Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-14 / 62. szám, péntek
A HALOTT IS JO NEKIK A Davido Lujolo kiadásában megjelenő Giorni-Vie Nouve című olas« hetilap megkezdte egy antikommunista pamflet megjelentetését „Smrkovsky emlékiratai“ címen. A lap és kiadója ezzel a cselekedetével objektíve az imperializmust szolgálja, jóllehet magatartását hasonló frázisokba burkolja, mint a jobboldali opportunisták Csehszlovákiában 1968-ban, amikor egyrészt az „emberarcú“ szocializmust hirdették, s ugyanakkor felfordulást okoztak, becsapták a szocializmus és a Szovjetunióval való barátság iránt odaadó embereket. A pamfletben közölt féligazságokat, a tények kiforgatását, a kitalálásokat és hazugságokat igazságnak állítják be, a gyávákból, az árulókból és a karrieristákból hazafiakat és hősöket csinálnak. Mindez egyetlen célt szolgál, hogy befeketítsék Csehszlovákia Kommunista Pártját, lekicsinyeljék népünk derék munkáját és megrágalmazzák szövetségeseinket. Teszik ezt ugyanazzal a módszerrel, amit már más, ellenünk és a többi szocialista ország ellen irányuló kampányban is használtak. A pamflet előszavában azt állítják, hogy senkinek sincs joga kiforgatni a történelmet, de alatta olyan szöveget hoztak nyilvánosságra, amelyben egész önkényesen bánnak a tényekkel és amelyben elhallgatják a valódi és lényeges eseményeket. Felmerül a kérdés, vajon a folyóirat miért éppen Így bánik a történelmi igazságokkal. Emellett a számos egybehangolt akció egyikéről van szó, amelybe belekapaszkodott a reakciós propaganda egész gépezete, az egész nagypolgári, jobboldali és reakciós sajtó a Szabad Európa rádióállomásig bezárólag, amely a CIA háza mögül előbújva szintén harcba szállt a „szocializmusért“ és a „történelmi igazságért". Az igazságot azonban nem lehet kiforgatni. Az igazság az, hogy a Jobboldali és opportu nista erők 1968 tavaszán Csehszlovákiában államfordulattal próbálkoztak meg, megnyitva az utat a kapitalista világ antikommunista központjaitól támogatott legreakciósabb erőknek és hogy ezek az akciók összehangoltak voltak. Kezdetben meg akarták valósítani a szocializmus „javított formáját“, amely végső következményeiben visszavezette volna Csehszlováklát valahová az 1948 februárja előtti időszakba és szabad teret biztosított volna azoknak az erőknek, amelyek ki akarták szakítani Csehszlovákiát a szocialista közösségből, fel akarták számolni a forradalmi vívmányokat. A kétarcú politikus — ez Jellemzi a legkifejezőbben Jóséi Smrkovsky politikai és erkölcsi arcélét, aki fokozatosan eljutott a dezertálásig. A csehszlovákiai kommunisták és a közvélemény jól ismerik ezeket a tulajdonságokat, amelyek olyan kézzelfogható formában nyilvánultak meg, különösen az 1968—69-es válság éveiben. Az álláspontok gyakori elvtelen változtatása, a szavak és a tettek közötti ellentét, a jobboldal aktív támogatása és politikai koncepciójának hirdetése, a nagyzásból táplálkozó karrierizmus és túlbecsülése mindannak, ami csak távolról is összefügg a saját személyével — ezek jellemezték Smr- kovskyt, így volt alkalmunk megismerni őt azokban az időkben, amelyek mint a választóvíz elválasztották a politikusok igazi értékeit azoktól, amelyeket csak mímeltek. Elég csak visszaemlékezni rá, mily gyakran változtatta Smrkovsky a nézeteit, hogy másként beszélt ott, ahol az hasznosnak látszott a számára és azonnal átcsapott az ellentétes végletbe ott, ahol úgy vélte, hogy előző álláspontja nem jár számára semmiféle haszonnal. Ez az Igazi politikai arcéle, így ismerjük Csehszlovákiában. A Giornl-Vie Nouve igyekszik más formában bemutatni a kétarcú embert, olyan formában, amely nem felel meg a valóságnak. Smrkovsky fokozatosan szovjetellenes pozícióba került és segítséget nyújtott annak a tevékenységnek, amely hasznára volt az ellenforradalmi erőknek. Ismeretes, hogy például a CSKP KB 1968 januári ülésén három különböző beszéd lapult meg a zsebében, s ezek közül „azt akarta felhasználni, amely a leghasznosabb lesz a számára a konkrét helyzetben. Kétszínűsége, opportunizmu sa és végül konok antiszovjetizmusa az álláspontok elvtelen válogatásában nyilvánult meg. 1968 májusában például a CSKP KB Elnökségének ülésén arról beszélt, hogy ellenforradalmi veszély áll fenn az országban, de néhány nappal később teljesen ellentétes álláspontra helyezkedik, ténylegesen támogatva azokat az erőket, amelyeket korábban maga is elítélt. Hogy milyen nyomás alatt változtatta meg néhány nap leforgása alatt a véleményét, azt a jobboldali erők maguk tudják a legjobban. Hasonló magatartást tanúsított Smrkovsky a 2000 pzó néven ismert ellenforradalmi pamflet esetében is. Együtt úszott a jobboldali áradattal, s ennek felerősítéséből aktívan kivette a részét. A jobboldali és reakciós erők az egész társadalom belső felforgatásával, a párt és az államapparátus felbomlasztásával, gazdasági és politikai káosszal számoltak. Erről hallgat a pamflet. Ez az antikommunista „rémregény“ megrágalmazza népünket, a szocializmushoz vezető utunkat, szövetségünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A feketéről azt mondja fehér, s igyekszik azt állítani, hogy mindaz, amit a jobboldal tett, a „demokrácia“ érdekében történt. Milyen „demokrácia“ az, micsoda „érdekek“ azok, amelyek megbomlasztják a pártot és üldözik a becsületes kommunistákat, amikor szervezett ellenforradalmi harci egységek államfordulatot készítenek elő? Erről hallgatnak az ún. „visz- szaemlékezések“. S ahol nem lehet hallgatni, ott hazudnak. Csak éppen elfelejtik hozzátenni, hogy ez nem szocialista, hanem polgári demokrácia. Smrkovsky és- a hozzá hasonlók tevékenységének következtében próbált szóhoz és hatalomhoz jutni a politikai csőcselék, az osztályidegen elemek. A pamflet például azt állítja, hogy a K-231-es klubot, az államellenes elemek ellen- forradalmi szervezetét fel akarták oszlatni. Ezzel szemben Csehszlovákiában mindenki tudja, hogy ez a banda egészen 1968 augusztusának napjaiig jegyzékeket állított össze kommunistákról, akiket fel kellett volna számolni, kapcsolatokat teremtett külföldi antikommunista szervezetekkel, reakciós emigránsokkal, nyugati hírszerző szolgálatokkal, kampányokat szervezett becsületes emberek, internacionalisták ellen. És ez a pamflet teli van hasonló hazugságokkal. Smrkovsky úgy ismeretes, mint kétarcú ember. A politikában, az ideológiában és a gyakorlati cselekedetek terén. Noha 1968—69-ben, a pártellenes támadásokat elsősorban a saját karrierje érdekében kívánta felhasználni, objektíve ez az antikommunizmus eszközévé lett, ha ő maga ugyan igyekezett elkendőzni politikai tevékenységének éppen ezt az oldalát. Ez a vonás feltűnik a pamfletben is. Vannak ott egyrészt nagyhangú kijelentések, amelyekben hitet tesz a „szocializmus“ mellett, másrészt gyűlöletes támadások a párt, a Szovjetunióval való - szövetségünk ellen. Jól tudta ezt Smrkovsky, vagy azok, akik emlékiratait összeállították. Ezért van az, hogy a halott Smrkovsky éppen olyan jó az antikommunistáknak, mint az élő. Nem sokat tanultak a múltból. Mint valaha, most is glo- rifikálják a hazugságot, hogy ez — mint hét évvel ezelőtt — eszközévé legyen ugyanazoknak az erőknek és céloknak, amelyek újból megkísérlik aláásni a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink alapjait, amelyeknek ugyanúgy, mint akkor, szálka a szemükben a párt egysége. Az emberek azonban jól tudják nálunk, mik a céljaik a hasonló kampányok rendezőinek és szereplőinek. A Giorni-Vie Nuove és kiadója kárt akart okozni a szocializmusnak, hogy jó szolgálatot tegyen a szocializmus ellenségeinek. Az idén emlékezünk az ország felszabadulásának 30. évfordulójára, visszatekintünk, mit végeztünk az elmúlt esztendők alatt, értékeljük a gazdasági és politikai élet, a tudomány és a kultúra terén elért eredményeinket. Az összes elért sikerek ösztönzője, ismétlem, az összes elért sikerek ösztönzője Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, amely szintén megtalálta az elvhű és reális kivezető utat az 1968— 69 es évek válságából, s ezt a kivezető utat a nép nagy többsége támogatta. Az eredmények, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása terén elértünk, amelyeket egész népünk a magáénak fogadott el, olyanok, hogy tyncs rájuk példa. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök is kénytelenek voltak elismerni, abban az időben, amikor a tőkés világiján általános válság mutatkozik, a csehszlovák népgazdaság kilengések nélkül fejlődik, tartós előrehaladásról tesz tanúságot, emelkedik az életszínvonal, stabil a szocialista társadalom. A kommunista párt teljesítette ígéretét, hogy kivezeti az országot a válságból, amelyet a jobboldali és opportunista erők okoztak. Mindenki összehasonlíthatta a különbséget a szavak és a tettek, a marxisták és az opportunisták között. Az egész ügy része annak a kampánynak, amelyet a Nyugaton fabrikálnak az antikommunista hisztériában az egyes szocialista államok s ezek népei ellen, szövetségük és barátságuk ellen, arra törekedve, hogy megzavarják, nyugatalanít- sák és egymás ellen fordítsák őket. Ezért rágalmazzák a reális szocializmust, ennek eredményeit, a békére irányuló erőfeszítéseit. A hazugságok és rágalmak egész láncolatával az a céljuk, hogy elriasztólag hassanak a nemzetközi kommunista mozgalomra. Nincs ebben semmi eredeti. Azonos eszközöket alkalmaznak és magatartást tanúsítanak, mint a múltban a Szolzsenyicin-féle kitalálásokkal, álemlékiratokkal, amikről a világ később mindig megtudta, hogyan és milyen célokra kőholták őket. Ezek a rágalmak azonban nem tudják elfordítani a világ demokratikus közvéleményének, annál kevésbé országunk népének figyelmét azokról az eredményekről, amelyeket Csehszlovákia az elmúlt 30 év alatt elért. Ugyanígy a hazugságok sem tudják kiforgatni a megdönthetetlen tényt, hogy a jobboldali és ellenforradalmi erők 1968-as veresége Csehszlovákiában megnyitotta az utat szocialista társadalmunk gyors és sokoldalú fejlődése előtt. Ha nincs ez a vereség, beláthatatlanok lennének a következmények. VÁCLAV DOLEŽAL Tettekre váltani a határozatokat Lenárt elvtárs a CSKP KB Politikai Főiskolája bratislavai fakultásán (CSTK) — A CSKP KB Politikai Főiskolájának bratislavai fakultásán tegnap megtartották a pártáiapszervezeteinek plenáris ülését. Az ülésen részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Tozef T.enárt elvtárs bevezető beszédében a CSKP KB novemberi és az SZLKP KB januári plenáris ülésének határozataiból indult ki, majd rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a párt e dokumentumaiból Szlovákia e legfelsőbb pártoktatási intézménye tanítóira, hallgatóira és dolgozóira hárulnak. Hangsúlyozta, hogy a kommunisták és az összes dolgozók a novemberi Irányelveket megértéssel fogadták, ami azonban nem elég. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi tanácskozásainak határozatait tettekre kell váltani. Lenárt elvtárs nagy súlyt fektetett gazdaságunk és az Irányítás hatékonyságának emelésére. Kiemelte, hogy az új és igényesebb feladatok fokozottabb követelményeket támasztanak az Irányítással, az integrációs kapcsolatok fejlesztésével, az ideológiai munkával, a nevelési és kádermunkával szemben. Felszólalásának befejező részében értékelte a CSKP KB Politikai Főiskolája fakultásának ló eredményeit, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az Igények egyre nagyobbak, egyre nagyobb súlyt kell fektetni a munka színvonalára a pártoktatás és nevelés ezen szakaszán is. A tanácskozás befejező részében elfogadott határozat és a vita igazolja, hogy az SZLKP alapszervezetei a CSKP KB bratislavai Politikai Főiskolájának fakultásán készen állnak tevékenyen támogatni, ugyanakkor a mindennapi életben alkalmazni a CSKP KB novemberi és az SZLKP KB januári plenáris üléseinek határozatait. Jozef Lenárt elvtársat az SZLKP iskolai bizottságának tagjai és a fakultás vezetősége tájékoztatta a fakultás munkájáról és életéről. Jelenleg a négyéves főiskolái oktatás nappali tagozatán három évfolyamban, az ötéves főiskolai levelező tagozatán pedig további négy évfolyamban tanulnak, a távlati és rövid lejáratú tanfolyamokon pedig a pártapparátus dolgozóit készítik fel a pártmunka különböző szakaszai számára. KÖSZÖNTJÜK A 25 ÉVES SZABAD FÖLDMŰVEST Pártunk történelmi Jelentőségű IX. kongresszusát követően 1950. március 15-én Jelent meg a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának magyar nyelvű hetilapja, a Szabad Földműves. A lap azzal a céllal indult, hogy aktív részese legyen a falvakon a párt mezőgazdasági politikája győ- zelemr évit elének. Az eltelt két és fél évtized bebizonyította, hogy a lap becsülettel helytállt a történelmi jelentőségű átalakulásban: hűséges, harcos segítőtársnak bizonyult a párt mezőgazdaság-politikájának megvalósításában. A lap érdeme is, hogy ma, negyedszázad múltán olyan szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk van, amelyet már nemzetközi viszonylatban is számon tartanak. A lap ott volt az új születésénél: agitált, lelkesített, példákkal bizonyított. Fontos szerepet játszott a nagyüzemi gazdálkodás stabilizálásának éveiben, valamint a teljes kibontakoztatás idején. Fáradhatatlan szószólója volt és maradt az új, haladó módszerek propagálásának. Utat mutatott és mutat az egyre bonyolultabb és sokrétűbb gazdaságpolitikai, szakmai, szervezési kérdésekben. Teljes erőbedobással küzd a pártunk XIV. kongresszusa határozatából a mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítéséért. A lap munkájának méltó elismerése, hogy szocialista mezőgazdaságunk fennállása 20. évfordulójának alkalmából magas állami kitüntetést kapott. A rjegyedszázados évforduló alkalmából kívánjuk a Szabad Földműves szerkesztőgárdájának, hogy munkájukat a jövőben további átütő sikerek koronázzák. A jogrendről tanácskoztak Csehszlovák—szovjet együttműködés (CSTK) — Az idén lesz húsz éve annak, hogy megkezdődött a CSSZSZK és a Szovjetunió kutatóintézeteinek és fejlesztési szervezeteinek közvetlen együttműködése. Akkor mindkét fél részéről csupán húsz szervezet kapcsolódott be ebbe az együttműködésbe, mégpedig az üzemanyag, az energetika, a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar terén. E hónap elején csehszlovák részről ebbe az együttműködésbe már 213 szervezet, szovjet részről pedig 285 szervezet kapcsolódott be. Mindkét fél részt vesz a népgazdaság valameny- nyi ágazatára vonatkozó mintegy 162 probléma és téma megoldásában. (CSTK) — Prágában tegnap folytatták tanácskozásukat a Szövetségi Gyűlés kamarái ipari, közlekedési és kereskedelmi bizottságainak tagjai. A képviselők a jogrend további tökéletesítésének problematikájával foglalkoztak. A bevezető beszédet a Népi kamara és a Nemzetek Kamarája alkotmányjogi bizottságainak jelentéséhez Jaroslav Srb, a Szövetségi Gyűlés alelnöke mondotta. A jelentés felhívja a figyelmet a legiszlatíva néhány alapvető szempontjára, a CSKP XIV. kongresszusa feladatainak ezen a területen való teljesítésével kapcsolatban. A jelentés megállapítja: a Szövetségi Gyűlésnek egyre szorosabb és rendszeresebb együttműködése a nemzeti tanácsokkal és a CSSZSZK kormányával jelentős mértékben hozzájárul a jogrend tökéletesítéséhez, hogy az mindig megfeleljen a szocialista társadalom dinamikus társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésének. A jelentés rámutat annak szükségszerűségére, hogy egyeztetni kell az ágazatokban a jogrend egyes szakaszai kidolgozásának eredményeit a képviselőknek a választási körzetekben szerzett ismereteivel. Továbbiakban hangsúlyozza, hogy fontos feladat a képviseBúcsúlátogatás Ján Fojtík, FrantiSek Ondfich és Oldrich Svestka, a CSKP KB titkárai, tegnap búcsúlátogatáson fogadták Lucjan Motykát, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, akinek diplomáciai küldetése hazánkban véget ért. lök kezdeményezésének fej* lesztése, amikor a polgárokat megismertetik az új törvényekkel. Oktatásügyünk feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) A bevezető beszédet Joseí Havlín, a CSSZK oktatásügyi minisztere mondotta. Hangsúlyozta, hogy a gyermekek több mint háromötöde óvodákba jár, az alapiskolák minden ötödik tanulója látogatja a napközi otthonokat, s az év folyamán 350 000 gyermeket küldenek üdülésre. Az 1948. évhez viszonyítva megkétszereződött a középiskolai tanulók száma; a főiskolákon jelenleg a nappali tagozaton 112 000 ha.llgató tanul. Ma a CSSZSZK valamennyi kerületeinek 17 városában összesen 36 főiskola működik. Hazánkban világviszonylatban egyedülálló a tanulóifjúságról való társadalmi, szociális gondoskodás. Stefan Chochol, az SZSZK oktatásügyi minisztere beszédében elsősorban a nemzeti felszabadítási küzdelemnek és hazánk felszabadításának eszmei, politikai kihasználásával foglalkozott a nevelési-oktatást folyamatban. Hangsúlyozta az ifjúság kommunista nevelésével összhangban legyen az iskolák tanterve. A szeminárium részvevői a vitában nem csupán az iskolarendszer elért sikereire mutattak rá, hanem foglalkoztak azzal is, miként kell az oktatásügyben mozgósítani az erőket a belső tartalékok kihasználására, a CSKP XIV. kongresszusa és a CSKP KB 1973. évi júliusi plenáris ülése határozatainak teljesítésére, ÚJ szó 1975. III. 14.
