, hanem a kabinokban ülő vezetők is láthatók. A Ki­rovec vezetője kiszállt a trak­torból, és igazított valamit a traktor után akasztott gépen. — Csak nincs valami baj? — kérdeztem Bindics Antal trak­torostól. — Nincs. Minden a legna­gyobb rendben. De most kap­tak, ma dolgozom vele elő­ször, így menet közben ellen­őrizni és Itt-ott még állítani kell rajta — mutat a traktor után akasztott kombinátorra, amely nyolc méter szélességben lazítja és porhanyítja a földel. — Mennyi a mai norma? — Nehéz megmondani, de jól haladunk és estére meglesz a 60 hektár — feleli. Elbúcsúzunk, a traktor fel­dübörög és elindul a lánctalpas Irányába, amelyet Matkovics András vezet. — Ügyes traktorosok — mondja kísérőm, miközben még egyszer visszanéz a távozó traktorok után, majd hozzöte szí: — És kitartóak. E hetek­ben bizony napi 12—14 órát is dolgoznak. Bindics Antalról érdeklődöm. — Ha jól tudom, 34 éves. Ti­zenöt éves volt, amikor szövet­kezetünkbe jött dolgozni. Mun­kájában még nem csalódtunk, többször bebizonyította, számít­hatunk rá. A Kirovecet négy éve vettük, azóta ő jár vele. Nemcsak a szántóföldeken, hanem a szőlészetben is való­ságos tavaszi nagyüzem foga­dott. — A metszés utáni kötözést fis növényvédelmet végezzük — íjiondta a segédagronómus. — Bizony, nem unatkozunk, hi- saen kereken 52 hektár sző­lőnk van. Az első pillanatokban úgy tűnt, a kertészetben megszegték a hagyományt, tavasz ide, ta­vasz oda, nem dolgoznak. A kerítésnek támasztott kerékpá­rok sokasága mégis azt „taná­csolta“, alaposabban nézzünk körül. Elsőnek Gyökeres Gyula kertésszel találkoztunk. — Éppen befejeztük a ká­poszta palántázását, most ben- ti munkát végzünk. A délelőtti szél becsületesen átfújt vala­mennyiünket, ezért húzódtunk be a védettebb helyre. De tes­sék, jöjjenek be maguk is. Útközben életéről kérdezem, ötvenéves, a kertészetben már több mint harminc éve dolgo­zik. E szövetkezet kertészeté­nek tizenöt éve a vezetője. — Úgy érzem, — mondja — mást képtelen lennék csinálni. Az a nap, amikor nem lehetek a szabadban, a zöldségágyások között, nagyon hosszúnak tű­nik. A legrosszabb napjaim a hónap végiek, amikor két-há- rom napra be kell ülnöm az Ellenőrizni és itt és ott még állítani kell rajta. irodába, és el kell készítenem a munka kimutatásokat. Az üvegházban az uborkapa- 1ántá kat ült et t ék cs ere p ek b e, a fóliasátor alatt pedig a koráb­ban tápkockákba kiültetett pap­rikapalántákat gyomlálták. Ti­zennégy asszony, egy lány és öt férfi. Ennyien dolgoznak a kertészetben, és 1971-től a szo­cialista munkabrigád címért versenyeznek. Vállalták, hogy az idén egyenként 12 társadal­mi munkaórával járulnak hozzá a szövetkezet eredményeihez, és az anyagi ráfordítás növelése nélkül a tervezettnél 100 má­zsával termelnek több árut, amelynek értéke 50 000 korona. Pedig az évi tervük sem ki­csi. A kertészetnek és a 20-ta- gú kollektívának ugyanis 1 mil­lió 300 000 korona értékű árut kell megtermesztenle. Közben véget ért a munka­lányt, aki itt tíz évet ledől gozik, nyugodian feleségül ve­hetik. kitartó, szorgalmas nsz- szony lesz bel öle. Rigó AnJulné 195H-IÓ1 doigo, zik a kertészetben, ö folytatja. — Néha könnyebb, néha pe dig nehezebb a munka. Ma pél­dául palántázás közben a há­tunkra hullott a hó, de a fe ladatot így is elvégeztük. — Most a hidegre panaszko­dunk, nyáron meg a melegre — szólt közbe Miklós Jánosné. — Azért, ha választani lehet­ne, bizonyára a meleget vá­lasztanák. — Igen, csak nem a nyári forróságot, amikor a fóliasátor bán 50 fok a meleg, és mi szed jük a paprikát. Ilyenkor inkább hajnali 4-től 10-ig dolgozunk és estére folytatjuk. — Azért mindig eltelik a nap Beszélgetünk, tréfálkozunk, észre sem vesszük az órák mú­lását. összetartó, jó kollektíva ez a miénk — összegezi a lé­nyeget Kollár Erzsébet. Elköszönünk egymástól. Ök haza, én az irodába indulok. Dudík Ervin mérnöknek, a szö­vetkezet agronómusának asz­tala is a tavaszi nagyüzemről tanúskodik. Értékelések, ter­vek fedik az asztalt, és a gond is rengeteg. — A tavaszi csúcsmunkák csak három-négy hétig tarta­nak, de annál több a tennivaló — mondja az agronómus, mi­közben egy hatalmas füzeiben lapozgat. — A/, első nítratáció már mögöttünk van, és nagy részt a második is. A talajeíő- készítést 1200 hektáron kelleti elvégeznünk, ebből 370 hektárt tavaszi árpával vetettünk be. Most, a munkák második sza­kaszában a cukorrépa és a ku­korica a legfontosabb növény. A cukorrépát gondos lalajelő- készítés és vegyszeres gyomir­tás mellett kézi munkaerő nél­kül fogjuk termeszteni, és 85 , ezer egyedszámot akarunk el­érni. Szépen fejlődnek a paprikapalánták. Középen Gyökeres Gyula kertész. (A szerző felvételei) idő. Az asszonyokat odahaza várja a család, mosni, főzni, ta. karítani kell. Pár szóra azért még futja a percekből. — Nehéz volt a munkanap? — A kertészetben sosem könnyű — mondja a kertész mindannyiuk helyett, és az asz- szonyok igenlően bólintanak. — Én mindig mondom, azt a Még elmondja, -az esők meg­zavarták a munkát, de nincs lemaradás. Erős a gépparkjuk, három-négy napos kényszerpi­henőt néhány meghosszabbított műszakkal könnyen behoznak. Egyelőre minden jel arra mu tat, hogy a gazdag és jó tér més meglesz. EGRI FERENC SIKERES JÁRÁSI FESZTIVÁL Nemrég zajlott le Jesenské {Feledj községben a rimaszom­bati járás irodalmi színpadjai­nak I. járási fesztiválja, mely­nek megszervezését a CSEMA­DOK járási bizottsága vállalta. Az értékelő bizottság a SZISZ sajógömöri szervezete mellett működő irodalmi színpad „Csak egy darab ég" című műsorát minősítette műfaji és szakmai szempontból a legsikerültebb­nek. Kovács István, az irodal­mi színpad rendezője valóban jó munkát végzett. A fiatalab­bak kategóriájában a rima- szombati V. sz. alapiskola „Zó- ja“ című műsora érdemelt el­ső helyezést. A rendezők Poór János és Csiszár Zoltánné vol­tak. Az értékelő bizottság di­cséretben részesítette a rima- szombati gimnázium irodalmi színpadjának „Szellem és sze­relem" című műsorát. Hasonló dicséretet kaptak „Jöjj el, sza badságl“ című műsorukért a SZISZ feledi szervezete mellett működő irodalmi színpad sze­replői is. A gesztetei alapiskola Irodalmi színpadja „Emlékez­zünk!“ című műsoi'a is dicsé­retet kapott. Az értékelő bl zottság megállapította: Annak ellenére, hogy a járásban ez volt az első ilyen jellegű szem­le, a fesztivál általános szín­vonala meglepően jónak bizo­nyult. A bizottság örvendetes tényként állapította meg, hogy a fesztivál előkészítése és lebo­nyolítása során a munkásfiata­lok, a diákok, a SZISZ fiatal­jai és a pedagógusok közösen és egyenlő lelkesedéssel mun­kálkodtak a siker érdekében. Reméljük, nem marad el a méltó folytatás sem. ZÁBORSZKY BARNA IGÉNYESEBB ÜGYINTÉZÉS) A nemzeti bizottságok funkcionáriusainak, képviselői­nek és apparátusának munkájától függ nagymértékben, hogyan teljesítik a feladatokat a népgazdaságnak azokon a szakaszain, amelyekért a nemzeti bizottságok felelősek, azért, hogyan fejlődik nálunk a szocialista demokrácia, hogyan oldják meg a városokon és a falvakon az emberek életszükségleteit, hogyan érvényesítik a gyakorlatban a szocialista együttélés normáit és hogyan tartják meg a szo­cialista törvényességet. Ezen a téren a nemzeti bizottságok már sokai tettek, természetesen a követelmények is egy­re igényesebbek. A polgárok panaszai és az egyes szervek felmérései azonban rá in u fiat nak az egyes fogyatékossá­gokra is, melyek ma a nemzeti bizottságok döntési és igaz­gatási tevékenységében fordulnak elő, elsősorban a polgá­rok, s a nemzeti bizottságok apparátusa közti viszony­ban. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége az elmúlt hónap végén megvitatta az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának jelentéséi az egyes minisztériumok s a nemzeti bizottsá­gok tevékenységére vonatkozó törvényerejű rendeletek megtartásáról. A jelentés rámutatott a lakásokkal való gaz­dálkodásban, az építkezések területén előforduló fogyaté­kosságokra. bírálta az egyes szabályok megsértését és a panaszok elintézése határidejének meg nem tartását. A Žiar nad Hronom-i Járási Nemzeti Bizottság építészeti osz­tályán az építkezési engedélyekre vonatkozó kérvények egy negyedét a megszabott határidőn túl intézték el. Ha­sonló fogyatékosságokat állapítottak meg a zvoleni, a Po­važská Bystrica-i Dolný Kubín-i és más nemzeti bizott­ságokon. Komoly fogyatékosságokat állapítottak meg a Medzilaborcei, a Giraltovcei, a Bardejovi Városi Nemzeti Bizottságokon a kérvényezők nyilvántartásában és a la­káskiutalási névjegyzék vezetésében. A Martini Városi Nem­zeti Bizottság építészeti osztálya több esetben anélkül adott engedélyt családi házak építésére, hogy benyújtották volna a lelek tulajdonjogára vonatkozó igazolást. Az ellen­őrző szervek fogyatékosságokat állapítottak meg a Malac­kai, a Stupavai és a Pezinoki Városi Nemzeti Bizottság, a Bratislava vidéki építészeti osztály, a Kosicei Óvárosi Nem­zeti Bizottság munkájában. Egyesek azzal érvelhetnek, hogy előfordulhatnak hibák, hiszen a nemzeti bizottságok több tízezer ügyet intéznek. Előfordulhatnak, de nem szükségszerűen. A munkájukkal szemben támasztott igények rámutatnak, hogy elsősorban jobban kell elsajátítaniuk a jogi normákat és szabályokat, főleg azokat, amelyeket a leggyakrabban érvényesítenek. Ugyanakkor ki kell záriig a helyi és a személyes érdekek indokolatlan érvényesítését és nein szabad megengedni az olyan nézet elterjedését, miszerint a már kiadott, de tör­vényellenes döntés visszavonása sérti a nemzeti bizottság szervének tekintélyét. A döntések nem kielégítő színvona­láról tanúskodik azoknak a fellebbezéseknek a száma, amelyek a vizsgálat után jogosnak bizonyultak. A Közép­szlovákiai Knb építészeti osztálya a fellebbezések felül­vizsgálása alapján visszavonta vagy megváltoztatta az ille­tékes döntéseknek több mint a felét, a Nyugat->zIovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság építészeti osztálya pedig 45 százalékát. Következetesebben keli megtartani a különböző jogi sza­bályokat és előírásokat. A törvény megszabja, hogy a döntéseket a polgárokkal és a szervezetekkel szoros együttműködésben kell meghozni, alkalmat kell biztosítani, hogy hatékonyan védhessék jogaikat és érdekeiket, állást foglalhassanak a döntéshez és javaslatokat tegyenek. A nemzeti bizottságok és az egész államapparátus dolgozói­nak kötelessége, hogy segítséget nyújtsanak a polgárok­nak úgy, hogy azok, akik nem ismerik a jogszabályokat, ue károsodjanak. Felelősségteljesen kell foglalkozniuk és idejében elintézniük minden ügyet. Alaposan meg kell is­merkednünk az egyes kérdésekkel, úgy kell dolgozniuk, cselekedniük és olyan életmódot kell folytatniuk, hogy a polgárok bizzauak döntéseik helyességében és növekedjen a nemzeti bizottságok szerveinek tekintélye. Ezek igényes feladatok, de teljesen létjogosultak a fej­lett szocialista lársadalom építésének mai szakaszában. Küzdeni kell a helytelen munkamódszerek ellen, jobban, racionálisabban kell kihasználni a munkaidőt, a nemzeti bizottságok tanácsainak és plénuinainak ebből a szempont­ból rendszeresebben és konkrétabban kellene értékelniük az apparátus munkáját, s az egész munkakollektíva előtt le kell vonniok a tanulságokot az egyének hibáiból, a helytelen döntésekből, a munkafegyelem megsértéséből, úgy, bogy ezekből mindenki tanuljon és ezáltal kialakul­janak a feltételek ahhoz, hogy a hibák a jövőben ne ismétlődjenek meg. JAROSLAV MESKO EGYRE TEVÉKENYEBBEK A Rokkanlak Szövetségének Központi Bizottsága a szerve­zeti élet fellendítése érdekében másfél évvel ezelőtt versenyt hirdetett. Ebbe a versenybe 32 járási bizottság és 96 alapszer- vezet nevezett be. Jóval több, mint az előző években meghir­detett, hasonló jellegű verseny­be. A meghatározott feltételek a kezdeményezést, a lái’sadalmi munkában való részvételt, a ta­gok önművelését, ős a szerve­zeti élet fellendítését szorgal­mazták. Ezeknek a feltételek­nek mindegyik benevezett járá­si bizottság, alapszervezet ele­get tett, de a verseny jellegé­nek megfelelően a központi bi­zottság legutóbbi ülésén, az ér­lékelő bizottság jelentése alap­ján jutalmakat osztott ki a legeredményesebbeknek. A já­rási bizottságok közül a Nővé Zámky-i (érsekújvári) volt az első helyezett, de rajta kívül még k.ienc járási bizottság ka­póit jutalmat. Említésre méltó, hogy a verseny hetedik helye­zettje a komáromi, tizedik he­lyezettje a rimaszombati járási bizottság volt. Az alapszerveze­tek közül a versenyszabályok­nak megfelelően húsz szervezet kapott díjat. Első helyezett a presovi szervezet volt. Említés­re méltó, hogy az érsekújvári városi szervezet ötödik, a rad- zovcei (ragyolci) szervezet ki­lencedik helyezést ért el. Sjj~ kora Ján mérnök, az értéke-lő bizottság elnöke beszámolója végén bejelentette, hogy jövő­re is szerveznek hasonló ver­senyt, de a feltételeket sokkal pontosabban és részletesebben meghatározzák majd, mert a tevékenységet nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi hatá­sában is mérlegelni fogják. —haj.—­Közvetlen légijárat Kuvait és Prága között (CSTK) — Csehszlovákia az első szocialista állam, amellyel Kuvait felvette a közvetlen légi kapcso­latot. A Kuwait Airways Corpora­tion öt Boeing-géppel a világ 24 államával tart fenn légi össze­köttetést. A Csehszlovák Légifor­galmi Társaság repülőgépei már 19R8 túl repülnek rendszeresen hetente Kuvaitba. A RÁC. új rend­szeres légijárata a Kuvait—Prága —Párizs közti vonalon és vissza közlekedik, éspedig rendszeresen hetente egyszer.

Next

/
Thumbnails
Contents