Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-17 / 90. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. április 17. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA Q XXVIII. ÉVFOLYAM 90. szám Ára 50 fillér Jubilál a Nemzetbiztonsági Testület írta: STEFAN LAZAR, az SZSZK belügyminisztere Az egységes Nemzetbiztonsági Testület tagjai számára hazánk felszabadulása 30. évfordulójának jelentőségét fokozza az a tény Is, hogy harminc évvel ezelőtt alakultak meg a népi biztonsági szervek. 1945. április 17-én a Nemzeti Front kormánya KoSicén jóváhagyta a Belügyminisztérium szerkezeti felépítésének alapelveit úgy, ahogy azt a CSKP moszkvai vezetősége előterjesztette. A szövetségi kormány egyebek között azzal is értékeli a Testület tagjainak eddigi munkáját, hogy rendelete értelmében ez a nap minden évben a Nemzetbiztonsági Testület napja. Ebből az alkalomból érdemes áttekinteni a Testület eddigi útját, megemlékezni arról, hogy tagjai mindennapi nehéz és felelősségteljes munkával járullak hozzá szocialista jelenünkhöz, a dolgozó nép nyugodt és boldog életéhez. Ha egy történelmi eseményt vizsgálunk, látni keli az adott társadalmi jelenség előfeltételeit. Az előfeltétel a mi esetünk ben az, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja saját forradalmi és különösen a Szovjetunió tapasztalataiból okulva arra törekedett, hogy a burzsoá rendőrségi apparátust olyan új hatalmi szervekkel helyettesítse, amelyek kizárólag a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Az új csehszlovák biztonsági apparátus megalakítása elválaszthatatlanul összefügg az eredményesen kibontakozó népi demokratikus forradalommal, a Vörös Hadsereg felszabadító szerepével és a népi demokratikus rendszer megteremtésével. Ennek az új rendszernek az alapjait már népeink antifasiszta harcának időszakában rakták le, de eszmei alapelveiért a CSKP moszkvai vezetőségének szívósan kellett harcolnia a londoni emigráns csoporttal. A CSKP moszkvai vezetősége már jóval hazatérése előtt tudatosította, hogy az új népi demokratikus állam nem hagyhatja érintetlenül a München előtti köztársaságtól, vagy a protektorátustól, illetőleg az ún, szlovák államtól örökölt régi államapparátust, de nem állíthatta az új állam szolgálatába a londoni burzsoá emigráns központban kiképzett erőket sem. Ezzel kapcsolatban írta akkor Klement Gottwald: „Jóllehet nem tudhatjuk, hogy a háborús események következtében milyen állapotban lesz a felszabadított terület, egy bizonyos — az egész közigazgatási államapparátust, kezdettől kezdve, a legalsó foktól a legfelsőbbig új alapokra kell építeni“. Az egész további fejlődés igazolta a párt minden határozatának a helyességét. A Szlovák Nemzeti Felkelés időszakában szerzett értékes tapasztalatok elősegítették a biztonsági szervek megalakítását. A forradalmi nemzeti bizottságok akkor alakították meg a népi biztonsági alakulatokat, a Nemzeti Milíciát, a Nemzetbiztonsági őrséget, amelyek a felkelés területén védték a közrendet, és állambiztonsági feladatokat is teljesítettek. Természetesen a Szlovák Nemzeti Felkelés időszakában nem lehetett kiépíteni a biztonsági apparátus egységes rendszerét. Ennek feltételei csak 1945 kezdetén alakultak ki, amikor a szovjet hadsereg fokozatosan felszabadította hazánkat. A szlovákiai biztonsági szervezetről a Szlovák Nemzeti Tanács már 1945 februárjának második felében tanácskozott. A demokrata párt képviselői e tanácskozásokon arra törekedtek, hogy a csendőrséget a maga teljes egészében átmentsék. Az SZNT éles politikai harcok után, 1945. február 23-án hagyta jóvá azt a rendeletet, amellyel feloszlatta a régi rendőrségi alakulatokat és egyidejűleg meghatározta a biztonsági szolgálat — a nemzetbiztonság — új szervezetét. A cseh országrészben, a belügyminisztérium 1945 júniusi határozata alapján, hasonló intézkedéseket foganatosítottak. Ezzel a régi szervezetek megszűntek és az egész köztársaságban megalakult a Nemzetbiztonsági Testület egységes szervezete. Ezzel teljesült az a koncepció, amit a CSKP javaslatára rögzítettek a kosieei kormányprogramban és amit gyakorlatilag az el$ő belügyminiszter, a kommunista Václav Nősek valósított meg. A februári győzelmet megelőző időszakban a biztonsági szervezet az osztályharc légkörében épült és féjlődöft. Ezért természetes, hogy ez a fontos néphatalmi eszköz a politikai küzdelem ütközőpontjává lett. A burzsoá erők elsősorban azokat a változásokat támadták, amelyek mélyítették demokratikus jellegét. Különösen azt ellenezték, hogy a Testület új tagjait a munkások, partizánok és ellenállók soraiból toborozzák. de azt is, hogy leleplezzék a jobboldali pártok reakciós képviselőivel kapcsolatban álló személyek ellenséges tevékenységét. A kommunista párt és a burzsoázia álláspontjának alapvető különbsége akkor vált különösen láthatóvá, amikor a nemzetbiztonsági törvényről tanácskoztak. A törvény meg szövegezéséért folytatott harc ádáz makacsságát láttatja az is, hogy a vita két évig tartott és szövegét kilencszer átdolgozták. Ilyen körülmények közölt az 1947. évi júliusi 149. sz. törvény kompromisszum volt, de ennek ellenére tartalmazta a Testület haladó fejlődésének alapvető feltételeit. De a törvény elfogadása még nem jelentette a biztonság jellegéért folytatott küzdelem befejezését. Csak a dolgozó nép 1948. évi februári győzelme távolította el azokat az akadályokat, amelyek fékezték a régi biztonsági apparátus teljes felszámolását és a Nemzetbiztonsági Testület belső pozitív változásainak az ütemét. Az új biztonsági szervek legfőbb feladata megalakulásuktól kezdve a dolgozó nép építő munkája eredményeinek, a nép érdekeinek és szükségleteinek a védelme volt. A testület tagjai ezt az alapvető célt szolgálták és szolgálják minden erejükkel, tudásukkal és képességükkel. Hazánkban a szocializmus építését kezdettől fogva a reakciós erők ellenállása és intenzív tevékenysége kísérte, ezek ugyanis nem nyugodtak bele politikai pozícióik elvesztésébe. E küzdelembe közvetlenül bekapcsolódtak a nyugati imperia- ’ ista diverzáns és kémközponlok Is. A szocialista társadalom ioítéséért folytatott hősies harc éveiben a párt és a nemzeti (Folytatás a 2. oldalon) Nepiink szilárd egységben támogatja a CSKP és a Nemzeti Front politikáját EGYÜTTES ÜLÉS PRÁGÁBAN • GUSTÁV HUSAK ELVTÁRS VITAZÁRÖ BESZÉDE (Tudósítónktól | — Szerdán Prágában, a Szövetségi Gyűlés épületében együttes ülést tartott a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága. Az ülést dr. Gt iv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke irányította. Az elnökségben foglaltak helyet a CSKP KB Elnökségének tagjai és a CSSZSZK NF Központi Bizottságának elnökhelyettesei — Josef Kempný, a CSSZK Nemzeti Frontja KB elnöke és Jozef Lenárt, az SZSZK NF Központi Bizottságának elnöke, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjai: Karel Hoffmann, Alois Indra és Lubomír Štrougal, továbbá František Ondrich, a CSKP KB titkára. Az együttes ülés elnökségében foglalt helyet B. Kučera, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, R. Patera, a Csehszlovák Néppárt elnöke, M. Záko- vič, a Szabadságpárt elnöke, J. Gajdošík, a Szlovák Megújhodás Pártjának alelnöke, továbbá Tomáš Trávnífcek, a CSSZSZK NF Központi Bi- zottságának ügyvezető elnökhelyettese és a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek további képviselői. A Nemzeti Front tevékenységéről, a CSKP KB novemberi ülése utáni feladatokról Josef Kempný mondott beszámolót. A vitában elsőnek B. K a č í r e k, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára ismertette, hogy dolgozóink legnagyobb tömegszervezete, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom milyen konkrét munkával járul hozzá a novemberi párt- határozatok megvalósításához. Hangoztatta, az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy dolgozóink a novemberi plénumra konkrét tettekkel, tartalmas kötelezettségvállalásokkal válaszolnak. A szakszervezeti tagság a felszabadulás 30. évfordulóját példás munkával, a munkaaktivitás fellendítésével köszönti. M. ZozuTák, a SZISZ Központi Bizottságának elnökhelyettese többek közt beszámolt a SZISZ hazai és nemzetközi tekintélyének növekedéséről, valamint a SZISZ-tagság magas fokú társadalmi aktivitásáról. A továbbiakban J. Fleyberk, a Csehszlovák Szocialista Part KB titkára, O. Vačkov á, a Csehszlovák Nőszövetség KB titkára, A. H i m 1, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség elnöke, P. J o n á š, a Csehszlovák Szövetkezeti Földművesek Szövetségének elnöke, R. Patera, a Csehszlovák Néppárt elnöke, F. M i š e j e, a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége KB elnöke, K. N o v á k, a Cseh Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöke, J. Gajdošík, a Szlovák Megújhodás Pártja KB elnökhelyettese, M. Ž á k o v i C, a Szabadságpárt KB elnöke, P. M e r v a r t, az NF dél-csehországi kerületi bizottságának titkára, M. Dobiášová, a trenőí- ni Kara üzem munkásnője, P. Horanský, a prešnvi Efsz elnöke és végül L. Lux, az NF észak-morvaországi kerületi bizottságának vezető titkára szólalt fel. Az ülés délutáni részét Jozef Lenárt irányította. A vita után az ülés résztvevői egyhangúlag jóváhagyták az együttes ülés határozatát, amelyben nagyra értékelik a Szovjetunió történelmi szerepét a fasizmus fölött aratott győzelemben és hazánk felszabadításában, valamint azt a segítséget, amelyet a szovjet nép nyújtott hazánk szocialista építésében. Az ülés résztvevői hitet tettek a Nemzeti Front forradalmi hagyományai mellett, s kihangsúlyozták azt a szerepet, amelyet a Nemzeti Front a szocialista építés során a CSKP vezetésével betölt. Egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a CSKP KB novemberi plénuma határozatainak következetes valóra váltása a Nemzeti Frontban tömörült szervezetekben is alapvető feltétele a CSKP XIV. kongresszusa irányvonala teljesítésének. Köszönetüket fejezték ki népünknek a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kifejtett áldozatos munkájáért, s arról biztosították a CSKP Központi Bizottságát, hogy a Nemzeti Front valamennyi szervezete tovább folytatja törekvését a CSKP novemberi ülésén kitűzött feladatok megvalósításáért. Az ülésen dr. Gustáv Husák elvtárs mondott zárszót. Kiemelte, hogy a Nemzeti Front központi bizottságainak együttes ülése visszatükrözi azt a tevékeny, alkotó légkört, amellyel egész népünk hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 30. évfordulóját köszönti. A tanácskozás kifejezésre juttatta népünk, egész társadalmunk erkölcsi, politikai és eszmei egységét, azt, hogy népünk túlnyomó többsége tevékenyen támogatja a CSKP és a Nemzeti Front politikáját. A CSKP KB főtitkára megállapította, hegy államunk ma konszolidált, politikailag és gazdaságilag is virágzó szocialista állam. Husák elvtárs ezután reagált a nyugati reakciós körök újabb rágalomhadjáratára. (Husák elvtárs beszédét holnapi számunkban közöljük.). (sm) TÁRSADALMUNK AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN NAGY SIKEREKET ÉRT EL JOSEF KEMPNÝ ELVTÁRS BESZÉDE Kempii^ elvtárs beszéde bevezető részében megállapította, hogy az összes párt-, állami és társadalmi szervezet a CSKP KB novemberi plénuma szellemében értékeli eddigi tevékenységét. így tesz a Nemzeti Front is. Társadalmunk az elmúlt 30 év alatt az élet minden területén nagy sikereket ért el. Visz- szatekintve az elmúlt évekre, meggyőződhetünk arról, hogy politikai rendszerünk fejlődéséve' összhangban fejlődött társadalmunk is, s ugyanakkor a társadalom fejlődése befolyásolta az összes szocialista szervezet feladatait, felelősségét és tevékenységét. Így van ez a Nemzeti Front társadalmi küldetésének és feladatainak fejlődésében is. A továbbiakban Kempn? elvtárs a Nemzeti Front történetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy megalakulása szorosan összefügg nemzeteink felszabadító harcával. A CSKP mindig a Nemzeti Front fejlesztésére törekedett és a Nemzeti Frontot a munkások, a földművesek, a dolgozó értelmiség szövetségének tekintette. A szocializmus építésének egész időszaka bebizonyította, hogy a Nemzeti Front léte és feladata a kommunista párt számára nem tak ti irat kérdés, hanem objektív szükség- szerűség, amely a párt és a tömegek kapcsolatából adódi,k. Ezt tudatosították a válságos időszakban a szociahstaellenes erők is, melyek felléptek az ellen, hogy a Nemzeti Frontot osztályszövetségnek tekintsék. A revizionistáik és a jobboldali opportunisták a szocialista demokráciát úgynevezett „demokratikus szocializmussá“ és a Nemzeti Frontot a politikai erők szabad Játékának színtorévá akarták változtatni. így akarták felszámolni a szocializmus építésének egyik alap- feltételét — a kommunista párt vezető szerepét. Elkendőzték azt a tényt, hogy a Nemzeti Front programjának ellenzéke egyenlő a szocializmus ellenzésével. Valamennyien jól emlékszünk még arra, milyen erők és milyen szervezetek milyen szocialistaellenes programokkal akartak a politikád életbe lépni, és bomlást okoztak a Nemzeti Fronton belül. Csehszlovákia Kommunista Pártjában az 1969 áprilisától végbemenő pozitív fejlődés nagy hatást gyakorolt az egész Nemzeti Front konszolidációs folyamatára. A bomlasztó irányzatok leküzdésével, az eszmei és az akcióegység megszilárdításával felújítottuk a társadalmi és a csoportérdekek közti helyes viszonyt. Felújítottuk a Nemzeti Front s az összes társadalmi szervezet osztályjellegét. A válságos időszak tapasztalatai és a konszolidáció megerősítette, hogy a Nemzeti Front a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó értelmiség osztályszövetségének, a kommunisták, a pártonikívüliek és más, nem kommunista pár(Folytatás a 2. oldalonf
