Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-15 / 63. szám, szombat
Az ázsiai biztonság és Peking politikája A z új esztendő elején a pekingi Zsenminzsipaóban olyan cikk jelent meg, amely támadta az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának eszméjét. Volt idő, amikor a Kínai Népköztársaság kormánya más szocialista országokkal egye temben aktívan támogatta az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának gondolatát. Így például az 1957. január 18- 1 szovjet—kínai közös nyilatkozat leszögezte: „Mindkét fél úgi/ véli, hogy a kollektív béke és kollektív biztonság rendszerével kell felváltani az összes zárt katonai csoportosulásokat." A kínai vezetőség azokban az években úgy tekintett erre a gondolatra, hogy megfelel valamennyi ázsiai nép, köztük a kínai nép érdekeinek is. Sőt, az első években, amikor Kínában megkezdődtek a szocialista átalakulásod és Kína egy csatafsofban haladt más szocialista országokkal a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban, a -kínai vezetőség tevékenyen részt vett az ázsiai földrész békéjének kollektív védelmezéséhez vezető utak keresésében. Kína az ötvenes évek közepén például Indiával együtt támogatta a békés egymás mellett élés „Pancsa Síla“ néven ismert öt alapelvét. A Kínai Népköztársaság csatlakozott az 1955. évi történelmi jelentőségű bandun- gi értekezlet határozataihoz. A kínai kormány még 1955 júliusában maga is javasolta, hogy az ázsiai és csendes-óceáni országok, köztük az Egyesült Államok, kössenek kollektív békeegyezményt. Minél inkább felülkerekedtek Peking politikájában a szocializmus alapelveitől teljesen idegen törekvések, a maóisták a „Pancsa Sila“ elveit és a ban- dungi értekezlet határozatait is elvetették. Nyíltan hegemonista, nagyhatalmi politika útjára tértek, amelyet elsősorban Ázsiában követtek. Csou En-laj a Vifesznik című jugoszláv lapban 1971. augusztus 28-án közölt nyilatkozatában egy cseppet sem jött zavarba, amikor kijelentette: „Nagy jogunk van arra, hogy ázsiai problémákról beszéljünk. Magától értetődik, hogy a fő felelősséget mi viseljük Ázsiában“. A szovjetellenesség zászlaja alatt A maoisták külpolitikai akciói szemléltetően bizonyítják, hogyan képzeli el Peking ezt a „felelősséget“ a gyakorlatban. Cselekedetei ugyanis keresztülhúzzák a Kínai Népköztársaságnak az ázsiai és világbéke és biztonság szilárdításával kapcsolatban tett előző ünnepélyes nyilatkozatait. A maóisták arra vetemedtek, hogy határkonfliktusokat provokálnak ki a szomszéd államokkal, elsősorban Indiával. Ők idézték elő a véres indonéziai tragédiát, szélsőséges maoista csoportokat vetnek be és támogatnak a Fülöp-szi- geteken, Thaiföldön, Malaysiában. Hegemonista céljaik elérése érdekében elvtelenül paktál- nak a legagresszívabb és leg- reakciósabb imperialista körökkel. A kínai vezetőség a maga szűk látókörű, nacionalista törekvéseitől vezérelve súlyos felelősséget vállalt azért, hogy lehetőség nyílt az imperializmus tevékenységének aktivizálódására egész Ázsiában, mindenekelőtt Indokínában és a Közel-Keleten. Éppen a maóis ták helyezkedtek szembe a független Banglades megszületésével, majd az új állam nemzetközi elismerésével. Ök azok, akik az imperialista katonai tömbök szilárdítása, az amerikaiak ázsiai katonai jelenlétének megőrzése mellett hadakoznak. A maoisták megfeledkezve a szocializmus alapelveiről, faji és nacionalista előítéletekre támaszkodva igyekeznek rákényszeríteni a maguk vezetését, akaratát a fejlődő országokra, figyelmen kívül hagyva ezek nemzeti vágyait és törekvéseit. Hegemonista, soviniszta ambícióik fő akadályának a világ első szocialista országát, a Szovjetuniót tekintik. A „szuperhatalmak harcáról“ szónokolva a maóisták fő csapásukat a Szovjetunió ellen irányítják. Éppen a szovjetellenesség platformján küzdenek az ázsiai kollektív biztonság szavatolásának eszméje ellen is. A Zsenminzsipao említett cikkében nem is leplezi, hogy a maóisták kereken elutasítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének jelenlegi folyamata az ázsiai földrészre is kiterjedjen, ami lehetővé tenné e térség népének, hogy konkrétan keressék az előttük álló számtalan probléma megoldásának útját. Tarthatatlan álláspont Ázsiában ma már reális feltételek vannak arra, hogy a béke szele legyőzze a konfliktusok és háború áramlatát. A Szovjetunió és más szocialista országok segítségére és támogatására, korunk haladó erőinek szolidaritására támaszkodó, vietnami nép hősi harcát az imperialista agresszoron és csatlósain aratott győzelem koronázta. Egyezményt írtak alá a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti megbékélésről, valamint a kambodzsai amerikai bombázások beszüntetéséről. India és Pakisztán simlai megállapodásában kinyilatkoztatta, hogy kész véget vetni konfliktusaiknak és konfrontációjuknak, kivívni a tartós békét a Hin- dusztáni-f élszigeten. Pakisztán nemcsak elismerte Banglades köztársaság létezését, hanem lépéseket is tesz olyan irányban, hogy felvegye vele a normális jószomszédi kapcsolatokat. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság többszöri fontos kezdeményezésével lehetőséget teremt a Koreai-félsziget viszonyainak rendezésére. E pozitív fordulatok azonban mégsem jelentik azt, hogy az ázsiai feszültség enyhülésének ellenfelei letették a fegyvert. Ennek szemléltető példája a közel-keleti helyzet. Izrael agresszív, terjeszkedési politikája következtében máig sem sikerült elérni a közel-keleti válság politikai rendezését. A vietnami megállapodások teljesítésének útján nagy nehézségeket okoz a külső támogatásra támaszkodó saigoni rezsim. E térség számos országában és a közeli tájakon máig is amerikai katonák állomásoznak. Továbbra sem szűnik meg a SEA- TO, CENTO, ANZUS típusú katonai tömbök, valamint az ASPAC mintájú imperialistabarát tömörülések tevékenysége. Annál nagyobb a jelentősége az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozása Szovjetunió által felkarolt gondolatának, amelyet — mint a béke erőinek világkongresszusa 1973 októberében, majd ezt követően tavaly szeptemberben a közvélemény . képviselőinek szamar- kandi nemzetközi találkozója meggyőzően bizonyította — a földrész népei mindinkább a magukévá tesznek. Méltán látják benne az ázsiai nemzetközi légkör megjavításához, a tartós és igazságos béke megte remtéséhez, az ázsiai országok népeinek ügyeibe történő fegyveres imperialista beavatkozás kizárásához, minden ország számára a szabad fejlődés és nemzeti újjászületés feltételeinek biztosításához vezető egyetlen reális utat. Egyetértenek azzal a gondolattal, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára indiai látogatása során fejtett ki azzal kapcsolatban, hogy az ázsiai béke, biz tonság és együttműködés vi szonyainak megteremtése világtörténelmi jelentőségű lépés lenne a népek békéjének és biztonságának világméretű szavatolására. Mit válaszolnak erre a pe kingi vezetőki1 Azt állítják, hogy az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének a gondolata állítólag Kína ellen irányul s majd hogy nem Kína „bekerítésének“ vagy „elszigetelésének“ a célját szolgálja. Az ilyen állítások azonban vagy beteges gyanúsítgatás- ra vagy arra vallanak, hogy nem kívánják tekintetbe venni a tényeket. A tények pedig ezek: a Szov jetunió és az ázsiai kollektív biztonsági rendszer gondolatához pozitívan viszonyuló más államok abból indultak és indulnak ki, hogy ebben a nagy és fontos ügyben az ázsiai földrész kivétel nélkül valamennyi országa részt vesz, amely ezt óhajtja. Senki és soha sem vetette fel a távolmaradás kérdését, még kevésbé Kínának valamilyen „elszigetelését“ az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának ügyében, Hisz a szovjet vezetők nemegyszer hangoztatták, hogy a Szovjetunió örömmel üdvözölné Ki- na részvételét az ázsiai biztonság megszilárdulására irányuló intézkedésekben. A maóisták tovább emlegetve a Kína „körülzárására“ irányuló valamilyen “kísérleteket“, makacsul elhallgatják azt a tényt, hogy mind a Szovjetunió, mind más országok a hatékony ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozását szorgalmazva, javasolják, hogy ezt a rendszert ne légüres térben, hanem a békés egymás mellett élés azon elvei alapján hozzák létre, amelyeket annak idején, különösen a bandungi értekezleten, maga Kína is elfogadott. Ezek az alapelvek: lemondás az erőszakról, az államok szuverenitásának, a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása, be nem avatkozás egymás belügyeibe, a földrész államai széles körű, egyenjogú és kölcsönösen előnyös, mindenfajta megkülönböztetést kizáró együttműködésének kibontakoztatása. A tényt elhallgatva a maóisták lépten-nyomon azt hajtogatják, hogy a Szovjetunió állítólag az ázsal kollektív biztonság eszmeijének a segítségével igyekszfk magának „alárendelni“ Kínát. A napnál is világosabb ennek az álláspontnak a tarthatatlansága, mint az is, hogy Peking mesterkedései ellenére is egyre sűrűsödik az ázsiai népek mozgalma a földrész kollektív biztonságáért. Ázsia a béke, a barátság és a nemzetközi együttműködés földrészévé válhat és azzá is kell válnia. ALBERT SZERGEJEV (APN) Garasotok a riz»Iöldoken — a legelemibb gépesítés nélkül. Zdniiék Taiias liszt a tanszék dolgozói által szerkesztett szemlél, tetőeszközök segítségével oktatja a diákol-flat. Katonai újítók Nem tudjuk számmal kifejezni azt az óriási öszeget, amelyet évente a katonai újítók megtakarítanak. Újításaikkal csökkentik az állam védelmére fordított kiadásokat, de ugyanakkor a kaszárnyákban vagy más katonai intézményekben megjavítják a kiképzést, a mun- akörnyezetet, különböző segédeszközöket készítenek stb. Az újítómozgalomba a bratislavai Komensky Egyetem Katonai Tanszékének tagjai is bekapcsolódtak. A tanszék fennállása óta több száz újítási javaslatot nyújtottak be. Természetes, hogy javaslataik elsősorban a diákok oktatásának és nevelésének megjavítására irányulnak. A katonai tanszék legaktívabb újítói Zdének Tálas, Emánuel Vlk, Ondrej Sut ara tisztek és Miroslav Beőák. Újításaik évről évre értékesebbek és értékük meghaladja a 100 ezer koronát is. A tanszék újítói tavaly 9 javaslatot nyújtottak be, ebből hetet már meg is valósítottak a diákok gyakorlati kiképzésében és nevelésében, A legértékesebb újítások közé tartozik például az audiovizuális eszközök távvezérlését lehetővé tevő készülék, egy korszerű lövészeti gyakorlótér, « taktikai felkészítésben alkalmazott módszertani tábla stb. A Komensky Egyetem katonai tanszékének újítói idén munkájukkal hozzá akarnak járulni a CSKP KB novemberi plénuma határozatainak megvalósításához. A plénumból eredő feladatokat a legutóbbi tanácskozásukon is megvitatták. Többek között feladatul tűzték ki az oktatási-kiképzési alap továbbfejlesztését és a kiképzés műszaki biztonságának megjavítását Célkitűzéseikről és feladataikról tájékoztatták a SZISZ-szer- vezetet, a szakszervezetet és az egész parancsnoki-pedagógiai testületet. Meggyőződésük, hogy feladataikat teljesítik, és ezzel hozzájárulnak a diákok kiképzésének megjavításához.-gfHúszéves a HYDROPROJEKT A Hydroprojekt vállalat hisz éves tevékenységével lényegesen hozzájárul a népgazdaság fejlesztéséhez és az életszínvonal emeléséhez — jelentette ki Josef Holuubek igazgató. Az iparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben elért eredmények elképzelhetetlenek lennének a vízgazdálkodási beruházásokhoz alapként szolgáló tervdokumentációk nélkül. Az ivóvízellátást a Hydroprojekt vízgátjai, az erőművek vízellátását pétiig a korszerű konstrukciók igénybevételével (egyikük éppen DaleSicén épül) a földgátak biztosítják. A bratislavai InEinierské stavby az építkezések határidejének lényeges csökkentésére, valamint munkaerő és anyag- megtakarításra törekszenek. A szlovákiai vállalatok segítségével a vízvezetéki és csatornázási hálózathoz alkalmazott klasszikus anyagokat üveglami- nátból vagy más új anyagokból készült csövekkel helyettesítik. Az ívóvíz minőségének javítása ugyancsak folyamatba® van. Nagy gondot okozott számukra a szennyvíz tisztításának komplex megoldása. Ezt a problémát először a nagyüzemi sertéstenyésztésből származó szennyvíz és a steti papírgyár szennyvizének együttes tisztításával sikerült megoldani. A* eredmény a beruházási költségek csökkentésében és a tetemes devizamegtakarításban mutatkozott meg. Az ilyképpe» felszabadított devizákért a mezőgazdaság részére takarmányt importálunk. A további eredmény az élelkörnyezet lényeges javulása. —km— FIGYELEMRE MÉLTÓ FELHÍVÁS Néhány nappal ezelőtt a Pravdában „A polgárok, az egészségügyi dolgozók ós a vesztegetés“ címen felhívás jelent meg. Nyilván már a puszta cím is nagy érdeklődést váltott ki, hiszen a vesztegetés kivált az egészségügyben — mindig bosszantó: Olyan kispolgári csökevény, mely ellen a leghatározottabban fel kell lépnünk. Ám nem mindig harcolunk ellene eléggé, s olykor — akarva-akaratlanul — még támogatjuk is. Vagy egyszerűen szemet hunyunk felette. Érthető tehát, hogy — amint az említett felhívás is kiemeli — a CSKP XIV. kongresszusa és a KB tavalyi novemberi plenáris ülése joggal bírálta ezt a káros jelenséget. A Pravdá- ben közölt felhívás rámutat, hogy hazánkban az egészség- ügyi gondoskodás magasabb színvonalon áll, mint a tőkés országokban, s nálunk nem az egészségügyi dolgozók anyagi érdekeltségére épül. Teljes mértékben igaza van a felhívásnak abban is, hogy nemcsak azok ellen az egészségügyben dolgozók ellen kell fellépni, akik a korrupcióra számítanak, hanem azok ellen is, akik vesztegetéssel megalázzák az egészségügyi dolgozók tisztességes és felelősségteljes munkáját. A felhívás ezekkel a szavakkal fejeződik be: „Ezért járásunk minden polgárához és egészség- ügyi dolgozójához azzal a felhívással fordulunk, hogy szocialista egészségügyünk magas erkölcsi és szakmai színvonalát ne alázzák meg vesztegetésselŕ A felhívást a žilinai kórház és poliklinika két főorvosa, dr. Jozef Wachsmann és dr. Jan Černý docens írta alá. A Pravda szerkesztősége megjegyzi még, hogy remélhetőleg a felhívás országszerte megértésre talál. Mindannyiunk örömére szolgálna, ha így lenna Ám ez csak akkor lehetséges, ha valamennyien meg is szívleljük a felhívást m-i 1975. 111. 15.
