Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-25 / 97. szám, péntek

Általánosítják a tapasztaltokat AZ ÉVZÁRÓK TANULSÁGA • EGYÜTTMÜKÖDÉS • MÉLTÓAN MEGEMLÉKEZTEK A FELSZABADULÁSRÓL • SEGÍTIK A TERMELÉSI FELADATOK TELJESÍTÉSÉT A Mostovái (Hidaskürti) Vörös Csillag Egységes Földmű- vesszövetkezet a névadó falun kívül még Čierny Brod (Vízke­let), Čierna Voda (Feketenyék) és Košúty mezőgazdasági dol­gozóit egyesíti. A volt szövetkezetek társulását követően a négy falu páratalapszervezetei továbbra is külön-külön tevé­kenykednek, de — mivel tagjaik egy része most már ugyan­abban a mezőgazdasági üzemben dolgozik — a társult szö­vetkezet mellett centrális pártbizottság is alakult. A bizottság elnöke Kürtössy Sándor, akivel elsősorban az évzárókat követő időszakról és az azóta végzett munkáról beszélgettünk. — Három alapszervezetünk évzáróján — kezdte az elnök — személyesen is részt vettem. A negyedik évzárón, sajjios, nem vehettem részt, de a be­számolót és a vitát ismerem. Az évzárókat követő időszak legfőbb feladata a jó példák és a bevált munkamódszerek álta­lánosítása. Mint az évzárókon is megmutatkozott, alapszerve- zeteink más-más téren tűnnek ki. Például a taggyűléseken va­ló megjelenés az elmúlt évben valamennyi alapszervezetben tovább javult, de a legjobb a hidaskürti és a vízkeleti szerve­zetben volt. Feketenyéken 23 párttagunk van, ebből 7 nyug­díjas és 5-en tartósan betegál­lományban vannak. A négy alapszervezetben 127 tagunk van, s az elmúlt két év alatt 15 tagjelöltet vettünk fel. Az egyik alapszervezetbe többet, a másikba kevesebbet. Tehát e téren is a legjobb eredménye­ket elérő alapszervezetünk munkáját kell útmutatónak ven­ni... A vízkeletlek eredménye­sen működtek együtt a helyi tömegszervezetekkel, Hidaskür­tön viszont a fiataloknak nyúj­tott segítség érdemel említést. — Közösen szervezzük a po­litikai megmozdulásokat, a négy falu május elsején közö­sen vonul fel, és a középfokú pártiskolázást is az üzemi párt- bizottság szervezi. Így valóban összeforr a munka, s a tago­kat már nemcsak a közös szö­vetkezet hozza össze, hanem a politikai, az ideológiai és a tár­sadalmi tevékenység is. Így például közös tervet dolgoztunk ki a felszabadulás 30. évforduló­jának méltó megünneplésére. A pártszervezetek együttműködé­sét a négy falu egyes tömeg­,,Az évzárókat követő időszak legfontosabb feladata a jó pél­dák és a bevált munkamódsze­rek általánosítása.” (A szerző felvétele) szervezetei is követik, és közös akciókat szerveznek. Az ifjúság már két ízben közös vetélkedő keretében mérte össze tudását a Duslo fiataljaival. A szövetkezet mellett működő centrális bizottság és a párt­alapszervezetek, valamint az egyes tömegszervezetek együtt­működését jelképezte az április 3-án megtartott felszabadulási emlékünnepély is: a kürtiek és a vízkeletiek emlékeztek falu­juk harminc szabad évére. Az ün­nepély az emlékmű megkoszo­rúzásával kezdődött. A koszorút két alapító párttag helyezte el. Az ünnepi megemlékezés to­vábbi részére már a művelődési házban került sor. Felléptek a helyi iskolák, irodalmi szín­padok és a CSEMÁDOK vízkele- tí szervezetének férfi énekesei. Ezt követően a falvak régi párttagjai, Keller Lajos, Koller Vince és Prágai Vince elvtár­sak visszaemlékezéseikkel ele­venítették fel a felszabadulás óráit, és az indulás nehéz éveit. A centrális bizottság munká­jában jelentős helyet kapnak a gazdasági kérdések. A szövet­kezet termelési feladataival az üzemi pártbizottság rendszere­sen foglalkozik. A következetes pártmunkának is az eredménye, hogy 1974-ben a szövetkezetben csúcseredmények születtek, fő­leg a növénytermesztésben. Az eredmények eléréséhez a szé­les körű munkaverseny Is hoz­zájárult. A szövetkezetben hét munkakollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. — Figyelmünket — hangsú­lyozta a pártelnök — mindig a legfontosabb területekre össz­pontosítjuk. Ez idén ilyen a tejtermelés, mindamellett, hogy tejhozamunkat tekintve az el­sők között vagyunk a járásban, hiszen 1974-ben 3215 literes fe- jésl átlagot értünk el. Fejőink vállalták, hogy 1975-ben elérik a 3320 literes átlagot. — A CSKP Központi Bizottsá­ga novemberi plenáris ülésén hozott határozatot lebontottuk a szövetkezet viszonyaira. A vállalások közül legalább egyet, az energia- és az üzemanyag fogyasztás csökkentését szeret­ném megemlíteni. Az emberek­kel való személyes beszélgetés után közös vállalás született, melyben köteleztük magunkat, hogy 1975-ben 5 százalékkal csökkentjük az üzemanyag­szükségletünket. Elfogadtuk a trnavaíak felhívását is. EGRI FERENC Regényesség nélkül Egészségügyünk egyik problémájáról • A gyógyrehabilitáció jelenlegi helyzete Oj orvosi felfogás Az orvosregények kedvelt té­mája: a betegség utolsó szaka­szában harcolni a betegért, győzni a halál fölött, időt nyer­ni. Ha jól meggondoljuk, ez a tiszteletre méltó küzdelem, ez a hősi színezetű gyógyítás és gyógyászat nem mentes a re­gényességtől, s nem mindig reális. Sokkal kívánatosabb mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a tudatos meg­előzés és gondozás feladatát vállalő orvosok munkáját illet­ni a hősi jelzővel. Azokét, akik az emberi szervezet biológiai funkcióinak állandó ellenőrzé­sében, az ember fizikai és szel­lemi erejének fenntartásában, betegség esetén a helyreállítá­sában jeleskednek. Szocialista életszemléletünk szerint ugyan­is végképp erkölcstelen és ir­reális helyzet: megbetegedni és semmilyen védelemben nem részesülni. Igaz, orvosaink gyakran — és legtöbbször jogosan — pa­naszkodnak, hogy munkájuk sokrétűsége miatt nem mindig és nem kellő Időben látják meg a beteg embert, a sok be­tegtől az egyes beteget, és nincs idő a nem beteg „beteg“ és a valóban beteg közötti meg­különböztetésre sem. Ennek el­lenére vállalják az egészség­ügyi gondozás elég fárasztó és nem mindig látványos, egyálta­lán nem regénytémának való, de nagyon fontos munkáját is, melyet szaknyelven gyógyreha- bilitáclónak nevezünk. Szocialista egészségügyünk egyik komoly problémája ez, hiszen a minden emberre kiter­jedő élethossziglani biológiai védelem része. Nem véletlen azonban az sem, hogy ezzel a problémával a legérdekeltebbek képviseletében egyre többet foglalkozik a Rokkantak Szö­vetsége is. A gyógyrehabilitáció jelenlegi helyzetéről, fejleszté­sének kilátásairól a szövetség központi bizottságának felkéré­sére dr. Sesták Anton külön tanulmányt állított össze. En­nek alapján javaslatokat ter­jesztettek az illetékesek elé, hi­szen a probléma sürgető. Meg­oldása nagyon is időszerű. Eddig főként a balesetet szenvedett betegek és a külön­féle idegbetegek rehabilitálásá­ra fordítottak nagy gondot, de ma már tudjuk — a gyakorlat is bizonyította —, hogy a szív- és a légzőszervi megbetegedé­sek utáni gyógyrehabilitáció is komoly sikereket eredmé­nyez. Elméleti síkon mindenki elis­meri, hogy a gyógykezelés és a munkarehabilitáció (a mun­kával való gyógyítás) össze­függ, hat egymásra. Az Egész­ségügyi Minisztérium ilyen ér­telmezésben már 1964-ben ki­adott egy kötelező erejű utasí­tást. Sajnos, az ulasjtás gya­korlati alkalmazása már nem oly sikeres, mint ahogy azt an­nak idején feltételezték. Bonyo­lítja a problémát az is, hogy időközben egészségügyi vona­lon a fiziátria, a balneológia és a gyógyrehabilitáció egybekap­csolásával új orvosi felfogás ala­kult ki. Természetesen, ennek alapján kell a problémát meg­oldani. És ahogy a Rokkantak Szövetsége Központi Bizottságá­nak javaslata sürgeti: A módo­zatokat illetően törvényerejű rendeletet kell kiadni. Milyen a jelenlegi helyzet? Szlovákiában az 1966 óta épí­tett kórházakban valóban kor­szerű és világszínvonalnak megfelelő berendezésű, szerve- zettségű rehabilitációs osztá­lyok működnek. A régebben épített kórházakban már kifo­gásolható a korszerűség és a színvonal, hiszen a legtöbb he­lyen az alagsorban kaptak he­lyet ezek az osztályok. Az am­buláns, vagyis a bejáró betege­ket gyógyító osztályok száma: 95. (A nyugat-szlovákiai kerü­letben 39, a közép-szlovákiai kerületben 41, a kelet-szlová­kiai kerületben 15). Kedvezőt­len a helyzet az ágyas osztá­lyok vonatkozásában, mert ilyen csak Sacán 149 ágy) és Michalovcén (20 ágy) működik. Nemrégiben adták át rendel­tetésének Bojnicén (Bajmó­con) a bányászok rehabilitációs intézetét. Kováčovóban (Ko­vácspatakon) most építenek hasonló intézetet a gyermekek számára. Bratislavában már 1960-ban úgynevezett nappali szanatóriumot létesítettek, s ott gyermekeket gondoznak. Bratislava-Dubravkán pedig 1969-ben kezdte meg működé­sét egy nappali szanatórium. És mit terveznek? Hamarosan felújítják a Tur- Cianske Teplice-i ortopédosz­tály működését. Poprádon, Mar­tinban, Rožňaván (Rozsnyón) bentlakásos, ágyas rehabilitá­ciós osztályokat létesítenek. A gyógyfürdők és a mellettük lé­tesített poliklinikák tevékeny­ségét is bekapcsolják a reha­bilitációs gondoskodás folyama­tába. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ezen a téren sikeres műn­két végezték az intézetek. Ezért a Rokkantak Szövetségének Központi Bizottsága tervjavas­latot adott be egy 400 ágyas gyógy- és munkarehabilltációs intézet felépítésére. És az új orvosi felfogás ér­telmében az Egészségügyi Mi­nisztérium szakértői kidolgoz­ták a megelőzés, a diagnoszti­ka, a gyógykezelés és a reha­bilitáció terén a gyógyászati eszközök és módszerek külön­böző formáinak alkalmazására vonatkozó utasításokat is. Regényesség nélkül való mindez, bár rengeteg gondot, problémát jelent szocialista egészségügyünk számára. Álta­lános vonatkozásban ezeknek a problémáknak az összessége előrevetíti az orvos jövendő funkcióit: pszichológus, társa­dalmi pedagógus, szociális ügy­intéző Is legyen! Mondjuk meg őszintén, szív­ből és Igazán: Az ilyen orvos munkája érdemli meg a hősi jelzőt, és az ilyen orvos alakja illene regénybe. HAJDÜ ANDRÁS JÓ MUNKÁVAL AZ ELSŐK KÖZÖTT A Mojmírovcei „Jövő“ Efsz a maga 4248 hektáros mező- gazdasági földterületével az or­szág legnagyobb mezőgazdasági vállalatai közé tartozik. Tagjai eredményesen gazdálkodnak ezen a hatalmas földterületen, amit az is bizonyít, hogy idei tervük 58 204 000 korona értékű bruttó mezőgazdasági termelést tűzött célul, ezen belül 49 mil­lió 248 000 korona az áruterme­lés tervezett értéke. Bár az 5. ötéves terv utolsó évében a mojmírovcei társult szövetkezet tagjai minden szempontból igé­nyes tervet teljesítenek, mégis úgy döntöttek, hogy hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évforduló­ját értékes kötelezettségvillla­kukoricáből 450, silókukoricá­ból 384 ha a tervünk. Itt most a talajelőkészítésnél tartunk, egyes helyeken már a vetést is elkezdtük. Közben Mojmírovce felől a Vefká Dolina-i határba érkez­tünk, ahol egy 46 hektáros par­cellán a cukorrépát vetették. A nagy teljesítményű Sepuz— 12-es vetőgép vontatását a ta­pasztalt Halász Lajos traktoros­ra bízták. Már 14 éve dolgo­zik a szövetkezetben, a vetési munkák igazi specialistája. Amikor a táblához érkeztünk, éppen Nemes József traktoros­nak segített, aki a vetőgépre szerelt permetezőtartályt töltöt­te fel vízzel és permetanyag- gal. A Sepuz—12 es vetőgép kezelése nagy figyelmet igényel. A ké­pen permetlével töltik fel a uetőgép tartályait. lássál is megünnepllk, s további 1 millió 191 ezer korona érték­kel növelik a tervben előirány­zott termelést. — Nálunk 6 kollektíva kap­csolódott be a szocialista mun­kabrigádok mozgalmába, 4 kol­lektívánk pedig a csehszlovák- szovjet barátság munkabrigádja címért versenyez — tájékozta­tott Stefan Ivanőík mérnök, a szövetkezet alelnöke. — Első­sorban ők állnak e kötelezett­ségvállalások mögött, hiszen 780 000 korona értékű vállalás­sal részesednek benne. Ide so­rolhatjuk Iván Hacker mérnök vállalását is, aki bekapcsolódott a százezresek mozgalmába, és újítási javaslataival 100 000 ko­Jozef Pernak mérnök, Halász Lajos tarktorös és Stefan Ivan- čík mérnök, a Mojmírovcei „Jövő Efsz" alelnöke. ronás termelési költséget akar megtakarítani. — És mit jelentenek ezek a vállalások a gyakorlatban? — Terven felül 1700 q cukor­répát, 100 q szőlőt, 10 q lucer­namagot, 840 q őszi repcét, 10 q tavaszi búzát, 1000 q silóku­koricát, 644 q tavaszi árpát, 124 q szemes kukoricát, 40 q mus­tárvetőmagot, 15 000 korona ér­tékű gyümölcsöt, 200 q sertés­húst, továbbá a bórjúelhullás 12 darabbal, valamint a malacel­hullás 250 darabbal való csök­kentését az év folyamán. Ezek­hez a vállalásokhoz járul még a munkakörnyezet javítására fordított társadalmi munka és a termelési költségek csökkenté­sére Irányuló Intézkedések. A vállalások teljesítését részben már az ősz folyamán megala­poztuk. Most a tavaszi munká­kon van a sor, 626 ha tavaszi árpánkat és a tavaszi búzát már elvetettük, ezekből átlago­san 50 mázsás hektárhozamot terveztünk. Már a cukorrépa alá is elkészítettük a talajt, eb­ben az évben 320 ha cukorré­pát fogunk termeszteni, a terve­zett hozam 478 mázsa. Szemes — Hogy halad a munka? — kérdeztük a vetőgép körül szor­goskodó traktorosoktól. — Egyelőre hiba nélkül — válaszolta Halász Lajos. — Ha minden jól megy, ezt a táblát ma befejezem, s holnap elkezd­hetem a vetést a mezei út má­sik oldalán, ahol Ján Pe*öálC traktoros éppen most hengere* egy 18 hektáros táblát. A jelzett irányban hatalmas porfelhő kísérte a hengerezést végső traktoros munkáját. Jó összhangban dolgozik az a 63 gépesítő, akik mindannyian Iván Hacker mérnök munkabrlgádjá* hoz tartoznak. Miután a vetö- gép újból elindult, egy sárga szvetteres férfi csalakozott hoz­zánk, aki eddig csendben szem­lélte a traktorosok munkáját 69 jegyzeteket készített a noteszé-1 be. Ivanőík mérnök őt fc be­mutatta: — Jozef Pernak mérnök, a pozftani Mezőgazdasági Főisko­lán segédtanár, most a nitrai Mezőgazdasági Főiskola gépesf- tési tanszékén a kr ídidátusi munkáját készíti. Miután kölcsönösen bemutat­koztunk, meglepődve tapasztal­tuk, milyen jól beszél szlová­kul. Kissé lengyeles kiejtéssel magyarázta itt-tartózkodásának az okát. — A cukorrépa-termesztés gépesítését tanul mányozom, megfigyelem a vetési módokat« a talajelőkészítést, az egyes ve­tőgépek munkáját, az elvetett fajták csírázását, fejlődését. Ahol most a megfigyeléseket végzem, oda majd nyáron és a betakarítás alkalmával is visszatérek. E kollektíva mun­kájával nagyon elégedett va­gyok, kiváló minőségű talajelő­készítést és vetést láthattam, s biztos vagyok benne, hogy az eredmények sem maradnak majd el. Búcsúzás előtt még megáll­tunk az egyik bevetett tábla mellett, amelyet Ernest Buiík traktoros boronált és Jaroslav Zástera hatalmas hengerekkel hengerezett. Útközben IvanClk mérnök megemlítette, hogy a cukorrépa vetése pontosan az elkészített ütemterv szerint ha­lad,- s a többi termény is az agrotechnikai határidőben kerül a földbe. Valamennyi gazdasá­gi részlegen, Mojmírovcén, Ste- fanoviőován, Polny Kesovon és Vefká Dolinán egyaránt. — Amint látja, mindent el­követtünk annak érdekében, hogy a hozamok terén az idén is a járás legjobbjai közé ke­rüljünk — mondotta búcsúzóul az alelnök. Kép és szöveg: JOZEF SLUKA

Next

/
Thumbnails
Contents