Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-29 / 100. szám, kedd

Világ proletárját, egyesüljetek! tSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. április 29. KEDD BRATISLAVA <§> xxviti. Évfolyam 100. szám • ' Ara 50 fillér Három évtized Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója kiváló alkálim» arra, hogy társadalmunk valamennyi területén számvetést vé­gezzünk, s jogos büszkeséggel emeljük ki az eltelt három évtized eredményeit. A nagy jelentőségű társadalmi, gazdasá gi átalakulások méltatásán kívül nem feledkezhetünk meg a kultúra és a művelődés szakaszán elért sikereinkről sem, hiszen csak az alap és a felépítmény közötti dialektikus köl­csönhatásról szóló marxi—lenini tétel alkalmazásával rajzol­hatunk reális és mindent átfogó képet fejlett szocialista tár­sadalmunk építéséről. A felszabadulást követő években, amikor szocialista társa­dalmunk alapjait raktuk le, a kultúra és művelődés szakaszán is alapvető változásokat eszközöltünk. A Lenin által megfo­galmazott szocialista kulturális forradalom szellemében a negyvenes évek végén, valamint az ötvenes esztendők elején állami irányítás alá vontuk a kulturális intézményeket, s a már meglevőkön kívül újakat hoztunk létra. Ez nem csupán adminisztratív intézkedés volt, hiszen ezekkel az alapvető jelentőségű határozatokkal megteremtettük a szocialista kul­túra és a művelődés politikai, szervezési és anyagi feltéte­leit. Államunk évente milliárdokkal támogatja kulturális in­tézményeink működését. Beszédes adatok, kimutatások soka­ságát írhalnánk le erről a nagyméretű átalakulásról, amelye­kei más felmérő és értékelő jellegű írások közölnek is. Egyik legfontosabb célul kultúránk demokratizálását tűztük ki, s minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy e téren valóban kimagasló eredményeket értünk el. Az olvasás, a színház- és mozilátogatás, valamint más kulturális rendezvények megte­kintése egyre több embernek vált szinte mindennapi szükség­letévé. Az ingyenes oktatás, valamint a különböző fokú isko­lák hálózatának fokozatos kiépítése eredményeképpen társa­dalmunk egyik fontos jellemzője a rendszeres művelődés. Üjra számokkal lehetne igazolni, hogy az eltelt évek során hány szakmunkás, mérnök, orvos, pedagógus és más dolgozó került ki az iskolák padjaiból. Szocialista kultúránk fejlődésének egyik jelentős állomása volt az 1953. július 1-én megalakult Népművelési Központ, amely elsősorban a kulturális szervezetekkel együttműködve úttörő jellegű munkát végzett. Ez az intézmény — később Népművelési Intézet néven — nem kis érdemeket szerzett abban, hogy a szövetkezetesítés, s a nagyüzemi mezőgazdasági termelés eredményeképpen gyökeresen megváltozott arculatú talvainkban fokozatosan átalakult — ha nem is problémák, ideiglenes megtorpanások nélkül - az ott élő emberek élet­módja és életszemlélete. Falvainkban éppen a jó eredményeket elérő iöldművesszövetkezeteink hathatós anyagi támogatásával sok helyen új kultúrházak, szövetkezeti klubok épültek, ahol korszerű körülmények között művelődhetnek és Szórakozhat­nak az emberek. Ugyancsak fontos változások tanúi lehettünk művészeti éle­tünkben is. Legjobb íróink, festőink, zeneszerzőink új alkotá­sunkban azokat a haladó hagyományokat fejlesztették tovább, amelyeket szocialista művészetünk úttörői — S. K. Neumann, L. Novomesky, E. Urx és mások — teremtettek hazánkban. 1948 februárját követően pártunk lenini nemzetiségi politi­kája szellemében fokozatosan megteremtették a feltételeket csehszlovákiai magyar oktatásügyünk, s kulturális életünk megszervezéséhez és eredményes munkájához. A megalakult magyar tannyelvű iskolák, a CSEMADOK, a Magyar Területi Színház, továbbá a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, s más intézmények munkájának eredményeképpen hazánk ma­gyar nemzetiségi polgárai ainyanyelvükön művelődhettek és szórakozhattak, s ezáltal is teljes jogú állampolgárokká válltaik. Természetesen túloznánk, ha az eltelt három évtized kap­csán csak az eredményekről beszélnénk, s megfeledkeznénk a múltban elkövetett hibákról, s a jelenlegi problémákról. Ma már tudatosítjuk azokat a tévedéseinket, melyek miatt első­sorban művészeti életünkben az ötvenes évek elején különbö­ző vulgarizáló nézetek is érvényesültek. S okultunk a közel­múlt eseményeiből is, amikpr a kultúra és a művészet a szocialistaellenes erők egyik gyülekezőhelyévé vált. Társadal­munk konszolidációjával párhuzamosan fokozatosan helyre­állítottuk szocialista kultúránk lenini normáit, pártunk kultúr­politikája újra iránytűvé vált, s az állami irányítás is egyre gyümölcsözőbben érvényesült kulturális életünkben. A tudományos-technikai forradalom korában egyik kulcs- fontosságú kérdés a permanens művelődés megszervezése. Hasonlóan jelentős feladat a szabad idő megfelelő kihasz­nálásának intézményes biztosítása. E téren kulturális intézmé­nyeinknek az eddiginél sokkal többet kell tenniük. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy korszerű kulturális létesítmé­nyeink vannak. Ezeket ki is kell használnunk, méghozzá úgy, hogy megfelelő formában aktivizáljuk azokat az embereket, akik esetleg csak passzív részesei kulturális vívmányainknak. Nem kendőzzük el problémáinkat, tudatosítjuk fogyatékos­ságainkat, de látjuk azt is, hogy ezek eltörpülnek szocialista kultúránk három évtizedes fejlődése, eredményei mellett. Társadalmi életünk más területeihez hasonlóan szocialista kultúránkra is egyre igényesebb feladatok várnak. Eddigi eredményeink alapján bízvást mondhatjuk, hogy képesek va­gyunk e feladatokat Is sikeresen megoldani. A LEGSZEBB KÖSZÖNTŐ JÖ MUNKAEREDMÉNYEKKEL ÜDVÖZLIK MÄJUS ELSEJÉT munkaeredményekkel kö­szöntik az idei május 1-ét a bratislavaí Slovnaft nemzeti vállalat dolgozói. Az év első három hónapjában terven felül 47 millió korona értékű árut gyártottak, és a további előírt feladatokat is teljesítették. így például a kiviteli feladatokat — mind a szocialista, mind a kapitalista államokba — ösz- szesen 13,7 százalékkal túltel­jesítették Ezek a jó eredmények meg­teremtik a feltételeket a terv­időszak utolsó éve igényes fe­ladatainak teljesítésére. A múlt évhez viszonyítva 1,4 százalék­kal több kőolajat kell feldol­gozni és a bruttó termelés ér­téke 250 millió koronával na­gyobb. Emellett az anyagi költ­ségeket a tervek szerint minden egy korona teljesítményre szá­mítva 2 fillérrel kell csökken­teniük. A jól végzett munka tudatá­val menetelhetnek a május el­sejei felvonuláson a bratisla­vai Matador nemzeti vállalat dolgozói is. A bruttó termelési tervet több mint 105 százalék­ra teljesítették és kb. ugyan­ilyen eredményt értek el a bel­földi piac dotálásában is. Kivi­teli feladataikat több mint 120 százalékra teljesítették. A jó eredményeket minde­nekelőtt annak köszönhetik, hogy következetesen teljesítik legfelsőbb pártszerveink no­vemberi és januári üléseinek határozatait. A trebiSovi Mezőgazdasági Felvásárló és Anyagellátó Vál­lalat dolgozót az év elejétől nemcsak a tervezett feladato­kat teljesítik eredményesen, ha­nem a hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeket is. Ezek teljesítésével kb. 628 000 koro­na értéket nyernek. A Dunajská Streda-i (duna­szerdahelyi) járásban az idén a május elsejét a járási szék­helyen, Samorínban (Somorján) A TOS vállalat galántai fióküzemében a komplex szocialista ra­cionalizálási terv összeállítása során az anyagtakjarékosságról sem feledkeztek meg. A marógépek elülső védőburkolatának gyártásához Vladimír Bilavskj? újító vas pléhlemezt ajánlott ex eddig használt alumínium lemezek helyett. Ilyen módon minden egyes marógépen 324 koronát takarítanak meg. Felvételünkön: Kertész Jenő az új védőburkolatokat szereli. (Felvétel: J. Lofaj — CSTKJ ős Calovón (Nagymegyeren) ünnepük. Az ünnepélyeken több mint 10 000 mezőgazdasági dol­gozó vesz részt. Ezek közül az efsz-ek és az állami gazdasá­gok közel 7200 tagja kapcsoló­dott be a szocialista munka­versenybe. A járás mezőgazdasági dol­gozói a felszabadulás 30. év­fordulójának tiszteletére 33 mil­lió 547 ezer korona értékű kö­telezettséget vállaltak. A köte­lezettségvállalások elsődleges célja a termelési tervmutatók túlteljesítése, a költségek csök­kentése, valamint az élet- és a munkakörnyezet szépítése. A tervek szerint szemes termék­ből 10 318 tonnával, cukorré­pából 7597 tonnával és tejből 1 millió 180 ezer literrel tel­jesítik túl az állami tervet. A Bánovce nad Bebravou-i Tatra üzem az első negyedév­ben terven felül 55 teherautót KLEMENT GOTTWALD ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGET A prágai váqban tegnap a CSKP és az állam vezető képviselői átnyújtották a Klement Gottwald Érdemrendet a Csehszlovák Szo­cialista Ifjúsági Szövetség képviselőinek. A majjias kitüntetést ha­zánk szovjet hadsereg álali felszabadítása 30. évfordulójának al­kalmából a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének javaslatára a köztársasság elnöke adományozna a Csehszlovák Ifjúsági Szer­vezetnek. ORSZÁGOS KONFERENCIA A VARSÓI SZERZŐDÉS 20. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL exportált a szocialista orszá- gokba. A termelési feladatokat — tiszta forgalmi értékben — 3,8 millió koronával, az érté­kesítési feladatokat 2,7 millió koronával, a kiviteli feladato­kat pedig 12,7 millió koronával túlteljesítik. A beruházási ter­vet az első negyedévben 111 százalékra teljesítették. Ez alatt az idő alatt a komplex szocialista racionalizáció fela­datainak megvalósításával 650 ezer korona költségmegtakarí­tást értek el. A senicai Slovenský hodváb nemzeti vállalat dolgozói az első negyedévi bruttó termelési feladatokat 1,4 százalékkal túl­teljesítették, s a termelés ér­tékét — az előző esztendő azo­nos időszakához viszonyítva — 28 millió koronával növelték. Exporttervüket 4 millió koro­na értékben túlteljesítették, ed­dig 5 millió korona értékű nyersanyagot és elektromos energiát takarítottak meg. A Varsói Szerződés 20. évfor­dulója alkalmából tegnap Prá­gában országos konferenciát tartottak. Eugen Turzó, a CSKP KB tagja, a CSKP KB osztályve­zetője megnyitó beszédében egyebek között kijelentette: ,,A Varsói Szerződés megalapítása védelmi aktus volt, reagálás az imperializmus agresszív politi­kájára.“ A konferencián részt vettek a CSKP KB tagjai — Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter, Bohuslav Chnou- pek külügyminiszter és Václav Horáöek altábornagy, a cseh­szlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. Továbbá Mat- vej Tyimofejevics Nyikityin ve­zérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának képvise­lője, Vlagyimir Jefimovics Jer- makov altábornagy, a szovjet fegyveres erők Csehszlovákiá­ban állomásozó középső hadse- regcsoportja parancsnokának első helyettese, a szocialista országok nagykövetségeinek katonai és légügyi attaséi és a prágai diplomáciai testület más tagjai. Bohuslav Chnoupiek külügy­miniszter előadást tartott a Varsói Szerződésről, amely a szocialista országok egységé­nek, szövetségiének és barátsá­gának kifejezője, a világbéke, a biztonság és a haladás paj­zsa. Beszéde bevezető részében is­mertette a Varsói Szerződés megalakítását megelőző körül­ményeket. Amikor a NATO 1950-ben megalakult, a szocialista orszá­gok elítélték a katonai paktu­mok politikájáUj^s a Szovjet­unió vezetésWST'K néhányszor (Folytatás a 2. oldalonJ A 24 OLDALAS GAZDAG TARi ALMÁBÓL Eleven parázs — Szarka István írása Integráció a vegyiparban — Vámos Béla cikke Mérföldes lépések országunk villamosításában — Jaroslav Ka§par írása A partizán — Kardos Márta riportja Prométheusz tüze — Irány Prága A jövőnkért dolgozunk — Irta: Stefan Chochol pro­fesszor, az SZSZK oktatás^ ügyi minisztere Sokszemközt Rácz Olivérrel — Kövesdi János interjúja Első szerelem — Vlagyimir Bogomolov novel­lája . • Keletről jött a szabadság — Riportösszeállítás

Next

/
Thumbnails
Contents