Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-16 / 89. szám, szerda

A MUNKÁSFIATALOK A pártszervezetek vezetésével • Szakmát tanulnak Az ifjúságról való gondosko­dást, a fiatalok nevelését a kommunista párt mindig egyik fő feladatának tekintette. A CSKP KB 1973 júliusi plenáris ülése külön is foglalkozott az ifjú nemzedék nevelésével. Töb­bek között rámutatott arra, hogy a fiatalok neveléséért nemcsak az iskola és a szülök felelősek, hanem az egész tár­sadalom. Nagy feladat hárul például az üzemekre, a nemzeti bizottságokra, a tömegszerve­zetekre. Az ifjúság nevelésére, illet­ve a Központi Bizottság emlí­tett plenáris ülése határoza­tából eredő feladatok teljesíté­sére a Nővé Zámky-i (érsekúj­vári j járásban is különös gon­dot fordítanak. A járási párt- bizottság 1973 szeptemberében foglalkozott a kérdéssel. Rámu­tatott, hogy a fiatalok nevelé­sében döntő fontosságú az ipari tanulókról való gondoskodás. Ennek az a magyarázata, hogy az alapiskola befejezése után a legtöbb fiatal iparitanuló-isko- lába kerül. Az iparitanuló-isko- lák a fiatalok világnézeti, er­kölcsi és állampolgári nevelé­sében az alapiskolák eredmé­nyeire építenek. Az iparitanuló­központok, iskolák nevelik a jövő munkásosztályát. Ezért fő feladataik közt tartják számon a fiatalok előkészítését munká­juk maradéktalan teljesítésére. Ugyanakkor fejlesztik a fiata­lok osztályöntudatát és szocia­lista munkaviszonyát. A kitű­zött célok megvalósítása per­sze nem zökkenőmentes. A jövőben például az eddi­ginél jobban kell majd alkal­mazkodnia a tananyagnak a fejlődéshez, illetve a tudomány legújabb vívmányaihoz. A fia­talok szakmai gyakorlatát ne­hezíti a hiányos műszaki ellá­tottság. Ilyen gondokkal azon­ban nemcsak az érsekújvári járásban küzdenek. Az elméleti oktatás és a gya­korlati nevelés nem választha­tó el egymástól. Az ipari tanu­lók elméleti felkészítése első­sorban az Iskolában megy vég­be, míg az iparitanuló-kőzpon- tok gondoskodnak a szakmai gyakorlat megszerzéséről és a fiatalok munkán kívüli nevelé­séről. Egyébként az iparitanu- ló-iskola 1456 tanuló elméleti előkészítésével törődik. Az ipa­ri jellegű iskoláknak 720 tanu­lója van. A járásban egy mező- gazdasági jellegű iparitanuló- iskola működik, tanulóinak száma 283. Az ipari tanulók nevelését és oktatását 400 pe­dagógus, illetve nevelő végzi. A pedagógusok és a nevelők szakképzettsége általában meg­felel a követelményeknek, töb­ben közülük tanulmányokat folytatnak. A tanintézetek a CSKP KB 1973. évi júliusi plenáris ülé­sének határozatából eredő fel­adatokat lebontották a saját feltételeikre. Akadnak azonban olyan központok is, melyek ezt a munkát nem végezték el elég alaposan. örvendetes, hogy az iparitanuló-iskolák megkülönböztetett gondot for­dítanak a munkás- és a pa­rasztszármazású fiatalok neve­lésére. Ennek jelentőségét kü­lönösen akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy 1734 ipari tanuló munkás-, 547 pe­dig parasztcsaládból származik. Az egyéb származású ipari ta­nulók száma 280. Elismerést érdemel, hogy a járás minden egyes iparitanuló-iskolájában, illetve központjában céltudato­san végzik a fiatalok tudomá­nyos világnézetre való nevelé­sét. Ennek érdekében minden nevelői eszközt kihasználnak — beszélgetéseket, előadáso­kat, személyi példaadást stb. Igen jól bevált a forradalmi emlékszobák létrehozása is. Ebben jő példát mutatott egye­bek közt az érsekújvári ipari- tanuló-iskola és a stúrovói (párkányi) papírgyár mellett működő szakmunkásképző. A sport- és a szakköri tevé­kenység is pozitívan járul hoz­zá a fiatalok neveléséhez. A kulturális munkáról nem is be­szélve. Az érsekújvári iparita- nuló-iskola ezen a téren is fi­gyelemre méltó eredményeket ér el, jóllehet munkáját nehe­zíti, hogy a fiatalok 90 száza­léka a környező községekből jár be. Azt is meg kell említe­ni, hogy csaknem minden is­kolában, illetve iparitanuló-köz- pontban helyiséghiány nehezíti a szakköri’ tevékenység meg­szervezését. Sportpályára is többre lenne szükség a járás területén. Ezzel szemben min­den intézetben gazdag könyv­tár áll a tanulók rendelkezésé­re. A rendszeres és gondos ne­velés hatása sok mindenben megmutatkozik. Egyebek közt abban, hogy a fiatalok szíve­sen vesznek részt közhasznú munkákban. A járás ipari ta­nulói tavaly 94 674 órát dol­goztak le az őszi betakarítás, és az életkörnyezet szépítése keretében. Különösen szép ered­ményt ért él ezen a téren az érsekújvári Priemstav szakmun­kásképző intézete, melynek ta­nulói 30 395 órát dolgoztak le. Kulcsszerepet játszik a fiata­lok nevelésében az ifjúsági szervezet. A SZISZ alapszerve­zeteinek 1525 tagja van, ami 62 százalékos szervezettségnek felel meg. Az eddiginél na­gyobb figyelmet kellene szen­telni a fiatalok pártba való fel­vételének. Ezen a téren a jö­vőben különösen nagy feladat vár a kommunista párt alap- szervezeteire. Az iparitanuló-iskolák és köz­pontok az üzemek gazdasági vezetőségeivel és a tömegszer­vezetekkel karöltve, a pártszer­vezetek vezetésével mindent meglesznek annak érdekében, hogy a járás jövő szakmunká­sait előkészítsék igényes fel­adataik teljesítésére. FÜLÜP IMRE A kommunisták törekvése Látogatás a prágai Károly Egyetem Marxizmus—Leninizmus Intézetében Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára 1970-ben, a SZISZ alakuló értekezletén hangsú­lyozta, hogy az ifjúság erköl­csi-politikai nevelése nem bíz­ható a véletlenre. Azóta is fi­gyelemmel kíséri a párt az ez­zel a követelménnyel kapcsola­tos, társadalmunk jövőjét érin­tő problémákat és az iskolák­tól jogosan megköveteli, hogy a tanulókat a szocializmus esz­méi és programja alapján, a marxizmus—leninizmus szelle­mében készítsék elő az életre. A prágai Károly Egyetem Mar­xizmus—Leninizmus Intézeté­nek pedagógusai ebből az elvből, valamint a Marx, En­gels és Lenin útmutatásaiból kiindulva, az ő fejtegetéseik és elemzéseik figyelembevételével teljesítik felelősségteljes fela dataikat. Dr. Antonín Vanek docenssel, az intézet igazgatójával folyta­tott beszélgetésünk alkalmával megkérdeztük tőle: 0 Hogyan érvényesítik a pe dagógusok tevékenységükben a párt vezető szerepét? A párt politikája iránti elkö­telezettségre neveljük a fia­talokat. Ennek legfőbb feltéte­le, hogy szélesebb látókörre te­gyenek szert és az előző nem­zedékek drágán megfizetett ta­pasztalataiból okuljanak. Csak ily módon alkalmazhatók mai feltételeinkre és fejleszthetők továb sikeresen az örök érvé nyű eszmék. # Miben rejlik tehát a kom­munista nevelés? — Az új, szocialista ember formálása már az iskolában kez­dődik, de tekintettel arra, hogy a nevelés tartós folyamat, so­hasem ér véget. Ezért bonyo­lult a pedagógusok feladata, akik nem elégedhetnek meg az elvek puszta hangoztatásával, gépies ismételgetésével. A fia. talok szocialista öntudatossá­gáról csak abban az esetben beszélhetünk, ha szocialista módon viszonyulnak családjuk­hoz, az iskolához, környezetük­höz, a társadalomhoz, a mun­kásosztályhoz. Ám ennél is igé­nyesebbek vagyunk: azon fára­dozunk, hogy megteremtsük a Szovjetunióhoz és a többi szo­cialista országhoz, valamint a hazánkban élő nemzetiségek­hez fűződő kedvező kapcsola­taikat is. Célunk a szocialista hazafiságra és a proletár in­ternacionalizmusra nevelés. Ügy vé’ljük, hogy ezek a kö­vetelmények, csakúgy, mint a nemzeteink történetének, kul­túrájának, sőt az emberiség kulturális értékeinek a meg­szerettetése a feltétele annak, hogy az ifjúság megtanuljon szocialista módon gondolkodni és cselekedni. Szélesebb látó­körük az összehasonlításra, a jónak a rossztól, a helyesnek a helytelentől való megkülönböz­tetésére is lehetőséget nyújt. — A tények puszta megálla­pítását azonban kevésnek tart­juk. A fiatalok észrevételei­nek állásfoglalásukban, csele­kedeteikben, politikánk támoga­tásában és védelmezésében Is kifejezésre kell jutniuk. Ezért nem elégedhetünk meg azzal, hogy a diákok megtanulják, vagy tudomásul vegyék például azt, hogy milyen eszközökkel és milyen körülmények között harcolt a párt az egyes idő­szakokban. Noha ez is egyik elengedhetetlen követelmé­nyünk, de azt Is tudniuk kell a fiataloknak, hogy a párt szé­les körű, távlati politikájának szerves részét képező harcok nélkül ma, de a jövőben sem teljesíthetnénk feladatainkat. — Ez a politikai neveléssel kapcsolatos dinamikus mun­kánk vezérgondolata, melyet — a különböző évfordulók segít­ségével — állandóan időszerű- sitiink. Míg például a múlt év­ben nevelőmunkánk a SZNF je­gyében folyt, az idén a szov­jet hadsereg által való felsza­bad ításunkka) és a májusi prágai felkeléssel kapcsolatos eseményeket helyezzük előtér­be. Noha nem célunk az esemé­nyek dramatizálása, de mert az életre készítjük elő a fiatalo­kat, a történelmi tanulságokra is rámutatunk, és példaként ál­lítjuk eléjük azokat, akik arra teljesítményeikkel, tulajdonsa, gaikkal érdemeseknek bizo­nyultak. Ugyanakkor azonban nem sok értelme lenne elhall­gatni a hibákat és a fogyaté­kosságokat # A fiatalokat nemcsak az iskola neveli. A szülök és a környezet is nagy hatással van rájuk. Mi erről a véleménye? — Igen, ez így igaz. Az is­kolán és a családon kívül a tö. megtájékoztató eszközök, az irodalom, a művészet, de leg­inkább a felnőttek viselkedése van hatással a fiatalokra. — Arra törekszünk, hogy a fiatalok a tananyag elsajátítá­sával megfelelő műveltségre tegyenek szert. Megtanítjuk őket logikusan gondolkodni, hogy ismereteik alapján meg­találják helyüket a társadalom­ban. Ezéri fordítunk nagy gon­dot arra is. hogy tisztában le­gyenek életcéljukkal, ami azonban nem merülhet ki az anyagi értékek könyörtelen hajszájában. Igaz ugyan, hogy pénz nélkül nem élhetünk, ám manapság a fiatalok nagy ré­sze a nemesebb célok, például a családalapítás, a gyermekne­velés vagy egy gazdagon be­rendezett könyvtár helyett a gépkocsit, vagy a víkendliázat, esetleg más könnyű fajsúlyú szórakozást részesít előnyben. — A kommunista —, vagy ha úgy tetszik: a világnézeti nevelés keretében ezekre a helytelen nézetekre is rámu­tatunk. Ezzel azonban nem mondtuk ki az utolsó szót, hi szén köztudomású, hogy a val­lásos, hívő családokban nevel, kedő gyermekekben sincs hiány. Tapasztalatból tudjuk, hogy erőszakkal ezen a téren nem sokra mennénk. Türelemre, kitartásra van tehát szüksé­günk. Logikus magyarázattal, a valótlanságok megcáfolásával igyekszünk meggyőzni a fiata­lokat téves felfogásukról. # Milyen érdeklődést mutat­nak a fiatalok a főiskolák iránt? — Noha a legtöbben már gyermekkorunkban megszoktuk a ház körüli munkát, a takarí­tást, a mosogatást, a faaprításl stb., a mai fiatalok nagy része a kényelmesebb élet reményé, ben — képességeire és a tár­sadalom igényeire való tekintet nélkül — igyekszik bejutni va­lamelyik főiskolára. Egyesek talán le is becsülik a fizikai munkát, elfelejtik, hogy szocia­lista hazánk élcsapata a mun­kásosztály, melynek tagjaiból művelt, szakképzett embereket kell nevelnünk, hogy idővel a pártban, az iparban, a mező- gazdaságban és másutt is veze­tő állásokat tölthessenek be. — Noha a társadalom min­denkinek lehetőséget nyújt a tanulásra, nem téveszthető szem elől az sem, hogy a nép« gazdaságnak nem csak egyete­met végzett dolgozókra van szüksége. Tulajdonságait, ké­pességeit tekintve nem is min­denki alkalmas a továbbtanu­lásra. Ugyanakkor a főiskolai műveltségű dolgozók szakmá­jukban történő elhelyezésére is gondolnunk kell, ami azonban, tekintettel a rendkívüli érdeke lődésre, nem minden esetben sikerül. Ezeket a problémákat is igyekszünk megértetni a fia­talokkal. Megmagyarázzuk ne­kik, hogy a fizikai munka nem szégyen, s arra Is rámutatunk, hogy a szakképzett dolgozók becsületes munkájukkal ná­lunk minden foglalkozási ág­ban érvényesülhetnek. # Megelőzhetők a fiatalok által elkövetett visszásságok? — A káros megnyilvánulá­soknak az esztétikai nevelés* sel igyekszünk elejét venni. Különösen nagy gondot fordí­tunk az Ifjúság szépérzékének a fejlesztésére, de arra is, hogy célszerűen használja ki szabad idejét. Ezért támogatjuk oly nagy mértékben az erős aka­ratra, fegyelemre, határozott fellépésre és helyes viselkedés* re szoktató különböző sportok­ban, honvédelmi játékokban, testnevelésben, sőt a sparta- kiádon való aktív részvételét is. # Kérem Vanék elvtársat, összegezze az elmondottakat. — Intézetünk hároméves eredményeit — a problémák el­lenére — kielégítőknek tar­tom. Tapasztalataink szerint a fiatalok rendkívül érzékenyek. Nehezen viselik el a hazugsá­got, a köntörfalazást, a csű- rést-csavarást sem bírják. Ám a meggyőző beszéd, az őszinte, igaz szó nem talál süket fülek­re. A diákok értékelik bizal­munkat, s azt is hálásan fo­gadják, hogy iskolánk ifjúsági szervezetével együtt bevonjuk őket a politikai munkába. Igaz ugyan, hogy nem mindig telje­sítik hibátlanul a rájuk bízott feladatokat, de ha őszinték akarunk lenni, be kell valla­nunk, hogy ml idősebbek és tapasztaltabbak is tévedhetünk. Ezért a diákok jóindulatát és igyekezetét tartva fontosabbnak — ha nem feltétlenül szüksé­ges —, a túlzott bírálattól is többnyire tartózkodunk. Ehe­lyett inkább igyekszünk meg­könnyíteni helyzetüket, ami azonban nem azt jelenti, hogy elgördítve útjukból az akadá­lyokat, kényelemre szoktatjuk őket. Csupán felhívjuk a fi­gyelmüket a nehézségekre, ta­nácsot adunk nekik, hogyan kerülhetik el őket. — Nevelési módszerünkben — ami túlzás nélkül pedagó­giai művészetnek is tekinthető — aligha mutathatnánk fel eredményeket, ha nem ismer­nénk tanítványaink nézeteit, érdeklődési körét, környezetét, amelyben élnek. Ezekből az alapismeretekből kiindulva lát­juk el őket útravalóval az életbe, hogy feltalálják magu­kat, s tisztában legyenek a kommunista erkölcs követel* ményeivel s elveivel. Ha meg­értik, hogy a vizsgáztatáskor és az osztályozáskor többre törekszünk, hogy öntudatos szocialista embereket igyek­szünk faragni belőlük, akkor elértük célunkat. KARDOS MÁRTA Az építőipari dolgozók vállalásai PARKBAN Köaözsi István felvétele A trencíni Magasépítő Vál­lalat gépesítő központjában a szocialista munkabrigádok kol­lektívái hazánk szovjet hadse­reg által történt felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére vállalásokat tettek az önkölt­ségek csökkentésére. Kolban elvtárs szocialista munkabri­gádja elhatározta, hogy az idei év első negyedében 5600 koronát takarítanak meg az önköltségeken. Horváth elvtárs szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívája 3150 koronával csökkenti vállalása keretében a gépek javítási költségeit. A pezinoki Nyugat-szlovákiai Téglagyár dolgozói ugyancsak a felszabadítás évfordulójának tiszteletére kötelezték magukat, hogy a téglaégetés tervbe vett feladatait 450 000 téglával túl­szárnyalják. A dolgozók kötelezettségvál­lalásaik teljesítésével hozzá­járulnak a „szakszervezeti milliárd“ megtakarítás valóra váltásához. —mt'S—

Next

/
Thumbnails
Contents