Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-18 / 91. szám, péntek

Soha többé háborút „Soha többé fasizmust, soha többé háborút!“ — ez a leiszó fogadja a belépőt a komáromi Dunamenti Múzeum emeleti fo­lyosóján. Eredeti dokumentu­mok nagyított másolatai, hite­les, megrendítő képek mutatják be a második világháború bor­zalmait Hitler unalomra jutásá­tól a nácizmus bukásáig. Ez a bevezető a múzeum dísztermé­ben megrendezett kiállításhoz, melyet a járás felszabadulásá­nak 30. évfordulója alkalmából nyitottak meg. A világtörténelemben har­minc esztendő nem nagy idő. Ez a harminc esztendő azonban elegendő volt ahhoz, hogy egy merőben új társadalmat szül­jön, s felneveljen egy új, hábo­rút soha nem akaró nemzedé­ket. Ezért nehéz az a vállal­kozás, hogy maradéktalanul be­mutassák egy járás harminc éves fejlődését. Nehéz újat mondani azoknak, akiknek a három évtizeddel ezelőtti ese­mények. az átélt valóság kitö- riilhetetlen emlékei sorsot for­máló erőként határozták meg létüket. Nem könnyű újat mon­dani a történelmet jól ismerő fiataloknak sem. A rendezők­nek azonban sikerült újítani. A fel-felvillanó képek, egy szov­jet frontharcos egyenruhája, egy elesett katona: Nyikolaj Fedorovics Zatonszkij százados okiratai és kitüntetései, egy né­met bomba, nehézgépfegyver, egy új iskola, egy hajógyári pillanatfelvétel színes mozaikja kerek egységbe olvad: 30 sza­bad esztendő jelképe lett. E nagyszabású kiállítást ün­nepélyesebbé teszi, hogy az át­szervezés után kereken öt esz­tendővel ezelőtt nyitotta meg ismét kapuját a múzeum, s ez a 75. kiállítás, melyet azóta megrendeztek. Ez az öt év ta­pasztalataival elegendőnek bizo­nyult ahhoz, hogy a múzeum dolgozói saját erejükből végez­zék a kiállítás anyagának fel­dolgozását. A nagyteremben a kiállítást több tematikus részre osztották. A látogatót először az 1938— 1945-ös évek dokumentumai ra­gadják meg. A'lapy Gáspár méltóságos úrhoz, a polgármes­terhez címezte levelét nyolc­van komáromi munkanélküli, családjukat féltő, elkeseredett, meggyötört hangon: „Az idei kemény tél teljesen megtörte minden ellenálló képességünket és az idénymunkán keresett fil­léreinkkel tengettük át éle­tünket . .Az elégedetlenséget el kellett fojtani: 1941. június 30-án a lakosság tudtára ad­ták a rögtönítélő bíróság lét­rehozását. Statárium. A kény­szermunkát végző szegények egy másik beadványban kérik a polgármester urat, intézkedjen, hogy hitelbe is vásárolhassa­nak. Húst, kenyeret, más élel­miszert. G. N. Holosztyakov el­lentengernagy, a dunai flottilla parancsnoka és L. I. Golubov- szkij őrnagy képe a következő táblán. Az utóbbi parancsnok­sága alatt álló tengerészek sza­badították ff»1 a várort 19** március 30-án. A Duna-parton már rügyeztek a fák. Érdekes dokumentum az üvegszekrényben: eredeti fali­újság, melyet a Perbetén hat hétig állomásozó szovjet front­harcosok készítettek. A meg­sárgult lapon harmincéves fényképek. Vörös betűs felhí­vások éberségre buzdítanak. A következő állomás 1948. februárja. A város újjáépül. Le­rakják az új hajógyár alapkö­vét, itt ezrek találnak megél­hetést. Körben, a terem falain elhelyezett panelokon a körze­tekre osztott járás részletes tér­képei és fényképek a legjelen­tősebb beruházásokról, új gyá­rakról, üzemekről, iskolákról, óvodákról. A felszabadulás után húsz év­vel hatalmas természeti csapás sújtotta a járást: 1965, árvíz. Is­mét építeni kellett. Csallóköz segítségére sietett az egész or­szág. Ma szebb a járás, mint bár­mikor volt. 1961 és 1973 között 92.3 százalékkal növekedett az ipari termelés. Hurbanovón (Ögyallán) felépült a sörgyár, melynek termékei az ország­határokon túl is ismertek. Ugyanitt adták át az elmúlt év­ben az új borászati üzemet. A mezőgazdasági termelés gépesí­tése és szakosítása folytán fel­szabadult munkaerő nagy ré­szének ma már nem kell ,,in­gáznia“, az új ipari üzemek­ben a járás határain belül megfelelő munkalehetőséget ta­lálnak. Fokozatosan megoldó­dik a női foglalkoztatottság kérdése; Komáromban, Közép- Európa egyik legkorszerűbb ci­pőgyárában még csak részleges termelés folyik. A Zemianská Olőán (Nemesócsán) létesített cipőgyárban a dolgozók 90 szá­zaléka szintén lány és asz- szony. Kolárovón (Gútán) mo­torkerékpárgyár és bútorgyár épült az utóbbi öt esztendő­ben. Az egykori agrárjellegű járásban egyre nagyobb teret hódít az ipar. A járási székhe­lyen a hajógyártás mellett fel­lendült a mezőgazdasági gép­gyártás, az Agrostroj Üzemé­nek több szakaszban való bőví­tése folyamatban van. A mező- gazdasági üzemek évek óta ki­magasló eredményeket érnek el a gabona és zöldségter­mesztésben. valamint az állat­tenyésztésben. Virágkorát éli a járás kultu­rális élete. Egyre több kultúr­ház épül. EZfek közül érdemes megemlíteni a legszebbet, a kolárovóit. Eredményesen ki­bontakozott az irodalmi színpa­di mozgalom és az amatőr színjátszás, melyre nagy hatás­sal van az egyre tartalmasabb, növekvő művészi színvonalat el­érő Magyar Területi Színház. A falusi népkönyvtárak olvasói­nak száma tíz év alatt 10 000- ről 20 000-re növekedett. 18 000-ről 500 000 re gyarapo­dott a kikölcsönzött könyvek száma. Grafikonok és képek. Közös munkánkat, sikereinket ábrázol­ják. Mámnak fstvAn Három évtized szlovák művészete TÁRLAT A MŰVÉSZETEK HÄZÄBAN A kiállítás egyik részlete. (Bíró Béla felvétele] Országunk fel­szabadításának 30. évfordulóját ünnepli ez a nagyszabású és átfogó kiállítás, amely szocialis­ta kultúránk va­lamennyi meg­nyilvánulását összegezi. A széles skálájú anyagot felölelő tárlat magas szintű koncepciója, művészeti és tervezési megoldása első­sorban L. Vychodiltól, az egye­temes színpadi képzőművészet kimagasló egyéniségétől szár­mazik. A formák, színek és hangok sokasága nemcsak szép­érzékünket bilincseli le, ha­nem belső hitelével szívünkhöz, értelmünkhöz is szól, és meg­győz szocialista eszméink iga­záról. Az 1945-ben kezdődő nagy korszakváltás óta minden mű­vész hivatásának érzi, tudja a szocialista valóság gazdagítá­sát. A szocialista kulturális for­radalom seregnyi jeles alkotót formált. Műveik korukhoz mél­tó, maradandó értékek. A mű­vészek a CSKP XIV. kongresz- szusa szellemében azonosulnak „népeink forradalmi küzdelmé­vel, a szocializmus és a kom­munizmus eszméivel“. Az író, a költő, a színész, a zenész, az építész, a restaurátor, a festő, a szobrász, a filmes, a rádió- és a televízió dolgozója arra tö­rekszik hogy művészete hasson az olvasóra, a hallgatóra, a né­zőre. Számukra az a fontos, hogy közvetlenül átérezzék, át­éljék népük érdekeit, gondját, baját és örömeit. Így teremte­nek élő kapcsolatot a társada­lom minden tagjával. Lenin meghatározása sze rint: „a könyv hatalmas erő.“ Ennek értelmében a kiállítás nyitó tétele az irodalom. Az 1945 előtti forradalmi hagyo­mányok képviselői a DAV és a Mladé Slovensko csoport. Ez­után a szlovák szocialista iro­dalom sokrétű termése tárul elénk. Versben és prózában nyi­latkoznak meg: L. Novomesky, M. Válek, P. Koys, E. B. Lukác, P. Horov, M. Rúfus, M. Lajöiak, J. Poniöan, V. Reisel, /. Kosira és társaik. A zene áradó hangjai kísér­nek a sorjázó kották és falra­gaszok között, melyek hírt ad­nak a határainkon túl is is­mert Szlovák Filharmónia telje­sítményéről, továbbá E. Su choíí, ]. Cikker érett alkotá­sairól, és az ifjúbbakról, a szlo­vák opera sikereiről, valamint a világjáró Lúőnicáról, s a SEUK-ról. Majd Thália birodalma követ­kezik. A színház demokratizálá­sa és szocializálása felé vezető első lépés az 1949-es államosí­tás volt. Színházi hálózatunk azóta folytonosan bővült. Majd­nem 20 országos, illetve terüle­ti, ifjúsági-, gyermek- és báb­színházunk van. Az újjáépített, kibővített, legújabb technikai megoldásokban bővelkedő, bel­ső megoldásában is magas esz­tétikai igényeket kielégítő Szlo­vák Nemzeti Színházé a vezető szerep. A vidéki teátrumok is országszerte terjesztik a kultú­rát. Nagyított fényképfelvételek ábrázolják itt legkiválóbb szí­nészeink életteljes alakítását. Tükrözik a hazai szerzők: Ru kovcan. Králik, SoloviÖ, Zá­hradník és mások, s a világ- irodalom klasszikusainak és a modern drámaírók szín játékai­nak ngy-egy nagy hatású je­lenetét. A Ladislav Vychodil ál­tal létesített, Európában majd­lakóházai, a ladomiri mozgal­masan tagolt fatemplom a nép veleszületett alkotókészségét ta­núsítja. A közelmúltban és nap­jainkban elkészült középülete­ket, és lakótelepeket, s a jövő­beni elképzeléseket dokuinen- táris fényképek és makettek idézik. A tárlat méltó befejező sza­kasza a szlovákiai képzőművé­szet erősen sűrített seregszem­léje. Modern művészetünk a leghaladóbb eszmék tolmácso­ló ja. A sorozatot a Felkelés nem egyedülálló rózsavölgyi színházi kellékek műhelyeiben megvalósított díszletekből és ragyogó, stilizált kosztümökből is némi ízelítőt kapunk. A hazai filmgyártás is fejlődő irányzatot jelez. A rádió és a televízió politikai és nevelő­munkát fejt ki. Segíti a nép alkotó tevékenységét és hozzá­járul a szocialista kulturális forradalom kiteljesítéséhez. A tárlat nézői a bőség zavarával küzdenek, nehéz választaniuk a sok szép és érdekes színes film és a televízióadások kö­zött. Államunk nagyfokú művé­szet-tiszteletét, tevékeny és ha­tásos műemlékvédelmét és bő­kezűségét hirdetik a rekonstru­ált várak /Bratislava, Bojnice, Zvolen, Kezrnarok/. A bardejo- vi városháza, a Mátyás király alapította Académia Istropoli- tana és vidéki városaink mű­emlék jellegű palotái és lakó­házai régi szépségüket vissza­nyerve a várakkal együtt kép­táraknak, múzeumoknak és egyéb kulturális intézmények­nek váltak hajlékaivá. Martin-» bán szabadtéri népi építészeti múzeumot létesítettek, ahol az egykori falusi konzervált fahá­zakat gyűjtötték össze. A hí­res neves Cifimány festett falu KULTURÁLIS HÍREK ® Düsseldorfban, a költő egykori lakóházában megnyílt a Heinrich Heine Múzeum. Ugyan­ott irodalomtörténeti kutatóin­tézetet létesítettek. A múzeum­ban kapott helyet a Rajna vi­déki levéltár 180 ezer oldalnyi irodalmi kéziratot tartalmazó, felbecsülhetetlen értékű anya­ga is. 9 A nemzetközi Erasmus-díj kitüntetettje Sir Ernst Gomb- rich műtörténész lett, akinek A művészet története című főmű­vét tizenöt nyelven jelentették meg eddig. % Szergej Jutkevics, a szov­jet Othello-film rendezője könyvet írt a Shakespeare-fil- mekről általában. Könyvében behatóan elemzi Launenoe Oli- vier, Akira Kurosawa. Orsón Welles és Franco Zeiffirelli ala­kításait, rendezéseit. # Lyonban megnyílt a Mau- rice Ravel Koncertpalota, amelynek hangversenyterme és sok kisebb stúdiója a zenei ne­velés igen változatos formáit teszi lehetővé. © Párizsban a múlt hónap­ban megemlékeztek Paul Clau­del halálának 20. évfordulójá­ról. Ebből az alkalomból bemu­tatták a francia költő Kolum­bus Kristóf című játékát. 9 A moszkvai Pedagogik ki­adóban megjelent a 25 kötetre tervezett tudományos-ismeret­terjesztő enciklopédia első kö­tete. Az enciklojjédia elsősor­ban a tanulóifjúság számára készül. Szerzői kiváló szovjet tudósok, nyelvészek, történé­szek. ® Spanyolországban megje­lent j. R. Jiinenez válogatott le­veleinek gyűjteménye. A könyv megjelenése jelentős irodalmi eseménynek számít, mert az író nagyon kevés levelet írt és valamennyi egy-egy kis irodal­mi remekmű. & A frankfurti Art Centrum kiállítást rendez Adolf Born cseh grafikus alkotásaiból. Az Art Centrum már előbb is ren­dezett kiállítást cseh művészek alkotásaiból, Nürnbergbon és H'eidelbergben. hangja, Konárek kifejező plasz­tikája nyitja meg. Pribiš mes­ter domborművei és Kulich szobrai a XX. század szégyen­foltjának, a fasizmusnak kár- hoztatói. Az emlékművek: a Slavín, Dukla és Dargov a fel­szabadítók és felkelők iránti hála és tisztelet monumentális plasztikai megnyilvánulásai. A nemeckéi, kremničkai, ostredej ki, Banská Bystrica-i emlékmű^ vek a felkelés hőseinek helyt­állása iránti kegyelet jelképei. Szobrászaink derékhada: Bárt- fay, Kostka, Kulich, Löfler, Pa­taki, Snopek, Trizulják és Koz­ma műépítész a monumentális művek megfogalmazói. Az emberi helytállásnak és áldozatkészségnek, s a munka hőseinek képi nyelven való mé­lyen átérzett magasztalása Bednár, Matejka, Medvecká, Milly, Nemeik és Želibský fest­ményein jut kifejezésre. A szlo­vákiai föld és táj vonzó szép­ségét, népe sajátos vonásait M. Bazovský, L. Fulla és Lőrinci Gyula mesterfokon éreztetik. Az izgalmasan eleven grafi­kák a háború és a nácizmus embertelenségének pregnáns eh ítélői. Szabó Gyula sajátos mű­vészettel, mély érzéssel és fi­lozófiával fogalmazott lapjai óvnak és intenek. Dubay, Dúb- ravec, Schurmann színvonalas linómetszeteit a harc és a bé­ke eszméi hatják át. Rosulko- vát, az agyag érdemes mű­vészét, az orosz kupolák for­ma- és színszépsége ihlette Moszkva elnevezésű harmónikus plasztikája megvalósítására. Holéczyová költői érzékenység­gel jeleníti meg csipkekompo­zíciójában a Virradatot. Kör- nyezetszépítés és ízlésformálő művészi alkotások Kautman fá­ból faragott remek állatszobrai és Hološko vésett íivegkelyhei. A formatervezők eredményeiről fényképfelvételek tájékoztat­nak. A szlovákiai művészet érté­kes alkotásai létrehozásának fő feltétele a béke s a biztonság, továbbá pártunk és kormá­nyunk nagyvonalú gondoskodá­sa a kultúra munkásairól. M. Váleknek, az SZSZK művelő­désügyi miniszterének a meg­nyitásnál elhangzott szavait idézem: „1945 előtt az állam évente és személyenként 1 ko­ronát juttatott kulturális célra. 1974-ben minden főre ugyanerre a célra több mint 300 korona jutott. A múltban az országnak 340 államilag nem támogatott kulturális intézménj/e volt. Ma 2000 en feliiU művelődési in­tézmény réc"TO*’V állami jutta tásban. BÁRKÄNY JENÖNÉ Orest Dubay: ELET (linómetszet)

Next

/
Thumbnails
Contents