Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-19 / 92. szám, szombat

Jó úton haladnak A párttagság fiatalítása • Javul a párt szociális összetétele A párttagság szociális és kor szerinti összetételének Javítását a CSKP XIV. kongresszusa az alapszervezetek egyik fő fel- min tként jelölte meg. A kong­resszus óta eltelt időszakban a pártszervezetek e feladatnak igyekeznek eleget tenni. A Nő­vé Zámky-i férsekújvánj járás alapszervezeteiben is jó úton halad a tagság megfiatalítása és összetételének minőségi ja­vítása. Az 1973-ban megtartott játrási párt konferencia határozata ér­telmében a tagjelöltek 73 szá­zalékának munkásnak, 19 szá­zalékának mezőgazdasági dol­gozónak kell lennie, 8 százaléká­nak pedig a többi szociális ré­tegig kell tartoznia. Az ala>p- szervezetek túlnyomó többsége igazodott is ehhez az elvhez a tagjelöltek kiválasztásakor. A tagság szociális és kor szerinti összetétele javításának kérdé­seivel a járási pártbizottság el­nöksége — karöltve az e célra létrehozott bizottságokkal — rendszeresen foglalkozik. Ugyancsak rendszeresen értéke­lik az elnökök és az aktivisták tanácskozásaim a feladat telje­sítését. Űj tagok felvétele, illetve a tagjelöltek jóváhagyása változ­tat az alapszervezetek tagilét­szám szerinti összetételén. En­nek köszönhető, hogy a járás területén kevesebb lett a kislét- számú alapszervezet, a nagyobb alapszervezetek száma pedig megnövekedett. Például tavaly a 10 tagnál, illetve tagjelöltnél nem több ta,gú alapszervezetek a járás összes alapszervezeté­nek már csak a 13,2 százalékát képezték. A legtöbb volt a já­rásban a 30—50 tagot számláló alapszervezet: 23,1 százalék. Ezzel szemben a legkevesebb a 150-nél több tagú ala,pszervezet. Az említettek ellenére még mindig akadnak alapszerveze­tek, melyeknek 10-néI kevesebb tagjuk van. Az ilyen kis szer­vezetek megkülönböztetett se­gítséget kapnak a felsőbb párt- szervektől. A pártszervezetek tagsági alapja az érsekújvári járásban 1971-től 11,4 százalékkal nőve­MINDENNAPI FELADAT A popradi Tatra mait n. v. — amely automata mosógépeivel az ország határain túl is közis­mert —, az elmúlt esztendőben sikeresen teljesítette feladatát. 1973-hoz viszonyítva 21,5 szá­zalékkal nagyobb termelési ter­vét 9,1 millió koronával túlszár­nyalta. Az idén százezer automata mosógép gyártását írja elő a tervük, s ez neon kis feladat. Ennek teljesítését — amint az első hónapok tapasztalatai iga­zolják — bizonyos értelemben megnehezíti az a tény, hogy a Strojsmalt főigazgatósága és az Omnia külkereskedelmi vál­lalat nem biztosította a külföl­di cégektől vásárolt alkatré­szek folyamatos szállítását. A vállalat kommunistái a kö­zelmúltban tartott taggyűlése­ken ezekről a kérdéseikről is tárgyaltak s felhívással fordul­tak a gyár dolgozóihoz, segít­senek a problémák megoldásá­ban. A vállalat 46 kollektívája •körében kedvező visszhangra ta­lált a kommunisták kezdemé­nyezése. A munkások, mestereik, technikusok javaslatai alapján a vállalat műszaki részlege el­készítette a komplex szocialis­ta racionalizáció programját. Ebben a programban az is szerepel, hogy a külföldről vá­sárolt alkatrészeket már az idén saját műhelyeikben előál­lított, illetve hazai vállalatok­tól beszerzett alkatrészekkel helyettesítik. Emellett 230 ton­na tüzelőt és 575 tonna fémet takarítanak meg, több mint 850 ezer korona értékl>en. A vállalat egyik 23 tagú cso­portja Milán Vikarsky vezeté­sével megoldotta az eddig drá­ga pénzen importált zománcoik hazai termékekkel történő he­lyettesítését, ami évente 770 000 korona megtakarítást eredmé­nyez & vállalatnak. likj kedett. Ez főleg az üzemi, a földművesszövetkezetek mellett működő és az utcai szerveze­tekben nyilvánul meg. Ezzel szemben a falusi szervezetek­ben a taglétszám bizonyos csökkenése következett be. Egy­re sikeresebben oldják meg az alapszervezetek a nők aktivizá­lását. Ezt bizonyít fa, hogy míg 3971-ben 744, addig 1974-beii már 1149 nőt találunk a párt­tagok sorában. A szociális ösz- szetétel javulásában figyelemre méltó, hogy növekedett a szá­ma azoknak, akik az iparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben dolgoznak. Növekedés tapasztalható a mesterek, mér­nökök, műszaikl és gazdasági dolgozók szervezettsége terén is. A diákok száma is növeke­dett. A szociális . összetétel ja­vításában tehát még nem teljes mértékben tudtaik eleget tenni az alapszervezetek a követel­ményeknek. Figyelemre méltóak az ered­mények a párttagság kor sze­rinti összetételének javításában. A 35 évnél fiatalabb tagok szá­zalékaránya 1974-ben elérte a 30,3-at, s ez 1971-hez viszonyít­va 8 százalékos növekedést je­lent. jelenleg a járásban a tag­ság átlagos életkora 44,1 év. Némelyik falusi alapszervezet- ben még aránytalanul magas a tagság átlagos életkora. A tag­jelöltek felvételében egyes alapszervezetek különösen jó munkát végeztek. Vonatkozik ez például az Ele.ktrosvit, a párkányi papírgyár, a Calex szervezeteire. Az alapszervezetek és a fel­sőbb pártszervek tisztában van­nak azzal, hogy nem elég a tagjelöltek kiválasztása és jó­váhagyása, hanem nevelni is kell őket. A tagjelöltek számá­ra a járásban többnapos iskolá­zásokat szerveznek. A tagjelöl­tek ideológiai nevelése elsősor­ban a kommunista párt prog­ram j á na k megmagyarázására, az alapszabályzat megismerte­tésére, a tudományas világnézet elsajátítására irányul. Megis- merkednek a fiatalok a mar- x ram us—lentin i zanus alap jaiva 1, a CSKP fő céljaival. Igen nagy szerepet játszanak a tagjelöltek kiszemelésében és nevelésében az ajánlók, akik közelről, s el­sősorban a munkájuk alapján ismerik a /kommunista párt jö­vendő tagjait. Mindent egybevetve megálla­pítható, hogy az érsekújvári já­rásban a pártszervek és -szer­vezetek a tagság összetételének javítása és fiatalítása terén jó úton haladna. F. I. Használjuk ki jobban a behozott gépeket Beszélgetés Albert Kosfái mérnökkel, a Csehszlovák Állami Bank Szlovákiai Fő­intézetének vezérigazgatójával A napokban emlékezünk meg a Csehszlovák Állami Bank megalakulásának 25. évfordulójáról. Feladatai közé tartozik a devizagazdálkodás, a behozott gépek és berendezések haté­kony kihasználásáról való gondoskodás. Ez alkalomból né­hány kérdéssel fordultunk Albert KoStál mérnökhöz, a Cseh­szlovák Állami Bank szlovákiai főintézetének vezérigazgatójá­hoz. ■ Anyagi alapunk fejlődésé- vei és korszerűsítésével kap- csolatban gyakran kerülnek szó­ba a behozott gépek és kihasz­nálásuk. Milyenek az önök ta­pasztalatai ezen a területen? — Az importált gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos kérdések nagyon összetettek és időszerűek. Megoldásuk és az elért eredmények szorosan ösz- szefüggnek a műszaki haladás érvényesítésével, tehát gazda­ságunk fejlődési ütemével és hatékonyságának növekedésé vei A behozott gépek és berende­zések nagymértékben feltétele­zik a csehszlovák gazdaság leg­fontosabb programjainak meg­valósítását. Szlovákiában első­sorban a fafeldolgozó kapaci­tások építéséről van szó. Ele­gendő, ha megemlítjük a Stúro- vói Dél-szlovákiai Cellulóz és Papírgyárat, a vranovi Bukózát és a turanyi Drevinát. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen fontos gazdaságunk szempontjá­ból saját nyersanyagforrásaink kihasználása. A behozott gépek és berendezések a senicai Szlo­vák Műselyemgyárban és a hu- mennéi Chemlonban elősegítik textiliparunk saját nyersanyag­alapjának kiépítését. Csak pél­daként említem meg, hogy a Chemlon 8-as számú üzemegy­ségének felépítésével a hazai és a külföldi piac 2655 tonna poliamid alapanyagú műselyem. terméket kap évente és a se­nicai Szlovák Műselyemgyárban évente 2400 tonnával emelke­dik a poliészter mfiselyem gyártása. Az építőiparban az új tech­nika segítségével emelkedik az építőanyagok gyártása. Pozitív hatást figyelhetünk meg más ágazatokban is. Az egészségügy számára importált műszerek elősegítik a diagnózis gyorsabb és pontosabb megállapítását, a gyógymód hatékonyságának nö­velését és a legkorszerűbb módszerek alkalmazását a gyó­gyításban. Az iskolák számára behozott segédeszközök jelentő­sen javítják az oktatás színvo­nalát. A behozott számológépek lerövidítik a kutatási és fej­lesztési feladatok határidejét, ■ A bank gazdag gyakorla­tából, tapasztalataiból bizonyá­ra még sok példát tudna fel­sorolni. Rendszerint a legna­gyobb figyelem a kapitalista országokból importált gépekre és berendezésekre irányul. Mi­lyen jelentősége van gazdasá­gunk szempontjából a szocialis­ta országokból érkező gépek­nek? — A beruházási folyamat ke­retében vásárolt minden gép és berendezés olyan értéket képvi­sel, amelynek meg kell térül­nie. Ezért az összes gépipari beruházásnak nagy figyelmet kell szentelni. A csehszlovák külkereskedelemben jelentős té­telt jelentenek a szocialista or­szágokból behozott gépek és berendezések, melyek az 1974. évi adatok szerint a szocialista országokból származó összesí­tett behozatal 40,8 százalékát képezik. Az 1975-re tervezett gép- és berendezésbehozatal 53,4 százalékát a szocialista államoktól vásároljuk. A követ­kező években természetesen a behozott gépek mennyisége to­vább emelkedik. Ezen a terüle­ten az együttműködés alapját a szocialista gazdasági integráció komplex programja határozza meg. 1971—72-ben ennek kere­tében kidblgoztuk az ammó- niumot, etilént, műanyagokat, gumiipari termékeket, műszála­kat gyártó, bőr- valamint fel­dolgozó, cipőipari, textil, kötő- és fafeldolgozó gépek termelé­sének elemzését és távlatait. A szocialista országokból va­ló behozatal kibővítése lehetővé teszi, hogy elsősorban olyan árufajtákat vásároljunk a kapi­talista államoktól, amelyeket a szocialista országokból nem tudunk behozni. Az Állami Bank a kapitalista országokból behozott gépeknél és berende-- zéseknél szigorúan megköveteli az illetékes külkereskedelmi szervezet jóváhagyását arra vo. natkozóan, hogy a megrendelt technológiai berendezést nem tudjuk a szocialista országoktól megvásárolni. Ezek a jóváha­A plzeni Skoda Művek dolgozói április 16-án átadták a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű első lép­csőjéhez tartozó 220 MW teljesítményű első gőzturbinát. (Felvétel: J. Vlach — CSTK) gyások nem lehetnek csak for­málisak. A szocialista orszá­gokból való behozatal jelentő­sége egyre emelkedik. ■ Milyen problémák merül­nek fel a behozott gépek ki­használásával kapcsolatban és ezek milyen gazdasági követ­kezményekkel járnak? Több probléma akad. Ve­gyük például a kapitalista or­szágokból behozott gépeket és berendezéseket. A hehozott mennyiség csaknem kétharma­da a megkezdett építkezésekre kerül. Ezért az építkezési be­ruházások problémái szorosan összefüggnek az új technika ki­használásával kapcsolatos kér­désekkel. Az építkezési beru­házások késése végeredmény­ben hátráltatja az új kapacitá­sok üzembe helyezését. Ennek következtében aránytalanul emelkedik a raktárakban levő gépek és berendezések értéke. Ezáltal nagy veszteségeket szen­ved népgazdaságunk. A nitrai Piéta üzem kibőví­tése keretében, ahol az építke­zési munkák késése miatt hat hónappal késik az új kapacitás átadása, a hazai és a külföldi piacon több mint 90 millió ko­ronás hiány keletkezik. A zvo- leni BuCinában a farostlemezek gyártása megkezdésének késé­se következtében 202 milliós kár keletkezik. Az építkezés idejének két évvel való meg­hosszabbítása következtében a novákyi Vegyiüzemben lejárt a PVC gyártására alkalmas gé­pek és berendezések jótállása. 1974-ben a berendezés rend- szertelenül dolgozott és a ter­melésben 299 millió korona kár keletkezett. Tavaly több új és újjáépített üzemben kezdtek termelni, több gépet és berendezést az épít­kezési munkák és a szerelé­sek késése következtében nem helyeztek üzembe. A döntő fon­tosságú építkezések megkésett átadása miatt nemcsak a hazai piacon keletkeznek károk, ha­nem nagymértékben veszélyez­tetve van az üzemek exportfel­adatainak teljesítése és ezáltal kedvezőtlenül alakul a fizetési mérleg is. Problémát okoz a behozatal egyenlőtlensége is. A helyzet lényegesen javult, de a behoza­tal jelentős része még mindig az utolsó negyedévre összpon­tosul. ■ Amint látjuk, számos ko­moly problémáról van szó. En* nek ellenére azonban túlsúly­ban vannak a pozitív eredmé­nyek. Milyen szerepet játszik ezek elérésében a Csehszlovák Állami Bank? Számos pozitív eredményt ér­tünk el. Az előző évekhez vi­szonyítva csökkent a raktárak­ban heverő, kihasználatlan be­hozott gépek mennyisége. A Csehszlovák Álami Bank az il­letékes minisztériumokkal együttműködve 1975-ben is megfelelő időelőnnyel nyújt devizákat a gépek és berende­zések behozatalára. Számos pozitív példát sorol­hatnánk fel a gépek és beren­dezések kihasználásáról. A pú- chovi Május 1 Gumigyárban há­rom műszakban használják ki a gumiabroncsot gyártó gépsort. Tavaly 20 000 abroncsot gyár­tottak terven felüli. A nitrai Plastika 1974 második negyedé­ben három gépsort vásárolt 13,1 millió korona értékben. A be­rendezést azonnal felszerelték és a tervezett 14,5 millió koro­na értékű termelés helyett 16,4 millió koronás értéket állítot­tak elő, miközben 54 dolgozót takarítottak meg. Az ilyen és hasonló eredmények befolyá-i solják a tennelés mennyiségé­nek növekedését, de egyúttal a munkatermelékenység emelését, a termékek választékának bőví­tését az önköltségek csökkenté-» sét és nem kis mértékben ha­tást gyakorolnak az üzemek anyagi helyzetére is. A Cseh­szlovák Állami Bank a deviza- politika területén nagy gondot fordít a behozott gépek kihasz­nálására. A többi irányító szerv is fokozott figyelmet szentel ezeknek a problémáknak. A behozott gépek kihasználásában tapasztalható javulás és a szá­mos pozitív példa azt bizonyít­ja, hogy ez az igyekezet megy hozza gyümölcsét. LADISLAV SKOKNA

Next

/
Thumbnails
Contents