Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-28 / 99. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN MILLIÓKAT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK Maga az esemény, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának ülése, az elmúlt hét második feléhez kötődik, de tartalmánál fog­va kommentálása az első helyre kívánkozik. Gustáv Husák elvtárs, pártunk főtit­kára az ülésen mondott be­szédében először is összegez­te azokat az eredményeket, amelyeket az ötéves tervidő­szak eddig eltelt négy eszten­dejében elértünk, mégpedig elsősorban azokon a területe­kén, amelyek közvetlenül ösz- szefüggnek a lakosság élet- színvonalának emelkedésével. Számtalan adatot, tényt so­rolt fel, amelyek kifejezően tanúskodnak arról, hogy ha­zánkban dinamikus ütemben építjük a szocializmust és ez kedvezően tükröződik az egész lakosság életének ala­kulásán. Csak néhány tényt említünk meg állításunk alá­támasztására. A népgazdaság­ban az átlagbér 1970 óta majdnem 300 koronával emel­kedett és 1974-ben már elérte a 2230 koronát. Nem lebe­csülendő körülmény, hogy ez idén például a munkásoknak teljes kétharmada havonta több mint 2000 koronát meg­keres, sőt egyötödük bére meghaladja a 3000 koronát. Persze vannak még háztartá­sok, családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem vi­szonylag alacsony, örvende­tes ellenben, hogy ezeknek száma is szüntelenül csökken. Jelenleg nem egész 8 száza­lékot tesz ki az olyan háztar­tások száma, amelyekben az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 600 koro­nát. Ezzel szemben a háztar­tások több mint 70 százaléká­ban még ebben az esztendő­ben az egy főre jutó tiszta jövedelem meghaladja az 1000 koronát. A lakásépítés terüle­tén is nagy lépést tettünk elő­re, amit mi sem bizonyít job­ban annál az adatnál, hogy ebben az ötéves tervben jó­val több mint félmillió lakás készült, illetve készül el, ami majdnem annyi lesz, mint a felszabadulás utáni 15 eszten­dő alatt. Társadalmunk mind jobban gondoskodik a fiata­lokról, elsősorban a fiatal házasokról, valamint a több- gyermekes családokról. Az ez­zel kapcsolatos intézkedések közismertek, talán csak an­nak megállapítása kívánkozik ide, hogy a gyermekes csalá­dok megsegítésére ebben az esztendőben államunk mint­egy 26 milliárd koronát for­dít. Sorolhatnánk tovább az adatokat, de nem ez a cé­lunk. Husák elvtárs beszé­dének második részében és a központi bizottsági ülésen elfogadott határozatban ugyanis olyan szociálpolitikai intézkedésekről esik igen konkrét formában szó, ame­lyek joggal minősíthetőek több millió embert kedvezően érin­tő rendkívüli lépéseknek. El­sősorban a járadékbiztosítás tökéletesítésére, ezen a fon­tos területen 1948 óta a leg­jelentősebb lépés megtételére gondolunk. Olyan számottevő réteget érintenek ezek az in­tézkedések, amely egy élet becsületes munkája után nyugdíjállományba vonul, s amelynek bizonyos hányada minden eddigi járadékbizto­sítási tökéletesítés és javítás ellenére szűkösen élt és él. Szocialista társadalmunk most nem első ízben gondolt erre a rétegre és a központi bi­zottsági ülés anyaga ismere­tében bátran leszögezhetjük, hogy ennek a kérdésnek a társadalom lehetőségeinek megfelelő folyamatos rende­zését továbbra is napirenden tartja. A jövő év elején hatályba lépő új intézkedések közül hadd említsünk meg néhá­nyat, amelyet az érintettek minden bizonnyal örömmel fogadnak. Fontos dolog, hogy megszűnik a nyugdíjak meg­adóztatása, sőt szintjük növe­kedni fog az adó összegével. Ismét emelni fogjuk a leg­alacsonyabb nyugdíjakat, fő­leg azokat, amelyeket régeb­ben, alacsonyabb kereseti alapból kiindulva számítottak ki. Arányosan emelkedni fog­nak az özvegyi, továbbá a rokkantjáradékok is. Nemcsak a nyugdíjasok és a közvetle­nül nyugállományba vonulá­suk előtt álló, hanem ennél fiatalabb dolgozók is bizonyá­ra felfigyeltek arra az intéz­kedésre, amely előnyösen mó­dosítja az egyes munka kate­góriák szerinti nyugdíjak fel­ső határát. Rendkívül fontos körülmény, hogy bevezetjük az alkalmazottak és a szö­vetkezeti földművesek egysé­ges járadékbiztosítási rend­szerét. A nyugdíj korhatár el­érése után tovább dolgozni szándékozók örömmel fogad­ják majd azt az előnyt, hogy minden további ledolgozott évért az eddigi 4 százalék he­lyett 7 százalékkal fog emel­kedni nyugdíjuk. Végül fi­gyelmet érdemel az az in­tézkedés is, hogy a nyugdíja­sok évente egységesen 180 munkanapot ledolgozhatnak teljes kereset és teljes nyug­díj mellett. Meggyőző tények ezek, ame­lyek önmagukért beszélnek, s amelyek kifejezően tanúsít­ják, hogy pártunk, kormá­nyunk, szocialista társadal­munk — amennyiben azt a termelésben elért eredmények lehetővé teszik — elsőrendű céljuknak tekintik a nép életszínvonalának szüntelen emelését. ÜJ KOiRUNK VILÁGÍTÓ TORNYA A hét elején arról az em­berről emlékeztünk meg, aki­nek személye és tanítása új korszakot nyitott meg, a szo­cializmus és a kommunizmus korszakát, aki tudása, tanítá­sa fényével még most is hosz- szú évtizedek elteltével, ki­magasló világító toronyként fényt vet előre vezető utunk- ra. Vlagyimir Iljics Leninről, a nagy forradalmár és gon­dolkodó születésének 105. év­fordulójáról van szó. Lapunkban jelentőségéhez mérten bőven foglalkoztunk ezzel az eseménnyel. Mégis, szeretnénk ismertetni a prá­gai ünnepi est szónokát, Vasil BiTak elvtárs beszédének azt a részletét, amely helyszűke miatt hasábjainkról kiszorult, viszont kár lenne, ha a ben­ne foglalt gondolattal olvasó­ink nem találkoznának. BiTak elvtárs a többi közölt ugyanis rámutatott arra, hogy a Lenin évfordulót legméltó- képpen azzal ünnepeljük meg, ha törekedni fogunk a párt és a nép, a szocialista állam egységének megszilárdítására és minden területen a kitű­zött feladatok teljesítésére. Leninnek a legméltóképpen azzal adózunk születésnapja alkalmából, ha tanulunk a müvéből, tanulunk az általa épített párt tapasztalataiból, ha valósággá érleljük gondo­latait, építjük az új társadal­mat, erősítjük a kommunista párt vezető szerepét, ha sze­münk fényeként őrizzük a marxizmus—leninizmus tiszta­ságát, ha dolgozóinkat a szo­cialista hazafiság és a prole­tár Internacionalizmus szelle­mében neveljük és szüntelenül szilárdítjuk szövetségünket és barátságunkat a Szovjetunióval és a szocialista közösség va­lamennyi országával. Helyesen mutatott rá BiTak elvtárs ar­ra, hogy ez lesz a legértéke­sebb hozzájárulásunk világ- viszonylatban a szocializmus és a kommunizmus ügye győ zelméhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy az a világ, amelyről Le­nin álmodott és amelyért egész életén át harcolt, eljön. (gály) Teljesítjük a XIV. kongresszus határozatait a szociálpolitika területén jelentős intézkedések a nyugdíjbiztosításban írta: KROCSÁNY DEZSŐ, az SZSZK szociális és munkaügyi minisztere A szocialista társadalom épí­tésének kommunista programja, amelyet a csehszlovák nép ha­zánk felszabadulása és 1948 februárja után fogadott el. forradalmi tettekké változott és változik. A nemzetek és az or­szágok történelmében a három évtized nagyon rövid időszak, de nemzeteink ez idő alatt a párt vezetésével megvalósítot­ták az előző nemzedékek ál­mait. Gyermekeink nem isme­rik a koildust, sem a tőkést. Az ország anyagi és szellemi gaz­dasága a dolgozóké. Társadalmunk fejlődésének eddigi legigényesebb céljait a CSKP XIV. kongresszusa tűz­te ki. A gazdaság minőségi vál­tozásai a szükségletek jobb ki­elégítéséhez, a lakosság szociá­lis biztonsága elmélyítéséhez és a szocialista életmódhoz ve­zetnek. A kongreszus programját si­keresen teljesítjük és több te­rületen a munkások, szövetke­zeti földművesek, valamint a dolgozó értelmiség alkotó és elkötelezett részvételének kö­szönhetően, az eredmények job­bak, mint amilyeneket vártunk. Társadí»!munk növekvő anya­gi gazdasága forrásul szolgál ahhoz, hogy a szociálpolitika területén is megvalósítsuk a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatait. Teljesítésük jelentős ^zerepet játszott például a hat­vanas évek kedvezőtlen népsza­porulata megváltoztatásában. Az SZSZK-ban 1974-ben csak a közvetlen pénzbeli támogatás formájában 5 milliárd, koronát fordítottunk a gyermekes csa­ládok életszínvonalának emelé­sére. A gyermekes családoknak és a fiatal házaspároknak nyúj­tott segítség kibővítése mellett, pozitívan fejlődtek a szociális szolgáltatások, valamint az idő­sek és a betegek iránti gondos, kodás. A nemzeti bizottságok si­keresen fejlesztik a gondozási szolgáltatásokat és a kiegészí­tő gondoskodás különböző for­máit. A CSSZSZK-ban tavaly a szociális biztosítási járulékokra és szolgáltatásokra 51,8 mil­liárd koronát fordítottunk, eb­ből 30,5 milliárd korona esett a nyugdíjakra. A CSKP XIV., kongresszusá­nak határozataiból ered az a feladat, hogy tovább kell töké­letesítenünk a nyugdíjbiztosítási rendszert úgy, hogy megszilár­duljon a nyugdíjasok szociális biztonsága, s életszínvonaluk megfelelően emelkedjen. Ezzel összefüggésben kell megemlíte­nünk ennek a területnek a fej­lődését. Köztársaságunkban a munká­sok szociális biztosítása 1926- tól valósul meg. Abban az idő­ben a rokkantsági és öregségi nyugdíjakra vonatkozó törvény csak nagyon alacsony összege­ket biztosított a munkásoknak. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1937-ben 142 korona volt, míg az állami alkalmazot­tak nyugdíjai tízszer magasab­bak voltak. A munkanélküliség és az, hogy a munkásokat nem biztosították, gyakran megfosz­totta őket ettől a minimális összegtől is. s ez elsősorban a szlovákiai munkásságot sújtot­ta. 1948 februárja, a munkásosz­tálynak a burzsoázia fölött ara. tott győzelme minfiségi válto­zást hozott a szociális biztosí­tás rendszerében a munkásosz­tály javára. 1948-tól a rend­szerben több változás ment végbe, amelyek visszatükrözték az alapvető gazdasági kapcso­latok alakulását. A legutóbbi 1964. évi módosítás úgy reagált az ideiglenes gazdasági problé­mákra, hogy megadóztatták a nyugdíjakat és megszabták a nyugdíjak maximális összegét. 1964-től az efsz-ek tagjaira is érvényes volt a nyugdíjbiztosí. a szövetkezetek gazdálkodásé­nak színvonalát. A CSKP XIV. kongresszusá­nak a nyugdíjbiztosításra vo­natkozó irányelveit már 1971- ben kezdtük megvalósítani az öregségi nyugdíjak és a legala­csonyabb nyugdíjak részleges emelésével, amire évente egy milliárd koronát fordítottunk: A nyugdíjbiztosítási rendszer to­vábbi módosításai, a CSKP KB- nak az elmúlt napokban meg­tartott ülésén jóváhagyott el­vekből Indulnak ki. Nyugdíjbiztosításunkban nem vezetünk be új rendszert, ha­nem tökéletesítjük, azt a rend­szert, amely már 1957-től érvé­nyes és amely lényegében be­vált; A nyugdíjbiztosítási rend­szer egyesítésével megszűnik a különbség a szövetkezeti föld­művesek nyugdíj feltételeiben és nyugdíj összegének meghatá­rozásában, amelyet eddig asze­rint határoztak meg, hogy jól gazdálkodó szövetkezetek, vagy más szövetkezetek tagjairól volt-e szó. Nyugdíjuk összegét kedvezően befolyásolja majd az 1945. május 9-től kifejtett me­zőgazdasági tevékenységük be­számítása s ezáltal nyugdíjuk színvonala megközelíti a töb­bi dolgozó nyugdíját. A legalacsonyabb nyugdíjak módosítására vonatkozó elv ér­vényesítése jelentősen hozzájá­rul az olyan nyugdíjas csalá­dok -életszínvonalának emelé­séhez, amelyekben a feleségnek nincs jogigénye a nyugdíjra. Szlovákiában ez 65 000 olyan nyugdíjasra vonatkozik, akinek nyugdíja 600 koronánál, illet­ve a családfenntartó nyugdíja­soknál 1100 koronánál alacso. nyabb. Az anyagi érdekeltség és a díjazás eszközeiben egyre, szo­rosabb a kapcsolat és a füg­gőség, a munkáért járó díjazá­si, valamint a minőségi felada­tok teljesítése, a gazdaságos­ság és a hatékonyság között s ezért el kell érnünk, hogy a nyugdíjak is differenciáltan tükrözzék a munkafolyamatban Oj. korszeiű aulóize.'V'z épült KoSicén a kelet-szlovúkmi kerület motorosjármü-vezetői számára. Az autószervizben Egyúttal gépko­csik és pótalkatrészek is vásárolhatók. Az autószerviz berendezé­sét a francia Renault cég szállította. Felvételünkön az új autószer­viz egyik műhelye. (Felv.: A. Ha5ő$ik — CSTK) szerzett érdemeket. Ezért az új tökéletesített rendszer továbbra is tartalmazza a bevált három foglalkozási kategóriát. A munka technológiai feltételei­ben végbement változások ha­tására a három kategóriába so­rolt foglalkozások egyre köze­lebb kerültek egymáshoz és en­nek következtében kisebbek lesznek a különbségek az egyes kategóriák nyugdíjai között. A munkában szerzett érdemek jobb tükröződése érdekében mó­dosítják a nyugdíj összegének relatív és abszolút határát, úgyhogy a nyugdíj elvben a 18. életév után ledolgozott minden évet értékelje. Ezek a határok különösen 1964-től nem fejez­ték ki teljes mértékben az ér­demek elvét a szociális bizto­sításban. Az új módosítás meg­szünteti a nyugdíjbiztosítást rendszernek ezt a fogyatékos­ságát, elsősorban azáltal, hogy emeli a nyugdíjak maximális ha­tárát és a nyugdijakat nem adóztatják meg. Az eddiginél nagyobb mértékben fogják érté. kelni a nyugdíj-jogosultság ko­ra után végzett munkát. Társa­dalmunk így értékeli azoknak a dolgozóknak a törekvését, akik nyugdíjas korukban is segíteni kívánják gazdaságunkat. Az év végéig jóváhagyott nyugdíjmódosításoknál figye-' lembe veszik, mikor határozták meg a nyugdíj összegét és mi­lyen volt az eddigi összeg. Becslések szerint a CSSZSZK- ban ily módon több mint 3 millió nyugdíjas, tehát a nyug­díjasok 93 százalékának nyug­díja emelkedik. Szlovákiában 790 000 nyugdíjas jövedelme emellkedlk. A felsorolt elvek érvényesí­tésénél nagyon fontos feladat hárult a munka-' és szociális- ügyi minisztériumokra. Az alap­elvekből kiindulva kidolgozzák az új jogszabályok javaslatait és biztosítják, hogy azok a nyugdíjasok, akik jogosultak arra, hogy emeljék nyugdíju­kat, már 1976. januárjától na- gyobb járdadékot kapjanak és a szociális biztosítási törvény ér­vénybe lépésének napjától már az új jogszabályok szerint ha­tározzák meg a nyugdíjak ősz- szegét. A nyugdíjintézet megteremti az admlnlsztratív-műszaki felté­teleket ahhoz, hogy a nyugdíjak módosításánál kihasználhassák a modern számolótechnikát, amely szavatolja a jó minősé­gű, időben elvégzett munkát. Módszertanilag úgy irányítjuk a nemzeti bizottságokat, hogy időben és jól teljesítsék az új szabályokból eredő feladato­kat. A nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítése rendkívül fontos szociálpolitikai intézkedés, amely emeli a nyugdíjasok élet- színvonalát. Pártunk abban az időszakban hozta meg határozat tát, amikor az egész kapitalista világot mély válság rázza meg, amikor több mi/llió munkás el­veszti kenyerét, az infláció megnehezíti a polgárok, első­sorban a nyugdíjasok életfelté­teleit. Az elfogadott intézkedések a szocialista társadalom előnyeit bizonyítják. Az, hogy ezeket az intézkedéseket megvalósíthat­juk, a gyárakban, földeken és építkezéseken dolgozó embe­rek munkakezdeményezésének, a társadalom fejlődése tudomá­nyos, a marxizmus—leninizmus elvein alapuló irányításának eredménye. Szüntelenül tudatosítanunk kell, amint Husák elvtárs a CSKP KB áprilisi plénumán le-* szögezte, hogy ugyanolyan kö­vetkezetesen kell megvalósíta­nunk a novemberi plénumnak a források kialakításával szemben ni igényesség fokozására vonat' kozó határozatait, mint az élet- színvonallal kapcsolatos hatá­rozatokat. A CSSZSZK dolgozói életszín­vonalának állandó emelkedése a CSKP XIV. kongresszusán ki­tűzött célok teljesítésének ered­ménye. E célok közé tartoznak az áprilisi plénum határozatai is, amelyek lehetővé teszik a megérdemelt nyugalomba vo­nult polgártársaink életszínvö» nalának emelését.

Next

/
Thumbnails
Contents