Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-29 / 100. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN ]. I.: Az 1955/50 sz. rendelet alapján a hnb felülvizsgálhatja, lio°,y a mezőgazdasági területet annak tulajdonosa vagy használója korszerűen és a közérdeknek megfelelően műveli e mag, ellenkező esetben rendszerint 6 évre, esetleg hosszabb időre a kérdéses területre ingyenes kényszerbérletet rendelhet elsősorban a szocialista nagyüzem javára (csak kivételesen magánszemély részére). Továbbá fennforog annak a lehetősége is, hogy az 1956/47. sz. rendelet értelmében a tagosításnál igénybe veszik a kérdéses mezőgazdasági területet — elvben-kérelemre azonos nagyságú és minőségű pótföld póthasználatba való kiutalása ellenében. D. G.: írásban sürgesse meg az ügyet intéző megbízott ügyvédjét. Főként tisztázzák, milyen hiányzó iratról van szó. S. B., Galanta: Az 1964/45. sz. hirdetmény a polgári törvény- könyv végrehajtási hirdetménye (melléklete tartalmazza azokat a kisebb javításoknak felsorolását, amelyeket a javítás ösz- szegére való tekintet nélkül a lakó köteles viseilni). A zsalukat és rolettákat illetően ennek értelmében a lakó a következő kisjavítások költségét köteles a sajátjából viselni: a felhúzó szerkezet javítását és esetleges cseréjét, a feltekerhető (eszlin- geni) fazsalú javítási költségeit (cseréjét azonban már a házkezelő vállalat lenne köteles viselni), a kitámasztó szerkezet javítását, a zsalu falemezeinek és pléhkapcsainak összekapcsolásával kapcsolatos költségeket, a vasrácsok záró és rúgó szerkezete javítási költségeit. Egyébként minden olyan javítást, amelynek összege nem haladja meg az 50 koronát, a lakó köteles viselni. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Hrigádus jeligére: Méltán nehezményezi, hogy a vállalat vezetője, aki Önt egyébként jó munkájáért megbecsüli, ismételten csupán csak meghatározott időre (mint brigádmunkaerőt) alkalmazza és a megüresedett helyekre nem Önt, hanem másokat vesz fel határozatlan időre Az indoklás, hogy mint fiatalasszony terhes lehet, vagy férjét követheti más lakóhelyre, nem elég meggyőző és előtétben van a nők és anyák fokozott védelmével, Ajánljuk, hogy panaszával forduljon a vállalat szakszervezeti üzemi bizottságához, amelynek joga van az ilyen ügyekben álláspontját a vállalat vezetőjének tolmácsolni. Feltételezzük, hogy az üzemi bizottság az ön javára fog közbenjárni. K. L.: Mint 70 évnél idősebb nyugdíjas a nyugdíja önkéntes emelésének veszélyeztetése nélkül dolgozhat akár tartós, akár rövid ideig tartó munkaviszonyban. A 70 évnél fiatalabb nyugdíjasok esetében, akik alacsony nyugdíját szociális körülményeik alapján önkéntesen emelték (az egyedül élő nyugdíjasok esetében 550, a házastársak, több eltartott személy esetében havi 900 korona összegig) az önkéntes emelés veszélyeztetése nélkül évente egyenként 60 munkanapot dolgozhatnak. (Lásd az 1964/101, ill. az 1972/5. sz. törvény 18. §-ának rendelkezéseit). NYUGDÍJÜGYBEN , .Elfáradtam“ jeligére: Most 50 éves, özvegy, öt gyermeke született, közülük egy másféléves korában meghalt, munka- viszonyban eddig 23 ledolgozott évet szerzett. Férje után 384 korona özvegyi járadékot és legki ebb, most 16 éves fiára — mivel még tanul — 200 korona árvajáradékot kap. Kérdi, hány éves korában mehet öregségi nyugdíjba, és ha már öregségi nyugdíját megállapítják, milyen mértékben fogják folyósítani özvegyi járadékát. A nyugdíjtörvény értelmében az 53 életéve betöltésével teljesíti a korhatár feltételét, mivel öt gyermeket nevelt fel. A törvénymagyarázatok szerint a i,/ermek felnevelésének feltételét teljes mértékben teljesíti az olyan anya, aki gyermekéről túlnyomóan személyesen gondoskodott (tehát nem lenne elegendő csupán tartásdíj vagy eltartás fizetése) a gyermek iskolaköteles koráig. Ha a gyermek hat hónapnál korábban halt volna meg, nem lehetne a felneveléséről való gondoskodást a kedvezőbb nyugdíj korhatár megállapításánál figyelembe venni. Mivel az ön esetében az öt gyermeke közül az egyik másfél éves korában halt meg, úgy kell önre tekinteni, hogy öt gyermeket nevelt fel és így már az 53. életéve betöltésével teljesíti az öregségi nyugdíj feltételét, mivel egyébként teljesíti a 25 ledolgozott, illetve beszámítható év feltételét, ebbe beleszámítódik majd a 11 év pótidő is, amikor az egymást fedő évek kizárásával öt gyermekéről azok hároméves koráig gondoskodott. A nyugdíj további feltétele, hogy az 53. életéve betöltésekor még munkaviszonyban lesz, illetve nem hagyta két évvel korábban abba a munkát. Az öregségi nyugdíját az 53. életéve betöltése előtt (az utolsó megkezdett év nem számít az átlagba) 5 vagy 10 év bruttó átlagából fogják majd megállapítani aszerint, amelyik kedvezőbb lesz az ön számára. Feltételezhető, hogy öregségi nyugdíja lényegesen magasabb lesz, mint a mostani özvegyi járadéka. Az 1964/101 sz. nyugdíjtörvény nyugdíj-halmazairól szóló 56. paragrafusa 2. bekezdése értelmében attól az időponttól kezdve, hogy igényt szerez az öregségi nyugdíjra, a magasabbik, tehát az öregségi nyugdíját teljes összegben és a most folyósított özvegyi járadé kát fele összegben — már mint egyesített nyugdíjat fogják majd folyósítani. Amíg legkisebb fia még tanul (de legfeljebb 26 éves koráig) tovább fogja kapni az árvajáradékot. Megjegyezzük, hogy mint dolgozó özvegyi járadékost a munkaviszony idejére az 1968/95. sz. hirdetmény 2. § 2. bek. d) pontja értelmében a munkaadó vállalata KNP bizottságával szemben megilleti a havi 90 korona összegű családi pótlék is. (Ha ezt eddig nem folyósították, legfeljebb egy évre visszamenően és addig míg fia tanul, igényelheti; ha ebben a kérdésben nehézségei lennének, forduljon kérelmével az Okresná správa nemocenského poistenia, Galanta hivatalához], T-. F. J. TÖREKVESEK AZ AUTÓ TÖKÉLETESÍTÉSÉRE A statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy a legfőbb balesetokozó továbbra is az autó, különösen a nagy autóparkkal rendelkező országokban. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokban évek óta különféle pályázatokat irmuk ki a biztonságos autó megteremtésére, s szinte minden nagyobb gyár bemutatott egy-egy modellt. Tovább azonban nem nagyon jutottak, mivel ezek a biztonságos kocsik olyan sokba kerülnek, hogy nehezen lehet eladni őket. Igaz. a különböző országokban különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be, s ezekhez az üzemek kénytelenek alkalmazikodni, és ennek következtében az utóbbi években van is valami javulás. A biztonságos, a „tökéletes" autótól azonban még távol vagyunk. Cikkünkben most néhány olyan kísérletet szeretnénk ismertetni, amelyek európai gyárakban folynak, s amelyek sikere valóban lépést jelenthetne előre. A kérdés csak az, hogy mikor... A Dalmler—Benz 300 ezer márkát költ arra, hogy megszerkesszen egy ködlámpát, amely a legsűrűbb „mosókonyhai“ atmoszférában is kellőképpen világít. A lámpát a polarizált fény elve alapján akarják megkonstruálni, mert az Tlyen fény képes arra, hogy a ködcseppsk visszaverő hatását mintegy megkerülje (a fényképészetben már régóta alkalmazzák a polarizált — sarkított — fényt). Van azonban egy szigorú kikötés: az új ködlámpának nem szabad lényegesen drágábbnak lennie, mint a régieknek. Egy másik kutatási megrendelés égy fékkomputer megszerkesztését kívánja a Mercedes mérnökeitől. Ez a berendezés arra szolgál, hogy megakadályozza a fékek blokkolását. Az alapvető probléma itt már meg van oldva, mert már gyártanak is ilyen „amtiblokk“ berendezéseket, ezek azonban olyan drágák, hogy senki sem tudja megfizetni őket. Egy követési távolságot jelző, azaz figyelmeztető készülék prototípusa már ki is állta az első próbákat. Ez olyképp működik, hogy az autóban elhelyezett mikrohullámos berendezés radarsugarakat bocsát ki, amelyek a legrosszabb látási viszonyok között is észlelik a jármű útjába eső összes akadályt. Ha az autó bizonyos távolságra megközelítette az akadályt, a készülék riadójelzést ad. A kutatók jelenleg arra törekszenek, hogy a készülék működését automatikus kapcsolatba hozzák a kocsi sebességével és az úttest sajátosságaival. Különös súlyt fektetnek arra, hogy az autók benzinfogyasztása és kipufogógázának méregtar- talma csökkenjen. A kaiserslauterni egyetem tudósai most a motorban folyó égési folyamatokat tanulmányozzák, a stuttgarti egyetemen pedig a gyertyáik kisülésének pontos megfigyelésével foglalkoznak, hogy valamiképp lehetővé tegyék a benzin tökéletesebb elégését a motoi-ban. A benzin-levegő elegy eszményi összetételének kutatásával egyszerre több intézet és vállalat is foglalkozik. Folynak olyan kísérletek is, amelyek során ultrahanggal próbálják meg a benzint leheletfinom köddé permetezni. Még érdekesebi) kísérletek folynak egy hibrid hajtóművel, amely voltaképpen két motorból áll: egy elektromosból a városi forgalomban való használatra (olt kell különösképpen ügyelni a levegő tisztántartására), és egy közönséges robbanómotorból az országúti közlekedésre. Üj üzemanyagokat is kutatnak. Például múlt év szeptemberében 17 cég és intézet nyújtotta be közösen készített tanulmányát arról, hogy miképpen lehet kőolaj nélkül is motorhajtóanyagot előállítani. A tanulmányban elsősorban me- tilalkoholról és hidrogénről van szó, mint új energiaforrásokról. A szerzőknek javaslatokat kell kidolgozniuk arra, hogy miként lehet ax új üzemanyagokat előállítani és szállítani. Paradicsomi állapotok teremtésével kecsegtet az az elképzelés, amely szerint egy automata berendezés gondoskodik autópályákon és országutakon a torlódás megelőzéséről. Eszerint útmenti detektorok mérnék állandóan a forgalom sűrűségét, és jelentenék észleleteiket egy számítógépnek. A komputer azután az összes befutott információk alapján kiszámítaná egy egész autópálya-hálózat forgalmának várható alakulását. Ennek alapján pedig automatikusan vezérelt közlekedési táblák terelnék a forgalmat a torlódásmentes útvonalakra. Tervek tehát már vannak, kísérletek is, sőt egy-egy esetben már a prototípusokig is eljutottak. Csak az a kérdés, hogy mikor lesz valóba« a prototípusból a tömegközlekedésben is használt típus. SZABÁLYOZÁS AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN Hurm noBzer fiatal tüntetett április 19-éji Dortnuindban (NSZK) ö nagyméretű munkanélküliség ellen. (Felvétel: Telefoto — CSTK — ZB) Az élet fenntartásának egyik legjellegzetesebb lénye az életfolyamatok „üzemi jellemzőinek“ igen pontos állandó értéken tartása, miközben a külső körülmények tág határok között változnak. Ez a zavarelhárító mechanizmus lényegét illetően nagyon hasonló módon érvényesül minden egyedekből felépített kollektívában, akár az egyénekből szövetkezett társadalmat, akár a sej tek milliárd jattból egységes organizmussá szerveződött élőlényt tekintjük. És amikor a kollektíva elérkezett teljesítőképességének határáig és tovább már nem tudja a környezet állandóságát biztosítani, akkor működésije lép az egység, a sejt vagy az egyén saját szabályozása. A szabályozásról itt a szó szoros értelmében beszélünk, amint azt a technikában használni szoktuk: záirt hatáslánc a szabályozott jellemző fenntartása érdekében. Visszacsatolás A zárt hatáslánc úgy jön létre, hogy a szabályozott folyamatból az energia egy kis részét visszavezetik,- és az az alapjellel összehasonlítva alakítja ki a vezérlő jelet, amely a szabályozott folyamat menetét meghatározza. A visszavezetett energiának nem a mennyisége a mértékadó, hanem az információtartalma, vagyis az érzékelő jelet továbbít a zárt hurokban. A visszacsatolás és a zárt hatáslá’ic a biológiában mintegy negyven éve ismeretes; először a motorikus rendszer és a gerincvelő között ismerték fel. Az egész szemléletmód általános elméleti megalapozását N. Wiener kibernetikájában kapta meg, aki széles alapon vont párhuzamot a biológiában, a társadalomban és a technikában zárt hatásláncok formájában létrejött szerveződés tényei között. Hozhat-e az új szemlélet új eredményeket a biológiában? Vagy csak új tömlőbe öntjük ál az óbort? Az irányítástechnika valósággal új fogalomvilágot alakított ki az utóbbi két-három évtizedben, és nagyon szilárd elméleti alapokon épül fel. Űj, korábban nem ismert összefüggéseket és törvényszerűségeket fedezett fel: módszereket fejlesztett ki visszacsatolt rendszerek kvantitatív elemzésére. A biológia egyik korszerű irányzatát képviselő reflextan ebből a szemszögből nézve nem más, mint „felhasított szabályozási kör“. A nyitott hatáslánchoz képest, amivel a reflextan dolgozott, a zárt szabályozás jelentős haladást jelent. A reflextan nem vette például figyelembe, hogy az ingeir által kiváltott izommozgás visszahat magára az ingerre, ami az egész jelenség további folyamatára lényeges befolyással van. A visszacsatolás nemcsak idegi úton mehet végbe, hanem hormonális közvetítéssel is, mindenesetre az utóbbi módon nagyobb időállandókkal. Közvetlen szabályozós Az élő szervezet értéktartó szabályozó rendszerében éppen úgy megtaláljuk az érzékelést és a negatív visszacsatolást, mint a műszaki szabályozásban. A szabályozott jellemző, amelyet a szabályozás állandó értéken igyekszik tartani, sokféle lehet: hőmérséklet, átlagos vérnyomás, szénsavnyomás, hidrogénion koncéntrá- ció, a testnedvek ozmózikus nyomása, vércukor- szint és így tovább. A biológiai szabályozó érzékelője a receptor, amely az afferens ideg révén vagy hormonális úton értesül a szabályozott jellemző értékéről, és vagy közvetlenül, vagy erősítő közbeiktatásával úgy avatkozik be az élettani folyamatban, hogy az a környezeti zavaró befolyások ellenére fenntartsa a kritikus jelemző kívánt értékét. Az idegközpontok tevékenységére jellemző az ingerlés és gátlás váltakozó játéka, amely végül is az egyensúlyt létrehozza. A szervezet az esetek többségében erősítőved dolgozik; az afferens idegpályán végigfutó gyenge jel általában nem elegendő arra, hogy az élettani folyamatba közvetlenül beavatkozzék. Találunk azonban példát a közvetlen szabályozásra is. Ilyen például az egyik legelemibb életfolyamat, a sejtosztódás. A szervezetben érzékelő gyanánt működhet minden olyan hely, amely az állapotváltozásra érzékeny. Ezek közül kétségkívül a legérzékenyebb, a locus minoris resistentiae veszi észre legelőször a bajt, és célszerűen ez ad jelzést a beavatkozásra. A sejtmag például mint érzékelő és egyben mint végrehajtó elem is megteszi az ellenintézkedést, végrehajtja a sejt osztódását ezzel ismét lerövidíti a diffúziós utat, megnő* véli a sejt viszonylagos felületét, és felszámolja a táplálékfelvételben mutatkozó ínséges állapotot. Másik példa a közvetlen szabályozásra a dolgozó izom. A munkavégzéskor megjelenő savas hatású termékek kitágítják a hajszálereket, dúsul a vérellátás, és ezzel oxigén jut az idegszövetbe. Ez csökkenti a savak mennyiségét, még végül valahol beáll az új egyensúly. Biológiai erősítők Kisebb az eltérés, ha a szabályozás közvetett* ha az érzékelés és a végrehajtás közé erősítő is van biktatva. Tipikus példa erre a vérnyomásszabályozás. Az érfalban elhelyezkedő nyomás érzékeny jelzőkészülék, a receptorok az érben uralkodó nyomás szintjét közlik az érmozgató központokkal. Innen megy az információtól függő parancs az érfal sima izomrostjaihoz. A va- zomotorikus idegingerület rendkívül csekély energiája elegendő ahhoz, hogy az izom működését a vérnyomás-szabályozás által megkívánt irányban kiváltsa. Az erősítést az izomban szabaddá váló mechanikai energia és idegen végigfutó jelenenergia viszonyaként állapíthatjuk meg, és ez csak tíznek a magasabb hatványaival fejezhető ki. A biológiai erősítő erősítést tényezője tehát rendkívül nagy. Nem mondhatjuk, hogy az élő szervezet szabályozási tevékenysége minden részletében tisztázott kérdés. Végül is itt nem egymástól független rendszerekkel állunk szemben, hanem egyetlen bonyolult, sokszorosan hurkolt rendszerrel. Hol történik a szervezetben az alapjelek tervszerű összehangolása? Talán a középagy vegetatív központjaiban, ahol több szabályozókör fut össze térben is közel egymáshoz. (dj]
