Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-01 / 76. szám, kedd
Egy hét a belpolitikában KORMÁNYUNK ÄLLJA A SZAVAT Az elmúlt hét derekán kétnapos ülést tartott a Szövetségi Gyűlés. Legfontosabb napirendi pontja a kormányprogram teljesítésében elért eredmények felmérése volt. Ezzel kapcsolatban Lubomír Štrougal szövetségi miniszter- elnök terjesztett elő jelentést. Az elért eredmények, sikerek józan, tárgyilagos ismertetése mellett rámutatott azokra a jelenségekre is, amelyek előrehaladásunk kerékkötőt. A beszámoló és a tartalmas vita alapján mégis bátran leszögezhetjük, hogy a szövetségi kormány állta a szavát és teljesíti azt, amit kormány- programjában teljesíteni megfogadott. Ez örvendetes körülmény, hiszen lecsapódása a gyakorlatban, valamennyiünk életében nem jelethet és nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy viszonylag nehéz időkben, amikor a tőkés világban számos válságjelenség tapasztalható, létbiztonságunk szilárd és életszínvonalunk alakulására sem lehet panaszunk. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet néhány erről tanúskodó tényre. Például arra, hogy az ötéves tervidőszak négy évében a lakosság átlagos pénzjövedelme évente 5,5 százalékkal növekedett és a bérek több mint 15 százalékkal. Ez természetesen egyben a reálbérek növekedését is jelentette, hiszen kormányunk stabilizálta a kiskereskedelmi árszintet. Többek között ennek köszönhető, hogy jelenleg — becslés szerint — a háztartásoknak mintegy 70 százalékában az egy főre jutó havi jövedelme 1000 koronán felül van. Ugyanakkor ez az arányszám az ötéves tervidőszak kezdetén hozzávetőleg 50 százalék volt. Az életszínvonal emelkedéséről tanúskodó további tény, hogy az utóbbi években a lakosság már többet fordított az Iparcikkek, mint az élelmiszer vásárlására. Konkrétan tavaly az iparcikkek eladása az áruforgalom 52 százalékát tette ki. Rendkívül nagy jelentőségű dolog, hogy a szóban forgó Időszakban 469 000 új lakás épült, amelyekbe több mint másfél millió lakos költözött. Államunk nagy gondot fordít a gyermekes családok és a fiatal házasok megsegítésére. Erre a célra jelenleg a nemzeti jövedelemnek 7 százalékát fordítjuk. Magas szintet ér el a lakosság társadalmi fogyasztása is, vagyis mindaz, amit a béreken és a fizetéseken kívül, más formában juttat az állam a lakosságnak. Tavaly az egy főre eső társadalmi fogyasztás már 6150 koronát képviselt, vagyis havonta több mint 500 koronát. Sokat mondó további tények, hogy manapság Csehszlovákiában már a családok 75 százalékának van hűtőszekrénye, majdnem 100 százalékának mosógépe, 93 százalékának tévé-készüléke és 10 lakosra jut egy személygépkocsi. Strougal elvtárs a vita zárszavában szintén megemlített néhány érdekes adatot. így például azt, hogy 1974-ben 86 ezer automatikus mosógépet vásároltak s ez idén 105 000 darab kerül a piacra. Nagy volt a lakosság érdeklődése a bútor iránt, amely 6 milliárd korona értékben kelt el. Ez idén több mint 7 milliárd koronás értékesítési szinttel számolnak. Végül pedig tavaly nálunk 150 000 személygépkocsi talált gazdára, s ez idén 172 000 kerül eladásra. KÉT LÁTOGATÁS MARGÓJÁRA A tőkésországok egyikében, a szomszédos Ausztriában tevékenységét kifejtő testvérpártunknak, az Osztrák Kommunista Pártnak a küldöttségét fogadtuk az elmúlt napokban hazánkban. A CSKP meghívására, Franz Muhrinak, az OKP elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatásra érkezett küldöttség, amelyet különben Husák elvtárs is fogadott, mindenütt tapasztalhatta a valóban baráti, elvtársi szeretet megnyilvánulásait. Ennek szelleme hatotta át a látogatásról kiadott közleményt is. Persze, ebben nincs semmi különös, hiszen a kommunista pártok kölcsönös kapcsolatait kell hogy az ilyen baráti szellem jellemezze, mert ez — bárhol is fejtik ki tevékenységüket — egységünknek alapvető feltétele. Sokkal bonyolultabb kérdés már az államközi kapcsolatok területe, főleg ha eltérő társadalmi-gazdasági alakulatot képviselő államokról van szó. Jelen esetben Hans Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének csehszlovákiai látogatására célzunk. Az NSZK külügyminiszterét Bohuslav Chftou- pek, csehszlovák külügyminiszter hívta meg hivatalos látogatásra. Aki csak kissé járatos a nemzetközi kapcsolatok területén, az tisztában volt vele, hogy a látogatásnak s az ebből az alkalomból sorra kerülő tanácskozásoknak tétjük, jelentőségük van. A látogatásról kiadott közlemény alapján leszűrhető az a vélemény, hogy a külügyminiszteri eszmecserének pozitív volt a tartalma, konstruktív a szelleme. Több jel is arra utal, hogy az NSZK kormánya folytatni kívánja keleti politikáját, amely hozzájárult és a továbbiakban is hozzájárulhat a nemzetközi feszültség enyhülési folyamatához, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének megszilárdításához és elmélyítéséhez. Erre utal többek között az is, hogy a tárgyaló felek azonos pozitív álláspontra helyezkedtek több rendkívül időszerű és fontos külpolitikai kérdésbon, pl. az európai biztonsági és együttműködési konferencia tanácskozásaival, a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről folytatott bécsi tanácskozásokkal kapcsolatban, továbbá közös nevezőre jutás a közel-keleti konfliktus megoldása módjában és a ciprusi kérdésben. Nem kevésbé fontos, hogy a közlemény alapján levonhatjuk a további következtetést: az 1973. december 11-i szerződés alapján tovább javítható a két ország politikai, gazdasági és egyéb kapcsolata. ELKÉSZÜLT LEGNAGYOBB VILLANYERÖMÜVÜNK Nagykaposon tartották meg a Vojanyi fVajáni) Hőerőmű építőinek aktívaértekezletét. Ehhez az alkalmat az adta, hogy felépült ennek a hőerőműnek II. szakasza is. Az egész építkezést 1970 szeptemberében kezdték el s máig két szakaszban felépült köztársaságunk legnagyobb energetikai centruma, amelynek kapacitása 1320 megawatt. Sok olvasónknak ennél a számnál talán többet mond az, hogy ez az egyetlen hőerőmű állítja elő hazánkban a villanyenergia 10 százalékát. Az építkezés során természetesen voltak nehézségek. Elég megemlítenünk, hogy változtatni kellett a terveket, hiszen eredetileg azzal számoltak, hogy a hőerőmű tüzelőanyaga a szén lesz, de később a szovjet kőolaj lett. A nehézségekkel az építők megbirkóztak s az aktíva- értekezleten számos dolgozónak átadott kitüntetések éppen azt nyugtázták, hogy ez a hárommilliárd korona értékű építkezés viszonylag gyorsan elkészült. (gáiyf Lehet huszonhat vagonnal több? Borongós szürke az ég, gyengén szemerkél az eső. A hideg és meglehetősen erős szél átsuhan a melegágyak üvegteteje felett, majd beleütközik a fóliasátrakba. Az erősen kifeszített fólialepedő ellenáll a szélnek, csak enyhén hullámzik. Más a helyzet azzal a fóliával, amelyet csak most helyeznek rá a vasbordákra. A fóliát húzó asszonyoknak bizony alaposan meg kell markolniuk a hatalmas lepedő széleit, ha nem akarják, hogy a szél elkapja és zászló gyanánt ineglebegtes se a magasban. — Nem lenne tanácsosabb holnapra hagyni? — indítványozom, mint kívül álló szemlélő a fóliát markoló asszonyoknak. — Ezt már befejezzük — feleli a csoport „főhúzója“, aki az egyre hosszabbodó fóliasátor tetejét feszíti. — Csak négy sátor van hátra, nem érdemes holnapra hagyni, és a salátát is ideje már szétpalántázni. Közben a hatalmas fólialepedő teljes egészében a vasbordákra került. Először hosszában, majd szélességében jól megfeszítették, nehezékül pedig földet hánytak az aljára. A csoport két tagja közben felszerelte az ajtót, és talán fél óra sem telt bele, már állt az újabb sátor. Az elkészült fólia alagútban már elfogadhatóbb volt az idő. Nem lehetett érezni a kinti szelet, és a levegő is kellemesen enyhe volt. A földet kapáló és gereblyéző asszonyok- némelyike még a fejkendőjét is levetette. — Itt már valóban kellemesebb a munka — értettek egyet a véleményemmel —, de a föld azért hideg és a lábunk bizony fázik. Két-három nap beletelik, míg a föld is felmelegszik, és bepalántázhatjuk salátával. A kinti hideg és a benti melegebb levegő következtében a nedvesség lecsapódott, és a fólialap belsejében hatalmas víz- cseppek keletkeztek. A legkövérebbek a földre hulltak. Az egész a nyári zivatart megelőző másodpercekre emlékeztetett, mikor hatalmas és ritka cseppekben kezd esni az eső. — Itt bizony esik, főleg ha könyökünkkel véletlenül meglökjük a sátor oldalát — kaptam a magyarázatot, szemléltetéssel egybekötve, mivel egy „véletlen“ bökés után pillanatokig valóságos záport éreztem a nyakamban. A kertészet szíve a palántanevelő telep. Asszonyok, lányok hajladoznak a melegágyak fölött. Gyomlálják, pikí- rozzák a fiatal palántákat, ki guggolva, ki térdelve, vagy ülve. Nehéz és fontos munka az övéké. Nekik kell biztosítani, hogy a fóliával befedett fél hektárnyi rész, majd a szabadtéri kertészet számára megfelelő mennyiségű és minőségű palánta álljon rendelkezésre. Ez nem kis feladat, hiszen a tervek szerint az idén 10—10 hektáron fognak paprikát, illetve paradicsomot termeszteni, további 20 hektáron pedig salátauborkát, sárgarépát, petrezselymet és hagymát. — Az idén különösen nagy gondot fordítottunk a palánta- nevelésre, hiszen mint mondani szokás, „A jó kezdet már fél siker“, és a kertészetben a jó kezdethez megfelelő palánta mindenképpen hozzá tartozik — mondja Marcso Barnabás kertész. — A tervek szerint 86 vagon zöldséget kell megtermesztenünk, de az itt dolgozó kollektíva vállalta, hogy hazánk felszabadulása harmincadik évfordulójának tiszteletére ugyanakkora területen 26 vagonnal több zöldséget fog termelni. Nagy feladat az igaz, de szilárd elhatározásunk, hogy maradéktalanul teljesítjük. Rövid szünetet tartott, elgondolkodott, majd folytatta. — Jobban, korszerűbben és olcsóbban fogunk termelni. Szövetkezetünk vezetőségétől inesz- szemenő támogatást kapunk. Annál inkább, mivel olyat csinálunk, aminek eredményeként kétszeresen többet teszünk az asztalra. Több zöldséget a lakosság, és több pénzt a szövetkezet asztalára, hisz*i a 26 vagon zöldség értéke mintegy 600 000 korona lesz. Több új gépet kapott a kertészet, tudományos alapon használjuk fel a tápanyagokat és a vegyszereket. A kertészetnek legalább a felén kétszer fogunk termeszteni, egy korai és egy késői zöldségfélét. A gondosabb és pontosabb vetéssel, elsősorban a sárgarépánál és a petrezselyemnél nagyobb hektárhozamokat érünk el. Még többet is mondana, de mennie kell, Brnóba utazik, fiát akarja meglátogatni, és a vonat nem vár. így birodalmát már helyettesének, Láng Mar- qitnak kíséretében nézzük végig— Hat éve vezeti a kertészetet, de ő egész életében kertész volt. Harminc éve dolgozik a szakmában, tudja, hogy mit csinál — mondja a fiatal segédkertész, aki négy éve fejezte be a szakiskolát, és látni, hogy becsüli mesterét. Közben megérkeztünk az üvegházba, ahol a kellemes melegben cserepekbe kiültetett sok-sok ezer paprikapalánta „fogadott“. Itt lesz otthonuk egészen addig, míg a fóliasátrakból ki nem kerül a retek és a saláta. A fóliasátrak alatt ugyanis a salátasorok közé retket is ültettek. A sátrak egy részét fűteni is tudják. Ezzel nagyobb a ráfordítás, tehát a helyet és a meleget is maximálisan kell hasznosítani. A szabadtéri rész egyelőre még üres, ott nincs sok látnivaló. Benézünk még a szociális épületbe, ahol ebédlő, öltözők és zuhanyozók állnak a kertészet dolgozóinak rendelkezésére. Nagy a „felfordulás“, festik, szépítik a termeket. A szemle mindössze pár percig tart, többre nincs idő. A Ze- lenina dolgozói jöttek, sárgarépát, petrezselymet visznek, le kell mázsálni az árut. A termés persze még a tavalyi, de rövidesen már az ideit vihetik, előbb a retket, majd a salátát és fokozatosan a többit. Lesz áru, termék bőven, hiszen a Rimavské Janovce-i (Jánoki) Egységes Földművesszövetkezet e negyvenhektáros kertészetében az idén mintegy 2 600 000 korona értékű zöldséget fognak termeszteni. EGRI FERENC A SZOVJETUNIÓ CEMENTEXPORTJA A világ legnagyobb cement- termelője és exportőre a Szovjetunió. Az elmúlt évben az exportált cement mennyisége 20 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Termékét számos ország vásárolja: Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Jugoszlávia, Líbia, Tunézia, Algéria, Guinea, Málta, Olaszország és Brazília. A szovjet cement eljut Szomáliába, Kuvaitba, Nepálba, Bangladesbe, Sierra Leoneba, Irakba stb. is. A Raznoexport külkereskedelmi vállalat a szovjet cement kizárólagos forgalmazója. Többféle cementet exportál: port- landit, angol standard szerintit, fehéret, agyagosat és szulfáttartalmút. Az első két fajta alkotja a kivitel zömét. A kivitelre gyártott cement legjelentősebb termelői: a no- yorosszijszki cemcntkombinát, a szerbjakovszki, a bjelgorodi, a nyikolajevi és a szpasszki gyárak. A TIZEDIK MAGYAR HÁZGYÁR A hatvanas évektől kezdve Magyarországon is sorozatban épülnek a házgyárak. Túlnyomórészt szovjet gépek és berendezések felhasználásával ebben az évben már a tizedik objektum kezdi meg az üzemelést. A négy budapesti, a győri, a miskolci, a szegedi, a debreceni és a veszprémi gyár után a tizedik telepítésére Kecskeméten került sor. Az 550 millió forintos beruházás 1965-ben kezdődött. A terveket az Iparterv, a technológiát a szovjet partnerekkel együttműködve az Építéstudományi Intézet dolgozta ki. A kivitelezést a Bács-megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. A tervek szerint 1975 második felében 200—250 lakást gyártanak. Az 1976-os évben 1800 lakás elkészítését tervezik. A felfutás 1977-re várható, a teljes kapacitás évente 2500 lakást jelent. Előreláthatólag tíz különböző alapterületű lakás szerepel majd a kecskeméti házgyár programjában. Szovjet vezérlési módszerekkel, automata mérlegekkel üzemel majd a betongyár, de a panelgyártó sor vontató berendezései, a betonbedolgozó gépek és a vasszerelő üzem minden gépe is szovjet gyártmányú. A szovjet partnerek összesen 10 millió rubel értékben szállítottak berendezéseket a kecskeméti házgyárhoz. A gyárban a technológiai szerelések szov- let szakemberek irányításával folynak. V. I VISSZATÉRÉS A BÖRCIPÖHÖZ Nagy látogatottság jellemezte a nemrég lezajlott 32. osztrák cipőmintavásárt; a kiállítók szerint az érdeklődők száma több mint tavaly. Az érdekeltek Igen fontosnak tartják a minőségét, különösen a valódi bőr szerepe növekszik. A fogyasztók a kiváló minőségű műanyaggal szemLen még akkor is előnyben részesítik a bőrt, ha az csak átlagos. A legutóbb bevezetett megjelölés! kötelezettség is hozzájárul a szintetikus anyagból készült cipők arányának csökkenéséhez. A FRANCIA KÜLKERESKEDELEM HÍREI Norbert Ségard francia külkereskedelmi miniszter kijelentette, hogy Franciaország minél sokrétűbbé akarja tenni kereskedelmét és fokozni kívánja a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal is. Ezzel kapcsolatban rámutatott annak nagy jelentőségére, hogy az elmúlt öt évben sikerült megkétszerezni az árucsere-forgalmat Franciaország és a Szovjetunió között. A külkereskedelem fejlesztésénél különösen nagy súlyt helyeznek a beruházási javak exportjára. A francia fizetési mérleg deficitje 1974-ben húszmilliárd frank volt és 1975 végére előreláthatóan eléri a 30 milliár- dot, a külkereskedelmi mérleg deficitje azonban a tavalyi 17 milliárdról valószínűleg 10 milliárdra fog csökkenni. MŰTRÁGYA- FELHASZNÁLÁS 1973/74-BEN A világ műtrágya-felhasználása az 1973/74-es idényben becslések szerint 7,5 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Az előző hat év folyamán az évi növekedést ráta 7 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal növekedett a kevert műtrágyák felhasználása, s így részarányuk 37,1 százalékra emelkedett. A nitrogénműtrágya felhasználása 1973/74-ben 38,7 millió tonna volt; a felhasználás növekedési üteme az elmúlt évek folyamán átlag 8 százalékot ért el. A legnagyobb termelő országban, az USA-ban 3,9 százalékkal nőtt a termelés, míg az átlagosnál nagyobb mértékű termelésemelkedés mutatkozott a Szovjetunióban (8.3%), Japánban (11,7%), Franciaországban (8,7%) és Lengyelországban (18,9 %].
